Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-29 / 125. szám

A megoldás A

mikor először találkoztam a Külügyminisztérium kommunikációs munkatársai által bevezetett a bűvös kockát haloványan stilizáló, s a megoldást sugalló - lógóval, Szatymazon élő festőművész barátom jutott eszembe. Kossuth Tivadar szeret beszélni a képeiről, odaáll a vászonhoz, s elmondja, hogy mit miért, s hogyan formált meg. És, ugye, itt van a Rubik-kocka, a megoldás, meséli a művész, ezt ajánlom én az emberiségnek. Nagy szó ez, csak végtelenül tiszta és halálosan elkötelezett emberek használhatják, mint amilyen Tivadar, ezért hát nekünk is oda kell figyelni legalább a pontos és körültekintő szóhasználatra, hiszen, ha nem is az emberiség, de a magyarság sorsa dől el az integráció minőségén, s ha számba vesszük, hogy mivel léphetünk be úgy, mint távoli rokon a csillogó családi ünnepre, hát nem sok általuk értékelhető dolgot tarthatunk a kezünkben. Legalábbis szám szerint, a hideg számok szerint. De abban a dobozban ott van a magyar szellemi tőke, a kreativitás, a művészi hajlam és az álmodozás képessége. Ez éppen elég ahhoz, hogy értékesnek tartsák ajándékunkat, amit vittünk. Gondoljuk meg, a magyar kreativitás közös gyökerén nőtt föl a világhírű magyar konyha, a világszínvonalú kultúra és a szellemi csúcsokat döntő tudomány. A magyarság, ha bátor lesz innen néznie önmagát, büszkén indulhat oda, ahová virtuálisan mindig is tartozott. A

magyar paprikának, őszibaracknak, bornak, gabonának nincsen párja, a mi irodalmunk a franciáéval azonos értékű, filmművészetünk a világelsők közé tartozik, magyar találmány a porlasztó, a dinamó, a postaláda, a golyóstoll és a helikopter, a lakosság számához képest Magyarországnak jutott a legtöbb olimpiai érem, mérnökeink teljesítménye a világ bármely pontján a kiemelkedő munka szinonimája, a mi térképészeink, tipográfusaink, építőmestereink, fényképészeink a világelsőkkel vannak egy szinten, tehát semmilyen téren és semmilyen szempontból nincs szégyellni valónk. A magyar kultúrált, európai, tehetséges nemzet. Ezt fejezi ki, számomra teljesen egyértelmű módon a Rubik-kocka, s az a logó, ami azt üzeni: lesz megoldás. Agrárreformterv * ^ AilffllÉ. í lurópa-kapu i Ipari parkot de hogyan? A kovászszerep Szegedre vár A pénzt „eltemetik": épül a gázvezeték. A nyár végére elkészül a mórahalmi ipari park. (Fotó: Miskolczi Róbert) Pénzkálvária • Munkatárunktól Hogy Mórahalmon ipari park létesülhet, arról 1997. szeptember 29-én kapott értesítést a település önkormányzata. A kisváros válaszaként megszülető pályázatban a második lépcsőt célozta meg: azokat az infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztéseket, melyek egy ipari parkot megkülönböztetnek egy iparterülettől. Erre, vagyis hogy a területfejlesztési és a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból csippenthet a település^ a válasz ez év elején megérkezett. Most a szerződéskötés idejét éli Mórahalom. S a polgármester, Nógrádi Zoltán is tapasztalja, mennyire bonyolult módon érheti el egy település, hogy komplexen kezelhessen forrásokat, a több helyről összegyűjtött pénzt tényleg fölhasználhassa. A példaként ismertetett mórahalmi pénzkálvária azzal indul, hogy támogatási alapszerződést kell kötni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, ezután az OTP-vel egy garanciaszerződést, melyet a Magyar Fejlesztési Bank igényel. E garanciaszerződés akkor jár le, ha a pályáztató szerv megbizonyosodott arról, hogy a pénzt a támogatott arra használta, amire kapta. Ezek után kötni kell a Magyar Fejlesztési Bankkal egy finanszírozási szerződést, mely a gazdaságfejlesztési célelőirányzatra vonatkozik. Ezt követi a KTM pénzalapja, a területfejlesztési célelőirányzat felhasználását rögzítő támogatási szerződés. Utána jön a kincstár, ahol a finanszírozási szerződés születik. Mindezek után, az összes szerződés birtokában a megyei területfejlesztési tanács a következő állomás, ahol a megyei decentralizált keretekre kötik meg a szerződést, de ami életképtelen a megyei kincstárral aláírt finanszírozási szerződés nélkül. E hét szerződés összegyűjtése után lehet csak a pénzt költeni. Közben persze az élet nem áll meg. A befektető nem arra vár, hogy egy települési önkormányzat megküzdjön a minisztériummal. • Brüsszel (MTI) Az Európai Unióba pályázó kelet- és közép-európai országoknak sem kedvez az, ha az EU elsietett, nem megfelelő mezőgazdasági reformba kezd - vélekedik több EU-tagország mezőgazdasági minisztere. Miközben bizonyos átalakítások szükségességével valamennyi tagállam egyetértett, a mélyreható reformok 2000 előtti megvalósítását a többség elveti. Az Európai Bizottság márciusban hozta nyilvánosságra javaslatait az elavultnak tekintett közös mezőgazdasági politika gyökeres átalakítására. A reformok az árak és támogatások csökkentésével a versenyképesség növelését és a nemzetközi szinthez való közeledést hivatottak szolgálni, különösen a marhatenyésztés, a tejtermelés és a gabonatermesztés ágazatában. Nőne ezzel szemben a támogatás a foglalkoztatásbarát vagy környezetvédő mezőgazdasági vállalkozások esetében. Az EU mezőgazdasági minisztereinek a június 15-én Cardiffban tartandó kormányfői értekezletére kellene konszenzusos véleményt mondani a brüsszeli bizottság javaslatairól. EU-források haladásként értékelték, hogy a bizottsági reformtervet eddig támogató Svédország és Nagy-Britannia mellé Franciaország, Görögország, Olaszország és Hollandia is felsorakozott. Utóbbiak azonban jelentős változtatásokat kívánnak a tenni a végrehajtási javaslaton, különösen a tervezett árcsökkentések mértékében. A többi EU-tagállam élén Németországgal - elveti a reformtervet. A német álláspont - amely nem utolsó sorban az ősszel esedékes választások miatt különösen merev - az, hogy az árcsökkentés nem megoldás az agrárpolitika gondjaira. Berlin a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) jövőre kezdődő nemzetközi tárgyalássorozat előtt korainak tartja az EU-reform kidolgozását. Más tagállamok - köztük Belgium és Luxemburg - attól felnek, hogy az EU mezőgazdasági arculata is veszélybe kerül a tervezett reformok miatt. Abban mindenki egyetért, hogy a közös mezőgazdaságpolitika felülvizsgálatára nem elsősorban a küszöbön álló keleti bővítés miatt van szükség. Azt sem vitatják, hogy a reformot a felveendő országok képességeinek ismeretében kell megtervezni. Megfigyelők szerint azonban a belső viták hevében az EU könnyen megfeledkezhet arról, hogy a reform kidolgozásánál a leendő új tagok érdekeit is figyelembe vegye. Nincs elég ipari park az Alföldön. Nem indult meg a tökebeáramlás. Megyénkben Mórahalom elsőként kapta meg a lehetőséget: agráripari parkot működtethet. Most, mikor már Hódmezővásárhely, Szeged, Makó, Szentes, Csongrád is megkapja az ipari park lehetőségét, új minőség születhet - ha Szeged és a Duna-Maros-Tisza Eurorégió is fölnő feladatához. Júliusra-augusztusra elkészül a mórahalmi ipari park, közben gyűjtik az e célra, de különböző helyekről összegereblyézett pénzt, keresik az agrár- és a könynyipari befektetésre vállalkozókat. Az úttörő szerepre kényszerülő Mórahalom társakra vár, mert csak úgy léphet a következő lépcsőfokra. A fejlődésben meddig juthat el egy település? Meddig lehet Szeged rovására növekedni? Él-e a régió? E kérdésekre is választ kerestünk, mikor az európai stílusú pályázati módszert jól alkalmazó, a hazai és az uniós pénzforrásokat ügyesen megcsapoló, ezért az utóbbi időben kiugróan fejlődő Mórahalom polgármesterével, Nógrádi Zoltánnal beszélgettünk. 0 Konkurenciaharc dúl Csongrád megye még meg sem született ipari parkjai között? - Nem egymással, hanem egy csehországi, egy szlovéniai vagy egy lengyelországi térség ipari parkjával állunk versenyben. Ez abból is látható, hogy a megyei települések hiába ígérnek egymás alá például telekárban, a befektetőt ez nem érdekli, hiszen ez a legkisebb költségtétel egy tőke és technológia igényes ágazatban. 0 Mégsem özönlenek a vállalkozók. - Mert hiányzik a régiómarketing, mert a dél-alföldi régió tőkepiaci pozícióján kell javítani. Ehhez pedig régiószemlélet és települési összefogás kell. 0 Az első ipari park építőjére, Mórahalomra hárult a felderítő és a stratéga szerepe is? - Első generációs ipari parkként a mórahalmaiknak kell megjelenítenünk az egész Dél-Alföldet mint befektetési lehetőséget. A befektető ugyanis nem csupán települést, hanem térséget választ, mikor a tőke elhelyezéséről dönt. Mielőtt még a mórahalmi ipari parkról egyetlen szót ejthettünk volna, föl kellett vázolnunk a Dél-Alföld mint pozícionált terület piaci lehetőségeit, közlekedési viszonyrendszerét, fogyasztói szokásait, munkaerőpiaci adatait, természet- és gazdaságföldrajzi adottságait, majd Szeged mint eurorégiós központ jellemzőit, például iskolavárosi mivoltát, infrastruktúráját, s mikor ezen előadás hatására csillogni kezdett tárgyaló partnerünk szeme, akkor hirtelen vágással közöltük: ettől a várostól vagyunk mi 19 kilométerre. 0 Ez járható út? - Nem. Az látható, hogy az iparfejlesztés az ipari parkokra fog koncentrálódni. De az is nyilvánvaló, hogy hálózatként, egységként kell megjelennünk - az ipari parkok a Dél-Alföldön címszó alatt lehet a régió tőkepozlcióin javítani. Mikor ily módon már csatornázott a tőkebeáramlás a térségbe, akkor következhet a második lépés: a befektető eldöntheti, hogy Makót vagy Mórahalmot vagy Csongrádot vagy Szegedet választja. 0 Kinek a dolga a tőkebeáramlást biztosító „csatornarendszer" kiépítése? - A régióközponti funkciókra áhítozó Szegednek kellene e feladatokat koordinálnia. Kialakult a területfejlesztés, a turisztika, a nemzetközi kapcsolatok intézményrendszere, de ezek működését koordinálni szükséges. Azért is, hogy ne kavarodjanak össze a feladatok, hogy egyik szereplő se érvényesülhessen a másik rovására. 0 Márpedig a Szeged holdudvarába tartozó települések eddig a régióközpont ügyetlenkedései miatt ugrottak nagyot fejlődésükben. Például Hódmezővásárhelynek előbb lett szennyvíztisztítója, Mórahalomnak ipari parkja, mint Szegednek. De mi lesz ennek a következménye? - Az, hogy e kiugró módon fejlődő települések hamarosan saját korlátaikba fognak ütközni. Minél kisebb egy település, annál hamarabb éri el azt a pontot, mikor már önmagától nem tud továbblépni, mikor már pótolhatatlan az az integráló erő, mely mindannyiunkat tovább pördíthet. Egy település fejlesztési igényeit be kell tudni ágyazni egy nagyobb érdek és célrendszerbe. Ha ez hiányzik, nem bizonyítható a települési program szükségszerűsége sem. 0 Hol kaphat valódi szerepet, mikor lesz életteli a Duna-Maros-Tisza Eurorégió? - A fejlesztés három regionális típusa életképes: a kistérségi, a hárommegyés és az eurorégiós. Ez utóbbi szint kialakításának kovásza: a három dél-alföldi megye, mert itt született meg az ötlet, itt a legstabilabb a jogi környezet és az intézményi háttér. Ahogy Szeged nem tölti be a környező települések közötti koordinatív-integrálé szerepét, hogy e térség régióvá válhasson, úgy a dél-alföldi megyék sem látják el az eurorégió életszerűvé tételében rájuk háruló feladatot. Újszászi Ilona ElB-hitel • Lisszabon (MTI) Az Európai Beruházási Bank (EIB) a következő három évben megkétszerezi hitelnyújtását Kelet- és Közép Európa részére. A cél felkészíteni ezeket az országokat az európai uniós tagságra - mondta Brian Unwin, a bank elnöke Lisszabonban. A luxemburgi központú bank az EU hosszú távú hitelekel folyósító szervezete, és a világ egyik legnagyobb multilaterális hitelnyújtója és hitelfelvevője. A pénzintézet tavaly 1,5 milliárd ECU hitelt folyósított a kelet- és közép-európai országoknak. A 2000. év végéig összesen 6-7 milliárd ECU hitelt nyújt a pénzintézet ezen országcsoportnak. A jelenlegi évi 1-1,5 milliárd ECU hitelnyújtást alapul véve az összeg évi 2-3 milliárd ECU lesz. A mintegy 7 milliárd ECU hitelt 10-11 kelet- és közép-európai ország kapja. A fő kedvezményezettek: Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia - mondta Unwin. 1999-től kezdődően az EIB hitelnyújtása és hitelfelvétele döntőrészt euróban történik fűzte hozzá. Az EIB évente 25-26 milliárd ECU hitelt nyújt összesen, amit részben saját hitelfelvételből finanszíroz. A bank úgy számol, hogy az idén 25 milliárd ECU-t kötvénykibocsátás formájában a nemzetközi piacon vesz fel. Az EIB tavaly a 26 milliárd ECU-s hitelnyújtásához 23 milliárd ECU-t vett fel a nemzetközi piacokon. Vállalkozói övezet • DM/DV információ A Magyar Fejlesztési Bank Rt. összehívta a Magyarországon kijelölt vállalkozási övezetek képviselőit, hogy egyeztessék fejlesztési elképzeléseiket, s ezek beilleszthetőségét a nagyobb, térségi programokba. A bank szakemberei az Országos Területfejlesztési Központ munkatársaival együtt tájékoztatták a jelenlevőket a szükséges képzési teendőkről, az övezeteket működtető legideálisabb szervezeti formákról, illetve egy közös érdekvédelmi szövetség létrehozásának szükségességéről. • Partnerség Brüsszel, Erdély és Mérahalom • DM/DV információ A pályázati stílust, a pénzszerzési módszert, egy program fölépítésének fázisait tanulmányozhatja együtt Mórahalom és romániai-erdélyi testvértelepülése, Csíkszentmárton szakértei gárdája. A Brüsszelből származó 10 millió forintnyi, önerőt is igénylő támogatást fölhasználva, az ősszel induló, háromnegyed évig tartó Partnerség-program keretében erőforrás-elemzés, helyzetfölmérés és szervezetfejlesztés valósul meg. Az érintett települések szakembereinek képzését a Gödöllői Agrártudományi Egyetem végzi. A következő lépcsőfok: a közös beruházások előkészítése. A brüsszeli pénzt Mórahalom és térsége meg Csíkszentmárton és kapcsolt települései (Lázárfalva és Csíkkozmás) együttműködésének fejlesztésére fordítják. Gépiparunk és az Unié • Budapest (MTI) A magyar gépipar már felkészült az európai uniós csatlakozásra, azonban a versenyképesség megtartása érdekében előtérbe kell helyezni a szabványosítást és a minőségfejlesztést. Valamint folytatni kell az ipari park programot mondta Hegyháti József, az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) szerdai budapesti éves közgyűlésén.