Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

PÉNTEK, 1998. MÁJ. 22. TERMÉSZETVÉDELEM 9 • Kisteleki iskolapélda A mást mondó levél Korábbi Kitekintőnk (ápr. 24.) Iskolából - iskolára címmel közölte Csókásiné Korek Ildikó levelét, amelyben a Rákóczi iskolában történteket a szülői közösség vezetőjeként véleményezi. A leírtakkal nem ért egyet a kisvárosi képviselő, Szél Tibor. Levelét megírta a több éve tartó folyamatról. A levelet teljes terjedelmében nem áll módunkban közölni, csupán kivonatokat abból. Reményeink szerint az igazság nem szenvedhet csorbát enynyi változtatástól. És a mondandó sem... „Mi, kistelekiek nem örülünk annak, ha a helyi problémáink, mint például a II. Rákóczi F. Ált. Iskola ügye hétről hétre visszaköszön a megyei és országos lapokban. A kisteleki, de gondolom, más helységekben lakó újságolvasó a saját gondját, baját nem az ablakban szereti látni, ha csak nem „farkast kiálltva" bárányt lop. Ezért nem válaszoltam egyetlen hiányos, vagy egyoldalúan beállított újságcikkre, amely a fenti témával kapcsolatban megjelent. Nem válaszolt az érintettek közül senki, mert nem szerettük volna, ha Kistelekből egyeseknek sikerülne Dabas-Sárit csinálni. (Röviddel az első szabad magyar választások után a keresztény és a világi nézetek képviselői vívtak egymással ádáz csatát az iskolai páston. A szerk.) A demokrácia jegyében szeretném felhívni néhány dologra az újságolvasók figyelmét. Teszem ezt azért, mert a múltkori levélíró ezt mondja: „A békétlenséget szító, hatalmi pozícióban lévő emberek nem is akarják elsajátítani a demokrácia játékszabályait." A demokrácia érvényesülése a többség akaratát fejezi ki és választott képviselők gyakorolják választóik akaratának megfelelően. így a munkahely is lehet demokratikus, vagy autokratikus vezetésű. Meggyőződésem, egy oktatási intézmény vezetése csak a demokrácián gyakorlatán nyugodhat, és soha nem lehet autokratikus, főleg ha az intézményt közpénzből tartják fenn!" A levélíró képviselő ezekután összefoglalja az igazgatóválasztással kapcsolatos észrevételeit, amelynek lényege - amit már lapunkban sokszor szóvá tettünk -, hogy a két képviselőtestület nem azonos szempontok alapján választotta iskolai irányítónak Nemes Évát. Az előző iskolai tantestüleből 18-an nem óhajtották az igazgatónő érkezését, a szavazó 26 közül. Az akkori honatyák ennek ellenére bizalmat szavaztak a fiatal énektanárnak, aki fegyelmet, értékekre nevelő oktatást ígért. Azóta nagy a mozgás a tantestületben, s ennek oka: „tősgyökeres kisteleki tanárok kénytelenek a környező településekre átjárni, hogy hivatásukat gyakorolni tudják." Az új érkezők is el-elköszöntek. (Hetet számoltak egy tanévben - említi Szél képviselő űr, s azt is tényként rögzíti, hogy „a szülőket nem lehetett eltanácsolni, ők a gyerekeiket íratták át másik iskolába. Van olyan osztály, amelyből 24 közül 9-et." Mindkét iskolába járnak kiváló eredményeket elérő gyermekek - állítja s ennek tudja be, hogy a Petőfi iskolába a felvehető legtöbbet, 60-at, míg a Rákócziba 30-33 elsőst íratnak. Képviselői summázatul olvashatjuk: „A szülők ilyen jellegű értékítélete többet mond bárki által finanszírozott, bármilyen „független" szakmai vizsgálattól." Pár gondolat erejéig kitér Szél képviselő űr a nemrég történtekre, amelyekről a rendszeres újságolvasók folyamatában tudomást szerezhettek, így a szakmai bizottság javaslatáról, a képviselők határozatáról, amellyel a kisteleki nép nevében szólítják lemondásra a tavaly választott iskolavezetőt. Szószerint: „ A 13 képviselő közül 10 szavazott a határozati javaslat mellett, 2 fő tartózkodott, 1 fő szavazott ellene. A demokrácia játékszabályai szerint, ha a munkáltató ilyen javaslattal él - az önkormányzat az igazgató munkáltatója! - akkor a munkavállalónak azt illő lenne elfogadni..." A végén: „Úgy ítéltem, ítéljük meg, hogy a korrekt tájékoztatáshoz ez a levél is szükséges, hozzátéve - nekem már nincs első osztályos fiam így nem lehetek a II. Rákóczi Ferencz Általános Iskola Szülői Közösségének elnöke. Csak egy képviselő vagyok a 13-ból, aki az oktatási bizottságnak is tagja. Bevallom, én voltam az a személy, aki egy 1950-60-as évekre jellemző állományi gyűlésre emlékeztető „tanácskozáson" nem fogadta el a kinyújtott jobbot, a kisemmizett, megalázott pedagógusok nevében sem!" tudjuk meg Szél Tibor képviselő a kisteleki demokrácia ürügyén írott levele zárásául. NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, F« út 88. Tel.: 62/269-397. Balástya. Felszabadulás u. 10. Tel : 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út IZ. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188 Pusztaszer, Köztársaság tér t/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Úllés, Fogarasl u. 1. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány. Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Ú| u. I. Tel.: 62/287-156. Őttömös, Rúzsai u. I. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges. Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa. Fő u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó. Felszabadulás u. 104. Tel : 62/255-504 • Kinek csapás a mezei csapás? Úttalan utakon A mezsgyekaró még nem az igazi. (Fotó: Gyenes Kálmán) Út gyanánt eddig szinte menetrendszerűen tapostak bele a gépek a búzatáblába, a lucernás sürejébe. A tarolást bírta a közös gazdálkodás számlája. Mára néhol szélesebb a földút a hatsávos autósztrádánál, máshol ezer a csapás a gyepen, jelezvén, hogy tényleg ott jár a nép, ahol épp kedve tartja. Eddig nagyon senkit sem zavart, ha a kombájnos vagy a trágyaszórós a könnyebb utat választotta. S az sem, hogy a nyomra, a járható mezei csapásra a többi is hamar rákapott. Rohamléptekkel illett haladnunk. A siető emberre mondják, aki nem a jelölt utat választja, hanem gázol bele veteménybe, kaszálóba, a nehezen járható tökindák, babszárak erdejébe, hogy megy át tökön-paszulyon! Használjuk a menekülőre, a megriasztottra is, amikor az ember nem néz semmit, eszeveszetten rohan keresztül mindenen. A közelmúlt történései, a földosztások, a birtokok kényszerű parcellázása, az új mezsgyék állítása ismét használatba hozta e régi kifejezést. Főleg a más földjén kajtatóra kiáltják: ott az út - a népnyelv szerint csapás - azon menj, ne tökönpaszulyon! A téeszvilág teljesen megváltoztatta a földeket összekötő vagy éppen elválasztó utakat. A földeket parcellázó mérőemberek a megmondhatói, hogy milyen nagy lett mára a fölfordulás a földutak mentén. A térkép jelzései csak ritkán egyeznek a valóság csapásaival, a nép járta fiiakkal. Amikor elkezdődött a politikai csatározás a földek visszaadásáról, kevesen gondolták, még kevesebben hitték, hogy az ismételt parcellázás milyen nagy kalamajkát okozhat, ha nem lesznek tekintettel a már meglévő állapotokra. Már a földvisszaadás első lendületekor bebizonyosodott, hogy a hivatalok térképei - sajnos hamis nyomot mutatnak. A visszakívánt földek területe és aranykoronája nem egyezik azzal, amit elvettek. Az ítélethirdető számítógépek viszont a téeszvilág előtti adatokkal lettek fölszerszámozva. A harminc évvel ezelőtti térképek jelzései elevenedtek meg, s azok lettek mára az irányadók. Ahelyett, hogy a templomtorony, a kanális, a vasút maradt volna eligazodási pontként. A járt utakkal, ésszerűen kijelölt járandóval. (A földútkijelölésnek különben írott szabályai vannak.) Igaz, ehhez emberek, műszerek kellettek volna nem pedig népbutító szólamok. Utóbbiból bő zuhatag hullott ránk. Aki netán szavát emelte, hogy a kimondott út nem az az út, amelyet a nép használ, lehurrogták. Maradt az átok: az a szent, amit a hivatal állít! A hivatal meg a rosszat állította. Neki az volt a kényelmes. Rá mindig is istenverte nagy csapás volt a mezei csapás, a tanyai emberek egérűtja, hiszen menekülni tudtak azon. Nagyot nyomott a latba a hamis nyom. A téves rajz, az avult papír. Hamis számokkal kezdtük az új világ formálását. A minisztériumi - meg a hozzákapcsolódó száz más hivatali - csoportok rengeteget munkálkodtak a váltáson. A kérdés: a föld művelői jutottake az ötről a hatra? Járhatók maradhattak-e csapásai? Kijelölve a tök és paszuly között... Régi tapasztalat, hogy kitaposott utak segítenek kijutni a tanyakerítésből. Elvisznek bennünket a falukat választó határútig. Onnét a várost irányzó, autóstérképen már számozott mellékútig. Majd arról - főúton - a világbafutó sztrádáig! A kijutásunknak mások által szabályozott rendje van. És ha mi csak úgy tökön-paszulyon át vágunk neki... ahogy a földvisszaadásnak, akkor az eredmény, hogy a hebehurgya parcellázás nem tetszik se annak, aki kapta, s annak se, aki adta. Jelképpel utalva: nem találtuk az egymáshoz vezető utat. Nagy csapás ez? Ki tudja... Ha a hozzáértők előbb pontosan bemérik, hogy a szőlőföld sarka milyen távot mutat a téeszmajor kapuvonalától, az meg a templomtorony süvegének csücskétől talán másként alakul a karóverés. Merthogy az igazi bonyodalmak most kezdődnek, amikor is kiderül: komának mérték a sógor földjét! Az se oda sarkallik, ahová a földbizottság ígérte! Bár, akkor sem tudta volna mindenki: merre, hány méter, de a valós állapotokhoz mérten biztos jobban be lehetne jelölni a helyes utat. Igaz, hogy ez nagy munka és kicsi pénz lett volna, s nem fordítva, ahogy manapság a mi elfuserált rendszerünkben dívik. Istenverte csapásként... Ha már nem lett (gy s jutottunk oda, ahol vagyunk, a reményünk maradjon örök: a tanyákból indított mezei utak, a szántókon keresztüli csapások előbb vagy utóbb elvisznek oda, ahová jutni akarunk. Európába! És nem is tökön, paszulyon át... Majoros Tibor Dr Mezey Róbert, Kistelek város jegyzője, a helyi választási iroda vezetője hivatalos észrevételt tett a múlt heti Kitekintőben írt szerkesztői jegyzetre. Megerősíti, amit a jelzett írásom is sugall: nem büntetésből szüntették meg a tanyai voksolást. A törvény szerint: 1. „A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson..." A korábbi két külterületi szavazókörben összesen alig több, mint kettőszáz választópolgár laA választásról... kik (a NATO népszavazás idején 107, illetve 110 fő). 2. A szavazóhelyiségeknek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy ott a szavazatszámláló bizottságok megfelelő körülmények között dolgozhassanak. Az Ön által említett perczeli iskola a legelemibb feltételekkel sem rendelkezik (pl. WC, rendes fűtés és világítás), ami nyáron talán annyira nem probléma, de szavazás ősszel is volt (és lesz). A másik külterületi szavazókör pedig egy kocsma raktárában kapott helyet. Talán ennyi elég is a megfelelő körülményekről. 3. Azokra gondolva, akiknek nehézséget okoz a szavazóhelyiség felkeresése, minden lehetséges módon tájékoztatást adunk a mozgóurna útján történő szavazás lehetőségéről. Felkészülve a várhatóan nagyobb igényekre több gépjármű is készenlétben állt, hogy minden mozgóurnát kérő választópolgár gyakorolhassa alkotmányos jogát. Az érintett szavazatszámláló bizottságok összeállításánál pedig figyeltem arra is, hogy a korábbi külterületi szavazókörök bizottsági tagjai közül legyenek jelen a választáson működő bizottságokban. 4. Örülök, hogy Ön ennyire szereti a természetet, és úgy bele tud feledkezni néhány kedves madár bizonyára látványos nászába, hogy miattuk lekési a szavazást. A szavazás egyébként reggel 6.00 órakor kezdődött, és 19. 00 órakor ért véget. Ezen tények alapján minden elismerésem a madaraké. Ennyi időn keresztül udvarolni nem semmi (nézni sem)! Tisztelt Majoros Úr! Remélve azt, hogy a második forduló alkalmával nem jön közbe ilyen malőr (vagy rövidebbre fogják), bízom abban, hogy élni tud alkotmányos jogával, és nem lesz lelkiismeret-furdalása azokkal kapcsolatban, akik hiába fáradtak május 10én." Kedves Környékbéliek! Ha csak ennyin múlik!? A választásról... M. T. Faluházak • Munkatársunktól A kultúrház szó hallatán a legtöbb embernek azonnal a település kulturális eseményeinek helyet adó épület jut az eszébe. Pedig a kultúrházak, a faluházak a művelődés mellett még számos, de ugyanannyira fontos programokkal várják a lakosságot. Jelentős a klubélet, szakköröket és sportolási lehetőséget is nyújtanak. Baks A baksi kultúrházban szinte minden évben rendeznek különféle jótékonysági bálokat, sőt néhány fiatal pár a boldogító igen kimondása után itt ünnepli hajnalig az egybekelését. A gyerekek esténként nem az utcán csavarognak, hanem a kultúra házát keresik fel, hogy közösen tévézzenek, beszélgessenek vagy eldöntsék, hogy ki a legjobb pingpongos. Délelőttönként pedig a könyvtáré a főszerep. A Fő utca 86. szám alá hétköznaponként délelőtt tíztől este tízig várják a jó társaságra, valamint a kellemes és hasznos kikapcsolódásra vágyó baksiakat. Pusztamérges A pusztamérgesi nyugdíjasok kéthetente a kultúrházban találkoznak, hogy egy jót beszélgessenek vagy esetleg próbáljanak a következő fellépésükre. A Móra tér 4. szám alatti faluház mellett egy fazekas házaspár lakik, akikhez az iskolából járnak át a gyerekek szakkörre. Egy ifjúsági szervezet is működik Pusztamérgesen, tagjai hetente egyszer összegyűlnek, hogy különféle kulturális és sportrendezvényekre készüljenek. A művelődési ház ad helyet a húsvéti, farsangi és szüreti báloknak is. Ullés Az üllési művelődési házat akár már reggel hét órától is felkereshetik az érdeklődők. Vasárnap esténként filmvetítéssel szórakoztatják a közönséget. Különböző bálokat is tartanak a nagyteremben, ezek közül a legszokatlanabb az „apák napi" rendezvény a nagycsaládosok szervezésében. Tari Ferenc pedig hétfőnként citerázásra okítja a gyerekeket a Felszabadulás utca 48.-ben. A kultúrház még boltként is működik, hiszen alkalmanként használati cikkek vásárát is megrendezik. Zsombó A zsombói művelődési házban még egy kis szerkesztőség is működik, ugyanis a „Fiatalok a falu napjáért egyesület" itt állítja össze a település lapját, a Zsombit. A hónap utolsó keddjén a „Szivárvány Nagycsaládos Egyesület" várja a tagjait, hogy aktuális kérdésekről beszélgessenek és felkészüljenek az esetleges fellépésekre. Minden második kedden pedig a zsombói nyugdíjasoké a „terep" az Alkotmány utca 1. szám alatt. A kultúrház naponta 8-tól 19 óráig áll a helyiek rendelkezésére.