Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-12 / 110. szám

IV. UNIVERSITAS KEDD, 1998. MÁJ. 12. A sportszelet, a bab és a kalap Illessze össze a részleteket! Válaszol a minisztérium • Budapest (MTI) Nincs akadálya annak, hogy már az általános iskolá­ban több idegen nyelvet ok­tassanak - nyilatkozta Szüdi János, a művelődési minisz­térium főosztályvezetője. Mint elmondta: a NAT csak a minimális követelményeket határozza meg. Az iskolák ­a helyi tanterv elkészítése so­rán - a rendelkezésre álló ta­nórai időkeretet nevelőtestü­leti döntés alapján szabadon tölthetik ki. Felhívta a figyel­met arra is, hogy a középis­kolákban az érettségi vizsga­szabályzat két idegen nyelv oktatását íija elő. Megjegyez­te: azt, hogy hány órát fordí­tanak az idegen nyelvek taní­tására, ugyancsak a helyi tan­tervben határozzák meg. Szü­di János hangsúlyozta: a kö­telező óraszámoknak a szak­szervezet által szorgalmazott emelését nem látja indokolt­nak. Az ellentmond a törvény azon céljának is, hogy csök­kentsék a tanulók terheit ­fűzte hozzá. Álláspontja sze­rint a tanulónak meg kell ad­ni a választás jogát ahhoz is, hogy eldöntse, miből kíván alapműveltségi vizsgát tenni. Rámutatott: az idegen nyelv kötelező előírása a diákok je­lentős hányadát fosztaná meg attól a lehetőségtől, hogy szakmát tanuljon. A PSZ a nyelv­oktatásról • Budapest (MTI) Az idegen nyelvek ok­tatásának kiterjesztése ér­dekében módosítani kell a nemzeti alaptantervet és a közoktatási törvényt - hangoztatta Szöllösi Ist­vánné főtitkár, a Pedagó­gusok Szakszervezetének (PSZ) budapesti sajtótájé­koztatóján. Mint elmond­ta: az esélyegyenlőséget növelő változtatásra azért van szükség, mert a NAT csak egy idegen nyelv ta­nulását irja elő, a törvény pedig a kőtelező óraszám maximálásával nem is ad többre lehetőséget. Az idegennyelv-tudás alap­jait a közoktatásban kell lerak­ni, mert csak így lehet a ma­gyar munkavállaló versenyké­pes az Európai Unió munka­erőpiacán - hangsúlyozta a fő­titkár asszony. Elfogadhatat­lannak nevezte, hogy az alap­műveltségi vizsgánál az idegen nyelv nem kötelező, hanem csak választható vizsgatárgy az informatika mellett. Szöllösi Istvánné kifogásolta azt is, hogy a pedagógus-továbbkép­zésben teljességgel esetleges, hogy a tanár milyen tanfolya­mot választ. Véleménye sze­rint a továbbképzésekre szánt évi három-négy milliárd forin­ton belül el kell különíteni az idegennyelv tanulására fordít­ható pénzt. Kijelentette: to­vábbra is kitartanak amellett, hogy a továbbképzések terve­zetlensége és ellenőrizetlensé­ge miatt miniszteri biztost kell kinevezni erre a területre. Kopcsik István érdekvédel­mi titkár arról számolt be, hogy az oktatási tárca kor­mányrendeletet készít elő a Tankönyves Vállalkozók Or­szágos Kamarájának létrehozá­sára. Márpedig kamarát csak törvény útján lehet életre hívni - tetíe hozzá. Szólt arról is. hogy véleménye szerint a ter­vezet nem szüntetné meg a ká­oszt és a tisztázatlanságokat a tankönyvpiacon, hanem mono­polhelyzetet hozna létre és drá­gítaná az ellátást is. • Felvételi kalauz középiskolásoknak (5.) Kommunikáció A szegedi bölcsész­karon az utóbbi két-há­rom évben „sláger­szaknak" számít a kommunikáció. Idén közel hatszoros a túlje­lentkezés, aminek az is oka, hogy az első évfo­lyamon mindössze 35 hallgató kezdheti meg tanulmányait. A felvé­teli követelményekről dr. Róka Jolán tanszék­vezetővel beszélgetünk. A József Attila Tudomá­nyegyetem Bölcsészettudo­mányi Karának kommuni­káció szakán nem csupán az írott és az elektronikus sajtó leendő munkatársait oktatják, a diákok ugyanis kommunikációelméletre és public relations képzésre is szakosodhatnak, és a diplo­májukban ezt fel is tüntetik. Az oktatás sokoldalú. Öt év alatt a szakmai ismeretek mellett tanulnak például történelmet, jogot, közgaz­daságtant, politológiát, szo­ciológiát, beszédtechnikát, és a számítógép használatá­val is megismerkednek. Idén 221-en jelölték meg a felvételi lapjukon első he­lyen a kommunikációt. Má­sodik helyen 80, harmadik helyen 45 felvételizőnél szerepelt a szak. Az első helyen jelentkezőket tekint­ve közel hatszor annyian szeretnének bejutni, mint amennyi első évest fel tud­nak venni. A kezdő évfolyam lét­száma ugyanis harmincöt, illetve költségtérítéses for­mában további tíz jelentke­ző kezdheti meg a tanulmá­nyait. A tanszékvezető, dr. Ró­ka Jolán elmondta, hogy a felvételi vizsga két részből, írásbeliből és szóbeliből áll. Az írásbeli vizsgán a legna­gyobb változás az elmúlt évhez képest az, hogy nem kérdeznek történelmet, csak magyart. Az irodalmi teszt 10-15 kérdést tartalmaz, amelyeket a középiskolai tananyag alapján állítanak össze, tehát erre a középis­kolai tankönyvekből fel le­het készülni. A nyelvtani teszt rövidebb lesz, ebben elsősorban stilisztikai és nyelvhelyességi jellegű kérdéseket szerepelnek, amelyek főleg a helyesírást ellenőrzik. Fogalmazást is kell írni, hogy az íráskész­séget is felmérhessék. A mondattani és alaktani elemzésben pedig például el kell választani a szóhat­árokat, fel kell ismerni, hogy mi a szótő, mi a kép­ző. Végül egy poétikai elemzés során a megadott versben található alakzato­kat kell felismerniük a vizs­gázóknak. A irodalmi rész­ből legfeljebb 70, a nyelv­taniból pedig 30 pont sze­rezhető. Az írásbeli vizsgát június 22-én és 23-án tart­ják, és megírásához 180 perc áll rendelkezésre. Akit érdekel, hogy milyen volt a tavalyi írásbeli, az utána­nézhet a „Felvételi felada­tok és lehetőségek a felső­oktatási intézményekben 1997" című könyvben. A szóbeli vizsgáztatás öt napon keresztül folyik, jú­nius 29. és július 3. között. Ennek során elsősorban a felvételiző általános társa­dalmi, politikai tájékozott­ságát mérik fel, vagyis arra kíváncsiak, mennyire isme­ri a magyar és a külföldi politikai személyiségeket, eseményeket. A tanszékve­zető szerint erre rendszeres újságolvasással és a külön­böző hír- és tájékoztató műsorok figyelésével lehet felkészülni. Másodsorban a szóbeli kifejező készséget veszik figyelembe, vagyis azt, hogy tud-e a felvételiző egy-egy témáról összefüg­gően, logikusan nyilatkoz­ni. Róka Jolán jó tanács­ként elmondta, hogy a szó­beli vizsgára a jelentkezők az alkalomnak megfelelően öltözzenek fel, hiszen a megjelenés - főleg egy le­endő médiaszakembereknél - sokat számít. A felvételi ponthatárokat július 17-én állapítják meg, és a felvételről vagy az elu­tasításról július 22-éig érte­sítik a jelentkezőket. A fel­vételin elért pontszámot nö­velhetik a nyelvvizsgák. A középfokú A vagy B egy, a C típusú három pontot ér. A felsőfokú A vagy B típu­súért négy, C esetén öt pluszpont kapható. Hegedűs Szabolcs Pepsi Sziget '98 • Budapest (MTI) Az augusztus 5-1?. között megrendezendő Pepsi Sziget várhatóan több mint 340 millió fo­rintba kerül majd - tájé­koztattak a rendezvény szervezői. Az óbudai Ha­jágyári szigeten a legna­gyobb kiadást - mintegy 120 millió forintot - a külföldi sztárzenekarok gázsija jelenti. A színpa­dok felállítása például 14 millióval, a szervezési költségek pedig tízmillió forinttal terhelik a ren­dezvény költségvetését. A tervezett bevételek összege megközelíti a kiadá­sokét, így a tervek szerint ­ha a látogatók száma eléri a tavalyit - az ez évi fesztivál nem lesz veszteséges. A leg­nagyobb tervezett bevételi forrásnak a nettó jegybevétel összege, mintegy 200 millió forint tekinthető. A hetijegy ára elővételben 6000 forint­ba, míg a helyszínen 9000 forintba, a napijegyek pedig 1500 forintba kerülnek majd. A helyszínre utazók részére a MÁV félárú kedvezményt nyújt. A rendezők reményei sze­rint egy nagy és kilenc ki­sebb színpadon mintegy ne­gyedmillió látogató előtt csaknem kétszázötven zene­kar lép majd fel. A szerve­zők igyekeznek elejét venni a légúti panaszoknak. A fel­szálló por ellen állandó lo­csolással védekeznek majd, illetve a programok helyszí­nein lefedik a talajt. A láto­gatók testi épségére három egészségügyi központ vi­gyáz a fesztivál ideje alatt. A szórakozni vágyók biztonsá­gára ezer tagú biztonsági szolgálat, helyszíni rendőr­őrs, tűzoltó- és mentócsapat ügyel. Az elmúlt évi feszti­vál adatai szerint az összes látogató 22 százaléka külföl­di, 60 százaléka 16-25 év közötti, míg 34 százalékuk felsőoktatásban résztvevő hallgató volt. Olcsó, tiszta, kényelmes energia a Dégaztól Ha régóta vágyik arra, hogy otthonát, üzletét olcsó, tiszta energiával tegye kényelmesebbé, és csak a lehetőségre vár, akkor fontolja meg ajánlatunkat! 1998. május 11-29. között rendkívül kedvező akcióval várjuk. Minden új ügyfelünk számára részletre kínáljuk a gázelosztó rendszerhez való csatlakozás lehetó'ségét: 60.000 Ft alatt 3 havi, 60.000 Ft felett 6 havi egyenlő részletben fizethet. Bővebb tájékoztatásért forduljon kirendeltségeinkhez: 6724 Szeged, Vásárhelyi Pál u. 6. Tel.: (62) 472-572 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 24. Tel.: (62) 342-177 6600 Szentes, Klauzál u. 24. Tel.: (63) 313-833, (63) 316-560 : nm' A részletes megoldás. • Ot, négy, három, kettő, egy, érettségi Bár még öt nap van hátra az érettségiig, a Kárösy József Közgazda­sági Szakközépiskola né­hány végzős diákjának, ahogyan ök fogalmaz­tak, már benn van a sportszelet az alsóban. Beszélgetésünk során többek között elmond­ták: jó lenne, ha mostan­ság negyvennyolc órából állna egy nap, mert a hu­szonnégy kevés ahhoz, hogy alaposan felkészül­jenek az érettségire és a felvételire. - Lehet, hogy banálisnak hangzik, amit mondok, de úgy érzem, minél többet ta­nulok, egyre kevesebbet tu­dok - közölte Felhő Marian­na, aki négy esztendőn át koptatta az iskolapadot a számvitelis A osztályban, s ha nem veszik fel a JATE közgazdász szakára vagy a Pénzügyi és Számviteli Főis­kolára, akkor még egy évet ráhúz a Kőrösyben, hogy technikusi oklevelet szerez­zen. így vannak ezzel a töb­biek is, bár hangsúlyozták: jobban szeretnék, ha már az idén felvennék őket valame­lyik felsőoktatási intézmény­be. Itt a valamelyikre fektet­ném a hangsúlyt, ugyanis a végzősök ma már több intéz­ményt, akár tizet is, megje­lölhetnek a jelentkezési lap­jukon. Beszélgetőpartnereim közül a csúcsot a szintén számvitelis Hévizi Géza tart­ja, aki öt helyet is megjelölt. Sorrendben: JATE közgaz­dász szak (alapképzés), JA­TE közgazdász szak (költ­ségtérítéses), Körösi Csorna Sándor Pénzügyi Főiskola (Békéscsaba), Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem és Szegedi Élelmiszeripari Főis­kolai Kar. A diákok elmond­ták. hogy a tavaszi szünet óta A diákok tíz-tizennégy órát gubbasztanak a könyv fölött. (Fotó: Nagy László) besűrűsödtek a dolgok: míg a suliban egymás után írják a dolgozatokat és a próbafelvé­teliket, addig otthon az érett­ségi tételeket és példákat dol­gozzák ki, illetve oldják meg. Mindeközben az alvásadag­juk egyre csökken. Néhány nappal az érettségi elótt tfz­tizennégy órát gubbasztanak a könyv fölött. A D osztályos külkeres Kothencz Zoltán ­aki a budapesti Külkereske­delmi Főiskola nemzetközi kommunikáció szakját jelölte meg első helyen, s akinek igazán nem kellene mitől tar­tania, hiszen nemrégiben az Országos Szakmai Tanul­mány Verseny német külke­reskedelmi nyelv döntőjében a kilencedik helyet szerezte meg - nem szeret reggel fe­lébredni, mert rájön, hogy már egy nappal kevesebb van az érettségiig, s még mindig nem tud semmit. A babszem tehát szorul, pedig, mint mondták, megszokták már a strapát. - Elsőben azért kel­lett tanulnunk, hogy megis­merjenek bennünket a tan­árok, s mindenki hajtott az Aranypedál-dtjért, harmadik­ban és negyedikben pedig el­indult a kocogás a pontokért, egyedül csak a második év volt laza - összegezte a négy évet Kothencz osztálytársa, Bálint Attila, aki a JATE közgáz szakját, a győri Szé­chenyi István Műszaki Főis­kolát és a soproni közgazda­ságtudományi kart vette cél­ba, valamelyik csak bejön alapon. A külkeres Bajusz Éva Adél a jogi karra pályá­zik, s mint mondta, meghalni sincs ideje. - Az utóbbi idő­ben a hétvégéket is áttanu­lom. Szerencsére az otthoni feladatokat leépítette rólam anyukám, s mindent megtesz azért, hogy nyugodtan tanul­hassak. A végzősök persze hallják az idősebbektől, hogy az érettségit nem kell olyan ko­molyan venni, hiszen azt mindenki leteszi. Erről azon­ban az a véleményük, hogy könnyen beszél az, aki már túlesett rajta. A magyar írás­belivel kapcsolatosan, mint minden érettségiző, ők is ta­lálgatnak: ki szerepelt régen, kinek volt a közelmúltban évfordulója? A tanárok azon­ban lehűtik őket, mondván, ne hagyatkozzanak a sejtése­ikre, inkább tanuljanak meg mindent. Az érettségire ké­szülő diákok hangsúlyozták, hogy ha még egyszer kellene középiskolát választaniuk, valószínűleg újra a Kőrösybe vezetne az útjuk, mert bár na­gyon magas a követelmény­szint, imádtak ebbe az intéz­ménybe járni. Hát, akkor, lá­nyok és fiúk, mit is kívánhat­nék... Tudjátok, ami szövet­ből, szőrből vagy bőrből van, és normális esetben a fejükön viselik az emberek. Na, azt. De teli ám! Szabó C. Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents