Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-12 / 110. szám
4 KRÓNIKA KEDD, 1998. MÁJ. 12. • Rabbit leérnek a szegedi zsidók Külföldre csábítják őket MA Egy évszázad - két rabbi A szegedi zsidóság leghíresebb két főrabbija Löw Lipót (1811-1875, Szegeden: 1850-1875) és fia, Löw Immánuel (1854-1944, Szegeden: 1878-1944) volt. Löw Lipót Morvaországban született, Pesten, Pozsonyban és Békéscsabán tanult. A magyar zsidóság jogaiért folytatott harc egyik főalakja volt. Az 1848-1849-es szabadságharcban tábori lelkészként mondott szónoklatokat. Elsőként foglalkozott a magyar zsidók történetével, ő indította a magyarországi zsidók első tudományos lapját. Löw Immánuel több mint 6 évtizedig volt Szeged főrabbija, ő vezette be Magyarországon elsőként a magyar nyelvű hitszónoklatot. Botanikusként ő ültette a zsinagóga körüli fákat. Az országgyűlés felsőházának képviselőtagja volt. 1944-ben a németek hurcolták el. Budapesten egy vasúti kocsiban haldokolva találtak rá. • 75 éve Felső Tisza-part helyett a Kálvária utca A JGYMK NYUGDÍJASKLUBJÁBAN (Kossuth L. sgt. 53.) 9-től 15 óráig beszélgetés az idős kori turizmusról. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN a Százszorszép Színház Hagymácska cfmű báb-mesejátéka 9.30 és 10.45 órakor, Kököjszi bérletben; 18 órakor a Biokultúra Egyesület foglalkozása. ZSEB1BABA KUCKÓJA - kismama-kisbaba-klub 10 órától a Bálint Sándor Művelődési Házban. AZ IFJÚSÁGI IRODÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13tól Alba óra; 14-.30-tól 15.30-ig pszichológiai és életvezetési tanácsadás; lótól 18 óráig védőnői-életmód tanácsadás, valamint életmód-klub. A TECHNIKA HÁZÁBAN 15.30-tól 18 óráig építész szaktanácsadás. HANG-CSEND-JÁTÉK Időországban - zenés fültörővel egybekötött hangverseny gyerekeknek és felnőtteknek délután 4 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban. Közreműködik a Szegedi Zenekonzervatórium Ütőhangszeres Együttese és Nagy Gábor (szintetizátor). AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 17 órakor természetbúvárklub: Olaszországi képeslapok. Előadó Somogyi Károlyné fotóriporter; 20 órakor Sebestyén Márta, a Kaláka és a Muzsikáló együttes közös koncertje. KLETZ LÁSZLÓ képzőművész A szeretet nyelvén, avagy konstruktív álmok cfmű kiállítása délután fél 6 órakor nyflik a Bálint Sándor Művelődési Házban. Bevezetőt mond: Kiss Ernő mb. igazgató. ALESSANDRO PASSUELLO orgonaművész ad hangversenyt 19 órától az Alsóvárosi Ferences Templomban (Mátyás tér). Közreműködik Tomik Margit (ének). MIÉNK A VÁROS közéleti fórum a Bartók Béla Művelődési Központban, 19 órától. Téma: Sétáló belváros. Vendég: Nóvák István főépítész, Körtvélyesy Csaba közlekedési mérnök. A REGŐS BENDEGÚZBAN 22 órától Rock Térítő Misáionáriusok. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI IRODÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13tól Alba óra, 16.30 és 17.30 között mobilitás (speciális külföldi csereprogramok), 17 órától Amiga klub. AZ ALKOTÓHÁZ (Árboc u. 1-3.) programja: ma, 16.30-tól fazekas szakkör gyermekeknek; holnap, 15 órától hímzés, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16-tól kosárfonás. MA A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órakor taggyűlést tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. Hosszabb ideje betöltetlen a szegedi rabbi tisztsége. A város zsidó hitközössége a magyarországi zsidó egyház vezetőinél azt sürgeti, hogy a budapesti rabbiképző intézet idén végző három rabbija közül egyiket bízzák meg a szegedi vallási vezetői feladatokkal. A szegedi hitközösségnek jelenleg 250 tagja van. A szegedi zsidó hitközösség vezetői az elmúlt időszakban több levélben kértek segítséget dr. Schweitzer József országos főrabbitól és dr. Schöner Alfrédtől, a rabbiképző rektorától, hogy az intézet végzősei közül küldjenek Szegedre rabbit. A város zsidó hitközössége hoszszabb ideje saját vallási vezető nélkül működik; jelenleg egy vallástanárként is tanult izraeli orvoshallgató, valamint Klein Márton, a zsina-góga 86 esztendős kántora vezeti a péntek délutáni és szombat délelőtti istentiszteleteket. Már Szeged utolsó rabbija, Schönberger András sem a városban lakott, 1995 és 1997 között Pécsről járt Szegedre. Idén azonban rabbi híján még a zsidóság nagyobb ünnepein is csak a rabbiképző növendékei jártak le istentiszteletet vezetni Budapestről. A szegedi zsidó hitközösségnek 250 regisztrált tagja van, de a város zsidóságának számát ennek mintegy kétszeresére tarják. Szegeden a • Prága (MTI) A szlovákiai csehek sorsa sokban hasonlít a szlovákiai magyarok sorsához. Mindkét népcsoport követelései süket fülekre találnak a szlovák kormánynál. A csehek helyzete a magyarokétól tán csak abban különbözik, hogy őket senki sem vádolja azzal, hogy Szlovákiától el akarják szakítani területe egy részét és ezzel csatlakozni kívánnak egykori hazájukhoz - írja hétfői kommentárjában a Lidové Noviny című prágai polgári napilap. Mindezek ellenére a cseh és a magyar is olyan nyelHolocaust után fokozatosan csökkent a zsidók száma: 1945 és 1948 között, majd 1956-ban az izraelita lakosság jelentős része vándorolt ki az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába és Izraelbe. A megmaradottak közül sokan felköltöztek Budapestre. A kommunista rendszer a zsidó vallásnak sem kedvezett. Ezeket az éveket Magyarországon mindössze 5-6 városban vészelte át szervezett hitközösség (ma 27 ilyen van). A felszín alatti antiszemitizmus mellett a vidéki pártvezetés „álzsidói", a zsidó voltukat ellensúlyozni akaró funkcionáriusok is sók megpróbáltatást okoztak a hitközösségi életnek. 1967-ben például vek, amelyek használata a ,jó szlovákok" számára felettébb gyanús. A kormánypárti Slovenská Republika napilap a múlt héten például élesen kikelt az ellen, hogy olyan időben vetítenek a televízióban eredetiben népszerű cseh filmeket, amikor azokat a fiatalok is láthatják, s ezzel erősen „megrontják anyanyelvüket". A lap azt már nem mondja meg, hogyan kellene megoldani ezt a kínos helyzetet. Esetleg az erotikus programok közé sorolni, vagy egyszerűen megszüntetni őket, azért mert csehek? egyetemistáknak szervezett kulturális találkozói miatt a cionizmus vádjával mozdították el helyéről Raj Tamás akkori szegedi főrabbit. A többi egyházhoz hasonlóan a zsidó hitközösség is a kilencvenes évek elején lendült ismét fel, amikor számosan tértek vissza a zsinagógához. 1989 őszén részben felújított forgiában ismét megnyílt a szegedi zsinagóga is, amely Európa legnagyobbjai közé tartozik. 1993-ban megalakult „A szegedi zsinagógáért" Alapítvány, s ezzel a szegedi zsidóság történetében először fordult elő, hogy a hitközösség egy alapítvány kezelésébe adta templomát. 1996-ban a hitközösségben korosztályi váltás zajlott le, melynek soHasonlóak a cseh és a magyar kulturális szövetségek gondjai is, bár ezen a területen a csehek jobban állnak. Míg a Csemadok évek óta a kulturális tárcától „nullás támogatást" kap, addig a csehek 1997-ben mégis kaptak 369 ezer koronát tevékenységükre, és 1,3 millió koronát a Ceská Beseda című nemzetiségi lap kiadására. A tárca azonban ezt a pénzt is rendszeresen olyan későn adja, hogy hivatalosan már nem lehet elfogyasztani, s vissza kell adni. Ugyanakkor összehasonlításul: a szlovákok Csehországban csak lapkiájjE $ **/ + " M aü^rf . 1 * * ÖÍ^^-Íí ; b llT ill H rán az elöljárók mintegy fele kicserélődött: a szegedi zsidóság élére dr. Lednitzky András világi elnök és dr. Gráf Imre ügyvezető elnök került. A jelenlegi rabbihiány oka, akárcsak a többi egyház paphiánya esetében, a rendszer éveire nyúlik vissza. Magyarországról 1956-ban a vidéki rabbik többsége külföldre távozott, utánpótlás pedig nem volt, noha KözépEurópában egyedül nálunk működött rabbiképző intézet. Ma az országban mindössze kilenc rabbi és főrabbi él, s közülük is csak egy lakik vidéken (Pécsett). Utánpótlásként jelenleg kilenc rabbijelölt tanul a rabbiképző intézetben. Az alacsony szám annak köszönhető, hogy nem könnyű rabbivá válni: a felvétel előtt el kell végezni valamely tudományegyetemi szakot (ajánlott a judaisztika vagy a zsidó vallástanári szak), s a tanulmányok ezután még 6 évig tartanak. A kilenc rabbijelölt közül idén hárman végeznek, s a hitközösség egyikük szegedi megbízását szeretné elérni a zsidóság magyarországi vezetőinél. A kérés azért is kényes, mert a fiatal rabbijelöltek számára a külföldi meghívások nagyobb vonzerőt jelentenek a hazaiaknál. A budapesti intézetben végző fiatalokat az Egyesült Államoktól Európa számos országáig jól fizető állásokkal várják. Panek Sándor adásra évente nyolcmillió koronát kapnak. Hasonlóan a szlovákiai magyar kisebbséghez a csehek is azt követelik, hogy szülessen meg végre a nemzeti kisebbségekről szóló törvény, amelyben a cseh nyelv jogállását is rögzítenék. A szlovák kormány azonban úgy a magyarok, mint a csehek követeléseire hallgatással válaszol. A kisebbségek követelései Szlovákiában visszhang nélkül maradnak. Persze ez csak akkor igaz, ha a szlovák nacionalisták és a Szlovák Nemzeti Párt gyakran hangoztatott jelszavát: „máséból nem kérünk, a mienket pedig nem adjuk" nem tekintjük egyfajta válasznak - szögezi le a Lidové Noviny. A Felső Tisza-part gyalázatosan megrongálódott kocsiútjának kikövezése érdekében, mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt széleskörű akciót indítottak az érdekelt vállalatok. Akkor úgy látszott, hogy a tanács és a polgármester is honorálja a teljesen indokolt kívánságot, s kimondta, hogy a megvá• Budapest (MTI) Nyitáskor még csak 62 ponttal, záráskor már 212 ponttal volt alacsonyabban a BUX a pénteki záróértékénél, a hétfői kereskedést 8466,48 ponton zárta. A határidős árak az azonnali index esésével azonos mértékben süllyedtek. A júniusi lejárat 8642, a decemberi 9630, a jövő decemberi 11 ezer 644 ponton zárt. A Mol 170 forintot veszített értékéből, záróára 6380 forint lett. A TVK árfolyama 90 forinttal került lejjebb, 4620 forinton zárt. A BorsodChem-részvények ára 7560 forintról 7445 forintra csökkent. A Matáv-részvényekkel a nap első felében még 1300 forint fölött kereskedtek, zárásra 1282 forintra gyengült a papír. Az OTP csaknem 400 fosárolt kiskocka-mennyiséget ennek a rendkívül forgalmas útnak a kikövezésére használják fel. De csak akkor, ha az érdekelt vállalatok kétmillió kamatmentes kölcsönt adnak a városnak. Ebből már valamivel több, mint a fele be is folyt a város pénztárába. A munka megindulását állandóan halogatta a tanács. (1923) rinttal kevesebbet, 10 ezer 405 forintot ért záráskor. Stagnált ugyanakkor az Inter-Európa Bank, megőrizte 16500 forintos árfolyamát. A gyógyszergyári papírok közül csak a Humán erősödött, amely nagyon jó negyedéves gyorsjelentést tett közzé ezen a napon. A papír árfolyama 3000 forintról 3195 forintra nőtt. Nem mondható el ugyanez az Égis negyedéves eredményeiről, s ez meglátszott a részvény árfolyamán is: csaknem 1000 forintos visszaeséssel 9310 forinton zárta a kereskedést a gyógyszergyári papír. A Démász árfolyama 18850 forintra csökkent. A Graboplast árfolyama 7865 forintra gyengült. A Pannonplast azonban stabilan tartotta a 9000 forintos árfolyamát. Nyereményeső riftfc ELŐFIZETŐI KLUBKÁRTYÁVAL RENDELKEZŐ OLVASÓINK KÖZÖn NAPONTA 6000 Ft ÉRTÉKŰ AJÁNDÉKCSOMAGOT SORSOLUNK KI! Játékunk mai nyertese: RESZEGI LÁSZLÓNÉ 6771 Szeged-Szőreg, Rózsatő u. 48. Előfizetői klubkártyaszáma: SZ 139 0021 A nyeremény átvehető: Szegeden, a Sajtóházban (Stefánia 10.), a marketingcsoporlnál. Figyeüe az újságot mindennap Öntesz ^nyertesünk! ÖÉLMAGYARORSZÁG • Szlovákiai csehek és magyarok Anyanyelvi rontás 50 éve Ezt írja az olvasó Azt hiszem, minden szegedi dolgozó nevében beszélek erről a kérdésről e lap hasábjain. Tudjuk, hogy az új Délmagyarország leleplezi a megbújó ellenséget, szócsöve lesz az üzemek, irodák és a földek dolgozó népének. Kiáll a kisemberek érdekeiért, elősegíti a boldogságukat. Legfontosabb • 25 éve feladat vár azonban a Délmagyarországra szellemi és világnézeti elmaradottságunk pótlásánál. Minden tekintetben megújhodott lapunk, a régi rend tartalmatlan, szenzációhajhászó, silány újságjai természetesen nem voltak alkalmasak arra, hogy megtanítsák a népet újságot olvasni. (1948) Újdonságok a paprikában Élelmiszeripari gyártmányfejlesztési ankét volt Szegeden. Az ország számos konzervgyárának és más élelmiszeripari üzemének szakemberei az új élemiszeripari eljárásokkal, a korszerű gyártmányok készítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Foglalkoztak többek között a Paprikafeldolgozó utóbbi években produkált újdonságaival. A hagyományos fűszerpaprikafeldolgozás mellett ugyanis ez az üzem készételek gyártását is bevezette. Az évi csaknem egymilliárd forintos termelési értékének körülbelül a fele készétel. (1973) Estek az árak