Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-12 / 110. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 1998. MÁJ. 12. • Rabbit leérnek a szegedi zsidók Külföldre csábítják őket MA Egy évszázad - két rabbi A szegedi zsidóság leghíresebb két főrabbija Löw Lipót (1811-1875, Szegeden: 1850-1875) és fia, Löw Immánuel (1854-1944, Szegeden: 1878-1944) volt. Löw Lipót Morvaországban született, Pesten, Po­zsonyban és Békéscsabán tanult. A magyar zsidóság jogaiért folytatott harc egyik főalakja volt. Az 1848-1849-es szabadságharcban tábori lelkészként mondott szónoklatokat. Elsőként foglalkozott a ma­gyar zsidók történetével, ő indította a magyarországi zsidók első tudományos lapját. Löw Immánuel több mint 6 évtizedig volt Szeged főrabbija, ő vezette be Magyarországon elsőként a magyar nyelvű hitszónok­latot. Botanikusként ő ültette a zsinagóga körüli fákat. Az országgyűlés felsőházának képviselőtagja volt. 1944-ben a németek hurcolták el. Budapesten egy va­súti kocsiban haldokolva találtak rá. • 75 éve Felső Tisza-part helyett a Kálvária utca A JGYMK NYUGDÍ­JASKLUBJÁBAN (Kossuth L. sgt. 53.) 9-től 15 óráig be­szélgetés az idős kori turiz­musról. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN a Százszorszép Színház Hagy­mácska cfmű báb-mesejáté­ka 9.30 és 10.45 órakor, Kö­köjszi bérletben; 18 órakor a Biokultúra Egyesület foglal­kozása. ZSEB1BABA KUCKÓJA - kismama-kisbaba-klub 10 órától a Bálint Sándor Művelődési Házban. AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13­tól Alba óra; 14-.30-tól 15.30-ig pszichológiai és életvezetési tanácsadás; ló­tól 18 óráig védőnői-életmód tanácsadás, valamint élet­mód-klub. A TECHNIKA HÁZÁ­BAN 15.30-tól 18 óráig épí­tész szaktanácsadás. HANG-CSEND-JÁTÉK Időországban - zenés fül­törővel egybekötött hangver­seny gyerekeknek és fel­nőtteknek délután 4 órakor a Bálint Sándor Művelődési Házban. Közreműködik a Szegedi Zenekonzervatóri­um Ütőhangszeres Együttese és Nagy Gábor (szintetizá­tor). AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 17 órakor természetbúvár­klub: Olaszországi képesla­pok. Előadó Somogyi Ká­rolyné fotóriporter; 20 óra­kor Sebestyén Márta, a Ka­láka és a Muzsikáló együttes közös koncertje. KLETZ LÁSZLÓ képző­művész A szeretet nyelvén, avagy konstruktív álmok cfmű kiállítása délután fél 6 órakor nyflik a Bálint Sán­dor Művelődési Házban. Be­vezetőt mond: Kiss Ernő mb. igazgató. ALESSANDRO PASSU­ELLO orgonaművész ad hangversenyt 19 órától az Alsóvárosi Ferences Temp­lomban (Mátyás tér). Köz­reműködik Tomik Margit (ének). MIÉNK A VÁROS ­közéleti fórum a Bartók Béla Művelődési Központban, 19 órától. Téma: Sétáló belvá­ros. Vendég: Nóvák István főépítész, Körtvélyesy Csa­ba közlekedési mérnök. A REGŐS BENDEGÚZ­BAN 22 órától Rock Térítő Misáionáriusok. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13­tól Alba óra, 16.30 és 17.30 között mobilitás (speciális külföldi csereprogramok), 17 órától Amiga klub. AZ ALKOTÓHÁZ (Árboc u. 1-3.) program­ja: ma, 16.30-tól fazekas szakkör gyermekeknek; holnap, 15 órától hímzés, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16-tól ko­sárfonás. MA A MUNKÁSPÁRT bel­városi alapszervezete 16 óra­kor taggyűlést tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Mű­velődési Otthonban. Hosszabb ideje betöl­tetlen a szegedi rabbi tisztsége. A város zsidó hitközössége a magyaror­szági zsidó egyház ve­zetőinél azt sürgeti, hogy a budapesti rabbiképző intézet idén végző három rabbija közül egyiket bíz­zák meg a szegedi vallási vezetői feladatokkal. A szegedi hitközösségnek jelenleg 250 tagja van. A szegedi zsidó hitközös­ség vezetői az elmúlt idő­szakban több levélben kértek segítséget dr. Schweitzer Jó­zsef országos főrabbitól és dr. Schöner Alfrédtől, a rab­biképző rektorától, hogy az intézet végzősei közül küld­jenek Szegedre rabbit. A vá­ros zsidó hitközössége hosz­szabb ideje saját vallási ve­zető nélkül működik; jelen­leg egy vallástanárként is ta­nult izraeli orvoshallgató, va­lamint Klein Márton, a zsina-­góga 86 esztendős kántora vezeti a péntek délutáni és szombat délelőtti istentiszte­leteket. Már Szeged utolsó rabbija, Schönberger András sem a városban lakott, 1995 és 1997 között Pécsről járt Szegedre. Idén azonban rabbi híján még a zsidóság na­gyobb ünnepein is csak a rabbiképző növendékei jártak le istentiszteletet vezetni Bu­dapestről. A szegedi zsidó hitközös­ségnek 250 regisztrált tagja van, de a város zsidóságának számát ennek mintegy két­szeresére tarják. Szegeden a • Prága (MTI) A szlovákiai csehek sorsa sokban hasonlít a szlovákiai magyarok sorsához. Mindkét nép­csoport követelései süket fülekre találnak a szlo­vák kormánynál. A cse­hek helyzete a magyaro­kétól tán csak abban kü­lönbözik, hogy őket sen­ki sem vádolja azzal, hogy Szlovákiától el akarják szakítani terüle­te egy részét és ezzel csatlakozni kívánnak egykori hazájukhoz - ír­ja hétfői kommentárjá­ban a Lidové Noviny című prágai polgári na­pilap. Mindezek ellenére a cseh és a magyar is olyan nyel­Holocaust után fokozatosan csökkent a zsidók száma: 1945 és 1948 között, majd 1956-ban az izraelita lakos­ság jelentős része vándorolt ki az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába és Izraelbe. A megmaradottak közül sokan felköltöztek Bu­dapestre. A kommunista rendszer a zsidó vallásnak sem kedvezett. Ezeket az éveket Magyarországon mindössze 5-6 városban vé­szelte át szervezett hitközös­ség (ma 27 ilyen van). A fel­szín alatti antiszemitizmus mellett a vidéki pártvezetés „álzsidói", a zsidó voltukat ellensúlyozni akaró funkcio­náriusok is sók megpróbálta­tást okoztak a hitközösségi életnek. 1967-ben például vek, amelyek használata a ,jó szlovákok" számára fel­ettébb gyanús. A kormány­párti Slovenská Republika napilap a múlt héten például élesen kikelt az ellen, hogy olyan időben vetítenek a te­levízióban eredetiben nép­szerű cseh filmeket, amikor azokat a fiatalok is láthatják, s ezzel erősen „megrontják anyanyelvüket". A lap azt már nem mondja meg, ho­gyan kellene megoldani ezt a kínos helyzetet. Esetleg az erotikus programok közé so­rolni, vagy egyszerűen meg­szüntetni őket, azért mert csehek? egyetemistáknak szervezett kulturális találkozói miatt a cionizmus vádjával mozdítot­ták el helyéről Raj Tamás ak­kori szegedi főrabbit. A többi egyházhoz hasonlóan a zsidó hitközösség is a kilencvenes évek elején lendült ismét fel, amikor számosan tértek vissza a zsinagógához. 1989 őszén részben felújított for­giában ismét megnyílt a sze­gedi zsinagóga is, amely Eu­rópa legnagyobbjai közé tar­tozik. 1993-ban megalakult „A szegedi zsinagógáért" Alapítvány, s ezzel a szegedi zsidóság történetében először fordult elő, hogy a hitközös­ség egy alapítvány kezelésé­be adta templomát. 1996-ban a hitközösségben korosztályi váltás zajlott le, melynek so­Hasonlóak a cseh és a ma­gyar kulturális szövetségek gondjai is, bár ezen a terüle­ten a csehek jobban állnak. Míg a Csemadok évek óta a kulturális tárcától „nullás tá­mogatást" kap, addig a cse­hek 1997-ben mégis kaptak 369 ezer koronát tevékenysé­gükre, és 1,3 millió koronát a Ceská Beseda című nemzeti­ségi lap kiadására. A tárca azonban ezt a pénzt is rend­szeresen olyan későn adja, hogy hivatalosan már nem lehet elfogyasztani, s vissza kell adni. Ugyanakkor össze­hasonlításul: a szlovákok Csehországban csak lapki­ájjE $ **/ + " M aü^rf . 1 * * ÖÍ^^-Íí ; b llT ill H rán az elöljárók mintegy fele kicserélődött: a szegedi zsi­dóság élére dr. Lednitzky András világi elnök és dr. Gráf Imre ügyvezető elnök került. A jelenlegi rabbihiány oka, akárcsak a többi egyház paphiánya esetében, a rend­szer éveire nyúlik vissza. Magyarországról 1956-ban a vidéki rabbik többsége kül­földre távozott, utánpótlás pedig nem volt, noha Közép­Európában egyedül nálunk működött rabbiképző intézet. Ma az országban mindössze kilenc rabbi és főrabbi él, s közülük is csak egy lakik vi­déken (Pécsett). Utánpótlás­ként jelenleg kilenc rabbije­lölt tanul a rabbiképző inté­zetben. Az alacsony szám an­nak köszönhető, hogy nem könnyű rabbivá válni: a fel­vétel előtt el kell végezni va­lamely tudományegyetemi szakot (ajánlott a judaisztika vagy a zsidó vallástanári szak), s a tanulmányok ez­után még 6 évig tartanak. A kilenc rabbijelölt közül idén hárman végeznek, s a hitkö­zösség egyikük szegedi meg­bízását szeretné elérni a zsi­dóság magyarországi ve­zetőinél. A kérés azért is ké­nyes, mert a fiatal rabbijelöl­tek számára a külföldi meg­hívások nagyobb vonzerőt je­lentenek a hazaiaknál. A bu­dapesti intézetben végző fia­talokat az Egyesült Államok­tól Európa számos országáig jól fizető állásokkal várják. Panek Sándor adásra évente nyolcmillió koronát kapnak. Hasonlóan a szlovákiai magyar kisebbséghez a cse­hek is azt követelik, hogy szülessen meg végre a nem­zeti kisebbségekről szóló tör­vény, amelyben a cseh nyelv jogállását is rögzítenék. A szlovák kormány azon­ban úgy a magyarok, mint a csehek követeléseire hallga­tással válaszol. A kisebbsé­gek követelései Szlovákiá­ban visszhang nélkül marad­nak. Persze ez csak akkor igaz, ha a szlovák nacionalis­ták és a Szlovák Nemzeti Párt gyakran hangoztatott jelszavát: „máséból nem ké­rünk, a mienket pedig nem adjuk" nem tekintjük egyfaj­ta válasznak - szögezi le a Lidové Noviny. A Felső Tisza-part gya­lázatosan megrongálódott kocsiútjának kikövezése érdekében, mint ismere­tes, néhány hónappal ezelőtt széleskörű akciót indítottak az érdekelt vál­lalatok. Akkor úgy látszott, hogy a tanács és a polgár­mester is honorálja a telje­sen indokolt kívánságot, s kimondta, hogy a megvá­• Budapest (MTI) Nyitáskor még csak 62 ponttal, záráskor már 212 ponttal volt alacsonyabban a BUX a pénteki záróértéké­nél, a hétfői kereskedést 8466,48 ponton zárta. A ha­táridős árak az azonnali in­dex esésével azonos mérték­ben süllyedtek. A júniusi le­járat 8642, a decemberi 9630, a jövő decemberi 11 ezer 644 ponton zárt. A Mol 170 forintot veszített érté­kéből, záróára 6380 forint lett. A TVK árfolyama 90 forinttal került lejjebb, 4620 forinton zárt. A Borsod­Chem-részvények ára 7560 forintról 7445 forintra csök­kent. A Matáv-részvények­kel a nap első felében még 1300 forint fölött keresked­tek, zárásra 1282 forintra gyengült a papír. Az OTP csaknem 400 fo­sárolt kiskocka-mennyisé­get ennek a rendkívül for­galmas útnak a kikövezé­sére használják fel. De csak akkor, ha az érdekelt vállalatok kétmillió ka­matmentes kölcsönt adnak a városnak. Ebből már va­lamivel több, mint a fele be is folyt a város pénztá­rába. A munka megindu­lását állandóan halogatta a tanács. (1923) rinttal kevesebbet, 10 ezer 405 forintot ért záráskor. Stagnált ugyanakkor az In­ter-Európa Bank, megőrizte 16500 forintos árfolyamát. A gyógyszergyári papírok közül csak a Humán erősö­dött, amely nagyon jó ne­gyedéves gyorsjelentést tett közzé ezen a napon. A papír árfolyama 3000 forintról 3195 forintra nőtt. Nem mondható el ugyanez az Égis negyedéves eredmé­nyeiről, s ez meglátszott a részvény árfolyamán is: csaknem 1000 forintos visszaeséssel 9310 forinton zárta a kereskedést a gyógy­szergyári papír. A Démász árfolyama 18850 forintra csökkent. A Graboplast árfo­lyama 7865 forintra gyen­gült. A Pannonplast azonban stabilan tartotta a 9000 fo­rintos árfolyamát. Nyereményeső riftfc ELŐFIZETŐI KLUBKÁRTYÁVAL RENDELKEZŐ OLVASÓINK KÖZÖn NAPONTA 6000 Ft ÉRTÉKŰ AJÁNDÉKCSOMAGOT SORSOLUNK KI! Játékunk mai nyertese: RESZEGI LÁSZLÓNÉ 6771 Szeged-Szőreg, Rózsatő u. 48. Előfizetői klubkártyaszáma: SZ 139 0021 A nyeremény átvehető: Szegeden, a Sajtóházban (Stefánia 10.), a marketingcsoporlnál. Figyeüe az újságot mindennap Öntesz ^nyertesünk! ÖÉLMAGYARORSZÁG • Szlovákiai csehek és magyarok Anyanyelvi rontás 50 éve Ezt írja az olvasó Azt hiszem, minden szegedi dolgozó nevében beszélek erről a kérdésről e lap hasábjain. Tudjuk, hogy az új Délmagyaror­szág leleplezi a megbújó ellenséget, szócsöve lesz az üzemek, irodák és a földek dolgozó népének. Kiáll a kisemberek érde­keiért, elősegíti a boldog­ságukat. Legfontosabb • 25 éve feladat vár azonban a Dél­magyarországra szellemi és világnézeti elmaradott­ságunk pótlásánál. Min­den tekintetben megújho­dott lapunk, a régi rend tartalmatlan, szenzáció­hajhászó, silány újságjai természetesen nem voltak alkalmasak arra, hogy megtanítsák a népet újsá­got olvasni. (1948) Újdonságok a paprikában Élelmiszeripari gyárt­mányfejlesztési ankét volt Szegeden. Az ország szá­mos konzervgyárának és más élelmiszeripari üze­mének szakemberei az új élemiszeripari eljárások­kal, a korszerű gyártmá­nyok készítésével kapcso­latos kérdéseket vitatták meg. Foglalkoztak többek között a Paprikafeldolgo­zó utóbbi években produ­kált újdonságaival. A ha­gyományos fűszerpaprika­feldolgozás mellett ugyanis ez az üzem készé­telek gyártását is bevezet­te. Az évi csaknem egy­milliárd forintos termelési értékének körülbelül a fe­le készétel. (1973) Estek az árak

Next

/
Thumbnails
Contents