Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

SZOMBAT, 1998. MÁJ. 9. STEFÁNIA-RIPORT 11 Hát kell ennél szebb város? - kérdik büszkén Gyár polgárai. (Fotó: Lázár Mihály) Rába-parti komfortmatek Gyűr lakásainak száma 49 452 darab A vízhálózatba bekötve: 49 452 lakás (100 Közcsatornába bekapcsolt: 42 093 lakás (85 Gázzal fűtött: 15 640 lakás (32 Távfűtéssel fűtött: 22 663 lakás (46 Központi melegvízzel ellátott: 19 854 lakás (40 Rendszeres szemétgyűjtéssel kiszolgált: 48 830 lakás (99 Lakáson felszerelt telefonok száma: 38 373 lakás (78 Az adatok az 1996-os állapotokat tükrözik. Az azóta történt beruházások eredményeként 1998 őszére minden győri lakás rácsatlakozhat a közcsatornákra. önkormányzata osztrák befektetőkkel, majd munkánk eredményeként az évtized elején már kínálhattuk azt a zöld mezőt, ahol ugyebár teret kaphat minden beruházás. 1994-ig mindössze 2 üzem települt erre a területre, azóta még 12 követte. Adómentes gyárboldogság * 5 ezek ugyebár öntik a sok adóforintot a város kasszájába? - Tavalyi helyi adóbevételünk 2,2 milliárd forint volt, ami megközelítőleg azonos Szegedével. Vagyis nem olyan elképesztő összeggel gyarapodik új cégei jóvoltából Győr. Egyelőre... Ugyanis azért ekkora csak a bevételünk, mert a befektetők megnyerése érdekében jelentős adókedvezményeket szavaztunk meg számukra. Aki például legalább 1,5 milliárdot költött nálunk beruházásokra, az 5 évig mentesül az adófizetés alól, aki ennél is sokkal többet szánt iparfejlesztésre, az akár 10 évig is elfelejtheti, mi is az a helyi adó. Elárulom, ilyen cég mindössze három van városunkban. Köztük például az Audi, amely Győrbe érkezése, vagyis 1993 óta folyamatosan növeli termelését, s az előzetes tervek szerint 1999-ig 100 milliárd forintos nagyságrendű beruházást valósit meg. Természetesen egyszer a kedvezményben részesülő cégek is nagy adózóinkká válnak, s 2002-2003-tól már jelentős pénzekkel gyarapítják a város vagyonát. Addig is igyekszünk a városszépítéshez főszponzorként megnyerni nagyvállalatainkat. Nézzen csak körül Győr központjában, ahol a közelmúltban fölállított szobrok egy részén cégneveket fog találni. Egy kis táblácskával köszöntük meg, hogy milliókat adtak a belvárosi szoborpark megvalósításához. S ha már a városcentrum ismét szóba került, elárulom: a 400 millió forintos beruházásnak mindössze 40 százalékát fizettük a városi kasszájából, 60 százalékkal a győri vállalkozások járultak hozzá az építkezéshez. És adományként is érkezett 85 millió forint. Volt olyan győri polgár, aki mondjuk csak ezer forintot tudott szánni városára, de volt olyan cég is, amelyik 19 millió forinttal segítette a munkálatokat. * Egyelőre talán ennyi elég is lesz a számokból igyekeztem udvariasan kiszédelegni az impozáns adatokat kínáló információzuhatag alól. - De vajon mit tesz Győr annak érdekében, hogy ne csak iparvárosként kerüljön még irigyeltebb helyzetbe, hanem idegenforgalmi központként is belépjen a legnevesebbek sorába. Ugyanis mostanság, mint hallani, inkább csak átrobog Győrön a tengernyi turista. - Valóban van mit javítanunk ezen a területen, ugyanis a győri vendégéjszakák száma tavaly mindössze 163 ezer volt, ami igencsak kevés. De sajnos (gy is kint a telt ház tábla minden szállodánkon, vendégfogadónkon. Látva a keresletet, nyflnak is tucatszám az éttermek, kisvendéglők városunkban, de még mindig van igény újabbakra. Reményeink szerint találunk nagybefektetőket komolyabb szállodai beruházások elindításhoz, mfg kisvállalkozóinkat, a vendéglátásra szakosodé társaságokat úgy segítjük, hogy 1992 óta Győr belvárosában egy fillérrel sem emeltük az üzlethelyiségek bérleti diját. Vendégcsalogatóra viszont költünk: 50 millió forintot áldozunk egy olyan tájékoztató táblarendszer kiépítésre, amelyekből megtudhatja a város körzetébe érkezó idegen, milyen lehetőségeket is kínál számára Győr. Ajánlatunk ugyanis van bőven. A Hallgassanak csak bele a Széchenyi téri platánok alatt üldögélök beszélgetésébe! Szeged sokat tapasztalt polgárai, miközben ötpercenként felsóhajtanak: szép ez a város, jaj, de szép... - ki nem fogynak a panaszokból. Hol a közbiztonságot szapulják, hol a városfejlesztés ütemét kifogásolják, vagy éppenséggel arról faggatják egymást, miért nem épül már végre egy termelő üzem is Szeged valamelyik határába. Bezzeg máshol ügyesebben csinálják - összegződik a sok kritika, egy-két lemondó legyintés kíséretében. Nos, lapunk most arra vállalkozik, hogy több héten át tartó sorozatában Magyarország gyakran fölemlegetett nagyvárosainak életével ismerteti meg olvasóit. Ellátogatunk a nagyon irigyelt Dunántúl látványosan fejlődő településeire éppúgy, mint Észak-Magyarországra, vagy a nagyon hátrányos helyzetűnek vélt Nyírségbe is. Azt kutatván: más megyeszékhelyeken miként birkózták le válságaikat, hogyan csalogatják a tőkét, milyen sikerrel üzemeltetik városukat. Első riportunkkal Győrbe invitáljuk olvasóinkat. Mit gondolnak, hol virágzik a muskátli Győr városában? Mielőtt bárki is a kertes házak ablakpárkányaira szavazna, elárulom: az út menti kandeláberek vascsövén. Tudják, azokra az ezüstösen unalmas vasoszlopokra gondolok, amelyek tetejéről szórja a fényt a lámpa, s aminek törzse, lám, remekül hasznosítható városszépítő díszletként is. Legalábbis a Kisalföld fővárosában, ahol a legforgalmasabb utak ezen a héten muskátlidíszbe öltöztek. Ezeregyszáz cserép virág került a kandeláberekre szerelt virágtartókba, s hamarosan még 1050 balkonládát, tíz virágoszlopot- és ládát is kihelyez a már tavaly is legvirágosabb magyar városnak minősített település kommunális szolgáltató kft.-je, s 1550 négyzetméter új virágágy is színesíti hazánk egyik legnagyobb iparvárosát. S bár már ezek az adatok is bőven elégségesnek bizonyulhatnak a szájtátós álmélkodáshoz, a győri városházán öt perc is elegendő ahhoz, hogy megfeledkezzen az idegen virágról, meg lámpaoszlopról. Ugyanis Balogh József, a város polgármestere ennyi idő alatt kínál oly sok, alföldi polgár számra megdöbbentő információt, hogy nem könnyű eldönteni: az irigykedésre, vagy a csodálkozó hitetlenkedésre szánjon több időt a messziről jött vendég. Tavaly költöttek 50 milliárdot - Győr 130 ezer lakosú település, területe 175 négyzetkilométer, költségvetése 13,5 milliárd forint, s tavaly 50 milliárd forintot ruháztak be városunkban a legkülönbözőbb cégek. E tőkebefektetések háromnegyed része ipari beruházás, s a befektetők között éppúgy megtalálhatók a nagy világcégek, mint Győr sok éve működő vállalkozásai - kaptam a legfontosabb adatokat Balogh Józseftől. S az információhalmaz első felvonása után csak fél pillanatnyi szünet következett, hogy mihamarabb megtudhassam: Győrben ugyan 6 százalékosnak mondott a munkanélküliség, de ez év végéig minden különösebb nehézség nélkül Győri Nyár rendezvénysorozatára például 50-60 ezer embert várunk - mondta Balogh József polgármester. Akivel beszélgetésünk során természetesen szót ejtettünk a sportról is. - Győr városa tavaly 250 milliót áldozott e célra. A versenysportok közül például kézilabda csapataink több, mint 30 millió forintot kaptak az önkormányzattól, s csupán a labdarúgás mondhatja el magáról, hogy egy fillér városi támogatásban sem részesül. Városvezetésünk úgy véli, a focinak Győrben el kell tartania önmagát. Az persze már más kérdés, hogy adórendszerünket úgy alakítottuk, hogy közcélokra visszaigényelhessenek pénzeket a befizetők. Ennek köszönhetően a Rába Rt. például tavaly 33 milliót kapott vissza, de ezt a stadion felújítására, karbantartására kellett költenie. Az idén ez az összeg újabb 20 millióval kiegészülhet. Amennyiben pedig Magyarország Ausztriával közösen elnyeri a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezésének jogát, vállaljuk a többmilliárdos stadionfejlesztési programot is. Városi összefogással persze. Kalmárváros realizmusa * Ezek szerint áldozatkész emberek lakják Győrt... - Valóban nagyon szeretik az itteniek városukat. S ez egyre jobban megmutatkozik az önzetlen támogatásokban is. De ha már szóba hozta ez a témát, hadd áruljak el valamit: számomra Szeged kedves hely, s valamennyire ismerem is az ott élőket. Jómagam nagyon irigylem azt a szárnyalást, amit önöknél tapasztalható. A nagy ívű terveket, s a sok ragyogó elme álmodozásait. Tudja, Győr sokkal józanabb település, igazi kalmárváros, ahol az emberek realistábban gondolkodnak. Hogy aztán melyik szellemiség jár nagyobb sikerrel, majd kiderül pár év múlva - köszönt el a polgármester, ajánlva: meg ne feledkezzek egy kiadós győri sétáról. De hogyan is tehettem volna ilyet, amikor már a győri városháza tornyából (mert hogy kaptunk engedélyt egy sokemeletes lépcsőtornára is...) már jól látszott: műemlékekkel teli, gondozott óváros csalogatja a Kisalföld központjában az idegeneket. Ami - mint később kiderült - a nemrégiben átadott díszburkolaton sétálva még szebb, mint madarak magas távlatából. Győr centrumában egyébként most kétféle épület található: amelyiket már fel-újítottak, s amelyiken éppen most dolgoznak a mesterek. A tengernyi bolt s vendéglő között forgolódva pedig az döbbenti meg igazán a Szegedről érkezőt, hogy az osztrák határ közelsége miatt drágának mondott városban egy fillérrel sem magasabbak az árak, mint Szegeden. S hogy mit szólnak látványos fejlődésükhöz a győriek? A megszólított polgárok mindegyike azt állította, dehogy is költözne innen más vidékre. Hát kell ennél szebb város? - mutatott körbe kismama éppúgy, mint cukrászda vezetője, s a tavasz langymelegét utcai padon élvező nyugdíjas bácsi. Majd megtudván, hogy a Tisza partjáról jöttünk, udvariasan megdicsérték Szegedet. Csak sajnos egyetlen olyan polgárt sem sikerült megszólítanunk, aki már járt is nálunk... Bátyi Zoltán • Nagyvárosi kalandozások (1.) Győrben lakik a gazdagság tudnának 2 és fél - 3 ezer ember számára munkát adni. - Mifelénk csak az nem jut munkahelyhez, aki mondjuk idősnek érzi magát az átképzéshez, egészségi állapota miatt nem tanácsos elhelyezkednie, vagy éppenséggel nem szeret dolgozni. Az ügyes vasipari munkást, a képzett közgazdászt, netán a több nyelven is beszélő marketingszakembert tárt karokkal várják üzemeink. De képtelenség is fölsorolni az összes munkaerőigényt, ugyanis már most, tavasszal is jól látszik, hogy a beruházási kedv nem lankadt az idén sem, továbbra is tízmilliárdos tételekben özönlik a Rába partjára a tőke - tudtam meg a polgármestertől. • Most már csak azt árulja el, mit tud kezdeni Győr ezzel a hatalmas gazdagsággal? - Félreértés ne essék, maga a város semmivel sem tehetősebb, mint mondjuk Szeged. Ez ugyebár kiderül a költségvetés 13,5 milliárdjából. Az viszont tény, hogy a rendelkezésre áltó forintokat igyekszünk a lehető legtakarékosabban elkölteni. Az eredmény pedig: tavaly 450 millió forintos költséggel épült ki Győr belvárosának díszburkolata, 750 millió forintot költöttünk útépítésekre, s az elmúlt években sikerült annyi kommunális beruházást befejezni, hogy idén ősszel már kimondhatjuk: majdnem összkomfortos lett városunk. Akkora ugyanis 100 százalékos lesz a csatornázottság, minden lakásba beköthető a gáz, a telefon. Csupán közútjaink felújítására kell még nagyobb összegeket szánni a jövőben, de ezt meg is tesszük, hiszen pontosan tudjuk: a korszerű infrastruktúra csalogatja a befektetőket. • Ide még újabb beruházók? Nem túl nagy Győr étvágya? - Dehogy nagy. Ipari parkunkban még van szabad terület. • Ja, mert hogy ipari park is van... - Természetesen. Még a nyolcvanas évek végén kezdtünk ebbe a beruházásba, ugyanis nem volt nehéz belátni: az igényes nyugati tőkének esze ágában sincs lepusztult gyárnegyedekbe költözni. Ekkor fogott össze a város Hangulatos cukrászdák és kisvendéglők költöztek a műemlék épületekbe