Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

10 VÁLASZTÁS '98 PÉNTEK, 1998. MÁJ. 8. • Felemelni a vidék polgárságát is Kisgazdák kampányzárója A Független Kisgazda­párt Csongrád megyei szervezete tegnap dél­előtt Szegeden tartotta kampányzáró sajtótájé­koztatóját. Pancza István elnök elmondta, hogy a kampány általában rendben, csendben zaj­lott. Bizakodóan néznek a választások elé, amely reményeik szerint fontos parlamenti szerephez jut­tatja majd őket. Négy esztendeje a harmadikok voltak a megyében, most szeretnének maga­sabb fokára állni a do­bogónak. A kisgazdapárt megyei képviselőjelöltjei a kampány során egyenként is több tucat lakossági fórumon vettek részt - jelentette ki az FKGP Csongrád megyei szervezeté­nek elnöke, Pancza István a tegnapi sajtótájékoztató beve­zetéseként. Igyekeztek vala­mennyi társadalmi réteghez, korosztályhoz eljutni, hogy kifejtsék elképzeléseiket. Pél­dául: kormányzati szerephez jutva megszilárdítanák a köz­biztonságot, a gazdasági élet­ben pedig helyzetbe hoznák azokat, akik a földjükön gaz­dálkodnak, a mezőgazdaság­ból igyekeznek megélni, fenntartani családjukat. Négy évvel ezelőtt az országgyűlési választásokon a harmadik he­lyet szerezték meg a megyé­ben, azóta viszont erősödtek. Jó esélyük van rá, hogy mind az országgyűlési, mind pedig az őszi önkormányzati vá­lasztásokon előrébb rukkolja­nak. Erre garanciát jelentenek a jelöltek is. Molnár Róbert képviselő­jelölt arról beszélt, hogy ele­ve olyan kampányra készül­tek, amely nem személyeske­désből, hanem az ország sor­Bizakodó kisgazda képviselőjelöltek: (balról) Molnár Róbert, Veres János, Hevesi János, Pancza István és Dán János. (Fotó: Miskolczi Róbert) sának előbbre viteléből áll. Politikai programjuk a csalá­dokat és a vidék felzárkózta­tását célozta meg. A gazdasá­gi mutatók kedvező alakulása csupán a multinacionális cé­gek belépését, a főváros fej­lesztését tükrözi. A követke­ző kormánynak nem egy szűk elit, hanem a széles tár­sadalmi rétegek érdekeit kell szolgálnia. Veres János képviselője­lölt az órájára pillantott, majd közölte: 67 óra van még hát­ra a választásig. Ő ma sem mond mást, mint 8 esztendő­vel ezelőtt, nevezetesen: olyan Szegedet, olyan várost szeretne, mint München. Ez az elképzelés nem vált való­ra, de nem adja fel. A lakossági fórumokon a mezőgazdaság helyzete, az egészségügy gondjai, a gyat­ra közbiztonság került leggyakrabban szóba - fejtet­te ki a makói térség kisgaz­da-jelöltje, Dán János. Úgy ítélte meg, a kampány során nem volt sárdobálás. Megvá­lasztása esetén az egész tér­ség sorsát igyekezne szívén viselni. A megye másik fontos mezőgazdasági területének, Szentes és környékének kis­gazda képviselőjelöltje Heve­si János. A zöldségtermelők jobban rászorulnának a támo­gatásra, nagyobb figyelmet érdemelnének az országtól, a kormánytól. Véleménye sze­rint a termálkutakban rejlő lehetőségeket lényegesen jobban ki kellene használni, mint ahogy eddig történt. Pancza István országgyű­lési képviselő, a hétvégi vá­lasztás egyik jelöltje kifejtet­te: a 6. számú választókerü­letben bizony nem volt csen­des a kampány, mint a megye egyéb területein. Őt például a választási bizottság elé citál­ták, számon kérték, valóban lefújta-e Rapcsák András polgármester plakátjait. Fel­mentették a vád alól, ám az egész eljárás, gyanúsítgatás igen kínos volt számára. Vé­lekedése szerint az indulato­kat részint a városházáról gerjesztették. Nem véletlen, hogy ebben a választókerü­letben vasárnap nemzetközi megfigyelők is jelen lesznek majd a szavazókörökben, hogy ellenőrizzék a voksolás tisztaságát. A kampányzáró tájékozta­tón a kisgazda jelöltek nem győzték hangsúlyozni, a vi­dék felemelkedéséért igye­keznek harcolni, ám nem csupán a parasztságért, ha­nem a polgárságért is. Ezt egyébként a párt teljes neve is tükrözi. V. Fekete Sándor Vannak politikusok, akik esküsznek, s tá­maszkodnak is rá, má­sok csalásnak és sanda­ságnak minősítik a „közszondázást". A pol­gár véleménye is hason­ló, vagyis mindenkinek van véleménye a közvé­lemény-kutatásról. Most, mikor jogszabály tiltja, hogy friss adato­kat közöljenek a médi­ák, most, mikor a vá­lasztók fontolgatják, ki­re is voksoljanak, érde­mes végiggondolni: hagytuk-e hatni ma­gunkra a közvélemény­kutatókat. A politikai közvélemény­kutatásnak a választási kam­pányban betöltött szerepéről kértük Hetesi Erzsébet, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola docensének, az első szegedi közvélemény- és pi­ackutató cég, a rePresent egyik vezetőjének vélemé­nyét. Minden közvélemény-ku­tatási minta reprezentatív, s elfogadott a 3-5 százalékos • A „köz" véleménye gyorsan változik „Meglepetéspártok MM nincsenek?! hibahatár - erősítette meg feltételezésünket a kutató. A rePresentnek az egyik szege­di választókerületben vég­zett legutóbbi kutatása ered­ményét is ez az eltérési arány jellemzi. Tehát min­den harmadik szegedi - fel­tételezhető, hogy - hasonló­képpen vélekedik a választá­sok kimeneteléről, mint az ország „átlagpolgára". De a közvélemény-kutatási ered­mények különbözőségének oka lehet az is, hogy a cégek eltérő jellegű adatokat kö­zölnek. Hiszen nem mind­egy, hogy az egész lakosság­ra vetített számokat vagy a felmérésben részt vevők, az összes vagy a biztos válasz­adók véleményének megosz­lását adják közre. A közvéle­mény-kutatás eredményét azok tartják manipulálható­nak, akik kedvezőtlennek tartják a rájuk vonatkozó megállapítást. A csalást a pi­ackutató cégek nem enged­hetik meg maguknak - állí­totta Hetesi Erzsébet. A jelöltek és a pártok szá­mára sokkal fontosabb lehet a közvélemény-kutatási eredmény, mint a választók­nak, mégis lelkes elemzői a polgárok a pártok és jelöltek esélyeit vázoló adatsoroknak és magyarázatoknak. A sza­kirodalom szerint azért, mert a választók jó része a győze­lemre esélyesnek mondott pártokra „szeret" szavazni. Fontos, hogy a táblázatok és grafikonok „olvasásakor" a polgár ellenőrizze, mi szere­pel a fejlécen, azaz mire vo­natkoznak az adatok. A területi és egyéb szocio­lógiai jellemzők különbsége­inek kimutatására jól hasz­nálható a regionális közvéle­mény-kutatás - véli Hetesi Erzsébet -, mert az egyes po­litikusjelöltet segítheti helyi programja megalkotásban, vagy hogy milyen területe­ken kell még befektetnie energiát a választók szimpá­tiájának megnyerése érdeké­ben. A kutató szerint sokkal hasznosabb egy időben elvé­geztetett közvélemény-kuta­tás, mint bármely szóró­anyag vagy nagygyűlés. A polgárok egy részének véleménye folyamatosan vál­tozik. Választások előtt akár három nappal is! Mert tör­ténhet valami, mert például szép az idő és többen úgy döntenek, hogy elmennek szavazni. Mégsem valószí­nű, hogy „meglepetéspár­tok" lennének. A folyamatos közvélemény-kutatás ugyan­is többnyire kizárja a „nagy melléfogásokat". A szavazá­si kedvet közvélemény-kuta­tással lehet befolyásolni, de hogy milyen irányba, az bi­zonytalan. A jelenlegi kam­pány visszafogott. Talán azért is, mert a pártokról a választóknak egyre határo­zottabb a véleménye. De esetleg azért is, mert nincs olyan egyöntetű „leváltási hangulat", mint '94-ben. He­tesi Erzsébet szerint az is az okok közé tartozik, hogy az égetőnek tartott problémák ugyanazok, mint négy évvel ezelőtt, illetve az országos és a helyi gond-sorrend szinte teljesen megegyezik. A köz­biztonság állapota, az egész­ségügy bajai, az oktatás és a kultúra gondjai... E problé­mák állnak az élen. A kutató szerint e kampány sajátossá­ga, hogy nőtt azoknak a vá­lasztóknak az aránya, akik­nek döntését befolyásolja a jelölt helyi programja és sze­mélyisége. De a szavazó fi­gyel a pártokra is: egyrészt arra, mely iránt ő elkötele­zett, másrészt arra, mely a je­löltet indítja a választásokon. Hogy mi lesz a májusi szavazások eredménye, iga­zuk lesz-e a közvélemény­kutatók előrejelzéseinek? Meglátjuk! Ú. I. • Ellenzéki egység a kormánnyal szemben Fidesz: központban a család A Fidesz családi érték­rendű, polgári modellt szeretne kialakítani, amelynek középpontjá­ban háromgyermekes családok állnának, ame­lyek megerősödését az államnak kell garantál­nia - jelentette ki dr. Bartha László, a Fidesz szegedi elnöke. Közvetlenül a választások előtt a Fidesz-MPP szegedi frontembere, dr. Bartha Lász­ló elégedett pártja kampányá­val, s úgy véli, el tudták jut­tatni üzenetüket a választók­hoz. • Mire építette a Fidesz a kampányát? - Három alappillérre épí­tettük a kampányt, s ezekben áttételesen a kormányzó pár­tok is igazat adtak a Fidesz­nek. A három alapvetés: az egészségügy áldatlan helyze­te, a közbiztonság nemléte és az oktatás kritikus állapota, köszönhetően a nemzeti alap­tanterv bevezetésének. Eze­ken valóban változtatni kell. Számtalan más terület ugyan­így irritálja a lakosságot. Ide tartozik például a korrupció: szinte nem lehet olyan hiva­talba elmenni, ahol a korrup­ció ne lenne jelen kisebb-na­gyobb mértékben. Ebben nem a hivatalnokok a hibásak alapvetően, hanem az őket fenntartó apparátus. 0 A korábbi választások tapasztalata, hogy a Fi­deszben ugyan bíznak a szavazók, de nem ez a párt az első számú jelölt. Változott ez valamit négy év alatt? - A közvélemény-kutatá­sok adatai szerint a Fidesz reális eséllyel indul a válasz­tásokon, s akár a szavazatok többségét is megszerezheti. Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt négy évben bizo­nyítottuk: fiatalságunk mel­lett egyfajta rutinra is szert tettünk. Egyrészt a Fidesz képviselői, vezetői a szak­májukon belül is komoly eredményeket és tapasztala­tokat szereztek, másrészt a Fidesz egy közép-jobboldali gyűjtőpárttá kívánt válni, s ennek érdekében a különbö­ző korosztályokat is sikerrel asszimiláltuk. Úgy érzem, az elmúlt években sikerült ezt az üzenetet a választókhoz eljuttatni, s tudatosítottuk, hogy a minőségi váltást a ' mindenkori 30-40 éves ge­neráció hozhatja. • Vajon mi lesz a huszo­névesekkel, akiknek ön­erőből nem sok esélyük van arra, hogy az ön által említett egzisztenciát, és boldog családot meg tud­ják alapozni. Hogyan le­het őket helyzetbe hozni? \ - Valóban, a mostani hu­szonévesek helyzete nem sok reményre ad okot. A Fidesz i programja a háromgyerme­kes családmodellt állítja elő­térbe, ennek megvalósításá­hoz azonban állami támoga­tásra van szükség. Szeret- I nénk bevezetni a családadó­zás rendszerét, amelynek ré­vén a családnál hagyhatjuk az adó megfelelő részét. Az első lakáshoz jutás illetékét lényegesen csökkenteni kell, s cél az is, hogy bizonyos ér­tékhatárok alatt lehessen I visszaigényelni az áfát. • Mindehhez pénz kell.. - Az elmúlt négy évben sok mindenre volt pénz Ma- I gyarországon, olyanokra is, ' amelyek nem feltétlenül könnyítették meg a családok életét. Az említett lakásépí­tési programhoz együttesen kell az állami, az önkor- ' mányzati és a lakossági aka­rat, szándék a dotálásra és a visszafizetésre. Tisztában kell lenni azzal, hogy Ma­gyarországon évi 40 ezer la­kásra volna szükség, ehe­lyett 25 ezer épül. • Lehet-e már tudni, hogy a Fidesz az első for­duló után kivel és milyen formában működik majd együtt? - A jelenlegi ellenzéki pártok egységes akarata, hogy a jelenlegi kormány­pártokat leváltsák, és a ké­sőbbiekben polgári értékeket i felvonultató kormányzat je- ' lenjen meg. Felmértük a le­hetőségeinket, s úgy véljük, hogy ha a következő fordu­lóra egy ellenzéki marad je- I lölt marad „állva", akkor an­nak reális az esélye arra, hogy legyőzze a kormány­párti jelöltet. Ez Szegeden és ; a megyében már régóta megfogalmazódott, de nem lepődnék meg, ha a visszalé­pésekről országos megegye­zés születne. A. L. MAGYAR POLGÁRI JEÁPT Bartha László szerint a 30-40 évesek hozhatnak minőségi váltás. (Fotó: Nagy László) POLITIKAI HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents