Délmagyarország, 1998. május (88. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. MÁJ. 2. kommentár NATO és pelenka r

úlzás lenne azt állítani, hogy az amerikai közvéleményt lázban tartotta Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-felvételének szenátusi vitája. Mégis, a csatlakozást ellenzők még reklámfilmet is készíttettek, amelyet több nagy TV-társaság is sugárzott. Egy atombomba gombafelhőjével ijesztgették a tengerentúli családokat, így utalva arra, hogy Moszkvát hergeli az Észak-atlanti Szövetség kiterjesztése. A közép-európai szürke zóna államai nem érnek meg egy világháborút Amerikának. Valóban, meglehetősen kicsik vagyunk, tehát könnyen eltiporhatnak minket. És nem vagyunk túl nagyok ahhoz sem, hogy egyedül megvédjük magunkat. Erre megtanított minket a történelem és a kilencvenkilenc szavazó szenátorból nyolcvan is ezt olvasta ki múltunkból. Néhány amerikai politikus az Európai Unió elleni támadásul használta fel a vitát és a közép-európaiak támogatását. Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának konzervatív elnöke szerint például „az EU nem képes kinőni a pelenkából", ezért egyedül a washingtoni dominanciájú NATO képes garantálni a térség biztonságát. Nos, szavaiban van némi igazság. A délszláv háborúban mindegyik félnek voltak nyugat-európai pártfogói, akiknek vállán kisírhatták magukat. A békét mégis a NATO fegyvereinek árnyékában kötötték meg Daytonban. A

Z Európai Unió egyik legnagyobb belső problémája, hogy nem képes kialakítani egységes külpolitikát, így Közép-Európa bajba került államai nemcsak katonai, de politikai védelmet sem mindig remélhetnek Brüsszeltől. Ezen csak az EU-csatlakozás segíthet, de ez már egy másik történet. TefAAuj, Díszszemle, vidám népünnepély Az ünnepségekre Jeruzsálembe érkezeit Al Gore amerikai alelnök (jobbról a második) Benjámin Netanjahu társaságában amerikai és izraeli lobogók előtt. (MTI Telefotó) Új orosz kormány • Moszkva MTI) Tizenegy újabb kormánytagot nevezett ki csütörtökön Borisz Jelcin orosz államfő. Szergej Kirijenko miniszterelnökkel a Moszkva melletti Gorki-9 rezidencián folytatott megbeszélése után bejelentette, hogy a még üres posztokról május 5-én születik döntés (a Csernomirgyinkormányban 23 tárca volt, jelenleg 17 minisztert neveztek már ki). Miniszterelnökhelyettesi kinevezést kapott • Belgrád (MTI) A szerb hatalom károsnak, a koszovói albánok pedig elégtelennek minősítették a nemzetközi összekötő csoport szerdai római ülésén elfogadott újabb, Szerbiát sújtó szankciókat. Veljko Odalovics, a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó Koszovó körzetvezetője úgy vélekedett, hogy a hathatalmi csoport által elhatározott szankciók a várttal ellentétes eredményeket hoznak majd. Odalovics szerint a nyugati államok ismét bebizonyították, hogy támogatják a szeparatista albán politikai erőket. „A nemzetközi közösség továbbra is azt a Szerbiát bünteti, amely komoly erőfeszítéseket tesz a koszovói válság megoldása érdekében és elfogadja az összekötő csoport ajánlásait. Csak az albánok mondanak nemet a nemzetközi közösség követeléseire, s a világ mégis őket támogatja, s újabb lendületet ad nekik tevékenységük folytatásához" - mondta Odalovics a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A körzetvea várakozásoknak megfelelően Oleg Sziszujev - aki az előző kabinetben is ebben a tisztségben foglalkozott a szociális kérdésekkel -, így Kirijenkónak összesen csak három helyettese van (a Csernomirgy in-kabinetben két első és nyolc „egyszerű" miniszterelnök-helyettes volt). Kedden Jelcin már aláírta Borisz Nyemcov és Viktor Hrisztyenko miniszterelnök-helyettesi megbízatását. zető azt is hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak illegitim követelések mögé álltak, s ezzel komoly hibát követtek el. „Egyértelmű, hogy a nemzetközi közösség egy ország szuverenitásának legitim védelme és az elszakadást célzó törvényellenes törekvés közül az utóbbit támogatja" - mondta Odalovics. A függetlenség párti koszovói albán politikusok elégedetlenül nyilatkoztak csütörtökön a római értekezleten elfogadott dokumentumokról. „Azt reméltük, hogy az összekötő csoport álláspontja határozottabb, keményebb és hatékonyabb lesz. A határozott álláspont és a kemény intézkedések nélkül nem lehet elkerülni a válság kiéleződését és a háborút" nyilatkozták a koszovói albánok képviselői a Beta belgrádi hírügynökségnek. „A gazdasági szankcióknak csak másodrangú jelentősége van" - vélekedett az egyik, neve mellőzését kérő albán politikus. A legtekintélyesebb albán vezető, Ibrahim Rugova szóvivője, Dzemail Mustafa is kevésnek nevezte a csütörtökön elhatározott szankciókat. • Az á • Jeruzsálem (MTI) Izraelben katonai díszszemlével, és vidám népünnepéllyel emlékeztek meg csütörtökön az államalapítás ötvenedik évfordulójáról. Az ünnepségekre Izraelbe érkezett Al Gore amerikai alelnök is, aki biztosította Benjámin Netanjahu miniszterelnököt: az Egyesült Államok soha nem fogja magára hagyni a zsidó államot. Bili Clinton levelet küldött • Washington (MTI) Az amerikai szenátus - közép-európai idő szerint a péntek hajnali órákban - meggyőző többséggel jóváhagyta a Csehország, Lengyelország és Magyarország NATO-csatlakozásáról beterjesztett ratifikációs határozatot. A bővítésre nyolcvan szenátor adta a szavazatát, és csak tizenkilenc ellenezte. A jóváhagyáshoz kétharmados többség - hatvanhét szavazat - volt szükség. A honatyák egyenként, a helyükről felállva nyilvánították ki, hogy igennel vagy nemmel szavaznak. A kedvező kimenetelű szenátusi döntéssel elhárult a legfontosabb törvényhozási akadály a hármak csatlakozásának az útjából. Az Egyesült Államok az ötödik NATOtagország, amely szentesítette a bővítést: előzőleg Kanada, Dánia, Norvégia és Németország törvényhozási, illetve államhatalmi szerve ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyvet. A végső szavazás előtt a szenátus elutasított számos, a határozattervezethez beterjesztett kiegészítő javaslatot, köztük a három legjelentősebbet, amely ellenzői szerint gátat vethetett volna a kiszélesítés folyamatának, megkötötte volna az amerikai elnök kezét és alááshatta volna az európai stabilitást. A honatyák 83:17 arányban leszavazták Patrick Moynihan New York-i demokrata párti honatya kezdeményezését, hogy a három közép-euNetanjahunak az államalapítás ötven éves évforduló alkalmából - közölte az izraeli miniszterelnöki hivatal. Az amerikai elnök szerint a két ország „egyedülálló barátsága ki fogja állni az idők próbáját. Büszkék vagyunk arra a szilárd kapcsolatra, amelyet a közös értékrendszer és eszmék talaján Izraellel kialakítottunk" - írta Clinton. Az amerikai elnök mindamellett utalt arra, hogy a tartós béke rópai országot csak azután vegyék fel a NATO-ba, ha már csatlakoztak az Európai Unióhoz. Hasonló sorsra jutott Larry Craig idahói republikánus szenátor módosító indítványa, amely a boszniai békevállalkozásban részt vevő amerikai csapatok küldetése meghosszabbításának előzetes kongresszusi jóváhagyásához kötötte volna a cseh, lengyel és magyar-NATO-tagság szentesítését. A felsőház elutasította - méghozzá ötvenkilenc ellenszavazattal - John Warner virginiai szenátor javaslatát, amely az első fordulót követően három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot. Nem tudta keresztülvinni a testületen indítványát a missouri John Aschroft sem, aki azt szerette volna, ha a szenátus rögzíti: a NATO kizárólag tagországai területének a védelmére szolgál, nem pedig globális békefenntartásra. A honatyák áldásukat adták viszont Don Nickles szenátor javaslatára, amely az összes NATO-államra kiterjeszti a rakétavédelmi rendszer fejlesztési tanulmányát. Pete Domenici új-mexikói honatya a vita zárószakaszában idézte Bánlaki György washingtoni magyar nagykövet szavait, amelyek szerint a NATO-hoz való csatlakozással a magyar nép végre maga választja meg szövetségeseit. Magyarország felkészültségét és elkötelezettségét még a bővítés ellen érvelők egyike, Kay Bailey Hutchison texasi szenátornő is elismerte, külön kiemelve a taszári amerikai megteremtése érdekében még mindig sok a teendő. A Közel-Keleten végbemenő történelmi jelentőségű békés átalakulások az orosz és az izraeli nép közös céljának, az átfogó rendezésnek megvalósítását szolgálják. Ezt hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz államfő abban az üzenetben, amelyben a zsidó állam születésének 50. évfordulója alkalmából köszöntötte Ezer Weizman izraeli elkatonai jelenlét nagyságát és fontosságát. A cseh, lengyel és magyar tagság jóváhagyását rögzítő határozat felsorakoztatja a bővítés stratégiai indokait, és leszögezi, hogy az Egyesült Államok számára alapvető fontosságú nemzetbiztonsági érdek az észak-atlanti szövetség erősítése. Az állásfoglalás a politikai alapelvek sorában aláhúzza, hogy a csatlakozó országok teljes jogú taggá válnak. Egyidejűleg tudomásul veszi a NATO politikai nyilatkozatát, amelyben a szövetség kifejezésre juttatta, hogy nem látja szükségét annak, hogy atomeszközöket és külső erőket telepítsen a három állam területére. A ratifikációs határozat bátorítja a NATO és Oroszország közötti építő együttműködést, és nagyra értékeli azt a fontos szerepet, amelyet az Európai Unió (EU) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) játszik a földrész politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásának biztosításában. A szenátorok által megszavazott feltételek ugyanakkor kinyilvánítják, hogy az észak-atlanti szövetség alapvető küldetése továbbra is a tagállamok kollektív védelme, egyéb feladatokat csak a tagállamok közmegegyezésével vállalhat. A kikötések között szerepel, hogy a bővítés nyomán nem növekedhet a NATO működési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya, az elnöknek pedig öt éven át jelentést kell tennie a szenátusnak a NAnököt. Jelcin leszögezte, hogy Oroszország, mint a közel-keleti békefolyamat egyik védnöke, a madridi értekezlet elvei alapján minden eszközzel támogatni fogja a békefolyamat előbbrevitelét. A kétoldalú viszonyról szólva Jelcin elégedetten állapította meg, hogy az orosz-izraeli kapcsolatok megerősödtek, a kölcsönös érdekek és jóindulat alapján gyors ütemben fejlődnek. TO-bővítés költségeiről, előnyeiről, katonai kihatásairól és a terhek megoszlásának alakulásáról. Feltétel az is, hogy Moszkva a NATOorosz konzultatív tanács révén ne szólhasson bele a szövetség belső ügyeit érintő döntésekbe, a nemzetközi szerződések jövőbeli módosításához - például a NATO további kibővítéséhez - változatlanul a szenátus kétharmados többségi szavazata szükséges. A bővítést támogató demokrata és republikánus párti szenátorok a vitában kifejtették, hogy a kiszélesítés egyaránt szolgálja az Egyesült Államok és Európa alapvető fontosságú biztonsági érdekeit, mert csökkenti a régi és új veszélyeket, a szürke zóna felszámolásával korlátozza a bizonytalansági tényezőket, kiterjeszti a demokrácia és a szabadság határait. A bővítés stratégiai indokai közül kiemelték, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásával az észak-atlanti szövetség erősebbé válik, a földrészen pedig szélesedik a stabilitás övezete, hiszen már a csatlakozás kilátása is arra ösztönözte a térség országait, hogy egymás között, békés úton oldják meg etnikai és határvitáikat. Meggyőződésük szerint a NATO-ba való bekerülés véget vethet a felesleges versengésnek, garantálhatja a jólét megteremtéséhez és a gazdasági növekedéshez szükséges biztonsági környezetet a kontinens keleti felében, akárcsak NyugatEurópa számára az elmúlt fél évszázadban. Albán elvárások • Pristina (MTI) A koszovói albánok vezetője szerint Koszovó nemzetközi polgári protektorátus alá helyezése jelentené a legjobb megoldást a tartomány tartós stabilitásának kialakításához. Ibrahim Rugova ezt pénteki pristinai sajtóértekezletén jelentette ki. A Koszovói Demokratikus Szövetség vezetője üdvözölte a nemzetközi összekötő csoport által Rómában elhatározott büntetőintézkedéseket Jugoszlávia ellen, de azt mondta, hogy a koszovói albánok még szigorúbb intézkedéseket várnak. Lövöldözés, ultimátum • Dusanbe (MTI) Legkevesebb négy ember életét vesztette, tucatnyian megsebesültek a tádzsik kormányerők és a fegyveres iszlám ellenzék között kirobbant összecsapásokban pénteken Dusanbéban. A tádzsik kormány ultimátumot intézett a fegyveresekhez, akik a tádzsik fővárps keleti részében foglaltak új állásokat, hogy déli 12 óráig térjenek vissza eredeti támaszpontjaikra, különben a „legsúlyosabb intézkedésekkel" számolhatnak. Nincs életfogytiglan • Róma (MTI) Az olasz szenátus nagy többséggel - 107 igennel 51 nem ellenében - megszavazta azt a törvénytervezetet, mely eltörölné az életfogytiglanig tartó börtönbüntetést Olaszországban. A törvény akkor lép életbe, ha hasonló döntést hoz a képviselőház is. Jelenleg az olasz büntető törvénykönyv 22. paragrafusa írja elő a legsúlyosabb büntetésként az életfogytiglan szóló szabadságvesztést. A tervezett módosítás szerint a börtönbüntetés időtartamának felső határa 30 év lenne. Menekülök • Bangkok (MTI) Mintegy harmincezer falusi menekült pénteken Kambodzsa északi részéből a szomszédos Thaiföld területére. A kambodzsaiak a határtérségben kirobbant összecsapások miatt lépték át a határt, a kormányhaderő ugyanis ostrom alá vette a vörös khmerek utolsó, megmaradt alakulatait, s a lakosok attól tartanak, hogy a szórványos összetűzések elhúzódása miatt hamarosan víz- és élelemhiány alakul ki a térségben. Török javaslat • Nicosia (MTI) A ciprusi Jörök közösség vezetője, Rauf Denktas a Ciprusi Egyesült Államok létrehozását javasolta az egyik helyi lapnak adott inteíjújában. Denktas szerint ez az államalakulat egy föderáció, vagy konföderáció lenne - de további részletekkel nem szolgált elképzeléséről. Ciprus 1974 óta megosztott: északi részét ekkor a török hadsereg szállta meg, s Ankara jelenleg is 35 ezer katonát állomásoztat ezen a területen, míg a sziget másik felét a ciprusi görögök ellenőrzik, s a nemzetközi közösség is csak a ciprusi görög államot ismeri el. • Római szankciók Káros vagy kevés? • Az amerikai szenátus és Közép-Európa Jóváhagyták a NATO-bővítést