Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

HÉTFŐ, 1998. ÁPR. 6. SZEGED 5 A tanárok nyerték a próbapert • Harminc százalék hiányzik a bevételbal Jutalékot kapnak az ellenörök A sofőrök kerülik a konfliktusokat, ezért gyakran az összes ajtót kinyitják. (Fotó: Nagy László) A szegedi pedagógu­sok mellett foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság az önkormányzattal szem­ben, az osztályfőnöki órakedvezmények ügyében lefolytatott per­ben. A bírói testület a helyi bíróságoknál is kedvezőbb döntést ho­zott a mintegy 500 sze­gedi pedagógust érintő próbaperben. A Legfelsőbb Bíróság a szegedi pedagógusok javára döntött az önkormányzattal szemben abban a vitában, amely 1996 szeptembere óta húzódik az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői tú­lóradijak kifizetése kapcsán. A közoktatási törvény sze­rint ugyanis a fenti tevé­kenységekért 5 százalék óra­kedvezmény jár az iskolák­ban, ám ezt a törvény hibás megjelenésére hivatkozva a szegedi önkormányzat nem ismerte el. A ki nem fizetett óradíjak miatt a Tisza Lajos szakkö­zépiskola 26 tanára a Peda­gógus Szakszervezet által tá­mogatva munkaügyi pert in­dított, amelyet első és má­sodfokon is azzal a megkö­téssel nyertek meg, hogy a kedvezmény nem a törvény­szabta 1996. szeptember 1­jétől, hanem a törvénymeg­jelenés helyesbítésétől, 1997. január l-jétől jár. Az önkormányzat ugyanakkor csak 1997. szeptember l-jé­től foglalta költségvetésbe a kedvezmény kifizetését, bár a másodfokú végzés nyomán köteles volt kifizetni a szak­középiskola 26 tanárának a járandóságot. Az önkor­mányzat, addigi halogató taktikájának megfelelően az utolsó lehetőséget is kihasz­nálta: a Legfelsőbb Bíróság­hoz fordult. A bírói testület a napok­ban meghozott állásfoglalá­sában még a helyi bíróságok döntésénél is kedvezőbb mó­don a tanároknak 1996. szeptember l-jétől ítélte meg a járandóságot. A pert mind a szakszervezet, mind az ön­kormányzat próbapernek te­kintette. Dr. Pap Jánosné, a PSZ szegedi vezetője szerint a döntés a-város mintegy 500 pedagógusát érinti. Több iskola eddig a Legfel­sőbb Bíróság ítéletét várva nem indította el a munka­ügyi pert. A bírósági állás­foglalás után az ügyben két kifejlet lehetséges. A kedve­zőbb az, ha az önkormányzat maga méri fel az órakedvez­ményre jogosultak teljes kö­rét és járandóságukat kifizeti 1996. szeptember 1-jéig visszamenőleg. Emellett a bíróság által megítélt kama­tokat is meg kellene téríte­nie. Az teljes összeg akár többmillióra is rúghat, hi­szen egyedül a Tisza Lajos szakközépiskola 500 ezer fo­rint járandóságra volt jogo­sult. Ha az önkormányzat er­re nem hajlandó, a pedagó­gusok egyénileg fordulhat­nak bírósághoz és a prece­densper ítélete után valószí­nű, hogy meg is nyerik perü­ket. Ez még az eddigieknél is nagyobb presztízsveszte­ség lenne az önkormányzat­nak. Az önkormányzatnak az ügyben tanúsított időhúzó magatartása nyomán azon sem lehet csodálkozni, ha a tanárok már az esetleg elma­radó kamatok miatt is bíró­ságra mennek. Az iskolákban a szűkre szabott költségvetés miatt nincs annyi pénz, hogy a fenntartói tartozást rendez­zék, így az ügy kimenetele most attól függ, a ciklusa vé­gét töltő közgyűlés rendezi-e számláját. Bárhogy lesz, az máris önmagáért beszél, hogy az országban egyedül Szegeden kellett a törvény adta minimumért egy éven át pereskedni. Panelt Sándor Ha a Szegedi Közleke­dési Társaság (SZKT) az összes bliccelőtől be­szedné a viteldíjat, ak­kor a cég bevétele 30 százalékkal nőne. A kft.-nek nagy szüksége lenne erre a pénzre, mert az önkormányzati támogatás immár ne­gyedik éve változatlan. Amikor a délutáni csúcs­időben az Anna-kúti megál­lónál a 10-es busz vezetője csak az első ajtót nyitja ki sokszor egy-két percet is igénybe vesz az utasok fel­szállása. Sokan dühösen nyomják a vezető orra alá a bérletüket, mások keresetlen szavakkal illetik a szegedi közlekedési vállalatok által bevezetett felszállási rendet. Vagy a busz vezetőjét, aki unott arccal nézi az utasokat. - 1995-ben kényszerül­tünk rá a Volánnal, hogy be­vezessük az új rendszert ­tájékoztat Radics János, az SZKT irodavezetője. - Az­óta a buszvezető az első szá­mú ellenőr, bár vannak kis­kapuk, amelyeket kihasznál­nak a potyázok. Gyakran ki­nyitják ugyanis a többi ajtót is a dolgozóink. Például kis­gyermekes anyukának, rok­kantnak, vagy akkor, ha sza­kad az eső. A sofőrök sok­szor a konfliktusok kerülése miatt engedik fel az összes ajtón az utasokat. Ha az SZKT az összes bliccelőtől beszedné a vitel­díjat, akkor a cég bevétele 30 százalékkal nőne. Na­gyon hiányzik ez a pénz, mert a kft. önkormányzati támogatása negyedik éve változatlan. Igaz, nemcsak a bliccelés okoz többletkia­dást. A vandálok rongálása miatt csak az SZKT-nál 1000 ülés vár kicserélésre. Az okozott kárból egy villa­mos teljes felújítását lehetne elvégezni. Az ülések felhasí­tásának megakadályozása végett a szegedi polgárőrök­kel figyelőszolgálatot szer­vezett. A napokban írták alá a szerződést az SZKT-val. De mi van olyankor, ha va­lakit bliccelésen ér az elle­nőr? - A büntetést közgyűlési rendelet szabályozna - tájé­koztat Radics János. - A helyszíni bírság ezer forint. Ha nincs a vétkes utasnál ennyi pénz, akkor nyolc na­pon belül kell kifizetnie az ezerötszáz forintos csekket. Ezen túl négyezer forint a büntetés, amelyet - ha nem fizet be, - a bíróságon ke­resztül próbálunk behajtani. Tapasztalataink szerint az emberek 50-60 százaléka ki­fizeti a helyszínen az ezerfo­rintos bírságot. Az ellenőrök természete­sen érdekeltek abban, hogy minél több bliccelőt fogja­nak, hiszen jutalékot kapnak az alapbérük mellé a kiállí­tott csekkek után. Jelenleg körülbelül húszan vannak, többen közülük másodállás­ban dolgoznak. Előfordult már, hogy a jegy vagy bérlet nélkül utazó kést szorított az ellenőr hátához, aki így jobbnak látta, ha eltekint a bírságolástól. - Ha kevesebb lenne a bliccelő, akkor ezzel az uta­zóközönség nyerne, mert színvonalasabb szolgáltatást tudnánk nyújtani - állítja a közlekedési társaság iroda­vezetője. Tóth-Szenesi Attila • A ságvárisak a színészettel kacérkodnak Különdíj Pongónak A 101 kiskutya csapata és az angoltanárnö, dr. Táthné Ságodi Terézia, a kép jobb oldalán. (Fotó: Miskolezi Róbert) Színház az egész vi­lág...) Még az angolóra is. így tartják ezt a JATE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola angolo­sai, pontosabban azok, akik a világot jelentő deszkákon szerepelve is gond nélkül beszélnek a suliban tanult idegen nyelven. A ságvárisok idén is siker­rel szerepeltek a magyaror­szági angol nyelvű diák drá­mafesztiválon: a területi se­lejtezőn babért arattak, így fölléphettek a döntőn, melyet e hét végén Zánkán rendez­tek meg. Itt a 4. helyezést ér­ték el, elhozták a legjobb csa­patjáték, továbbá az angol nyelvet legszebben beszélő csoportnak járó díját, a narrá­tor, Sulyok Máté pedig a leg­szebb angol kiejtéssel meg­szólaló szereplőnek járó elis­merést mondhatja magáénak. Játszva könnyebb tanulni. Idegen nyelvet különösen. A gyerekek nagyon lelkesek. Az iskola miattuk vállalta a az angol nyelvű drámafeszti­válra a nevezést, holott csak ónasi erőfeszítés árán tudta előteremteni "a pénzt, hogy részt vehessenek a selejte­zőn. A legegyszerűbb jel­mez, a saját készítésű díszlet, az utazás és a szállítás sokba kerül. így aztán nem csoda, hogy mikor a zsűri ered­ményt hirdetett, s kiderült, döntőbe jutottak, az első gondolat a pénzteremtés gondja volt, csak ezt követte az öröm. - Idén 4. alkalommal ve­szünk részt a drámafesztivá­lon. Mostoha körülmények között, de lelkesen készü­lünk. A 101 kiskutya történe­tét vittük színre. A regényt az iskola korábbi lektora, Hannah Price adaptálta ­mesél mosolyogva dr. Táth­né Ságodi Terézia, az angol­tanárnő és rendező. - A pró­báknak, a játéknak óriási a közösségformáló ereje, a gyerekek egymásra figyel­nek, tisztelik a teljesítményt, bizonyítva látják, hogy a mellékszerep ugyanolyan fontos, mint a főszerep, meg­tanulnak artikuláltan beszél­ni, magabiztossá válik a mozgásuk. A produkció az amatőr videofölvételen is él­vezetes látvány, a csoport kí­sérő tanárnőjével, Kállai Anikóval ülünk a tanáriban. Az egyik főszereplő, a Pon­gót alakító nyolcadikos Toldi Péter különdíjat kapott. - Megtetszett a színészke­dés, de az iskolai feszültség oldására is kiváló a színpadi szereplés - véli a társulat sztárja. - írtam magamnak egy szerepet, a nyomozóét, annyira akartam, hogy benne legyek a csapatban - vallja be a nyolcadikos Szabó Áron. - A társaság szuper! - lel­kesedik az egyik kiskutya. Szili Beatrix a 7/c-ből. - Se­gítjük, bátorítjuk egymást, mikor kell. De általában ren­geteget nevetünk, nem egy­máson, hanem a kialakult helyzeteken. - Ötödik éve tanulok an­golul, de most éreztem el­őször: könnyed természetes­séggel, magabiztosan haszná­lom a nyelvet - mondja Ször­nyella, azaz az I/G-s Gudlin Dóra. - Akik irigykedve gratu­lálnak a sikerhez, talán nem is gondolják, mekkora munka ez! - jelzi feltételezését a nyolcadikos Elek József. - Csúcs a díszlet is. Tóth Rózsa művésztanárunkkal együtt készítettük - tér ki a részletekre a házvezetőnőt alakító hetedikes kamasz­lány, Tóth Rita. A beszélgetés végén, őszintén és szinte vezényszó­ra a kórus is megszólalt: „Köszönjük a támogatást, re­méljük, a gimiben is lesz színjátszó csoport!" Ú. I. • A közhasznú szervezetekről • DM-információ A Szegedért Alapítvány székhelyén (Szeged, Victor Hugó utca 6., helyőrségi klub, 1. emelet) működő Re­gionális Civil Irodában fóru­mot rendeznek a közhasznú szervezeteket érintő kérdé­sekről. Ma délután 2 órakor a közhasznú szervezetekről szóló törvényről beszél dr. Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhe­lyettese. A fórum másik té­mája: a „nonprofit törvény" által biztosított gazdálkodási lehetőségek és kötelezettsé­gek - előadó dr. Bódi György programfelelős. A fórumon szívesen látják a ci­vil szervezetek érdeklődő képviselőit is. Muzsikus lelkek • Munkatársunktól Mi, muzsikus lelkek... címmel mutatkozik be ma, hétfőn 18 órakor a MOM Trió, azaz a dr. Molnár Gyu­la, Onczay Zsolt és Mátrai László alkotta zenekar a Közéleti Kávéházban. A fő­szereplő trió és a Marik Ist­ván - Lang János riporterpá­ros segítségével - régi kávé­házi hangulatba csöppenne* a Virág cukrászda vendégei. A műsorban felcsendülnek Dankó Pista, Zerkowitz, Se­ress, Horváth és Erdélyi leg­ismertebb melódiái. Számítástechnikai verseny • Munkatársunktól Alkalmazói és programo­zói kategóriában, általános és középiskolai diákoknak hirdette meg a Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szak­középiskola és Kollégium a Gábor Dénes országos szá­mítástechnikai tanulmányi versenyt. A felhívásra közel 300 la­nuló reagált. A háromfordu­lós verseny első fordulójából 172-en jutottak tovább, kö­zülük az április 15-ei döntő­ben 68-an mérhetik össze tu­dásukat. A legeredményesebb tíz diák jutalma: a szponzorok adományaként érkező hard­ver és szoftver termékek. Zárva a vár • Munkatársunktól A Móra Ferenc Múzeum tájékoztatása szerint a vár épülete tatarozás miatt zárva tart. A benne helyet kapott Szeged története című kiállí­tás a munkálatok idején nem látogatható. Czutor testvérek • Munkatársunktól Szombati lapszámunk Stefánia mellékletében ír­tunk a Szeged Cigányzene­karról. Czutor Zsolt cimbalmos, a zenekar vezetője beszélt a cigánynóta szépségeiről. Dankó Pista örökségének ápolásáról. A zenekar tagjainak föl­sorolásából azonban, sajná­latos módon, kimaradt a csellós, Czutor Ignác neve: ő a zenekarvezető testvére. A hiányosságra Czutor Zsolt hívta föl a figyelmünket ­most pótoljuk a mulasztást.

Next

/
Thumbnails
Contents