Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

IV. UNIVERSITAS KEDD, 1998. ÁPR. 28. Földrajzos találkozó • DM-információ A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem általános társadalomföldrajzi és urba­nisztikai tanszéke és a nyír­egyházi Bessenyei Miklós Tanárképző Főiskola közö­sen szervez konferenciát „Rekultiváció és rehabilitá­ció a Mecsek hegységben és az angliai Black Country te­rületén" címmel április 27. és május 1. között Pécsett és Nyíregyházán. A címben jel­zett témakörben a résztvevő országok konferenciasoroza­tot terveznek az elkövetkező években. A rendezvény kö­vetkező helyszíne már biz­tos: Finnországban gyűlnek össze a Szlovéniából, Nagy­Britanniából, az Egyesült Államokból és más orszá­gokból érkező szakembe­rek. Európa hallgatóinak • DM-információ Hallgatók Európája - Eu­rópa hallgatóinak elnevezésű országos diákkonferenciát rendeznek május 3-7. között Budapesten. A rendezvény célja az Európai Unió felsőoktatásának bemutatá­sa, különösen a különböző programok (Terapus, Socra­tes, Leonardo) biztosította lehetőségek gyakorlati vo­natkozásainak felvázolása. EFOTT '98 • DM-információ Az idén a Hajdúsági Hall­gatói Önkormányzatok Kul­turális Egyesülete (HAHA) nyerte el pályázat útján az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Talál­kozójának szervezési jogát. A debreceni diákok a július 22-25. közötti hétre tervezik a találkozó megrendezését Tokaj-Rakamazon. A HA­HA - ígéretei szerint - leg­alább olyan jó szórakoztató programot szervez az idei al­kalomra, mint a korábbi években megszokott volt, ugyanakkor az eddigieknél tartalmasabb és sokszínűbb rendezvényre készül. Uniós ösztöndíj • Munkatársunktál A József Attila Tudomá­nyegyetem politológia tan­széke Tempus-ösztöndíjas pályázatot hirdetett az Euró­pa-tanulmányok tárgyköré­ben a németországi trieri egyetemre és a svédországi Lundi egyetemre két-két fő részére, valamint a dániai Aalborgi egyetemre három diák részére. A Trieri ösz­töndíjas út idén októberben, a Lundi 1999. január 20-án és 1999. augusztus 20-án, az Aalborgi pedig 1999. febru­ár l-jén kezdődik, időtarta­muk öt hónap. Az ösztöndíj az Európai Unió intézményi struktúrája, hatalmi viszo­nyai, a tagállamok politikai rendszerei és az unió között fennálló interdiszciplináris ­ezen belül különös hang­súllyal a politológiai - ösz­szefüggései iránt érdeklődő hallgatók számára biztosít részvételi lehetőséget az egyetemek kurzusain. A pá­lyázatra a JATE Európa-ta­nulmányok speciális képzés­ben résztvevő harmad- és negyedéves hallgatói jelent­kezhetnek május 8-ig a poli­tológia tanszéken. • A birka, a bor és a királylány fél keze Lázár, a Csillagszemű juhász Balról jobbra: A jelöltek (Putnik Lázár, Lakatos István, Kiri István és Gyula, a birka), a medve (Gonda András), a királylány (Agócs Angéla) és a király (Fülei Gábor). (Fotó: Miskolczi Róbert) Legyél te a Csillag­szemű juhász) - hirdették az nagy esemény elkez­dése elótt jó néhány nap­pal a plakátok a Juhász Gyula Tanárképző Főisko­lán. Lesz a fene, meg az­tán kit érdekel egy-két­há' agyament hülyéske­désel - gondolták imí­gyen jó néhányan, s ha­zamentek a legények és a leányok szülőhazájuk­ba. Igy aztán a kétnapos versengés kezdetekor a zenekarral, a műszakiak­kal, a koronázási ceremó­nia résztvevőivel, vala­mint a jelöltekkel, és az ö nyájukkal, no meg Gyu­lával, a birkával és Lud­milla Jánossal, a szamár­ral lehettünk vagy hatva­nan a főiskola dísztermé­ben. Pedig a tét nem volt kicsi. A győztes a király leányának fele kezét és teljes országát, Gyulát, a birkát, valamint ötven liter hajósi bort nye(l)rhetett. Ennek ellenére csak három elsőéves jelölt akadt: Putnik Lázár (bioló­gia-kémia), Kiri „New York" István (történelem-an­gol) és Lakatos „Hajdúsági" István (történelem-mű­velődésszervezés). A koro­názási szertartás után - ahol is a juhászjelöltek ünnep­élyesen megfogadták, hogy hűek lesznek a Juhász Gyu­láról elnevezett Szent Fegy­házhoz - felállították a Kan­celláriát. Mint ahogy minden gazda hasonlít egy kicsit a kutyájára, úgy a kancellárok is idomultak beosztásukhoz: így lett az új főigazgató, Ga­lambos Gábor a kincstárnok, és Balázs József, a főiskola főtitkára a trónterem őre. Sajnálhatja aki nem látta az utóbbit. Oscar-díjas alakítás­ról csúszott le. De minimum Ezüst Medve. A protokoll után aztán beléje húztak a legények. Mutattak be juhászdivatot (bilincsben senki sem volt), táncoltak rittyentőst, lelki vi­gaszt nyújtottak három perc­ben Gyulának, a birkának, ki oly' fájdalmasan bégetett, mint egy ma született bá­rány. (Egyébként az, és lány. Hogy mégis miért Gyula, azt ne kérdezzék.) Mindeközben a jelöltekhez tartozó nyáj te­relőkutyát keresett a város­ban, és készült Juhász Gyula egyik filozofikus versének eljátszására. Erről jut eszem­be: amikor a Most mutasd meg! című játék nagy divat volt, azt kellett eljátszani az egyik csapatnak egy hasonló rendezvényen, hogy Ady Endre megtudja, hogy szifi­lisze van, meg át kellett sza­ladni a Béke Tanszék neve­zetű műintézménybe, s ott hangos szóval kihirdetni, hogy Pesten kitört a forrada­lom (1985-öt írtunk). A má­sodik nap a Topolyán birka­tereléssel, szamaragolással, pörköltfőzéssel és medvebi­rokkal, folytatódott a küzde­lem. Az esti záróbulira a nép is összegyűlt. Itt ünnepélyesen kihirdették: Putnik Lázár az idei Csillagszemű juhász cím nyertese. Övé lett tehát a birka, a bor, a királylány fél keze és a teljes ország. Szabó C. Szilárd • Felvételi kalauz középiskolásoknak (4.) Történelemből nincs erős kiválasztás A történelem szaknak a bölcsészkaron csök­kent a népszerűsége az utóbbi években, ám ma tömegszakká vált ­mondja dr. Almási Tibor rektorhelyettes. Tény, hogy a karra jelent­kezők közül a legtöb­ben, 708-an jelölték meg a történelmet vala­melyik helyen a felvételi lapjukon feltüntetett rangsorban. A túljelent­kezés ez alapján három és félszeres, de csak azért, mert a szakra eleve sok, a karon a legtöbb elsó évest vesz­nek fel, 185-öt. Míg 10-15 évvel ezelőtt a felvételi erős kiválasztást je­lentett, addig ma sokan jut­hatnak be, Így akár kéthar­mados teljesítménnyel is fel­vételt nyerhet a jelentkező ­mondja Almási Tibor rektor­helyettes, a történeti segéd­tudományok tanszék oktató­ja. A piacon megjelent több­féle tankönyvvel kapcsolat­ban úgy véli, azon nem mú­lik a felvételi eredmény, hogy a jelentkező melyikből tanult a középiskolában. A leginkább eltérd módon a huszadik század, azon belül is a jelenkor történelmét ta­nítják, ám erre az időszakra vonatkozó kérdések elvétve fordultak elő az utóbbi évek Írásbeli feladatai között, s azokra is a választ bármelyik tankönyv megadta. Az írásbeli felvételit júni­us 23-án 9-12 óra között tartják, a helyszínéről és egyben a szóbeli időpontjá­ról és helyéről a hónap ele­jén minden jelentkezőt levél­ben értesítenek. A három órás írásbeli vizsgán kapható pontok felét a tesztből, má­sik felét az öt esszékérdésből lehet megszerezni. Ez utób­biakra egy-egy oldal teljede­lemben kell válaszolni. Al­mási Tibor azt tanácsolja, hogy a felkészüléskor érde­mes gyakorolni az esszéírást úgy, hogy két óra alatt a je­lentkező képes legyen ötre válaszolni. Az ugyanis ­mint mondja - fontos, hogy mind az öt kérdéshez írjanak valamit, mert egyébként sok pontot veszíthetnek. Az esszé és a tesztek gyakorlá­sához többféle segédanyag kapható a könyvesboltok­ban. A vizsga eredményét legkésőbb egy hét múlva ki­függesztik a tanulmányi osz­tály folyosóján, de telefonon is lehet érdeklődni. A dolgo­zatokat csak a szóbeli vizs­gán tekintheti meg a jelent­kező a helyes megoldással együtt, s ha úgy ítéli meg, felülbírálatot kérhet. Ennek indokoltságát egy független bizottság állapítja meg. A július első hetére kiírt szóbeli vizsgára csak az me­het, aki az írásbelin legalább hat pontot szerzett. A szóbe­lin kell bemutatni a középis­kolai bizonyítványt, az érett­ségit és a nyelvvizsga bizo­nyítványt. Történelemből ál­talában nyolc, három-három tagú bizottsághoz osztják be a jelentkezőket a vizsga nap­jának reggelén végzett sor­solás alapján. Minden bizott­ság előtt mintegy hatvan azonos tételből kell egyet ki­húzni. Az egyes tételek bő ismeretanyagot, hosszabb korszakot, illetve nagyobb problémát ölelnek fel. Nem fenyeget tehát az a veszély, hogy valaki azért nem tud felelni, mert esetleg egy lec­kére nem emlékszik. A vizs­gáztatók sem arra kíváncsi­ak, hogy a diák vissza tud­ja-e mondani a leckét, hanem arra, hogyan látja az adott kérdéskört, hogyan tudja azt önállóan megközelíteni, esetleg saját értelmezésében a bizottság elé tárni. Almási Tibor szerint sokat számit, hogy a vizsgázó mennyire határozottan, meggyőzően és lényegrelátóan beszél. Sze­rencsés kezdésnek tartja, ha a felvételiző a felelet előtt összefoglalja a tételhez tar­tozó témákat. Nagyon fontos az is, hogy a diák párhuzam­ba tudja állítani a magyar és az egyetemes történelem eseményeit. A bizottságok eltérnek egymástól a vizs­gáztatás technikáiban. Egyes tanárok hagyják sokáig be­szélni a diákot, mások né­hány perc után kérdéseket tesznek fel. Abban is külön­böznek, hogy a kérdéseik csak a kihúzott tételre vonat­koznak-e vagy más korszak­ra, témára is. A szóbelin el­ért eredményt rövid idővel a felelet után, de legkésőbb az összes vizsgázó megkérde­zését követően megtudják a jelentkezők. A szóbelire ­Almási Tibor szerint - a gimnáziumi tankönyvek ala­pos tanulmányozásával és kijegyzetelésével lehet jól felkészülni. Az egyéni kész­ülést kiegészítik a Tehetsé­gért Mozgalom által minden évben rendezett táborok és konzultációk. A felvételi ponthatárokat július 17-én állapítják meg, és a felvételről vagy az el­utasításról július 22-éig érte­sítik a jelentkezőket, akik a döntés ellen augusztus 4-éig fellebbezhetnek. A felvételin elért pontszámot növelhetik a nyelvvizsgák. A középfo­kú A vagy B 1, a C típusú 3 pontot ér. A felsőfokú A vagy B típusúért 4, C esetén 5 pluszpont kapható. Törté­nelem szakon ezeken kívül a jó vagy jeles latin érettségit 4 ponttal jutalmazzák. Hegedűs Szabolcs • Új HÖK a JATE-n Kollektív vezetés Megalakult az új egyetemi hallgatói ön­kormányzat a József At­tila Tudományegyete­men, miután a jogi ka­ron megtartott két ered­ménytelen választást kővetően e hónap elején már többen jelentek meg a voksoláskor, mint amilyen részvételi arányt a törvény elóír. Az alakuló ülésen a ter­mészettudományi kar hallgatói önkormányza­tának eddigi alelnökét, Németh Lénárdot vá­lasztották a testület élé­Négy hónapos késéssel alakulhatott csak meg a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem új hallgatói önkormány­zata. A három karon tavaly november végén tartott vá­lasztások ugyanis csupán a bölcsészet- és a természettu­dományi karokon jártak eredménnyel, az állam- és jogtudományi karon a hall­gatóknak kevesebb mint egynegyede szavazott. így két karon létrejött ugyan az önkormányzat, ám az össze­gyetemi érdekképviseleti testület nem alakult meg. Az egyetem vezetői úgy döntöt­tek, a jogi karon mindaddig kiírják a pótválasztást, amíg eredmény nem születik. A február közepére tervezett ismételt voksolás elmaradt, mert a megadott határidőre nem írta alá annyi jelölt az indulást elfogadó nyilatko­zatot, ahány tagból a kari önkormányzatnak állnia kell. A harmadik választás - már­cius 31-én és április első két napján - eredményes volt, a hallgatók 28 százaléka adta le szavazatát. Az egyetemi hallgatói ön­kormányzat alakuló ülésén április 16-án választották meg a testület új elnökét. Mint ahogy a képviselők, úgy az elnök megválasztása sem sikerült elsőre. A két pályázó - Németh Lénárd programozó matematikus és Virág Tamás közgazdász szakos diák - közül négy forduló után 5:4-es szavazati aránnyal került ki győztesen az előbbi. Németh Lénárd 1996 őszétől tagja a termé­szettudományi kar hallgatói önkormányzatának, amely­ben tisztséget vállalt, továb­bá részt vett a tanulmányi és az oktatási bizottság munká­jában. Az új elnök a legfon­tosabb és egyben a legnehe­zebb feladatnak az Universi­tas hallgatói önkormányzatá­nak megalakítását tartja. Né­met Lénárd szerint törekedni kell arra, hogy a JATE hall­gatói érdekképviseletéhez hasonló széles jogköre le­gyen az egységes önkor­mányzatnak is. Az új elnök úgy véli, a szolgáltató szerv­vé alakult hallgatói iroda a mostani infrastruktúrával nem képes ellátni a megsza­porodó feladatait, és mind az eszközök, mind a munkaerő bővítésére szükség van. Né­meth Lénárd szerint az Uni­versitas HÖK alapja a JATE hallgatói önkormányzata le­hetne, mivel annak az inf­rastruktúrája működik a leg­jobban. Németh Lénárd fontos feladatnak tekinti a hallga­tókkal való jó kapcsolattar­tást, még ha a diákok közö­nyössége miatt ebben nem is hisz mindenki. Szerinte megfelelő témaválasztással és propagandával félévente legalább egyszer - a régi ha­gyományokat felelevenítve ­hallgatói fórumokat kell tar­tani. További tájékoztatási eszköz a Hökinfo című kiad­vány, amelyet az elnök a je­lenlegi, félévente három­négyszeri alkalomnál több­ször szeretne kiadni. Az el­nök sajnálatosnak tartja azt, hogy elhanyagolják a kari napok szervezését, pedig azok is lehetőséget adnának a közösségteremtésre. Né­meth Lénárd a diákokkal va­ló közvetlenebb kapcsolat érdekében arra is gondolt, hogy a hallgatói iroda átala­kításával meg lehetne szün­tetni annak rideg, távolság­tartó hangulatát. Az önkor­mányzati testületre vonatko­zó elképzelései közül a leg­fontosabb az eddigi elnök­központú ügyintézés meg­szüntetése, a munkamegosz­tás kialakítása. Ennek érde­kében - az elnök szerint ­újabb bizottságokat és tiszt­ségeket kellene létrehozni. H. Sz. Idén is lesz diáksziget! • Budapest (MTI) Az idén is megrendez­heti a Sziget Kulturális Szervező Iroda Kft. a már nemzetközi hírű di­áksziget koncertsoroza­tot a Hajógyári szigeten - jelentette be Óbuda­Békásmegyer polgár­mestere, Tarlós István és a szervezőiroda ve­zetője, Gerendai Károly sajtótájékoztatón. Hosszú egyeztetések eredményeként született a döntés - mondta Tarlós Ist­ván. Kockázatos vállalkozás elébe néz mind a kerületi ön­kormányzat, mind pedig a program szervezője, hiszen az elmúlt évi problémák mi­att szigorúbb feltételeket kellett szabni - tette hozzá. A megújított szerződésbe foglaltakat a szervezők fo­galmazták meg, majd egyez­tették azt a hivatallal, vala­mint Demszky Gábor főpol­gármesterrel, aki ez évtől ga­ranciát vállalt a rendezvé­nyért. A megállapodás értelmé­ben a fesztivált augusztus 5-12. között rendezik meg. A szervezőknek gondoskod­niuk kell hangszigeteld sát­rakról, valamint arról, hogy a nagy erejű térhangosítást igénylő koncertek 23 óráig befejeződjenek. A tavaly sok problémát okozó egyes sza­badtéri diszkókat, techno­helyszíneket és néhány rock színpadot a kft. megszünteti, illetve csökkenti az éjszakai rendezvények számát. Amennyiben a koncertek mégis zavarnák a kerület la­kóit, és az óbudaiaktól töme­gesen érkeznének panaszok az önkormányzathoz, a hiva­tal minden előzetes bejelen­tés nélkül lezárhatja azokat a színpadokat, amelyek nem felelnek meg a szerződésben foglaltaknak. A megszigorított feltéte­lek miatt a szervezők 15-20 milliós többletkiadással szá­molnak a '98-as rendezvé­nyen, ezért a jegyárakat emelni fogják. A kft. ve­zetője elmondta: a hetijegy várhatóan 6500-7000 forint­ba, a napi belépők pedig 1500 forintba kerülnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents