Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-03 / 79. szám
2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. ÁPR. 3. -i 7 ilvynöX svloiöí Icdevnfe/noHé kommentár Tüzközelben O roszországban a miniszteri kinevezések az elnök hatáskörébe tartoznak. Ebbe elméletileg még a törvényhozásnak sincs beleszólása. Gyakorlatilag viszont van, ugyanis Borisz Jelcin feloszlathatja az állami dumát, ha Szergej Kirijenko megbízott miniszterelnök kinevezését nem fogadják el a képviselők. Márpedig Gennagyij Zjuganov, a kommunisták frakcióvezetője (övé a legnagyobb alsóházi képviselőcsoport) kijelentette, hogy mindhárom bizalmi szavazáson el fogják utasítani Jelcin jelöltjét. Pedig az orosz elnök egyezkedni próbál. Bejelentette, hogy várja a duma frakcióinak és a Szövetségi Gyűlés képviselőinek javaslatát arról, hogy kik legyenek tagjai a Csernomirgyin utáni kormánynak. Ez mégsem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a jövőben a törvényhozásnak nagyobb szerep jut Oroszországban. Sokkal valószínűbb, hogy folytatódik a jelenlegi alkotmányos elnöki abszolutizmus intézményrendszerének további erősítése. Ennek egyik eszköze a mostani kormányváltás. Kirijenkóval olyan ember kerülhet a miniszterelnöki székbe, aki eddig apolitikusságával tűnt ki és került a tűz közelébe. Csakúgy, mint annak idején Csernomirgyin, aki 1993 októberében kényszerült színvallásra. Ekkor lövette szét Jelcin az orosz parlamentet. És Csernomirgyin elnökével tartott, sőt, menesztése után is az elnök stábjában marad: az ő feladata, hogy a reformerőket egyetlen pártban egyesítse, mely sikeresen szerepelhet az 1999-es parlamenti választáson. irijenkót tehát nem lehet pártossággal vádolni. xV De eljöhet még az idő, amikor Csernomirgyinhez hasonlóan neki is le kell tennie a voksot valaki mellett. JofA- ^^ ÁMJI Az új orosz miniszterelnök jelölésekor Jelcin engedményeket tett A felvételünk bal szélén lévő Borisz Nyemcov ügyvezető miniszterelnök-helyettes a szemüveges ügyvezető miniszterelnökre, Szergej Kirijenkóra pillant, miközben az gratulációt fogad. Nyemcov volt a fő támogatója az ismeretlenségből előbukkanó Kirijenkónak... (MTI Telefotó) Talányos • Bonn (MTI) Kalandos fogolyszökés és különös túszejtés színhelye volt szerda délután és csütörtök hajnalban Bonn és környéke. Az ügynek egyelőre számos részlete ismeretlen, sok-sok talány mellett csupán annyi tudható biztosan, hogy egy 28 éves török férfi, aki ellen kerítés és zsarolás vádjával letartóztatási végzést adott ki egy német vizsgálóbíró, a bírósági meghallgatás után fegyverrel fenyegetőzve megszökött a rendőrautóból, amely a kapitányságra szállította volna vissza. Az első rejtély az ügyben éppen az, hogyan lehetett lőfegyver az őrizetesnél. A dpa feltevése szerint valamelyik cinkosa csempészhette a • Pozsony (MTI) Jozef Sestók szlovák külügyi államtitkár a tárca csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a magyar fél minden országgal, így Szlovákiával is diplomáciai úton akarja rendezni a nyitott kérdéseket, de továbbra sem hajlandó eltekinteni attól, hogy a sajtó útján üzengessen. „Kérem szépen, ilyen farizeus magatartást én már régen nem láttam" - mondta a szlovák külügyi államtitkár. Jóllehet a magyar fél „kiküldte ugyan az államtitkárát" (Görög Jánost - a tudósító megj.) Pozsonyba, „de facto mégis a sajtón keresztül közölte velünk egyoldalú döntését, miszerint március 25-ig, a határidő leteltéig nem írja alá" a hágai ítélet végrehajtásának elveit rögzítő keretegyezmény tervezetét - fogalmatúszejtés zsebébe a bíróság épületében. A 28 éves török a rendőrautó kinyitására kényszerítette egy jelzőlámpánál az ót őrző német rendőrt. A bilincsbe vert szökevény hatalmába kerített egy gépkocsit, és a közeli Meckenheimbe vitette magát annak vezetőjével. A bonni egyetem kertészeti tangazdaságának egyik épületébe vette be magát, odahurcolva legalább egy túszt, de lehet, hogy többet is. A rendőrség különleges egységei nyolc órán át lezárva tartották a környéket, majd megrohamozták az épületet. Megrökönyödésükre üresen találták, a szökevénynek és túszának (túszainak) nyoma veszett. zott a szlovák közszolgálati rádióban Jozef Sesták. A csütörtöki külügyi sajtótájékoztató több részletének hangfelvételét idéző kereskedelmi rádió, a Twist Jozef Sesták szavaiból azt emelte ki, hogy az államtitkár maradéktalanul azonosulni tud a szlovák parlament szerdai határozatával, melyben a törvényhozás a hágai ítélet végrehajtását szolgáló magyar lépések számon kérésével bízta Vladimír Meciar kormányát. „Ezzel a határozattal is összhangban, valóban nagyon elvszerűen fogjuk követelni a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének végehajtását", és bármilyenek legyenek is a másik fél kifogásai, mi „nem engedhetjük meg, hogy egy állam egyszerűen a nemzetközi bíróság ítéletét nem tiszteletben tartó" elhatározásra szánta el magát, egyoldalúan - mondta a szlovák külügyi államtitkár. • Moszkva (MTI) Gyakorlatilag engedett az Állami Duma követeléseinek Borisz Jelcin orosz elnök, amikor csütörtökön Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelölése ügyében a törvényhozás két házelnökével találkozott a Moszkva melletti Rusz rezidencián. Az államfő elfogadta a kerekasztal-megbeszélésekre vonatkozó felhívásokat, így kedden az új kormány összetétele és programja ügyében találkozik a parla• MTI Külgazdasági Panoráma Ötven éve, 1948. április 3-án írta alá Harry S. Truman, az Egyesült Államok elnöke a Marshall-terv néven ismertté vált segélyprogramot. 5,3 milliárd dollárt szántak az európai háborús károk felszámolására, 60 milliót az ENSZ gyermeksegélyének, 275 milliót a görög-török segélyre és 338 millió dollárt Kínának. A második világháborúban elpusztult európai gazdaság megsegítésére a terveket Averell Harriman, Dean Acheson és George Kennan dolgozták ki, de szükségük volt egy közismert személyiségre is. George Marshall, a világháború tábornoka, korábbi vezérkari főnök szementi frakciók képviselőivel is. Jelcin emellett - teljesen váratlanul - lehetővé tette a duma frakcióinak, valamint a felsőház, a Szövetségi Gyűlés képviselőinek, hogy javaslattal éljenek az új kormány személyi összetételére vonatkozóan. Erről az orosz elnök sajtószolgálata számolt be, miután Jelcin csütörtökön találkozott Gennagyij Szeleznyovval, a kommunista többségű Állami Duma elnökével és Jegor Sztrojevve 1, a felsőház elnökével. A tájékoztatás szerint Jelcin azt reméli, hogy „a mélyében találták meg az illetőt. Marshall, akkor külügyminiszterként, 1947. június 5-én a Harvard Egyetemen ismertette az „Európai Újjáépítési Programot" (ERP - European Recovery Program). A segélytől azt várták, hogy korlátozza a védővámokat és a jóvátételek szerepét, amelyek az első világháború után feszültséget okoztak győztesek és vesztesek között. Az 1947. június 27-ei első párizsi egyeztetőn a szovjet külügyminiszter, Vjacseszlav Molotov is részt vett, a Szovjetunió azonban később megszakította a tárgyalásokat, mondván: a Marshallterv a gazdasági, s ezzel a nemzeti függetlenség megszűnéséhez vezet. A keletés közép-európai országok, köztük Magyarország, szovjet nyomásra szintén visszatörvényhozók részvétele a miniszterjelöltek listájának előkészítésében lehetővé teszi e személyi kérdések újszerű megoldását, s a gazdasági válságból való kiútkeresést". Szergej Kirijenko orosz ügyvezető miniszterelnök, Jelcin kormányfőjelöltje aki szintén részt vett az elnök és a törvényhozás vezetőinek megbeszélésein - az Állami Dumában ismertette leendő kormánya programtéziseit. Ezekről rövid tájékoztatót adott Szeleznyovnak és Sztrojevnek, akik „nagy mértékben" egyetér• Moszkva (MTI) Negyvenöt esztendővel Joszif Sztálin halála után Borisz Jelcin orosz elnök úgy rendelkezett, hogy át kell adni a nyilvánosságnak a „népek vezetőjének" tevékenységére vonatkozó dokumentumok egy részét, mégpedig azokat, amelyeket eddig a zárt elnöki levéltárban őriztek a Kremlben. Ezt közölte sajtóértekezletén Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő. A Sztálin-dokumentumok titkosságának feloldását az orosz elnök melutasttották a segélyt. Az 1947. július 12-én kezdődött párizsi értekezleten tizenhat nyugat-európai ország fogadta el a tervet. A programnak az Egyesült Államokban jelentős, önző ellenzéke volt, de a szovjet fenyegetésre való hivatkozással sikerült meggyőzni a kongresszust. Négy év alatt végül is 13,3 milliárd dollárt adtak Európának. Ez ma 100 milliárd dollárt érne, a hatszorosát annak, amennyit az Egyesült Államok most évente segélyekre költ. A Marshall-terv 90 százaléka ingyenes segély volt - főleg áru -, 10 százaléka pedig kölcsön. Nagy-Britannia 2,3 milliárd, Franciaország 1,1 milliárd, Olaszország 700, Hollandia 600, Németország 550, Ausztria 185 millió dollárt kapott. A segétettek a kormányfőjelölt helyzetértékelésével, valamint akciótervével. Jelcin áldását adta arra, hogy az ügyvezető miniszterelnök „kendőzetlenül" tárja a képviselők elé az orosz gazdaság helyzetét, az orosz ipar fejlesztését szolgáló elképzeléseit. Az új orosz kabinet összetételének és programjának előzetes megvitatására szerdán az orosz törvényhozás mindkét háza kerekasztal-megbeszéléseket kezdeményezett Borisz Jelcinhez intézett - elsöprő többséggel elfogadott - felhívásaiban. lett működő, a politikai megtorlások áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság vezetője, Alekszandr Jakovlev kezdeményezte. A dokumentumok között vannak letartóztatott és elítélt személyek levelei, a megtorlások áldozatainak listái, kihallgatási jegyzőkönyvek, az eljárásokról készült gyorsírásos feljegyzések, különböző bizottságok tájékoztatásai. Sok iraton ott láthatók Sztálin saját kezű megjegyzései, utasításai. lyek nyomán 1953-63 között a fejlődés üteme túlszárnyalta az amerikait. A „marshallizált" országokban az ipari termelés 1951-ben 40, a gabonatermés 10 százalékkal haladta meg az 1938-ast, az export 72 százalékkal több volt, mint 1948-ban. George Marshallt 1953-ban Nobel-békedíjai tüntették ki a segélyprogramért, amely a nyugat-európai integrációs törekvések egyik kiindulópontjának tekinthető. 1997. május 15-én, a terv születésének 50. évfordulóján konferenciát rendeztek Budapesten. Hans Beck, az Európai Unió nagykövete úgy nyilatkozott, hogy ma nem segélyt kell nyújtani, hanem az európai integrációt kell megvalósftani. Fábri Foronc Radu Vasile kormányt alakit • Bukarest (MTI) Emil Constantinescu román államfő Radu Vasile szenátort, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) főtitkárát kérte fel az új román kormány megalakftására. Az elnök előzőleg a Cotrocenipalotában megbeszélést folytatott a parasztpárt, a Nemzeti liberális Párt, a Demokrata Párt, az RMDSZ és a Román Szociáldemokrata Párt vezetőivel, akik egyetértettek a jelölésben. Radu Vasilet szerdán a KDNPP vezető testülete 42 szavazattal választotta a párt jelöltjévé a posztra, míg vetélytársai közül Mircea Ciumara 14, Sorin Dimitriu 11 voksot kapott. Népszavazás a közvetítésről? • Belgrád (MTI) A jugoszláv elnök népszavazást javasolt a szerb kormánynak arról, hogy hozzájáruljanak-e a nemzetközi közvetítéshez Koszovó ügyében. Szlobodan Milosevics szerint az állampolgároknak arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogy „elfogadják-e külföldiek részvételét a koszovói probléma megoldásában?" Milosevics ezt egy levélben fogalmazta meg, amelyet Milutinovics szerb elnöknek, Marjanovics kormányfőnek és Tomics parlamenti elnöknek írt. Ejtették a Jones-ügyet • Little Rock (MTI) A Little Rock-i körzeti bíróság beszüntette a Bili Clinton elnökkel szemben szexuális zaklatás címén indított kártérítési eljárást, amelyet Paula Jones kezdeményezett ellene 1995-ben. Susan Webber Wright bírónő ítéletében leszögezte, hogy a felperes nem tudta elégséges bizonyítékokkal alátámasztáni vádját, következésképpen nem Iát valós alapot az ügy folytatására.Az afrikai körúton tartózkodó elnök érthető módon megkönnyebbüléssel vette a kereset elutasításának a hírét. Papon tíz éve • Bordeaux (MTI) A bordeaux-i esküdtszék 10 évi börtönre ítélte a most 87 éves Maurice Papont, megfosztva erre az időre őt állampolgári és polgári jogaitól, miután bűnösnek találták az emberiség elleni bűntettben való cinkossággal. Elítélték Le Pent • Párizs (MTI) Egy francia bíróság három havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Jean-Marie Le Pent, a szélsőjobboldal vezérét, és két évre megfosztotta állampolgári jogai gyakorlásától. Ez azt jelenti, hogy jövőre nem indulhat az Európai Parlamentbe a jövő évre kiírt választásokon. Le Pent azért ítélték el, mert fizikailag bántalmazott egy asszonyt - politikai ellenfelét - a tavalyi választási kampány alatt. Szlovákok a diplomáciai megoldásról Ötvenéves a Marshall-terv Az argentin államfő „megúszta* Sztálin utasításai • Auckland (MTI) Csaknem katasztrófával végződött szerdán Carlos Menem argentin államfő repülése, amikor a Tangó Öles elnöki gép Új-Zéland fölött szélviharba került. A pilóta Wellingtonban készült leszállni, de a 140 kilométeres sebességű, kavargó szél olyan vadul kezdte dobálni a gépet, hogy a pilóta inkább tovább repült, és Aucklandben landolt. „A katasztrófa peremén voltunk, de hála a pilóta szakértelmének, Istennek és a motorok erejének, túléltük az esetet - mondta a földet érés után, aucklandi szállodájában Menem, aki maga is pilóta. - A gép elvesztette egyensúlyát, és egy pillanatra zuhanórepülésbe ment át." Az argentin elnök, aki csütörtökön fejezi be ötnapos ausztráliai és új-zélandi látogatását, a leszállás után az aucklandi repülőtéren találkozott Jenny Shipley újzélandi kormányfővel.
