Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

SZERDA, 1998. APR. 1. SZEGED 5 Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten eddig Bátyi Zoltán űjságíró munkatár­sunkkal oszthatták meg. Mától Újszászi Ilona várja telefonjaikat. Ügyeletes kollégánk mun­kanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasár­nap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-432­663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső olva­sóink ingyenes hirdetésben tehetik közé mondandójukat. Hir­detésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodánkban. Fatolvajok. Aki hatvan- netet a Szegedi Rendőrka­centis fatörzseket szeretne látni, az látogasson el Bé­ketelep Vértói úti bejárójá­hoz, ugyanis ott már csak ilyen magasságig nőnek a fák - újságolta kesernyés humorral P. L., aki azt sze­retné kideríteni, vajon kik vághatják ki ilyen barbár módon a töltés melletti kiserdő fáit, s meddig tehe­tik ezt büntetlenül. Dicséret. A Környezet­gazdálkodási Kht. szakem­bereinek munkáját dicsérte egy Bartók Béla téren élő olvasónk, aki elmondta: örömmel látja, hogy a vá­ros több pontján is olyan felújítási, parkrendezési beruházásokba kezdett ez a cég, amilyenre korábban nem volt példa. Köszönet. A Weöres Sándor Áltálános Iskola igazgatónője, dr. Szabó Lászlóné mondott köszö­pitányság munkatársainak - közülük is kiemelten Zsolczai Istvánnak -, ami­ért a elmúlt hét végén egy emlékezetes, s látványos iskolanap keretében megis­mertették diákjaikkal a rendőrség, s a tűzoltóság munkáját. Szeméttelep. Megtelt Pusztaszer szeméttelepe ­írtuk minap a „Csörög­ben". Nos, a Pusztaszeren élőknek nem kell aggódni­uk, csupán a nyomda ördö­ge tréfálta meg őket. Tele­fonálónk ugyanis az ópusz­taszeriek panaszát sorolta, s mi most - elnézést kérve az érintettektől - leírjuk: Ópusztaszeren, s nem Pusztaszeren várnának gyors intézkedést szemét­ügyben a lakók. PANNON <»" IIÍIIIMI.' • „Nem kívánom senkinek..." Visszaszállt a svéd pénz Lapunkban folyamato­san követtük az újszege­di „svédház-program" történetét, az ígéretes kezdettől egészen a bu­kásig. Megszólaltattuk az egyik károsultat is, aki több mint négy és fél millió forintot fizetett ki ­semmiért. Most viszont jó hírrel szolgálhatunk: az érintettek visszakapták a pénzüket. A Svédházgyártó Kft. kü- • lönféle méretű, faszerkezetes családi házak építésével ke­csegtette az érdeklődőket. A házak az újszegedi Marostő városrészben álltak volna ­ha a kft. betartja ígéreteit. De a nagy ívű elképzelésekből végül semmi sem vált valóra: a mintaként fölhúzott faház is csak félig készült el, a többi építését pedig el sem kezd­ték. Csakhogy mire kiderült, hogy a „svéd program" Sze­geden kudarcba fulladt, töb­ben nem csak foglalót, de többmilliós részletet is fizet­tek a Svédházgyártó Kft.­nek. Lapunkban követtük a mind több gyanúra okot adó eseményeket, s talán a nyil­vánosság ereje is közreját­szott abban, hogy most várat­lan sikerről számolhatunk be. Ismét jelentkezett szer­kesztőségünkben az a káro­sult, akinek kálváriáját rész­letesen is elbeszéltük, ő összesen 4,649 millió forintot fizetett be a kft. számlájára, s első beszélgetésünk idején még kevés reménye volt arra, hogy visszakapja a pénzét. Azóta viszont döntő for­dulat történt: a szegedi közgyűlés február végén. majd március elején, „két fordulóban" hozta meg dön­téseit - köztük azt is, hogy a város fölbontja a Svédház­gyártó Kft.-vei kötött szerződést. S lássunk csodát: a két tárgyalási nap között megcsörrent a lapunknak nyilatkozó károsult lakásán a telefon, s a svédeket Buda­pesten képviselő ügyvédnő jelentkezett. A panaszos számlaszámát kérte, s meg­ígérte, hogy hamarosan át­utalják a befizetett négy és félmillió forintot. Feszült na­pok következtek, de március 11-én végre valóban vissza­kapták a pénzt. Ráadásul nem csak a hoz­zánk forduló megrendelőt kártalanították, hanem hason­ló módon pórul járt „sorstár­sát" is, akivel lapunk segítsé­gével találtak egymásra. Most azt fontolgatják, hogy kamatot is kérnek a Svédház­gyártó Kft.-tői, amely több hónapon át használta a befi­zetők pénzét. A lapunkban megszólaló panaszos most nagyon meg­könnyebbült, s külön hangsú­lyozta, mennyire hálás a sze­gedi közgyűlésnek és a pol­gármesternek, amiért köz­benjártak a svédekkel egyéni szerződéseket kötő megren­delők érdekében. De azért az idegeskedést sem felejti: „Örülök, de ezt a másfél hó­napot nem kívánom senki­nek..." - mondta, emlékez­vén arra az időre, amikor mindenütt csak sajnálkozás­sal találkozott. S mivel a „svéd ház" köddé vált, olva­sónk családja kénytelen lesz saját erőből fölépíteni az ott­hont adó hajlékot. Ny. P. fíSíJS AJÁNDÉKOZZON BALLAGÁSRA MŰALKOTÁST! PATAKI FERENC új festményei , Stefánia Galériában A szegedi festők állandó kiállítása mellett 1998. április l-jétől láthatják PATAKI FERENC festőművész kamarakiállítását. LEGSZEBB AJÁNDÉK A MŰALKOTÁS! A kiállított alkotások részletre is megvásárolhatók. Sajtóház, Stefánia 10. Nyitva tartás: hétköznap 10-től 22-ig. • Egy kis segédeszköz a barátoktól Mankóval bicegő milliók Számos cikket olvas­hattak azokról az ese­tekről, amikor szemé­lyek, cégek jogtalanul igényeltek vissza fo­gyasztási adót. A mecha­nizmus szellössége okán játszották ki a szabályta­lanul pénzt hozó le­hetőségeket. Ami a visszaigénylést és a csa­lást illeti: más téren is si­ker kisérhette a próbál­kozást. Példa erre az alábbi eset is. A megyei egészségbizto­sítási pénztár vezetője, Nó­vák Istvánné a pontos össze­get megnevezni nem tudta, hogy mennyivel is károsítot­ták meg őket. A nagyságren­det viszont biztosan jelölte: tízmillió forint fölött. Ekko­ra volt a jogtalanul vissza­igényelt summa. A szegedi bíróságon ha­marosan kezdődik a tár­gyalása annak az ügynek, amelyet K. Aranka és társai jelöléssel írnak majd ki a te­rem ajtajára. A vád: különö­sen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények. K. Aranka egészségügyi asszisztens és dr. B. Huba plasztikai sebész négy évvel ezelőtt alapította meg a Mankó-ker Bt.-t, amely gyó­gyászati segédeszközöket is forgalmazott. A szegedi or­vos szaktanácsadóként jeles­kedett, kolléganője pedig a szerződéskötések előtt egyengette a talajt a vállal­kozásban. Az egészségbizto­sítási pénztár szegedi és kecskeméti igazgatóságával is sikerült megegyeznie a betéti társaságnak, amely ezáltal jogosult lett a társa­dalombiztosítási támogatás visszaigénylésére. A Mankó-ker Bt. négy üzletet hozott létre Csongrád és Bács megyében: Makón, Szegeden, Kiskunhalason és Hódmezővásárhelyen. A szegedi ügyészség álláspont­ja szerint K. Aranka 38 féle, társadalombiztosításban ré­szesülő gyógyászati segé­deszköz után igényelt vissza jogtalanul-mintegy 18 és fél millió forint támogatást. Eh­hez részben fiktív, valótlan adatokat tartalmazó számlá­kat használt fel. Több trükköt is alkalmaz­tak az akció során, például: meghamisították a szállítóle­veleket. A visszatérítésekre csak akkor számíthattak, ha a szakorvos által igazolt vé­nyeket mellékelték. így ke­rült a vádlottak listájára ­mások mellett - a három or­vos: B. Huba, M. József és Sch. István is. Olyan kórké­peket is alkottak a papíro­kon, amelyek csak azokon léteztek, bár olykor konkrét betegekhez kötötték őket. A példa kedvéért: nem feltétle­nül szorult mankóhoz, olyan tolókocsihoz az, akinek azt „kiutalták". A nyomozás során a rendőrség által felkért könyvszakértő szerint K Aranka két év alatt a kecske­méti és a szegedi egészség­biztosítási pénztárnál az el­számolható 7 ezer 118 gyó­gyászati segédeszközzel szemben 10 ezer 689-ről nyújtott be számlát 41 millió forint értékben, ezek után mintegy 11 millió forintot igényelt vissza jogtalanul. Akadtak olyan termékek is, amelyekre eleve nem volt érvényes a tb-támogatás. Az ügy szálai tovább gu­bancolódtak, amikor H. Zol­tánná, K. Edit, J.-né Sz. Mó­nika és K.-né L. Krisztina is bekapcsolódott a játékba. Vállalkozásaik közötti szám­lázgatásokkal újabb 5 millió­val csapolták meg az állam­kasszát. A részletek kibogo­zása hamarosan megkez­dődik a szegedi bíróságon. P. P. Esterházy Péter és az üdvösség Ki a csoda is a pap? Esterházy Péter írá, Holló István plébános és Zatykó László ferences testvér a találkozón. (Fotó: Gyenes Kálmán) A Ferences evangéliu­mi esték sorozatban hétfő este Esterházy Pé­ter író, Havass Géza nyugalmazott plébános. Holló István plébános és Mucsányi János szer­kesztő volt Zatykó Lász­ló ferences testvér ven­dége. Ki a csoda is a pap? ­kérdezte Esterházy Péter író­val a Ferences evangéliumi esték e heti találkozójának ctme, s ez a kis nyelvi fordu­lat a kérdésben egyben ígé­ret is volt, hogy az est nem a papi programbeszédek és hívői tiszteletkörök fóruma lesz. A pap először is jó em­ber, kezdte Esterházy Péter. Eddig rendben, de jóságát mi különbözteti meg a nagy­mamáétól? A papnak, hogy az egyetemes jóság lehetősé­geit megtalálja, hívő ember­nek is kell lennie. Ez elke­rülhetetlen. A pap arra szol­gál, hogy ezt a hívőséget lás­suk. Ez olyan drámai fel­adat, húzza alá az író, ame­lyet nem lehet sem szakmai tehetséggel, sem alkalmat­lansággal megúszni. Egyet­len ember sem tudja saját üdvösségét mellékutakon, például foglalkozása révén megszerezni. A plébánián akár jobbén mennek a dol­gok, akár rosszabbul, a pap azzal tölti be hivatását, hogy átéli a hit drámáját. Holló István móravárosi plébános a mindenkori gyakorlatiasak jellemző kételyével kezdi: ha Krisztus az egyetlen köz­vetítő Isten és ember között, akkor mire való a pap? Mire még bonyolítani a dolgot? Olyasmi lenne ez, mint a hi­vatali bürokrácia? Vagy mintha az országúton valaki árkot ásna elénk, hogy aztán pénzért átsegítsen? Nem. A papban, minden gyengéje el­lenére, az egykor emberi alakban megjelent Krisztus jelképeződik. A papon, mint ablakon keresztül kell-kelle­ne meglátni Jézust. A pap élete áttetsző, melyen átlát a hívő. Mucsányi János, a Du­na tévé szerkesztője a könnyebbik utat választja: előbb lássuk micsoda nem lehet a pap. Például nem szakember és még kevésbé sikerember. A pap mindig pazarol, bő kézzel oszt. Zatykó László ferences test­vér nem kertel: a pap a társa­dalom mai elvárásai szerint semmirekellő. Más dimen­zióban vannak teendői. Jé­zust is semmirekellőnek tar­tották, s van valami bíztató hasonlóság abban, hogy ez a más dimenzió a pap mai lé­tezésében is megmaradt. Holló István csatlakozik a szóhoz, s elmeséli: amikor először elment a szociális otthonba, reverenda nélkül, azt kérdezték, vajon ő a pe­dikúrös? Emberi testben jöt­tem, folytatta a népszerű plé­bános, nem is ismerhették volna fel bennem a papot. „S így is milyen messze voltam attól a szegénységtől és számkivetettségtől, amelyet Jézus vállalt, amikor az em­berek közé jött." Olyan időben élünk, fűzi hozzá Esterházy Péter, ami­kor a szorgalom és a munka ad értéket. Ahogy az íróval előfordul, hogy túlhangsú­lyozza, mennyit dolgozik fi­zikailag, a papot is gyakran állítják olyan szerepbe, amelynek ismerik gyakrola­tias értékeit („nagy pszicho­lógus", „jót tesz az erköl­csöknek" stb.). E szerepeken nehéz túllépni, mert mindjárt az elején nyelvi és fogalmi korlátok gátolnak abban, hogy meghatározzuk a pap igazi tevékenységét. Hiába: eszközök vagyunk - feleli Holló István. „Csak csodál­kozni tudunk, hogy rajtunk keresztül az Isten dolgozik. Hiszen van úgy, hogy min­dennapi cselekedeteinkben tévedünk, s mégis, miként egy postástól az ember átve­szi a nyugdíját akkor is, ha az részeg, Isten szava a „szakmai" sikerek nélküli pap közvetítésével is szól." E ponton, mert a borissza postás példája derültséget vált ki, a móravárosi plébá­nos védelmébe veszi a bort: hiszen annak a szentmisében is jelképes felvidító szerepe van. Havass Géza nyugal­mazott plébános, „kétcsilla­gos" pap: a szegedi Csillag kétszeres vendége; politikai fogolyként kezdte, újabban pedig pasztorációt végző papként jár a börtönbe. So­sem akartam semmi más lenni, csak Isten eszköze ­vallja. „Politikai fogolyként börtönbe zártak, de nem kér­deztem soha magamtól, hogy miért. Isten teremtő tervébe tartozik, hogy min­den szenved: ember, állat, növény. Ma a börtönben, ahol pasztorációt végzek, nem szoktam a hittel agitál­ni. Senkit sem hívok, de mindenkit várok." Senki sem tudja, a kezdeti kérdés megválaszolása ha­ladt-e előre. Válaszolni ­egyre valószínűbb - nem is lehet; csak beszélgetni. Es­terházy Péter szerint a misz­tikus élményről való beszá­molás vékony jég. Mihelyt a pap kinyitja a száját, hogy élményéről beszéljen, már idegen terepen van: szavak­kal kell bánnia. De hát meg lehet-e magyarázni, hogy a szerelmes mit szeret a má­sikban? - így Holló István. A titkok a titkok nyelvén beszélnek. Panek Sándor Kultúr­filozéfiai vitaest • Munkatársunktól Meggyesi Tamás Ybl-dí­jas építész, a Budapesti Műszaki Egyetem Urba­nisztikai Intézetének a ve­zetője, az utolsó magyar po­lihisztorok egyike. Nemrég jelent meg „A hölgy és az egyszarvú" című könyve, mely különleges, tabukat nem tisztelő kultúrfilozófiai mú. Meggyesi Tamás a Ma­gyar Építész Kamara meg­hívására látogat szerdán este 6 órakor a szegedi Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontba, ahol előadást tart. A szervezők várják az érdeklődőket, hiszen az előadás után vitaest kezdő­dik. Színesfém­kommandó • Székesfehérvár (MTI) Ellenőrzik a színesfém­gyűjtőket és az általuk hasz­nált tárolóhelyeket Fejér megyében - tájékoztatta az MTI-t Kaleta Jánosné, a Közép-dunántúli Környe­zetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség, az APEH, a Kö­zép-dunántúli Környezetvé­delmi Felügyelőség és a rendőrség szakemberei ápri­lis 9-ig 44 gyűjtőhelyen vizsgálódnak. Egyebek mellett azt el­lenőrzik, hogy a tárolási kö­rülmények megfelelnek-e a környezetvédelmi előírások­nak, nem került-e vesz­élyeshulladék a begyűjtött fém közé? Az eddigi tapasztalatok nem túl kedvezőek. Több esetben veszélyesanyag-ma­radványokat tartalmazó hor­dókat, kannákat, akkumulá­torokat, olajos, vagy külön­féle emulziókkal szennye­zett fémforgácsokat talál­tak a tárolóhelyeken, né­hány helyen pedig a talaj szennyezése is kimutatható volt. A környezetvédelmi előírásokat megszegőkkel szemben keményen lépnek fel: bírságot vetnek ki rájuk, súlyosabb mulasztás esetén pedig korlátozzák a tevé­kenységüket, illetve javasol­ják a vállalkozás szünetelte­tését, esetleg engedélyének a bevonását. Az ellenőrzést néhány hónap múlva megismétlik.

Next

/
Thumbnails
Contents