Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25 / 97. szám

2 POLITIKAI HIRDETÉS SZOMBAT, 1998. ÁPR. 25. kommentár Szerb kóló A

távirati irodák jelentései szerint a szerbiai népszavazást követő ünneplés este kezdődött, de akik nézték a belgrádi televízió adását, azok szokatlan képeket láthattak. Már napközben elkezdődött a vigasság. Kis csoportok alakultak ki a szavazóhelyiségek környékén. A harmonikákon kólót játszottak a nyugdíjasok, akik egyébként a napokban kapták meg januári járandóságuk felét. Az emberek önfeledten táncoltak, pózolva kicsit a kamerának is. És, hogy semmi kétség ne legyen afelől mire is szavaznak, Milosevics- fotókat szorongattak, transzparenseiken pedig röviden ennyi állt: nem! Vagyis nemet mondtak arra, hogy külföldi közvetítők segítségével kezdődjenek el a tárgyalások a szerbek és az albánok között Koszovó jövendő státuszáról. Az eredmény nem meglepő, a nagy pártok mind erre buzdították híveiket. Csupán maroknyi, igazán demokratikus politikai szervezet és kisebbségi párt kérte támogatóit arra, hogy maradjanak távol a népszavazástól. Az eredményből lehet mérni ezeknek a csoportoknak az erejét és talán érthetőbbé válik az is, hogy miért konzerválódott Milosevics hatalma. A felnőtt lakosság 75 százaléka ugyanis elment szavazni és 98 százalékuk mondott nemet a külföld beavatkozására. Elsöprő többség. £

bben persze semmi meglepő nincs. A szerbek ősi földjüknek tekintik Koszovót. Nagyon sok pravoszláv kolostor működik ebben a térségben a mai napig és ezen a földön szenvedték el azt a vereséget a törököktől, amely után ötszáz évre elvesztették függetlenségüket. Talán ebben a katasztrófában rejlik annak magyarázata, hogy az úgynevezett európai normáknak miért nem felelnek meg a szerb hatalmasságok és az általuk vezetett nép egy része. A Nyugat viszont türelmetlen. Amerikában halk szavú, de befolyásos politikusok ismét a szankciók bevezetését fontolgatják. Hangjuk azonban nem ér el Szerbiáig. Elnyomja az ünneplő harmonikaszó és a táncos lábak dobogása. Csernobil „okai" • Kijev (MTI) Az 1986. április 26án kora hajnalban bekövetkezett csernobili balesetet, az atomenergia békés célú felhasználásának legsúlyosabb tragédiáját helyi földmozgás okozta - nyilatkozta egy orosz geofizikus az Interfax hírügynökségnek. Igor Janyickij, a földtani folyamatok előrejelzésével, illetve azok környezetre gyakorolt hatásának mérésével foglalkozó moszkvai intézet vezetője emlékeztetett arra, hogy a hivatalos magyarázat szerint a tragédiát a biztonsági előírásoknak a kiszolgáló személyzet általi súlyos megsértése, illetve a reaktor konstrukciós hibái idézték elő. Az orosz tudós azonban elmondta, hogy csak kilenc évvel a katasztrófa után váltak ismertté három olyan földrengéstani intézet adatai. amelyek Csernobiltől 100-180 kilométeres távolságban vannak. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy 1986. április 26-án 01 óra 23 perc 38 másodperckor Csernobiltói 10 kilométerre keletre levő epicentrummal 2,4-2,6-os erősségű helyi földmozgás történt. Mint ismeretes, 1 óra 23 perc 20 másodperckor a négyes reaktor még 7 százalékos kapacitással üzemelt, 20 másodperccel később azonban a blokkban ügyeletet teljesítő műszakvezető utasítást adott a vészleállító rendszer bekapcsolására. Az orosz szakértő szerint éppen az erős földtani rezgések akadályozták meg azt, hogy a rendszervédelem bekapcsoljon. A robbanás 1 óra 23 perc 49 és 59 másodperc között történt, 10-20 másodperccel a földrengés után. A földtani szakértő értékelése szerint nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a négyes reaktor rezgések ellen nem védett rendszerét földtani hatások érték, aminek nyomán lehetetlenné vált az elszabadult láncreakció elfojtása. Janyickij elmélete alátámasztására azt is elmondta, hogy a csernobili erőmű vezetése fél évvel a robbanás előtt haladéktalan vizsgálatok elvégzését kérte a négyes blokk alapzatában észlelt földtani deformációk okának kiderítésére. Dr. Zsirinovszkij • Moszkva (MTI) Az orosz Liberális Demokrata Párt vezére, Vlagyimir Zsirinovszkij tegnap - a viharos törvényhozási vita és a kormányfői jelölésről való szavazás mellett - arra is talált időt, hogy „Az orosz nemzet múltja, jelene és jövője" című disszertációját megvédve megszerezze a filozófiai tudományok doktora címet. A szélsőséges nézeteiről és szabados magatartásáról ismert pártvezér tette ezt az alma materben, a Lomonoszov Egyetemen, ahol csaknem három évtizede szerzett diplomát. • Oroszország: a duma nem oszlatta föl önmagát Kirijeitko a miniszterelnök Borisz Jelcin elnök hellyel kínálja az új orosz kormányfőt, Szergej Kirijenkót. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) A duma harmadszori nekifutásra ma megszavazta Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelölését, pontosabban megakadályozta saját feloszlatását. Jelcin elnök 36 éves jelöltjének elfogadtatását elsősorban az orosz törvényhozás alsóházának „önvédelmi reflexe" tette lehetővé - a harmadszori „nem" egyet jelentett volna a duma feloszlatásával illetve az, hogy Kirijenkóról titkos szavazás döntött, s így a kommunista frakció több képviselője is, pártja tilalma ellenére az ügyvezető kormányfőre szavazott. Kirijenkóra 251-en adták voksukat, 25-en ellene szavaztak. A többséghez 226 mandátumra volt szükség. A képviselők összesen 317 szavazólapot vettek fel, de a szavazóurnákba csak 276 érvényes szavazat került jelentette be Igor Bratyiscsev, a szavazatszámláló bizottság elnöke. Borisz Jelcin alig egy órával a képviselőházi szavazás pozitív eredményének bejelentése után aláírta az elnöki rendeletet, amellyel kinevezi kormányfővé Szergej Kirijenkót - közölte a Kreml irodája• Brassó (MTI) A magyar szakértők javaslata ellenére a Budapest-Bukarest autósztráda jelenleg tervezett nyomvonala továbbra is Nagyszeben és Pitesti irányában halad, nem Brassó felé - írja a Brassóban megjelenő Transilvania Jurnal, amely a közúti igazgatóság egyik vezetőjének nyilatkozata alapján összefoglalja a tervezés jelenlegi helyzetét. A lap szerint a román autósztrádaépítési program 3600 kilo,méter autópálya építését irányozza elő három ütemben. Az első szakaszban 380 kilométernyi pálya valósul meg koncessziós pályázatok alapján. Ez magában foglalja a Bukarest-Pitesti pálya felújítását 96 ki• Budapest-Bukarest autópálya A nyomvonal lométeren, a BukarestKonstanca pálya megépítését 184 kilométeren, a 43 kilométeres Bukarest-Giurgiu szakasz és az 57 kilométeres bukaresti körgyűrű megépítését. A második szakaszban kerülne sor a 636 kilométernyi Nagylak-Arad-Déva-Nagyszeben-Pitesti, illetve Bukarest-Brassó autópálya megépítésére. A harmadik szakasz munkálatai 2010-ben kezdődnének és további 2600 kilométernyi sztráda felépítését eredményeznék. A román határtól Bukarestig terjedő szakasz költsége Iulian Dctnila, a román közúti igazgatóság helyettes igazgatója szerint 4100 millió dollár lenne. Az építkezésre ezért koncessziós pályázatokat írtak ki, ezen a németországi Strabag, az osztrák Ilbau és a franciaországi Camperon vett részt. A nyertest június végéig jelentik be, a munkálatok a jövő év elején kezdődnek. A nyertes cég 30 évre szóló jogot kap az általa építendő autópálya hasznosítására. Az állam a területnek a tulajdonosoktól való megvásárlásával, megvalósítási tanulmányokkal, és bizonyos adókedvezményekkel (például az építőgépek adómentes behozatalának engedélyezésével) vesz részt a projektben. A Bukarest-Pitesti autópálya rehabilitálása Iulian Danila szerint 1999-ben megvalósul. Az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank ehhez 53 millió dolláros hitelt nyújt. A lap szerint a magyar szakértők Nagyváradon, Kolozsváron és Brassón át szerették volna vezetni a sztráda útvonalát, de a tavaly júniusi helsinki értekezletén nem módosították a pálya, az ügynevezett 4. európai folyosó nyomvezetését, amely Nagyszebenen és Pitesti-en át halad. Emil Constantinescu elnök januári budapesti látogatásán szintén eszmecsere volt a pálya útvonaláról, de erről csak azt közölték, hogy nincs végleges döntés. Radu Vasile román miniszterelnök legutóbbi székelyföldi látogatásán lehetségesnek nevezte, hogy a térséget' érintse a pálya (vagy annak elágazása). Személyeskedő vita Németországban Helmut Kohl nem mond le • Bonn (MTI) A kormányzó német keresztény pártok vezetői pénteken rendkívüli válságtanácskozáson igyekeztek rendezni belső vitáikat és cáfolták, hogy kísérletek történtek volna Helmut Kohl kancellárnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének megbuktatására. A népszerűségéből hónapok óta fokozatosan veszítő CDU és testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az elmúlt hetekben sokat ártott saját magának azzal, hogy a nyilvánosság előtt éles vitát folytatott a politikai elképzelésekről csakúgy, mint egyes vezető személyekről. A CSU durva jelzókel illette Wolfgang Schaublét, Kohl kiszemelt utódját, aki egy távlati pártprogram részeként, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében az energiafogyasztás megdrágítását javasolta. A vita odáig fajult, hogy a bajor párt egyes vezetői nyíltan megkérdőjelezték a két párt bonni közös parlamenti frakcióját vezető Schauble alkalmasságát a majdani esetleges kancellári posztra. A CDU-ban többen a frakcióvezető védelmére siettek, s egyúttal szorgalmazták: mielőbb meg kell határozni, hogy Kohl mikor mond le pártelnöki posztjáról Schauble javára. Mint utólag Kohl is megerősítette, a két párt közös frakciójának hét elején tartott ülésén éles, személyeskedő vita alakult ki Schauble és Waigel pénzügyminiszter, a CSU elnöke között. Szemtanúk szerint a kancellár mindvégig hallgatott és nem vedte védelmébe az általa kívánatos utódnak mondott frakcióvezetőt. Több lap is úgy értesült, hogy az elmúlt hetekben több óvatos kísérlet történt Kohl esetleges leváltásának előkészítésére. Az alsó-szászországi tartományi választás márciusi elvesztése után a most vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson is minden jel szerint súlyos vereség vár a CDU-ra. A közvéleménykutatások szerint a lakosság és ezen belül a CDU-választók körében Schauble sokkal népszerűbb, mint az országot majdnem 16 éve kormányzó kancellár. A keresztény pártokhoz közelálló lapok - Die Welt, Bild - értesülése szerint a CDU-ban több csoport igyekezett már megnyerni a párt valamely tekintélyes politikusát, hogy a vasárnapi szász-anhalti vereség után kérje meg Kohlt: adja át a helyét Schauhlénak, akivel a pártnak sokkal nagyobb esélye lenne a szeptemberi országos választás megnyerésére. A CDU és a CSU legfőbb vezetőinek tanácskozása után a főtitkárok „minden alapot nélkülözőnek" és „kalandorságnak" minősítették a Kohl esetleges menesztéséről szóló híreket. Közölték, hogy a két párt vezetői egyetértésre jutottak a fő tartalmi kérdésekben és közös programot dolgoznak ki a választásokra. Védte Szerbiét... • Zágráb (MTI) „Hogyan védtem Szerbiát?" címmel állítólag emlékiratain dolgozik Ratko Mladics tábornok, volt boszniai szerb főparancsnok, aki ellen háborús bűnök elkövetésének vádjával elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Törvényszék. A zágrábi sajtó jugoszláv forrásra hivatkozva arról adott hírt, hogy Mladics és családja Belgrádban él, miután az SFOR áprilisi palei ellenőrző akciója után elhagyta a boszniai Szerb Köztársaság területét. A horvát értesülés szerint Mladic már nem is tér vissza Boszniába. Állítólag kisebb agyvérzésen esett át, és most új otthonában ápolják Belgrád egyik kerületében. A horvát híradásban megerősítették azt a korábban felröppentett hírt, hogy Mladics ajánlatot kapott egy Moszkva melletti orosz katonai iskolától előadói állásra. Újságíróból kormányfő • Ulánbátor (MTI) Cahjagln Elbegdorj 35 éves volt újságírót választotta csütörtökön a mongol parlament az ország új miniszterelnökévé. A mongol külügyminisztérium pénteki közleménye szerint a Nagy Állami Hurál 61 támogató és 6 ellenző szavazattal választotta meg a Nemzeti Demokrata Párt elnöki tisztségét betöltő Elbegdorjt kormányfővé. Elbegdorj tévényilatkozatban biztosította a lakosságot arról, hogy kormánya folytatni kívánja a megkezdett gazdasági reformokat és a külpolitikai nyitás politikáját. Örmény emlékezés • Párizs (MTI) A francia kormány a tragikus események évfordulóján részt vesz az örmény nép megindító visszaemlékezésében, amellyel a törökországi deportálások és mészárlások áldozataira gondolnak - olvasható abban a közleményben, amelyet Lionel Jospin kormányfő aláírásával pénteken tettek közzé Párizsban. Az 1915. április 24-én kezdődött, sok százezer örmény életét kioltó tragikus eseménysor kapcsán Franciaország a Törökországhoz fűződő évszázados szálak miatt soha nem használta hivatalosan a népirtás kifejezést, s a szó a pénteki közleményben sem található. Ceuta és Melilla • Madrid (MTI) „Sohasem lesz háború Ceuta és Melilla miatt" - jelentette ki a marokkói miniszterelnök. Abderrahman Juszufi elmondta: Rabat azt szeretné, ha az általa reklamált két észak-marokkói spanyol terület „egy napon gazdasági és pénzügyi központtá válna, Spanyolország és Marokkó hasznára". „Le kell ülnünk az asztalhoz, és tárgyalnunk, sietség nélkül. Ugyanezt mondja Spanyolország is Nagy-Britanniának" - utalt Juszufi Gibraltárra, amelyet Madrid követel vissza. „Kreatív megoldásokra van szükségünk" - mondta a marokkói kormányfő, rámutatva, hogy „Portugália hamarosan visszaadja Kínának Makaót, az angolok pedig már átadták Hongkongot".