Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 23. EU ÉS BIZTONSÁG 7 Mesél egy brüsszeli utca • DM-információ A Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának holnap, péntek délután fél 7-kor kezdődő adásában láthatják az érdeklődők az „Egy brüsszeli utca meséje" című filmet, amely az RTBF és a WDR koprodukciójában készült. A TV 2 műsorán megelevenedik a történelmi Brüsszel leghosszabb. 1120 méteres Fő utcája, ahol kétszáz éve még az elegáns előkelőség lakott, mára viszont az észak-afrikai emigránsok kétes hírű negyedévé vált. MA A MUNKÁSPÁRT Szeged városi vezetősége 14-17 óra között ügyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3—5.) 14—16 óráig az MSZOSZ tagjai részére. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A szervezeti tagságot hitelt érdemlően (pl. tagkönyv) igazolni kell. DR GÉCZI JÓZSEF ALAJOS országgyűlési képviselő 16.30 órakor a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában (Mars tér 14.) lakossági fórumot tart. DR. BOTKA LÁSZLÓ országgyűlési képviselő lakossági fórumot tart 17 órakor a Madách utcai általános iskolában. melynek témája az aktuális helyi és országos ügyek. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS országgyűlési képviselő és PAPP ZOLTÁN városi önkormányzati képviselő 19 órakor Gyálaréten a nyugdíjasklubban lakossági fórumot tart. KISS TAMÁS, a 3. számú választókerület (FelsővárosTaiján egy része) képviselője 17 órakor, a „J" diszkontnál egynyári virágakciót tart. " KALMÁR FERENC, a 23. választókerület (Öreg-Rókus) képviselője fogadóórát tart 17 órától az Arany János Általános Iskolában (Kukovecz Nana u.). HOLNAP Dr. Zlehovszky Ilona 13-15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. A MUNKÁSPÁRT Szeged városi koordinációs bizottsága 15 órakor ülést tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban. A KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT Victor Hugó utcai székházában 16 és 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartanak a párt jogtanácsosai. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától, a Tábor u. 5. szám alatti irodaházban. DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18. választókerület (Belváros) képviselője 15 órától, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola udvarán (Dugonics u.) egynyári virágakciót tart. DR. SZABÓ LÁSZLÓ, a 7. választókerület (Újszeged) képviselője fogadóórát tart 15.30-16.30 óráig a Korondi utcai orvosi rendelőben. KISS TAMÁS, a 3. választókerület (Felsőváros-Tarján egy része) képviselője 16 órától a Debreceni utca-Kemes utca sarkán egynyári virágakciót tart. DR. BOTKA LÁSZLÓ országgyűlési képviselő lakossági fórumot tart a Rókus II. számú Általános Iskolában (Csáky József u.) 17 órakor. Téma: aktuális helyi és országos ügyek. • TÉSZE-közgyüles Mórahalmon Ki áll ki a gazdák mellett? • Mórahaiom (MTI) Az új tfpusú szövetkezetek, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdakörök közötti együttműködés, erős kapcsolat kialakítását szorgalmazták szerdán Mórahalmon a Magyar Termelői, Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködésének (TESZE) soros közgyűlésén az utóbbi években létrejött szövetkezetek és gépkörök képviselői. A tanácskozásnak az is célja volt, hogy felhívják a vidék és a mezőgazdaság sorsáért felelős vezetők figyelmét az ágazat sajátos gondjaira, valamint arra, hogy a szövetkezeti összefogás segítésével a TÉSZE tagjai is aktív részesei kívánnak lenni sorsuk formálásának. A közgyűlésen Kozma Huba, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke a gazdák együttműködésének régi és új kapcsolatrendszeréről tartott előadásában a szövetkezeti mozgalom elindítójának, gróf Károlyi Sándornak elveit és munkásságát felidézve hangoztatta: Károlyiék sikereinek egyik titka az volt, hogy a napi politikában nem vettek részt. A jelenlegi érdekképviseleteknek sem kell „pártzászlót lengetni", de szavukat hallatni kell - szögezte le, hozzátéve, hogy a választásokon azokat a pártokat kell támogatniuk, amelyek programjukban szerepeltetik a magángazdák érdekeinek védelmét. Megjegyezte: megdöbbentő tapasztalat volt számukra, hogy a parlamentben a kormánypárti oldalon ülő képviselők közül az elmúlt négy év ajatt mindössze ketten - az SZDSZ-es Juhász Pál és az MSZP-s Géczi József - álltak ki határozottan a magángazdák mellett. Amatörök kiállítása • DM-információ A Mentes József Művészetért Alapítvány szervezésében amatőr művészek alkotásaiból nyílik kiállítás pénteken délután 4 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. Megnyitót Nóvák András festőművész mond. A kiállítás április 29éig tekinthető meg, naponta 10 órától 17 óráig. A múlt szombattól május 10-éig a Móra Ferenc Múzeum látja vendégül a Japán Alapítvány vándorkiállítását, amelyen a több ezeréves múltra visszatekintő japán babakészítő művészet mai remekeivel ismerkedhet meg a közönség. Ősidók óta a világ minden táján készítenek babákat, a ma ismeretes legrégebbi mintegy 24 ezer évvel ezelőttről való. A japán babakészítés kezdete i. e. 3000 körűire, a Dzsómon-korra tehető, de igazi felvirágzása csak a 17. században indult meg, amikor a viszonylagos békés időszakban egyre népszerűbbé váltak az évszakok változásához kapcsolódó bajelhárító, jószerencsét biztosító ünnepek. A babák kultikus szerepe hamar háttérbe szorult, s a vizuális élvezeti értékük vált meghatározóvá: egyre változatosabb formájú, gyűjtők féltve őrzött kincsei és múzeumok kiállítási tárgyai lettek. Abban azonban nem változtak, hogy ma is az ősi japán kultúra gazdag és finom szellemiségét őrzik. A szegedi kiállításon éppúgy megcsodálhatjuk a teljes harci díszbe öltözött szamurájpáncélost, mint Sódzsót, a rizsbor szellemét vagy a régi császárvárosban, Kiotóban készült pompás brokát- és hímzett selyemruhákat viselő dfszbabákat. A tárlaton látható mintegy ötven kiállítási darab többsége az elmúlt egy-két évtizedben a legnevesebb tradicionális babakészítő műhelyekben készült. A hozzájuk hasonló darabok ma is beszerezhetők Japánban: áruk tízezer és néhány százezer jen között mozoghat. Akit érdekel a hagyományos japán kultúra például a harcművészet, a nó-sztnház vagy a kabuki -, annak feltétlenül ajánljuk ezt az egzotikus tárlatot. H. Zs. Piaci ár(l)esö Április elején tett piaci körsétánk óta némiképp megváltoztak a tavaszi primőrárak, s megjelent néhány friss zöldség is. A szegedi Mars téri piac placcán városi kereskedő és vidéki kistermelő egyaránt kínálja portékáját, ebből válogattunk egy csokorra valót. Több mint három hete kígyóuborkát és paradicsomot csak a zöldségesek utcájában találtunk, most azonban a kistermelői soron is gyakori látvány. Az uborkáért többet fizettünk mint az elmúlt alkalommal, kilójáért 180, 200, 220 forintot. Akár import, akár hazai, olcsóbb lett a paradicsom. Találkoztunk 330 forintos kilónkénti árral is, ám ami jellemző az a 380 és 450 forint közötti kínálat. Az újhagyma és a piros retek, csakúgy mint a múltkor, minden méteren ránk köszön, a hagymacsokor változatlanul 35-50 forint, a retek ára viszont 20-30 forinttal esett, 1520 forintra csomónként. Fejes salátát a kistermelók területén és a viszonteladóknál is szinte minden standon lehet vásárolni, a korábbi 50-60 forint helyett már 30-40 forintért. A zöldséges sorról alacsonyabb áron, 25-30 forintért is hazavihetjük a fodros zöldet. Az édes vitaminpaprika darabja 35-40 forint, a zöld csípős pár forinttal olcsóbb. A piac színeit a zöld új árnyalati gazdagítják: a sóska kilója 150-170 forint, a friss spenót harmat nélkül 200-220 forintért zöldell, a zsenge karalábé három héttel ezelőtti 7075 forintos fej ára eltűnt, helyette 40-50 forint lett darabja. Új zöldséget is lehet már kapni, a fehér gyökér csokronként 120-150 forintba kerül és inkább vázába való, mint fazékba. Az újrépát szintén csomóban árulják, (de akkorában, amit egy hároméves kisgyermek is marokra fog) 80 forintért. A spárga és az eper szezonja májusban kezdődik, a piacon már mindkettőt kínálják, igen borsos árakon. Spárgából egy maroknyi körülbeiül fél kiló, az árak 200-250 forint között változnak. Epret csak kismamák és beteg gyerekek érdemelnek, kilóját ugyanis 800-1000 forint között mérik. O. K. K. • A sevillai borbély Rosinája: Szonda Éva „Szegedivé akartam válni" Szonda Éva: „Játék közben érzem elememben magam." (Fotó: Miskolczi Róbert) Szonda Eva alakítja Rosinát A sevillai borbély péntek esti kamaraszinházi premierjén. A szegedi operaegyüttes kiváló mezzoszopránja az elmúlt években sorra énekelte az izgalmas, nagy szerepeket: Sztravinszkij Oedipus Rexének locastéját, Tutino La Lupájának főszerepét, Carment, Amnerist, Suzukit. Szingapúrban Santuzzaként ünnepelte a kritika, Frankfurtban Mária Lujzaként aratott sikert. A szegedi közönség legutóbb a Bánk bán előadásain Gertrudisként, valamint Verdi Requiemjének szólistájaként hallhatta. • Nem először találkozik Rosinával, a koloraturmezzók egyik legszebb szerepével. A korábbihoz képest miben változott a figura? - A mostani Rosinám egyáltalán nem hasonlít a pályám elején alakított figurához, amikor egy cserfes, mindent előrelátó kis bestiának képzeltem. Ebben a produkcióban egy különlegesen izgalmas, sokszínű figurát kell alakítanom, aki gyermeki naivitását mókák és kalandok sorozatán átesve elveszíti, és a szerelmet megtaláló boldog nővé érik. A próbák kezdetén azt kérte tőlem a rendező: Rosina rapszodikus, többarcú és kiszámíthatatlan legyen. • Alakításait értékelve a kritikák vokális produkciója mellett játékát is mindig méltatják. Operaénekeseknél a két dolog nem mindig találkozik... - Számomra a színészi alakítás ugyanolyan fontos, mint az éneklés. A színpadon játék közben érzem elememben magam. Amikor koncerten énekelek, sokkal több a feszültség bennem, mert hiányzik a biztonságot nyújtó színpadi közeg. Kovalik Balázs színházát nagyon szeretem, mert modern, a legfrissebb európai törekvésekkel szinkron. Ez a produkció is meghökkentő, de úgy gondolom, ilyet is lehet csinálni, mert ettől lesz izgalmas, változatos az operajátszásunk. Remélem, a fiatal rendező korábbi sikeres előadásain iskolázódott szegedi publikum ezt a különleges humorú produkciót is a szívébe záija majd. • Melyik volt pályája legkedvesebb előadása? - Szívesen emlékszem a Kerényi Miklós Gábor rendezésében színre került Pillangókisasszonyra, amelyben kedves barátnőm, Frankó Tünde partnereként Suzukit énekeltem. Nem a főszerep volt, mégis szinte minden este brávózással ünnepeltek, mert a rendezésnek köszönhetően sikerült egy olyan figurát megteremtenem, ami nagy hatással volt a nézőkre. Galgóczy Judit rendezéseiben - a Carmenben, az Oedipus Rexben és a La Lupában - is öröm volt énekelni, mert mindig alapos, elemző próbafolyamat előzte meg a bemutatókat. A rendezés mellett a siker fontos tényezője volt Pál Tamás nagyszerű zenei megfogalmazása. • Milyen következő fellépésekre készül? - Május 15-én Haydn Terézia-miséjét éneklem a tehetséges fiatal karmester, Marcello Mottadelli dirigálásával, 16-án pedig az ELTE Művészegyüttessel Bach Magnificat című darabját adjuk elő. Nagy megtiszteltetés számomra: felkértek, hogy június közepén a Ferencvárosi Ünnepi Játékokon, a Bakáts téri szabadtéri színpadon Kerényi Miklós Gábor rendezésében, Airizer Csaba és Anatolij Fokanov partnereként három előadásban énekeljem el Eboli szerepét a Don Carlosban. • Egész pályája Szegedhez kötődik; így is tervezte, vagy a véletlen hozta? - Amikor ide szerződtem, az egész operatársulat szinte csak szegedi művészekből állt. Pesti létemre én is szegedivé akartam válni. Ma már úgy élek itt, mintha ez lenne a szülővárosom. Édesanyám mindig nevet rajtam, amikor Pesten elköszönök tőle, s azt mondom: hazamegyek. Hiába, ennyi év után Szeged lett az otthonom. Rengeteg csodálatos élmény fűz a városhoz, a közönséghez. Bár mostanában azon is sokat gondolkodom: megváltozott körülöttünk a világ, minden sokkal nyitottabb lett, a művészek számára is több lehetőség adódik a bizonyításra. Nem biztos, hogy helyes a túl nagy elhivatottság egy város iránt, mert csalódások érhetik az embert. A művészetemmel tenni akartam a városért, úgy éreztem, itt kell végigcsinálnom a pályám. Ma néha kétségeim támadnak: becsülik-e a ragaszkodásomat, szeretnek-e ezért. Értékelik-e, hogy mindig készen állok, ha meg kell menteni egy előadást; hogy fellépéseket mondok le, mert a színházam és a szegedi közönség érdekeit fontosabbnak tartom. Csak reménykedem, hogy ez a gondolkodásmód nem válik teljesen anakronisztikussá... Hollösi Zsolt • Szamurájok, ná-figurák, gésák Japán babák Szegeden egyre gazdagabb színvilágú dísztárgyakká váltak. A japán babakészítő mesterek kísérletezésbe fogtak az anyagokkal - agyaggal, fával, papírral, különféle textíliákkal -, és hamar tökéletesítették a technikát. Az egyes vidékek jellegzetes típusokkal jelentkeztek, így sokszínű, gazdag babakultúra alakult ki. A „palotababák" a kisgyermekek pufók arcát mintázták meg: a fából készült alapra az osztrigakagyló porrá zúzott héjából vittek fel fényesre csiszolható bevonatot, majd erre festették fel a szájat, szemet, szemöldököt. A legváltozatosabb kosztümös babákat festett- vagy szövöttmintás anyagokból szabott ruhácskákba^jltöznapfény - idős házaspárt mintázó agyagbabák. (Fotó: Gyenes Kálmán) tették. Más-más mester készttette a baba egyes részeit. Az agyagból formázott figurákat kiégették, majd kifestették vagy kagylóhéjporból készült péppel vonták be. A japán babákat kezdetben a szellemek megtestesítőjeként tisztelték, mára gyermekjátékok, lakások díszei.