Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 2. PANORÁMA 15 • Kádár János 1968-as szerepe Andropov kezére játszott? • Prága (MTI) Rudolf Pichoja törté­nész, az Orosz Állami Levéltári Szolgálat volt igazgatója szerint Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára 1968-ban azon kelet-eu­rópai vezetők közé tar­tozott, akik „a legeré­lyesebben támogatták a Varsói Szerződés kato­nai beavatkozását a csehszlovákiai esemé­nyekbe". Pichoja véle­ménye és két volt szov­jet vezető ezzel kapcso­latos nyilatkozata a Prá­vo című prágai baloldali napilap szombati szá­mában jelent meg. A Prágai Tavasz a négyek szemével című írásban Pi­choja azt hangoztatta, hogy az 1968-as szovjet vezetés­ben leginkább Jurij Andro­pov volt beavatkozáspárti, s a szocialista országok ve­zetői közük őt elsősorban Kádár János támogatta. A történész okfejtése szerint „Kádár Brezsnyev különle­ges bizalmát élvezte, gyak­ran találkozott vele, s befo­lyásolni tudta döntéseit. Brezsnyev úgy vélte, hogy Kádárnak reális tapasztalatai vannak az 1956-os magyar­országi válság idejéből és ezért az ő véleményét foko­zott mértékben vette figye­lembe." A történész szerint Kádár Andropov kezére játszott. „Amikor Moszkvában a csehszlovákiai problémák tárgyalásakor még senki sem mert beszélni közvetlen ka­tonai beavatkozásról, Kádár már arról tájékoztatott, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetősége a kérdést már megtárgyalta és részle­ges mozgósítást rendelt el. Ezzel mintha előre meghatá­rozta volna az események menetét és sajnos éppen ő volt az, akit a szovjet és a csehszlovák vezetés közti párbeszéd utolsó szakaszá­ban, amely megelőzte a ka­tonai operációt, a közvetíté­sei megbíztak." Konstantyin Katusev, aki 1968-ban Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságában a szocialista or­szágokkal fenntartott politi­kai és gazdasági kapcsolatok osztályát irányította, viszont azt állítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai ve­zetőinek 1968 májusi varsói megbeszélésein a legkemé­nyebb Csehszlovákia ellenes megfogalmazások a lengyel Wladyslaw Gomulka és a kelet-német Walter Ulbricht szájából hangzottak el, s „Kádár csak később értett egyet velük". Vagyim Zaglagyin, aki 1968-ban az SZKP KB nem­zetközi osztálya vezetőjének helyettese volt, társaitól el­térően úgy emlékszik, hogy Kádár volt a „legkevésbé ke­mény". Véleményét Így ma­gyarázza: „Kádár látta a csehszlovák vezetés néhány lépésének - ahogy az neki akkor tűnt - értelmetlensé­gét, annál is inkább, mert már maga mögött tudta az 1956-os magyarországi ese­mények tapasztalatait, s tud­ta, hogy milyen következmé­nyei lehetnek a katonai bea­vatkozásnak." Zaglagyin szerint is Gomulka és Ulb­richt volt a katonai beavatko­zás legerősebb támogatója. A karcsúsítás nehézségei • Peking (MTI) A kínai állami bürokrácia karcsúsításának folyamata, amelyet Csu Zsung-csi, az ország új, reformszellemű­nek tartott miniszterelnöke a minap elindított, máris sú­lyos nehézségekbe ütközik ­tűnt ki a Zsenmin Zsipao szerdai vezércikkéből. A kommunista pártlap nem em­lít konkrét eseteket, de utal rá, hogy a pozícióféltő hiva­talnokok nagy ellenállást fej­tenek ki Csu apparátuszsugo­rító programja ellen, amely­nek jegyében három éven belül felére akarná kisebbíte­ni a gépezetet. Csu elsősor­ban azért kívánja a hivatal­nokok sorainak ritkítását, hogy kevésbé avatkozhassa­nak be az üzleti életbe, keve­sebbet fölözzenek le annak hasznából, kihasználva hatal­mi helyzetüket. Persze az sem közömbös, hogy - mint az Új Kína hírügynökség kö­zölte - az állami bevételek­nek csaknem a fele megy el a nehézkesen, csikorogva működő harmincmilliós ál­lamapparátus fizetésére. A Zsenmin Zsipao hangsúlyoz­za vezércikkében, hogy az állami tisztviselőknek végre meg kell tanulniuk az ország javát személyes érdekeik elé helyezni, nem lenne szabad gazdagságot és hírnevet haj­szolniuk, sem pedig érdek­kapcsolatok építésével bebe­tonozniuk hatalmi pozíciói­kat. Clinton szentáldozása • Philadelphia (MTI) A philadelphiai egyház­megye érseke bírálta Bili Clinton elnököt, amiért So­weto egyik templomában szentáldozáshoz járult. Anthony Bevilacqua bíbo­ros újságírók előtt kijelentet­te: lehetséges, hogy Clinton nem tudta, hogy nem veheti magához a szentostyát, mert ez tilos a ném katolikusok számára. Az elnökre nem vo­natkozik az öt kivétel egyike sem - mondta az érsek, s hozzátette: „Nem hiszem azonban, hogy rossz hi­szeműen járt volna el". A The New York Post va­sárnapi számában fénykép je­lent meg, amelyen Clinton elnök látható, kezében az os­tyával. A bíboros szerint a fénykép megjelenését kö­vetően mintegy ötvenen tele­fonáltak az érsekségre. Clin­ton elnök felesége, Hillary és Jesse Jackson fekete poltikus társaságában vett részt a szentmisén. Az afrikai körúton lévő el­nök csütörtökön érkezik vissza Washingtonba. A Fe­hér Ház ezideig nem foglalt állást a bírálattal kapcsolat­ban. Rudápjest wekedesi A Budapesti Értéktőzsde legnagyobb hazai befektetője Nettó eszközérték:* 40 228 064 532 forint 5 3 hó* Elért hozamok:** 6 hó* 12 hó* indulás óta* (1996. október 28.) ) Alapkezelő: Budapest Alapkezelő Rt. LEGYEN ÖN IS A SIKER RÉSZESE! A Budapest Növekedési Alap és a Budapest Alapkezelő egyéb befektetési alapjai a Budapest Bank Rt. fiókjaiban vásárolhatók. * 1998. március 26-ai adat ** A múltbeli adatok nem jelentenek garanciát a jövőbeli hozamokra. Kérje és olvassa el az alap tájékoztatóját mielőtt meghozza döntését. m BUDAPEST ALAPKEZELŐ RT. A BUDAPEST BANK-CSOPORT TAGJA • Washington (MTI) Átfogó együttműködé­si keretmegállapodás megkötésére tett javasla­tot magyar partnerének az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA. Részle­teit a kővetkező hat hó­napban dolgozzák ki, felmérve azokat a terüle­teket, amelyekre ki lehet terjeszteni a kooperációt a korábbiak mellett. Az indítványról Kovács Kál­mán politikai államtit­kár, a Magyar Űrkutatá­si Tanács elnöke számolt be kedden Washington­ban újságíróknak. A magyar küldöttség tár­gyalt a NASA teljes vezérka­rával, járt a Goddard Űrrepü­lési Központban, és felkeres­te a Lockheed Martin cég főhadiszállását. Tagjait fo­gadta George Brown képvi­selő, a tudományos bizottság Űrkutatási együttműködés rangidős demokrata párti tag­ja és John Glenn szenátor, az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet: mind­ketten támogatásukról bizto­sították a két ország közötti űrkutatási kapcsolatok bőví­tését. (A hetvenhét éves sze­nátor októberben, a Disco­very fedélzetén visszatér a kozmoszba: ő lesz a legidő­sebb ember, aki valaha is megfordult a világűrben.) A megbeszéléseken átte­kintették az eddigi együttmű­ködés eredményeit, felmérték a bővítés lehetőségeit. A ma­gyar fél szeretné, ha az együttműködés keretében - a nemzetbiztonsági korlátozá­sok ellenére - már a kutatási programok tervezési és fej­lesztési szakaszaiba is bekap­csolódhatna. Az amerikai partner nem zárkózott el ezelől, sőt utalt arra, hogy a keretmegállapodásban kitér­hetnek a javaslatra. Az ál­lamtitkár hangoztatta, hogy az egyezményre vonatkozó konkrét ajánlatot „nem illik nem elfogadni". Megemlítet­te, hogy a közép-európai tér­ségben a NASA-nak még egyetlen országgal sincs ha­sonló megállapodása. Az esz­mecseréken külön figyelmet szenteltek annak, hogy mi­ként lehetne az eddiginél szé­lesebb körben beilleszteni ­akár az internetes hálózaton keresztül - az űrkutatással kapcsolatos információkat az oktatásba. Az amerikai-magyar űrku­tatási kapcsolatok húsz évre nyúlnak vissza. A magyar ki­fejlesztésű Pille űrdoziméter a Shuttle fedélzetén már 1984-ben kikerült a koz­moszba. Idén márciusban ír­ták alá azt az egyezményt, amelynek értelmében a Pille továbbfejlesztett változatát felviszik a 2002-be felava­tandó nemzetközi űrállomás­ra. Csaknem kész a megáll­apodás a Miskolci Műszaki Egyetemen kifejlesztett űrke­mence hasznosításáról is. A NASA vezetői a mostani lá­togatás során meghívták a magyar szakembereket, hogy vegyenek részt két - Mars­kutatásra és űrélettanra sza­kosodott - nemzetközi mun­kacsoport munkájában, ame­lyet amerikaiak irányítanak. A háromszáz fős magyar űrkutató gárda szűk keretből, évi 370 millió forintból gaz­dálkodik. hírek Jelcin gazdagodott • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök tavaly csaknem meghárom­szorozta jövedelmét 1996­hoz képest - ez derült ki idei hivatalos jövedelem- és va­gyonyilatkozatából, amelyet az államfő sajtóhivatala ked­den nyilvánosságra hozott. Az elnök és családja ingó és ingatlan vagyona nem gyara­podott, de Jelcin pénzbevé­telei jócskán megugrottak, körülbelül 43 ezer dollárnak megfelelő összegről 117 ezer dollárra. Az orosz elnök bevételei a fizetéséből, könyvjogdíjakból és taka­rékpénztári betéte kamatai­ból származtak - közölte a sajtóiroda, részletezés nél­kül. Hozzátette, hogy Jelcin hűségesen befizette adóját. Független számítások szerint ez körülbelül 40 ezer dollár­nak megfelelő összeg lehe­tett. Az államfő tavaly nem vásárolt sem ingó, sem in­gatlan vagyontárgyat, ilyen vagyona továbbra is egy 206 ezer 700 dollárra becsült, 452 négyzetméteres dácsa Moszkva közelében. Hőhullám • Washington (MTI) Rekkenő hőség árasztotta el az utóbbi napokban az amerikai főváros környékét, sorra döntve az eddigi csú­csokat. A természet mestere­inek sikerült alaposan befűteniük: több körzetben is 34-35 Celsius-fokra kú­szott a hőmérő higanyszála, arra kényszerítve a lakossá­got, hogy gázkazánok he­lyett egy csapásra a léghűtő­berendezések szolgáltatását vegyék igénybe. A nyárias hőhullám váratlanul, szinte minden átmenet nélkül tá­madott, miután hetekig bo­rongós, télutóra emlékeztető időjárás uralkodott, és a hőmérséklet alig emelkedett 10-15 Celsius-fok fölé. A meterológiai intézetek sze­rint a szokatlanul meleg frontot az Atlanti-óceán felől érkező magas nyomású lég­áramlatok okozták. A tik­kasztó, párás idő hatására a hőségérzet még nyomasz­tóbb. Brunei és a németek • Münster (MTI) Brunei az olajtermelés mellett csúcstechnológiákra alapuló ipart is szeretne ki­alakítani és ehhez szívesen fogadna német beruházásokat - közölte a délkelet-ázsiai or­szág szultánja kedden Hel­mut Kohl német kancellárral. Hassan al Bolkiah, akit a vi­lág leggazdagabb embereként tartanak számon, arról is tár­gyalt a kancellárral, hogy ha­zája milyen könnyítésekkel kívánja csalogatni általában a külföldi és különösen a né­met befektetőket. Közölte, hogy Brunei szívesen fektet­ne be pénzt a német gazda­ságban. A szultán, aki tár­gyalt Román Herzog szövet­ségi elnökkel is, a bonni program után az alsó-szá­szországi Münster melletti katonai gyakorlótérre repült. Német illetékesek arról nem kívántak felvilágosítást adni, hogy a szultán német fegyve­reket, katonai felszerelést kí­ván vásárolni, vagy csupán személyes kíváncsiságból kí­vánt egy gyakorlatot megte­kinteni.

Next

/
Thumbnails
Contents