Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

SZERDA, 1998. ÁPR. 22. BELFÖLD 3 röviden Új hitelgarancia­alap . Kecskemét (MTI) Az országban elsőként a hitelgarancia-alap létrehozá­sával is segíteni kívánja a vállalkozások fejlesztését a Bács-Kiskun megyei önkor­mányzat. A képviselőestület támogató döntése ugyan még hátra van, ám ha ez megtörté­nik, már ez év második fe­létől új kölcsön lehetőséghez juthatnak a megyebeli kis- és középvállalkozók. A ter­melők, kereskedők, szolgál­tatók, a területfejlesztési ta­nács által működtetendő 20 millió forintos alap révén más forrásokkal együtt ösz­szességében 600-700 milliós hitelgaranciára számíthatnak. Védelmi szerződés • Salgótarján (MTI) Védelmi megállapodást kötött kedden Salgótarjánban a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság a történelmi egy­házak képviselőivel - az or­szágban először szabályozva ily módon a szakma és a ci­vil szféra együttműködését az esetleges katasztrófahely­zetekben. A megállapodást a Nógrád Megyei védelmi Bi­zottság részéről Smitnya Sándor elnök, továbbá Keszthelyi Ferenc katolikus megyés püspök. Hegedűs Lóránt református püspök, valamint Labosa Lajos evan­gélikus püspökhelyettes látta el kézjegyével. Építőipari kiállítások • Kábánya (MTI) A kőbányai vásárvárosban kedden megnyílt a Constru­ma nemzetközi építőipari szakkiállítás és a Decorstone nemzetközi díszkőipari szak­kiállítás. A Construmán mintegy 800 hazai és 80 kül­földi cég mutatja be kínála­tát. A kiállítást kísérő ren­dezvényeken az építőipar avatott szakértői tájékoztat­ják az érdeklődőket a szak­ma helyzetéről, kilátásairól. Adójogi konferencia • Siófok (MTI) Várhatóan ez év őszéig az APEH felülvizsgálja a befek­tetési kedvezményekkel kap­csolatos peres ügyeit ­mondta Kékesi László, a hi­vatal vezetője egy szakmai fórumon. Erre a Legfelsőbb Bíróság által meghozott és a Magyar Közlönyben hamaro­san megjelenő jogegységi döntés készteti a több mint tí­zezer adófizetővel pereskedő adóhatóságot. Kirabolt vegyszerraktár • Gyula (MTI) Csaknem 1,6 millió forint értékű gombaölő-, rovarölő­és gyomirtószert tulajdonítot­tak el ismeretlen tettesek egy gyulai mezőgazdasági vegy­szer-raktárból hétfőre virradó éjszaka. 19 (kék színű) kan­nában összesen 475 liter Anecit gyomirtó, 10 liter De­zormon gyomirtó, 11 karton (220 kg) Gesaprim gyomirtó, 30 liter Bancol rovarölő, 40 liter Dithane és 5 liter Region Turbó vegyszer, valamint 10 liter Alert gabonagomba-ölő szer tűnt el. A rendőrség kéri, hogy aki tud az ellopott vegyszerekről, jelentse a 107-es telefonon, vagy bár­mely rendőri szervnél. • Stadler József: kilenc évig börtönben? A kincstár kétmilliárdja... Ugye, nem nehéz kitalálni, hogy ez a mosolygós Stadler-fénykép még az ítélethirdetés előtt készült... (Fotó: Schmidt Andrea) Tegnap délelőtt, pár perccel kilenc óra után kimondatott az első fokú ítélet Stadler József akasztói nagyvállalkozó és nyolc társa perében: Stadlert 9 év, börtönben letöltendő szabadság­vesztéssel sújtotta a Bács-Kiskun megyei bíró­ság dr. Árvay Arpádné vezette büntetötanácsa, míg a többi vádlott ese­tében a 3 év börtöntől a felmentésig több súlyo­sabb és enyhébb fokoza­tú ítélet születetett. Szorgos biztonsági embe­rek, fegyvert kereső fémkuta­tó masinák fogadták tegnap azt a több tucatnyi ér­deklődőt, köztük újságírót, televíziós riportert, s kamerá­jával egyensúlyozó operatőrt, aki tegnap délelőtt Kecske­méten, a Bács-Kiskun me­gyei Bíróság épületében ke­resett menedéket a hfrös vá­rost letámadó eső elől. Bár a tekintélyes épület hatalmas lépcsőházában korántsem meteorológiai okok miatt gyülekezett kilenc óra előtt a népes vendégsereg. Sokkal inkább Stadler József akasz­tói nagyvállalkozó perének ítélethozatalára volt minden­ki kíváncsi. Az általános iz­galomban csupán a bírósági „előadás" főszereplője, Stad­ler József tűnt rendkívül nyu­godtak, s a bírósági folyosón fölröppenő kérdésre - mond­ja, Stadler úr, nem ideges? ­mosolygós eleganciával így válaszolt: miért, te ideges vagy? És a milliárdos vagyoná­ról, stadionépítéséről, no meg a magán-focicsapatáról is el­híresült akasztói üzletember dr. Árvay Árpádné bírónő előtt állva sem látszott túl iz­gatottnak. Pedig az ítélet igencsak súlyos volt: Stadler Józsefet különösen nagy ér­tékre elkövetett csalás, adó­csalás, számlakezelési fegye­lem megsértése és magán­okirathamisítás vádjában is bűnösnek találták, s ezért 9 évi, börtönben letöltendő sza­badságvesztésre, teljes va­gyonelkobzásra ítélték, s 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától is. A Stadler és társai ügyé­ben hozott ítéletek fölolvasá­sa aligha vett igénybe kettő percnél többet, ám az indok­lást már több, mint egy órán át hallgathatták a teremben ülők. S próbáltak eligazodni a bírónő által fölemlített, s nagyrészt fantomcégnek titu­lált magyar, ukrán, orosz és román vállalkozások sűrűjé­ben, amelyektől egyszer vett, s amelyeknek máskor pedig eladott a Stadler Kft. Forgott az üzletek során parfüm, cipő, élelmiszer és festmény, de leginkább csak tömérdek hamis számla - legalábbis az első fokú Ítélet indoklása sze­rint. A bírónő pedig a végel­számoláskor így összegzett: Stadler József 866 millió fo­rintos áfacsalást követett el, jogosulatlanul vett föl 413 millió forint exporttámoga­tást, s adócsalásának összege elérte az egymilliárd forintot. Vagyis az akasztói vállalko­zó több, mint kétmilliárd fo­rintos kárt okozott az állam­nak, s ezért méretett ki a sú­lyos büntetés. Már akinek súlyos... Ugyanis dr. Horváth Ferenc ügyész semmiképp nem ta­lálta annak, és az ítélet sú­lyosbításáért fellebbezett. Egyben kérte három vádlott, közöttük Stadler József ese­tében is az előzetes letartóz­tatás elrendelését. S bár a három vádlott közül csak kettő esetében döntött így a bíróság, Stadler József volt az egyik, akit a Bács-Kiskun Megyei Bíróság díszter­méből azonnal a börtönbe kí­sértek. Az ítéletek ellen egyéb­ként a vádlottak ügyvédjei is föllebbeztek, védenceik ártat­lanságát hangoztatva. A jogerős döntés Budapesten, a Legfelsőbb Bíróságon szüle­tik majd meg. I. Z. Hárommilliós mikrohitel? . Budapest (MTI) Az igényelhető mikro­hitel felső határát július­tól várhatóan 3 millió fo­rintra emelik, 3 ezer vál­lalkozó számára teremt­ve forráslehetőséget - je­lentette be Molnár Mi­hály, a Magyar Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója keddi budapesti sajtótá­jékoztatóján. A mikrohitel 1 millióról 3 millió forintra történő emelé­se nem jelenti azt, hogy a későbbiekben kevesebb kis­vállalkozó részesülhetne csak a keretből, mondotta az igaz­gató. Az MVA kezdetben a kezdő kisvállalkozások támo­gatását tűzte zászlajára, mára viszont előtérbe került a meglévő vállalkozások me­gerősítése és növekedésének támogatása. A mikrohitel program keretében 1998-ban szétosztható 3 milliárd forin­tos összeget az elképzelések szerint a PHARE II. hitelke­retből származó 3-4 milliárd forint átcsoportosításával szeretnék megnövelni ­hangsúlyozta Molnár Mihály. Az idei az első év, amikor a magyar költségvetés több forrást biztosít (2 milliárd fo­rint) mint az EU (1,1 milliárd forint). Ezzel együtt az MVA vagyona 15,1 milliárd forint­ra emelkedett - mondta Jákli Péter, az MVA elnöke a ked­di sajtótájékoztatón. A múlt évben a Pest me­gyei MVA központ megnyi­tásával teljessé vált az orszá­gos hálózat, ami 20 jogilag önálló megyei MVA köz­pontból, valamint 154 irodá­ból áll. Jákli Teter kiemelte, hogy az MVA hat önálló hitelprog­ramja mellett fontos szerep jut a hitelgarancia nyújtásnak is. Az Agrárgarancia Hitel­alap 3 milliárdos, valamint a Magyar Hitelgarancia Alap 5 milliárdos (ebből 2 milliárd a beszállítói programot segíti) keretét az MVA 6-7 milliárd forintos garanciaalapja egé­szíti ki. A vállalkozók számára rendelkezésre álló számos hi­tellehetőségről egy, az MVA által készített Interneten is el­érhető forrástérkép tájékoz­tatja az érdeklődőket. • Keserves helyzetben Építészek kamarája Az építészszakma helyzetéről tanácskozott tegnap délután a Csong­rád Megyei Építész Ka­mara. Az éves taggyűlés beszámolója szerint az építészek egyharmada munkanélküli, a kislét­számú tervezöcsoportok helyzetére pedig a ki­szolgáltatottság jel­lemző. A kamara fő fel­adatának az építészek és a szakmai színvonal védelmét tekinti. A Csongrád Megyei Épí­tész Kamara kétszázhatvan tagja közül ötvenhatan jelen­tek meg az érdekvédelmi szervezet tegnap délutáni taggyűlésén. A szegedi vá­rosháza dísztermében meg­tartott összejövetelt Tarnai István, a megyei kamara el­nöke nyitotta meg, s a tagok­nak kiküldött írásos beszá­molóhoz még hozzáfűzött néhány gondolatot. Elsőként gratulált Vesmás Péter építész Ybl-díjához, majd a kamara tavalyi mun­kájáról és idei feladatairól beszélt. Mint mondtda, az építészek megyei szervezete 1998-ban is elsőrendű céljá­nak tekinti a szakmai érde­kek és értékek védelmét. Fo­lyik az új tervezői és sza­kértői névjegyzék összeállí­tása. Az átsorolást a kamarai tagoknak maguknak kell kezdeményezniük - a kérő­lapokat már a taggyűlésen is átvehették. Aki pedig nem tudott megjelenni a tegnapi rendezvényen, postán kapja meg a kérőlapot. Az új név­jegyzék öt évig marad ér­vényben. A magyar építészek hely­zete nem túl rózsás: 30 szá­zalékuk munkanélküli, a jól fizető megbízások nagy ré­szét pedig külföldi kollégák szerzik meg maguknak. A nagy állami tervezővál­lalatok darabokra hullottak, a kis cégek pedig nehezn al­kalmazkodnak a megválto­zott körülményekhez. Ki­szolgáltatottságukból követ­kezik a jogi védtelenség, a méltatlanul alacsony díjazás. „Az építészkamara meg­határozó feladatának a jövőben is a minőségterem­tést és a szakmai ellenőrzést tekinti" - hangzott el a teg­napi taggyűlésen. Ny. P. jegyzet Tudáscsomag V ajon hányan tudnának pontos választ adni a kér­désre: ugyan mit is lehet besorolni a tudáscso­mag kategóriájába? Egy biztos: roppant értékes ter­méke lehet ez a mély válságából lábadozó orosz gazda­ságnak, ugyanis Stadler József - számlái bizonysága szerint - volt, amikor 4,8 millió dollárt is kifizetett e portékáért egyes orosz cégeknek - hangzott el a Stad­ler-per tegnapi tárgyalásán. Hogy a számlákon sze­replő eladó nem is létezett? Az bizony meglehet, de a sok száz milliós vételár, ha nem is növelte az akasztói vállalkozó szellemi tőkéjét, arra mindenképp jó volt, hogy a Stadler Kft. adóalapját jócskán csökkentse . De kellett-e egyáltalán az a tudáscsomag, s ezzel még több pénzügyi szakismeret olyan üzletembernek, aki kiagyalta: igencsak szép summát akaszthat le a mezőgazdasági termékek exporttámogatására szánt ál­lami pénzekből, ha kamionosai két számlát cipelnek a zsebükben. Az egyiket, az áru valós értékét tükrözőt bemutatják a román fináncnak, a másikat, amin az ár nemegyszer húszas szorzóval emelkedett, meg átadják még a határ magyar oldalán. Természetesen a támo­gatás forintjai ez utóbbi alapján gurultak Akasztóig. Hogy ez kissé bonyolult? Annak mindenképp, aki havi, s minden filléréig bruttó jövedelméből próbálja túlélni az éppen következő hónapját. De lám, egészen egyszerűen működött a csel egy olyan országban, ahol találtatott olyan adóhivatal, amely szemrebbenés, és különösebb ellenőrzés nélkül fizetett vissza áfát soha nem látott festmények vételára után. Ahol tucatszám készülhettek a fiktív számlák nem létező, vagy éppen­séggel már régen megszűnt vállalkozások nevére, s ezek az okmányok addig csavarogtak az üzleti világ kacskaringós útvesztőiben, amíg nem lett belőlük is visszaigényelhető, s vissza is fizetett áfa. M ert bizony a Stadler-birodalom építése közben ez mind megtörtént. Legalábbis a Kecskeméten ki­mondott első fokú ítélet szerint. Aminek indoklását hallgatván már az első percek után fészkelődött ám a hallgatóság soraiban a kérdés: biztos, hogy csak Stad­ler Józsefnek, s nyolc társának kellene itt ülni a vád­lottak padján ? De sajnos erre a faggatózásra most még nem kínál választ senki. Talán a stadleres áfatán­cot szó nélkül szemlélő közhivatalnokok tisztességéhez nem férhet kétség? Vagy csak most döbbenünk rá: bi­zony nem ártott volna abból a méregdrága tudáscso­magból juttatni törvényalkotóinknak, no, meg némely adóellenőröknek is... f Zottins • Súlyos sérültek, egy halott Autós üldözés Budapesten . Budapest (MTI) A főváros XIX. kerületé­ben a járőrautóval közlekedő rendőrök figyelmesek lettek egy gyanús Opel gépkocsira, s amikor ellenőrizni akarták, az nem állt meg, hanem nagy sebességgel elhajtott. A rendőrjárőr üldözőbe vette a menekülő autót, amelyről megállapították, hogy rendszáma a körözött kocsik nyilvántartásában szerepel. Időközben a mene­külők a Méta utcai felüljáró­hoz érkeztek, ahol a kocsi vezetője elvesztette uralmát a jármű felett. Az autó át­sodródott a menetiránnyal ellentétes sávba, összeütkö­zött egy szabályosan közle­kedő járőrgépkocsival, majd nekicsapódott a szalagkor­látnak, ahonnét ismét vissza­került a szembe jövők sávjá­ba, és egy Mazda típusú sze­mélygépkocsival karambolo­zott. A sorozatos ütközések következtében életveszélye­sen megsérült az Opel ve­zetője, s a kórházba szállftást követően meghalt. Társai is súlyos sérüléseket szenved­tek. A szolgálati autóban tar­tózkodó rendőrök és a Maz­da vezetője viszonylag könnyebb sérülésekkel meg­úszta a balesetet. A helyszíni szemle során az Opel kesz­tyűtartójában egy M-75-ös típusú jugoszláv gyártmányú kézigránátot találtak. Meg­állapították, hogy az autót még április 19-én lopták el a XIII. kerületben. A lopást igazolja az is, hogy a gyúj­táskapcsoló rövidre volt zár­va. Az összeroncsolódott au­tót elszállították a hely­színről és körültekintően bontják szét, mert előfordul­hat, hogy a csomagtartóban további kézigránátokat talál­nak. A rendőrség szakértők bevonásával folytatja a to­vábbi vizsgálatokat. Faji erőszak . Eger (MTI) A Heves Megyei Bíróság, az elsőfokú ítéletet megvál­toztatva, nem vallási, hanem faji csoport tagja elleni erőszak miatt ítélte el kedden a gyöngyösi Őzse Istvánt, aki az elmúlt év májusában egy magát zsidónak valló fiata­lembert orrba vágott. Az íté­let precedens értékű, hiszen ez az első eset, hogy valakit faji csoport tagja elleni erőszak miatt immár jog­erősen marasztalt el magyar bíróság.

Next

/
Thumbnails
Contents