Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-21 / 93. szám

Magyar professzorok világtalálkozója • Budapest (MTI) A magyar professzo­rok első világtalálkozó­ját április 21-étöl 23-áig rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémi­án - jelentette be Kecs­kés Mihály professzor az Akadémián tartott sajtótájékoztatón. A Magyarok Világszövet­sége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesüle­te, valamint az MTA Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete ta­valy novemberben Nyíregy­házán rendezte meg a Kár­pát-medencei magyar pro­fesszorok első találkozóját, amely mintegy előkészítője volt a mostani világtalálko­zónak. A felmérések szerint Magyarországon 1250, a környező országokban 200, míg a nyugati világban 400 magyar professzor él. Az előzetes bejelentkezések alapján közülük 350-en ér­keznek Budapestre, a világ minden tájáról. A világtalálkozó célja: a kiemelkedő magyar szellemi erők számára fórumot terem­teni, oktató, kutató és köz­életi tevékenységüket össze­hangolni. Közreműködésük­kel minden lehetséges esz­közt és módot szeretnének felhasználni a hazai felsőok­tatás és a tudományos kuta­tás színvonalának megőrzé­séhez és további fejlesztésé­hez. A nyíregyházi és a bu­dapesti találkozó tapasztala­tait ajánlásokban összegzik, azokat a kormányzat elé ter­jesztik az oktatás és a kuta­tás jelenlegi színvonalának fenntartása, emelése céljá­ból. Kecskés Mihály, az MTA S zabol cs-Szat már-Bereg megyei Tudományos Testü­letének elnöke azt is el­mondta, hogy terveik szerint létrehozzák a Magyar Pro­fesszorok Tanácsát, valamint a már működő Kárpát-me­dencei Magyar Professzorok Bizottságához hasonlóan megalakítanák a Kárpát-me­dencén kívül élő egyetemi tanárokat összefogó Külön­böző Kontinensek Magyar Professzorainak Bizottságát • A tanárképzőn Vedd és olvasd! Tolle, legei (Vedd és olvasd!) címmel ma dél­után 3 órakor nyílik meg az a kiállítás a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola Boldogasszony su­gárúti tanácstermében, amely az intézmény Ma­gyar Irodalom Tanszéké­nek könyvritkaságait mutatja be. A kiállításon huszonöt­harminc, a XVI-XVII. szá­zadból való régi magyar könyvet és antiquát, valamint protestáns prédikációs gyűj­teményeket, egyházi törvény­könyveket, széphistóriákat és az első magyar folyóiratok egyes köteteit vonultatják fel a rendezők. A tárlat anyagá­nak legidősebb darabja egy, feltehetően 1519 után kiadott Cicero mű. A példány hiá­nyos ugyan, de az megáll­apítható, hogy Marcus Tulli­us Cicero De officiis (A kö­telességekről) című filozófiai munkája, amelyet Marcus fi­ához írt. Ennek a kiadásnak az előszavát és kommentárja­it a kor talán leghíresebb hu­manistája. Rotterdami Eras­mus írta. Látható lesz majd a kiállításon az 1590-ben, Bá­zelben kiadott 11 nyelvű Ca­lepinus-szótár is, amelynek az az érdekessége, hogy a 11 nyelvű szószedete között megtalálhatjuk a magyar nyelvű szóalakokat is. A kor általános közvetítő nyelvén minden szócikke latinul ve­zetődik be. Ezt latin értelme­ző szöveg követi, amely után fellelhetjük a különböző nyelvek megfelelő szóalakja­it. Az Ambrosius Calepinus által Irt szótár egyébként több kiadásban is megjelent. A magyar kultúr- és művelő­déstörténeti értéke azért je­lentós, mert a latin, héber, görög, francia, olasz, német, belga, spanyol és angol nyelv mellett a lengyel és a magyar nyelv is megjelent a szótár­ban, bizonyítva ezzel azt, hogy a két kelet-európai nyelvi kultúra a XVI. század második felében Nyugat-Eu­rópa szellemi közösségébe tartozott. Sokáig kérdés volt, hogy a magyar nyelvi fordí­tást ki végezhette el. A kuta­tások eredményeképpen két név említhető meg: Laskói (Laskai) Csókás Péter és Szántó (Arator) István. A ki­állítás harmadik fontos da­rabja a Váradi Biblia. Mivel a Károli Gáspár által fordí­tott Vizsolyi Biblia 1638-ra a támadások kereszttüzébe ke­rült, I. Rákóczi György elren­delte a Vizsolyi Biblia reví­zióját és a fordítási hibák ki­javítását. Az eredeti szöveget Köleséri Sámuel nagyváradi teológiai tanár javította ki, s még jegyzeteket is csatolt hozzájuk. A nyomtatást Szen­ei Kertész Ábrahám 1657­ben kezdte meg Váradon. A munka jól haladt egészen 1660-ig, de akkor a török ost­romolni kezdte a várat és a várost, aminek következté­ben a 10 ezer példányban ki­nyomtatott ívekből 4000 el­pusztult. Bár a vár elesett, az erősség feladásának egyik feltételeként a megmaradt 6000 példány Kolozsvárra való menekítését jelölték meg a várvédők. A nyomta­tást Kolozsváron fejezték be 1661-ben. A címlapon az ik­tári Bethlen-címer, a nyíllal átlőtt nyakú két hattyú látha­tó. (A régi könyves kiállítást csak ma és holnap tekinthetik meg az érdeklődők a főiskola tanácstermében.) Szabó C. Szilárd Gaál Károlyné könyvtáros a régi könyvek társaságában. (Fotó: Schmidt Andrea) T JNIYERSIT A S • Huzavona az utazási kedvezmények körül Meghátrált a minisztérium Diákok a Mars téri autóbusz-pályaudvaron. Nem lesz drágább a jegy. (Fotó: Miskolczi Róbert) Hátraarcot csinált a közlekedési minisztéri­um, amikor a diákok utazási kedvezményének csökkentését javasló, és érdekegyeztetésre beter­jesztett rendeletmódositó tervezetét visszavonta. Tehát minden marad a régiben. A diákvezérek és egyes szervezetek ha­tározott fellépése eltán­torította a minisztériumot szándékától. A diákszervezetek és az oktatási intézmények tiltako­zását váltotta ki a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztériumnak az a javaslata, amelyben szűkíteni kívánta a 287/1997. számú kormány­rendeletben a tanulóknak biz­tosított utazási kedvezménye­ket. A jogszabály-módosító tervezet a hónap elején került a Gyermek és Ifjúságvédelmi Egyeztető Tanács (GYIÉT) szakbizottsága elé. Amint azt Skultéty Tamás, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta, az ülésen ismertetett elgondolás szerint a levelező és esti képzésben tanuló mintegy 50 ezer egye­temi és főiskolai hallgató esetében minden utazási ked­vezmény megszűnt volna. Ez a változtatás a három legna­gyobb szegedi intézmény - a JATE, a SZOTE és a tanár­képző főiskola - több mint 16 ezer hallgatójából mint­egy 4700-at, vagyis a diákok több mint egynegyedét érin­tette volna. Skultéty Tamás tájékoztatása szerint a módo­sítás azt is tartalmazta, hogy azok a diákok és hallgatók, akik útiköltség-térítésben ré­szesülnek oktatási intézmé­nyüktől, nem utazhatnának kedvezményesen. Az útikölt­séget az iskolák akkor térítik meg, ha a diákok sport-, kul­turális- vagy tudományos rendezvényen vesznek részt. Skultéty Tamás szerint min­dezen változtatások mintegy 1,6 millió közép- és felsőfo­kú oktatásban részt vevő fia­talt érintettek volna. A HÖ­OK elnöke azt is elmondta, a minisztérium módosító javas­lata felhatalmazta volna az utazási vállalatokat, hogy a kedvezményre jogosító útvo­nal megállapítására külön igazolványt adjanak ki. Skul­téty Tamás szerint ez felesle­ges, a diákigazolványból ugyanis mindez kiderül. A HÖOK annak érdeké­ben, hogy a tanulókat hátrá­nyosan érintő módosítások ne kerüljenek a kormány elé, az érdekvédelmi szervezetek­hez fordult támogatásért, le­velet írt a miniszterelnöknek, illetve a közlekedési és az oktatási tárcának. A tiltakozó fellépést követően csaknem ötven felsőoktatási intéz­mény vezetője jelezte a diá­könkormányzatnak, hogy el­lenzi az utazási kedvezmé­nyek szűkítését. A tervezett rendeletmódo­sítás a kormányt is megosz­totta. Magyar Bálint művelő­dési miniszter határozottan szembehelyezkedett a közle­kedési tárca szándékával. A közlekedési minisztérium ha­mar visszakozott. A HÖOK tiltakozásának bejelentését követő napon a tárca sajtófő­nöke már úgy nyilatkozott, hogy továbbra is fenn kíván­ják tartani a diákok eddigi utazási kedvezményeit. Nem tudni, hogy a száz­nyolcvan fokos fordulat a széles körű nemtetszésnek, esetleg a közeli választások­nak köszönhető-e, minden­esetre a GYIÉT április 15-ei ülésén elfogadott rendelet­módosítási tervezet már nem tartalmazta a kedvezmények szűkítését. Külön igazolást pedig csak a diákok kérésére adhatnak ki az utazási társa­ságok. Erre akkor lehet szük­ség, ha a szeptembertől beve­zetendő új diákigazolványból nem lehet megállapítani, hogy pontosan milyen útvo­nalszakaszon jogosult a tanu­ló a lakóhely és az oktatási intézmény közötti kedvez­ményre. A tervezet ezen vagy a következő héten a kormány elé kerül, így a ren­deletmódosítás - amelynek csak egyik részét jelentették az utazási kedvezmények ­még áprilisban megszülethet. Az intézmények nappali tagozatos hallgatói lakóhe­lyük és az iskola közötti uta­zásra továbbra is 90 százalé­kos kedvezménnyel válthat­nak havi bérletet, illetve 67,5 százalékos kedvezménnyel utazhatnak menetjegy vásár­lása esetén. Más útvonalon a kedvezményük mértéke 50 százalék. A nappali tagozato­sokkal azonos kedvezmény illeti meg azokat az esti és le­velező tagozatos tanulókat, akiknek a jövedelme három hónapos átlagban nem halad­ja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Hegedűs Szabolcs Könyvbemutató • DM-információ A Szláv Kultúrák Baráti Köre és a József Attila Tu­dományegyetem Szláv Inté­zetének szervezésében mu­tatják be Milosevits Péter „A szerb irodalom története" cí­mű rendhagyó monográfiáját április 23-án 15 órakor a bölcsészettudományi kar ta­nácstermében. A szerzővel Bagi Ibolya és Szőke Katalin irodalomtörténészek beszél­getnek. A mű a bemutató helyszínén kedvezményesen, továbbá a Petőfi sugárúti egyetemi épület földszintjén megvásárolható. Koncert - hallgatóknak • Munkatársunktól Az egyetemi hallgatók ré­szére szervezett koncertsoro­zat következő programja áp­rilis 21-én este hét órakor lesz a József Attila Tudomá­nyegyetem aulájában. A sze­gedi konzervatórium Musica Parlante kamarazenekara mellett közreműködik a Liszt-díjas szoprán, Zádori Mária. Vezényel Meszlényi László. A műsoron Handel „A­dúr concerto grosso", illetve „Silete venti - motetta" cí­mű művei szerepelnek. Habilitóció a JATE-n • DM-nfomáciá Nyelvtudományból tart habilitációs előadásokat dr. Kontra Miklós, a József Atti­la Tudományegyetem An­goltanár-képző és Alkalma­zott Nyelvészeti Tanszéké­nek docense. Tantárgyi előadását ­amelynek címe: Nyelv, jog és oktatás összefüggései ­április 22-én 11 órakor tartja az Irinyi épület 107-es ter­mében. Habilitációs tudomá­nyos előadása pedig ugyan­ezen a napon 14 órakor kez­dődik a bölcsészettudományi kar tanácstermében, címe: A labovi paradigma hazai al­kalmazásai. Konferencia PécseH • DM-információ Szabály és szabályköve­tés címmel nemzetközi in­terdiszciplináris konferenci­át rendez a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Karának an­gol és filozófia tanszéke áp­rilis 30. és május 2. között a pécsi akadémiai székház­ban. A konferencián a mo­dern elméleti nyelvészet fi­lozófiai és pszichológiai kognitív megközelítései ta­lálkoznak és ütköztetik ál­láspontjaikat. Hová, mivel és mennyiért? • Munkatársunktól A táblázat Szeged és hét másik magyarországi város közötti utazási dijakat - a teljes árú, az 50 és a 67,5 százalékos kedvezményt nyújtó jegyek költségét ­mutatja. Fehér alapon a vonatok­ra, szürke alapon a buszokra vonatkozó adatokat olvas­hatják. Miskolcra naponta két­szer indulnak közvetlen ko­csik, amelyek rövidebb út­vonalon közlekednek. Pé­cset a kisebb távolságon kétszeri átszállással lehet el­érni, naponta ugyancsak kétszer induló vonattal. A hosszabb útvonal mindkét városba Budapesten keresz­tül vezet. Város Távolság Teljes áru jegy 50 %-os kedvezmény 67,5%-os kedvezmény Budapest 200 km 1140 Ft 570 Ft 371 Ft 177,8 km 1310 Ft 655 Ft 426 Ft Debrecen 280 km 1522 Ft 761 Ft 495 Ft 230,9 km 1740 Ft 870 Ft 566 Ft Győr 350 km 1734 Ft 867 Ft 564 Ft 288,7 km 2100 Ft 1050 Ft 683 Ft Kecskemét 90 km 500 Ft 250 Ft 163 Ft 89,8 km 654 Ft 327 Ft 213 Ft Miskolc 350/400 km 1734/1848 Ft 867/924 Ft 564/601 Ft 296,7 km 2180 Ft 1090 Ft 709 Ft Pécs 350/450 km 1734/1964 Ft 867/982 Ft 564/683 Ft 194,2 km 1450 Ft 725 Ft 471 Ft Szolnok 160 km 912 Ft 456 Ft 296 Ft 134,9 km 1020 Ft 510 Ft 332 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents