Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-02 / 78. szám

8 KAMPÁNY • * CSÜTÖRTÖK, 1998. ÁPR. 2. Bemutatjuk a Csongrád megyei jelölteket Egyenlő esélyt biztosítunk a választási kampányban, ezért lapunkban közöljük a képviselőjelölt-jelöltek fotóját, rövid bemutatkozását és programját. A megye 7 választókerületében ismert és kevésbé ismert elnevezésű pártok, illetve választási szövetségek által támogatott, továbbá független politikusjelöltek gyűjtik a „kopogtatócédulákat", illetve készülnek a képviselőségre. A következő szervezetek állítottak jelölteket: Együtt Magyarországért Unió (EMU); Fidesz-Magyar Polgári Párt (Fidesz); Független Kisgazdapárt (FKGP); Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP); Magyar Demokrata Fórum (MDF); Magyar Demokrata Néppárt (MDNP); Magyar Igazság és Elet Pártja (MIÉP); Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt (MNP-PNP); Magyar Szocialista Párt (MSZP); Munkáspárt; Nemzetiségi Fórum (NF); Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ); Szociáldemokrata Párt (SZDP); Új Szövetség Magyarországért (ÚSZ); Vállalkozók Pártja (VP). Szegedet és a város környékét három választókerület fedi le. Az 1. választókerületben 14 képviselőjelölt-jelölt indul harcba a szavazatokért. (8. oldal) A 2. sz. választókerületben a 15 politikusjelölt valemelyike lesz képviselő. (9. oldal) Ákosiné dr. Eperjesi Ágnes Beck Zoltán (VP) (EMU) Klementné Burza Mária (MIÉP-Kisgazda Szövetség) Major Attila (KDNP) Mihály Csaba (Munkáspárt) Molnár Róbert (FKGP) Póda Jenő (MDF) „1995 óta egyéni ügyvédként dolgozom. Eddigi pályafutásom során nem politizáltam. Saját negatív tapasztalataim alapján köteleztem el magam a Vállalkozók Pártja mellett. Síkra szállok az esélyegyenlőségért. Két kamasz gyakorló anyjaként kiszámítható és biztos jövőt akarok a fiataloknak. Szeretném, ha a nyugdíjas kort elérők megbecsülésben részesülnének. Ennek záloga, úgy gondolom, hogy a vállalkozók jól prosperáljanak, hisz egyes vállalkozások működése több család egzisztenciájának alapja. Síkra szállok amellett, hogy a vállalkozók által tervezhetővé váljék gazdálkodásunk jövője." „Szegeden születtem, 61 éves vagyok, nős, egy fiam, 3 unokám van.. Mindvégig Szegeden laktam, tanultam és dolgoztam. Főiskolai, pénzügyi szakiskolai végzettségem van. Munkahelyem - az első két év után az OTP volt, 36 év elteltével az Aradi vértanúk téri fiók vezetőjeként mentem nyugdíjba. Minden, ami számomra fontos, a városhoz köt: családom, barátaim, régi és új sporttársaim, mindennapi tevékenységem, körzetem. (Egyéni választói körzet önkormányzati képviselője vagyok.) Az Együtt Magyarországért Unió képviseletében indulok a parlamenti választáson." „52 éves pedagógus vagyok, a szegedi Fő fasori iskolában tanítok. Négy gyermekem van. Szegeden születtem itt is jártam iskolába. Tagja vagyok a Magyar Szorobán Társaságnak. Pártoknak tagja nem voltam, 1997ben léptem be a Kisgazda Szövetségbe. A Magyar Igazság és Élet Pártja jelöltjeként indulok, mert úgy érzem, a MIÉP-re szavazni alkalmassági vizsga, s szavazatommal alkalmasnak nyilvánítom magam a magyar megmaradás szolgálatára, vállalkozom nemzetem és népem igaz ügyének képviseletére. Álljak bár akárhol az életben. Hűséges akarok lenni 1848 eszméihez." „1942-ben születtem Szentesen. Nős, kétgyermekes családapa vagyok. Iljúságom legszebb időszakát származásom miatt osztályidegenként éltem meg. Tanulmányaimat Szentesen, illetve Budapesten végeztem. 1960-ban letartóztattak a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvételem miatt. Közel négyévi szigorított fegyházban letöltött büntetésem után szabadultam, s kezdtem új életet. A Kereszténydemokrata Néppárt alaphitvallását, mely a családok erkölcsi és anyagi megbecsülését tekinti programja alapjának, magaménak vallom, s ennek a feladatnak a megoldásában részt veszek." Szegeden született, 49 éves villamosmérnök. Két kiskorú és két felnőtt gyermek édesapja. Szakközgazdász végzettsége is van. Köztisztviselői munkakörben dolgozott 1995-ig, azóta rokkantnyugdíjas. Jól ismeri választókerülete sok kis nyugdíjasának, az ott élő fiataloknak életkörülményeit, s ezen is jobbítani kívánna. Köztisztviselőként is és nyugdíjasként is találkozott, találkozik az emberekkel; ahogy tud segített és segít ügyes-bajos dolgaik intézésében. Szeretné, ha visszaszorulna a kilátástalanság, teret nyerne a létbiztonság. Az alig 27 éves jelölt már 12 éve aktív résztvevője a közéletnek. Előbb szülőfalujában, Kübekházán választották meg az FKGP helyi titkárának, majd a párt megyei sajtófőnöke lett. Budapesten először Torgyúán József személyi titkára, majd protokollosztály-vezetője lett. A párt országos választmánya '94-ben főtitkárhelyettessé nyilvánította. Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel írta diplomamunkáját. Feladatai mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának is hallgatója. Megválasztása után - az eddigi gyakorlattól eltérően - havi rendszerességgel tartandó fogadóórán áll majd a választók szolgálatára. „Szinte észrevétlenül cseréltem a matematikusi, informatikai pályát és a remekül működő magánvállalkozást a közszereplésre. A Szegedi Ellenzéki Kerekasztal megszervezése volt az első eredményem. Nyolc éve országgyűlési képviselőként a szegedi és Csongrád megyei érdekek képviselete, az Országgyűlés jegyzőjeként a törvényhozás irányítása, valamint a parlament honyédelmi bizottságában a civil szakértelem megjelenítése a feladatom. Képviselői munkámat a „Rend, biztonság, gyarapodás" gondolatkör jegyében a már megismert korrekt, kiszámítható, határozott és lényegretörő munkával szeretném folytatni." Rákos Tibor (Fidesz) Salánki István (ÚSZ) . Dr. Szabó Gábor (SZDSZ) Dr. Szalay István (MSZP) Szögi Béla (MDNP) Dr. Temesváry Beáta (FKVP) Dr. Tóth István (NF) • h „32 éves vízellátás-csatornázási üzemmérnök vagyok, de jelenleg egy ügyvédi irodában dolgozom, a jogi kar harmadik éves levelező hallgatójaként szeretném megszerezni második diplomámat. Feleségem pedagógus, két gyermekünket neveli. 1990 óta vagyok önkormányzati képviselő, jelenleg a közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke, a v(z- és csatorna bizottság tagja vagyok, s e megbízatásaim mellett az önkormányzati Fidesz frakció vezetését is ellátom. Amennyiben úgy érzi, hogy közös érdekeinket országos szinten is képviselnünk kell, gondoljon arra, hogy van más választás: a Polgári Magyarország!" „A közgazdász diplomát 1960-ban, a könyvvizsgáló oklevelet 1968-ban, vezetésszervezés szakon 1979-ben szakközgazdász diplomát szereztem. A politika a „rendszerváltást" követően kezdett foglalkoztatni, amikor a privatizációs és hitelcsalásókat, az ország termelőerőinek szétzúzását és ennek következtében a népnyomor elmélyülését láttam. Úgy gondolom, a válság megoldására a legolcsóbb megoldás: a politikai változás - általános munkakötelezettséggel, a tőkejövedelmek korlátozásával, az óriásvagyonok keletkezésének vizsgálatával. Az Új Szövetség programja alkalmas erre. „1953-ban születtem Karcagon. Mérnöki diplomát szereztem, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán kezdtem dolgozni, ma már tanszékvezető docensként az intézmény főigazgatója vagyok. Tudományos kutatásaimban az élelmiszer-előállítási technológiák fejlesztésével foglalkoztam. Emellett a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles gazdasági mérnöki diplomát is szereztem. Képviselőként az oktatásügy széles körű fejlesztéséért dolgoznék. Olyan országot szeretnék, amelyben magyar és nem magyar ajkú állampolgár egyaránt európai körülmények között: jól és biztonságban él." „Képviselőként is Szegedért és térségéért kíván dolgozni. Célja a lakosság biztonságának növelése a rendőri, közterület-felügyeleti és a polgárőrségi munka összehangolásával, a valódi településrészi önállóság elérésével. Az oktatás terheit az állam és az önkormányzat reálisan ossza meg. A lakásalap segítse a lakásmobilitást. Szeged legyen konferencia- és fesztiválváros, erősödjön tudományos, oktatási, egészségügyi gazdasági szerepe, gyorsuljon az autópálya és az M43-as út építése. Európában csak Deszk, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza és Szeged fejlesztési érdekeinek érvényesítésével juthatunk el." 58 éves, gépészmérnök. Nős, három felnőtt gyermek édesapja, felesége közgazdász. „Az elmúlt négy évben mindannyian megtapasztalhattuk a közbiztonság romlását, a korrupciót, a kétes eredetű meggazdagodás és a nagyfokú elszegényedés kettőségét, az egészségügy ellehetetlenülését, a szociális ellátás csökkenését. Én nem tudom felelősséggel megígérni, hogy megválasztásommal valamennyi problémájuk megoldódik. De azt ígérhetem, hogy a Magyar Demokrata Néppárt képviselőjeként mindent elfogok követni a pártom programjában megfogalmazott megoldások következetes megvalósításáért." 50 éves, a SZOTE ideg-és Elmegyógyászati Klinikájának adjunktusa. Pszichiáterként főleg krízisben levőkkel foglalkozik. A Magyar Szuicidum Prevenciós Társaság elnökeként a hazai önpusztító jelenségek (öngyilkosság, alkoholizmus) visszaszorításán fáradozik. Pártonkívüli, féijes, 3 gyermeke van. A Függetlenek Közössége Választási Párt jelöltjeként a pártokon kívüli civil szervezeteket és érdekeket tömörítő Társadalmi Unió felkérésére indul. A család és emberközpontúságot, a közélet tisztaságát, a megfelelő lét- és közbiztonságot kívánja elérni a kultúra és a tudomány érdekeinek képviselete mellett. 1957-ben született, foglalkozása muzeológus-történész. Munkahelye 1982-től a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A helyi szlovák közösségnek két évtizede tagja. Mint közéleti ember, nemcsak a kisebbségi, nemzetiségi terület iránt mutat érzékenységet. Helyesli az eurorégiós kapcsolatok fejlesztését, amely választóközet szempontjából gazdasági, idegenforgalmi és kulturális előnyöket hozhat. Ez infrastrukturális fejlesztést is jelent, melynek haszonélvezője leginkább a választókörzet lehet. A Nemzetiségi Fórum jelöltjeként nem ideológiát képvisel, nem is szúk parciális területeket, hanem össznemzeti érdekeket. • Megszűnt a hivatal Kárpótlás Magyarországon • Budapest (MTI) 1998. március 31-én megszűnt az 1991 végétől működő Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, ezzel befejeződött a kárpótlás folyamata. Az április l-jén létrejövő Központi Kárrendezési Iroda a folyamatban lévő ügyeket záija le. 1989-ben a magyarországi politikai változásokkal a jogalkotásban is elkezdődött az a folyamat, mely megpróbálta a nemkívánatos múltbeli eseményeket korrigálni. A kiigazítás irányai voltak: a múltbeli sérelmek orvoslása, felelősségre vonás a korábbi búnök miatt és az igazságtalanul szerzett előnyök megszüntetése, a maguk idejében érvényes jogszabályok alapján okozott személyi és vagyoni károk megtérítése. A kérdéssel először 1988ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság foglalkozott. Egy kormánybizottság 1989-ben megtervezte a jogalkotás tennivalóit, majd az új országgyűlés látott munkához. A megalkotott kárpótlási jogszabályok az alábbi eseteket különböztették meg: - a politikai ítéletek semmissé nyilvánítása és a rehabilitáció, büntetőjogi vagy közigazgatási intézkedések járulékos hátrányainak jóvátétele, - a fizikai hátrányok, sérelmek (pl. szabadságvesztés) korrekciója, - a vagyoni sérelmekj,anyagi kárpótlása. 'Az e tárgyban elfogadott törvények a következők: 1989-ben - Az 1956-os népfelkelés miatti ítéletek orvoslásáról, 1990-ben - Az 194563 közti törvénysértő ítéletek megsemmisítéséről, 1991ben - Az állam által okozott vagyoni károk részleges kárpótlásáról, 1992-ben - Az 1963 és 1989 között elkövetett, állam és közrend elleni bűncselekményekre vonatkozó ítéletek megsemmisítéséről, - Az 1939-49 közt alkotott jogszabályok által az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásáról, - A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról, - Az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról, - A jogtalanság következtében maradandó fogyatékosságot vagy egészségkárosodást szenvedtek nemzeti gondozásáról, 1993ban - A földrendező és földkiadó bizottságokról, 1997ben - A Párizsi Békeszerződés ama pontjának végrehajtásáról, mely szerint az örökös nélkül maradt vagyont a faji, vallási diszkriminatív törvények, vagy más fasiszta jogszabályok által érintettek hazai szervezeteinek kell juttatni. A törvényeken kívül az Országgyűlés 1990-ben határozatokat hozott - az 193845 között faji, nemzetiségi hovatartozás, antifasiszta magatartás miatt deportáltak és egyéb hátrányt szenvedettek sérelmeinek orvoslásáról, - a magyarországi német kisebbség sérelmeinek orvoslásáról, - a Szovjetunióba jóvátételi munkára hurcolt, és ott bűncselekmény nélkül elítélt magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról. A vagyoni kárpótlásban összesen egymillió 356 ezer 757 határozatot hoztak a hivatalok, a személyi kárpótlás ügyében 361 ezer 468 határozat született. A vagyoni kárpótlás keretében a teljes kárpótlási összeg több, mint 84 milliárd forintot tett ki, míg a személyi kárpótlásban részesülők esetében ez az összeg több mint 56 milliárd forint volt tavaly év végén. Az élet elvesztése, illetve munkaszolgálat alapján, az 1997. évi XIX. törvény biztosította jogalappal, mintegy 200 ezer kérelmet adtak be, amelyekből 1998. március közepéig 5000 határozat született, 10 ezret pedig hiánypótlásra küldtek vissza. A kárpótoltaknak összesen 141 milliárd 142 millió forint összegű kárpótlási jegyet adtak ki 1997 végéig. Több mint 110 ezren jutottak életjáradékhoz. A termelőszövetkezetek használatában 3,7 millió hektár föld volt, 55 millió aranykorona (AK) értékben. A szövetkezeti földekből 33,49 millió AK, az állami földalapokból összesen 5,67 millió AK értékű földet árvereztek el eddig az úgynevezett kárpótlási földárveréseken, amelyeken kárpótlási jeggyel, illetve földutalványokkal licitálhattak az árverezők.