Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-17 / 90. szám

PÉNTEK, 1998. ÁPR. 17. HANGSÚLY 7 A birodalmi lépegetők és a panelpapucs A

bevásárlást is tanulni kell! Legalábbis elgondolkodtató a közel egytucat európai multikereskedő hazai megjelenése után, hogy mit, mikor, hogyan és hol lesz majd érdemes beszereznünk. A versenynek pedig csak örülhet a hazai fogyasztó: ahol sok az eszkimó, ott előbb-utóbb jól járhat a fóka is. A rendszerváltás legkézzelfoghatóbb jele ugyanis hírből sem a politikából ivódott a köztudatba, hanem például abból, hogy sorra nyíltak a garázsboltok a kilencvenes évek elején. Ahol egykor olajtól csöpögő Ladák és Trabantok aludtak, ott kenyeret szeletelt és párizsit méricskélt a vállalkozóvá előlépett kiskereskedő. Ha olykor kényszerből is vágott bele, a vásárló mégis jól járt. Nem is csoda, hogy mint eső után a gomba, úgy elszaporodtak a kisboltok a lakótelepeken. Mára világelsőségre is aspirálhatnánk az egy főre eső élelmiszerboltok tekintetében. De nem tartott sokáig a kisvállalkozói Kánaán, mert megjelentek a nagyok: gigantikus tőkével, nem kisebb áruválasztékkal és überelhetetlen ötletekkel. Mint mindent az elmúlt években, ezt is vita kísérte: a hazai vállalkozók piaci pozíciójukat féltették a „birodalmi lépegetőktől", míg a kisboltosok egyenesen létüket kérdőjelezték meg. Azután szép lassan hozzásimultunk a megváltozott világhoz: a hétvégi nagybevásárláskor kocsiba ülünk, vagy buszra szállunk és felkutatjuk valamelyik hipermarketet. Az iskolás gyerek is megtanulta mára, hogy nagyban kereskedni olcsóbb, s így az árak is szelídebbek. A panelváros kis garázsainak sajátos varázsát mégsem nélkülözzük, amikor néhány zsömléért, egy cigiért vagy liter tejért kell papucsban lecsoszognunk a szomszédba, vagy mert elfelejtettünk valamit beszerezni. A kisboltok és a gigantikus áruházak így azután jól kiegészítik egymást, még akkor is, ha érezzük, sok kényszervállalkozó fog bezárni az elkövetkezendő években. Ami nekik egyéni tragédia, az többszázezer vásárlónak lehet szerencse. Nemcsak a kereskedők változnak, hanem a vásárlók is. Még akkor is, ha sűrűn felemlegetjük, nekünk a nyugati életstílushoz még kevés a jövedelmünk. Mégis, érdemes megfigyelni, hogy idős kisnyugdíjasok buszra ülnek, olykor órákat eltöltve azzal, hogy a városszéli „kemény" diszkontokban vásárolják be a lisztet, a sót, a cukrot. Az utazás ugyanis nekik ingyen van, s ha bővében vannak az időnek, legalább spóroljanak. A nagy bevásárlóközpontok közben lassan házhoz jönnek. Sorolni lehetne, hogy a panelváros melyik szegletében melyik európai multicég nyitott már áruházat. S aki rendszeresen látogatja a szuper- és hipermarketeket, az tapasztalhatja, hogy lassan mindenütt megindult a vásárlók kegyeiért folytatott harc. Yjajlamosak vagyunk arra, hogy alábecsüljük mail gunkat, mi több, siránkozzunk saját szegénységünkön. A határainkon túlról beszivárgó kereskedelmi tőke azonban hisz bennünk. Bolond lenne egy olyan országba milliárdokat fektetni, ahol nem lát esélyt arra, hogy néhány éven belül megizmosodik a jövedelem, felfelé ível a kereslet. Már csak nekünk kellene végre visszanyerni önbizalmunkat. Rafai Gábor • Nem óriási konzervdoboz épül... Franciahögy, Tesco-világcsúccsal Egykor cirkuszosok sátoroztak errefelé, ősztől pedig ezer autó sorakozhat az óriás parkolóban... (Fotó: Schmidt Andrea) Már csak pár hónap, s Szeged neve bekerülhet a Rekordok könyvébe. S lássunk csodát, ehhez még csak az sem szükségeltetik, hogy valamelyik szögedi polgár lenyeljen két mázsa zsilettpengét, vagy három hónapig ugráljon féllábon a Tisza partján. Hírnevünkről ugyanis gondoskodik a Tesco cég, amely SzegedRókus Franciahögyére fölépítteti a világ legnagyobb Tesco áruházát. Mindössze 7 hónapi építőmunka után nyitásra kész lesz a 20 ezer négyzetméteres megaáruház, ami ugyebár újfent világcsúcsgyanús teljesítmény. A kérdés most épp az, hogy az építők tudják-e tartani e megfeszített ütemtervet, s mennyire boldogan szemlélik a szegediek Rókus új központjának kialakítását. Mert ahhoz ugyebár kétség sem férhet, hogy a Tesco átadásával a Franciahögy lesz e valaha csak sáros utcáiról, salétromosfalú házairól nevezetes külváros centruma. Nem nehéz megjósolni: az átadást követően ezrek, s újabb ezrek zarándokolnak el ebbe a körzetbe csodát nézni. Ugyanis egy Szeged méretű városban egy 20 ezer négyzetméteres áruház, a maga ezer autónak helyet biztosító parkolójával nyugodtan besorolható az ámulni való csodák kategóriájába. De vajon a mamutház méreteihez igazodik külcsfnben is? - kérdeztük Bodolai András főépítésvezetőt. - Részese voltam a budapesti Fogarasi úti Tesco építésének is, így nyugodtan kijelenhetem, hogy a beruházás végére Rókust egy impozáns létesítmény gazdagítja. Természetesen nem lehet összevetni mondjuk egy Nemzeti Színházzal az épület küllemét, de egyrészt más a funkciója. másrészt egy paneltelepi környezetbe nem is illenék olyan épület - mondta Bodolai úr. Aki beszámolt arról, hogy a kivitelezés az előírt határidők szerint halad, jelenleg 50-60 munkás szorgoskodik az óriásház építkezésén, de júniusban, júliusban lesz olyan időszak is, amikor 700-an dolgoznak azon, hogy augusztus 28-án megvalósulhasson a szegedi Tesco műszaki átadása. S ha már a rekordokról esett szó, ki ne maradják még egy impozáns adat: a fővállalkozó Strabag Hungária Építő Rt. olyan beruházás gazdája, amelynek kivitelezésében mintegy 40 alvállalkozó, s ki tudja hány további kis cég találhat magának munkát. Ami pedig az építési költséget illeti: 2,3 milliárd forintot áldoz e célra a Tesco. - Mivel maga a telekár is több száz millió forint volt, s hatalmas összeget emészt majd föl az áruház fölszerelése, a megszámlálhatatlan gépészeti berendezés, a légkondicionáló- és hűtőrendszer is, úgy vélem, hogy a négymillárd forintnál is többet áldoz a tulajdonos e beruházásra számolgatott a főépítésvezető. S megerősítette a hírt, miszerint az áruházépftéshez kapcsolódóan megújulnak a környék útjai, két sávval is szélesedik a Rókusi körút Tesco előtti szakasza, mfg az áruház és a piarista gimnázium közötti területen szép teret alakítanak ki. Az áruszállító kamionok hátulról közelítik majd meg a tengernyi árut elnyelő óriásházat, míg a vásárlók a Rókusi körútról nyíló bevezető úton kocsikázhatnak be a gigantparkolóba. - Attól ne tartson senki, hogy egy óriási konzervdoboz terpeszkedik itt ősztől - nyugtatott meg még egyszer Bodolai András -, hiszen a tervezők ügyeltek arra, hogy építészetileg is értékelhető teljesítmény álmodjanak a több mint 6 hektáros területre, s Szeged önkormányzata, a város főépítészi irodája is szigorú feltételek szabott, amiket figyelembe vettek a tervezés során. Hogy ezeket a látványterveket mennyire ismerik a rókusiak, nehéz lenne kideríteni. Egy tény - az őszi nagy tiltakozás, amelyben leginkább a környező utcák lakói vettek részt, idén tavaszra elcsitult hallhattuk Kalmár Ferenc önkormányzati képviselőtől. Aki hozzátette: személy szerint nem igazán örül annak, hogy a Tesco-ház a Franciahögyre épült fel, de az minden esetre megnyugtató, hogy a környék közlekedési rendjének áttervezésekor már meghallgatták a panaszkodók kívánságait. Rókusi sétánk során pedig az derült ki, hogy a Tesco éppúgy megosztja a közvéleményt, mint minden nagyobb, várost formáló beruházás. A Körtöltés utcában lakó Dudovits János fölháborodását nem is titkolva jelentette ki: - Uram, én több évig éltem Németországban, ahol agyon is ütnék azt, aki sűrűn lakott körzetbe, s nem a város mellé építteti az óriásáruházat. Mert ők tudják, hogy a lakóparkokba, zöld területre van szükség, netán közösségi házra, vagy sportpályákra. Hát nem ezeket kellett volna ide is építeni? tette föl haragos kérdését Dudovits úr. Egy mosolygós nagymama viszont nagy örömmel közölte: lám, csak eltűnt végre az a szemétdomb, meg gaztenger, ami a Franciahögyet csúfította. Amikor pedig éppen bevásárlásra induló házasszonyokat állítottunk meg, ilyen véleményt jegyezhettünk föl: . - Nagyon is jó, hogy lesz nekünk Tescónk, mert ez végre letöri a magas bolti árakat. S hogy miként vélekedtek a boltosok? Tömören fgy összegezhetjük a tőlük hallottakat: pánik nincs, s hamarosan úgyis kiderül, kit választanak a vevők... Bátyi Zoltán • Győri szomszédoló: „Lányok, színpadra III. Richárd és a friss vekni Napi ötezer vásárló fordul meg a győri áruházban. (Fotó: Rafai Gábor) Ünnep utáni csendnek nyoma sincs a győri Tesco áruházban. Legfeljebb arról venni észre, vége a húsvétnak, hogy eltűntek a csokinyuszik és a piros tojások a pultokról. A parkolóban persze ilyenkor akad hely, még akkor is, ha a belvárosból is sokan kilátogatnak a városszéli panelek közé - nagybevásárlásra. Szegedi szemmel óhatatlanul összehasonlftani próbál az ember: a kétezer négyzetméteres áruház is hatalmasnak tűnik, a nálunk épülő, közel húszezer négyzetméteres pedig egyenesen monstrumnak hathat majd a „kistestvér" mellett. Három éve a hazaiak sorában elsőként nyitott Tesco áruházat Győrben az angol tulajdonostársaság. Az áruház igazgatóját, Zelles Tibort a raktártérben sikerült utolérni, mint mondta, irodájában tölti a legkevesebb időt, az árurendelésen túl elsősorban a vevőkkel van elfoglalva. - A mi fizetésünkben benne foglaltatik, hogy köszönünk és elköszönünk a vásárlóktól. Ötvöznünk kell a klasszikus kereskedői magatartást a szupermarket nyújtotta előnyökkel. Az sem titok, hogy árban ma már nehéz újat mondani a vevőknek, hiszen minden cég arra törekszik, hogy nagy tételben szerezze be a portékát, s minél olcsóbban kínálja a vásárlóknak. Ezért azután a Tesco - méretei ellenére is a személyes kapcsolatra igyekszik nagy hangsúlyt fektetni. - Lányok, színpadra! Ezt szoktam mondani minden reggel a kollégáimnak. Higgye el, a vásárló kiszolgálása sem más, mint egy színielőadás. Márpedig, ha én jegyet váltok a III. Richardra, akkor egy jó előadást szeretnék látni. Nem érdekel, hogy fáradt-e színész, vannak-e családi gondjai. Engem az előadás érdekel. A vevőt pedig a választék és a jó kiszolgálás. Az 1300 négyzetméteres eladótér és a hozzá csatlakozó 700 négyzetméteres „kiszolgálótér" sajátos világ. Mint megbolydult méhkas működik, duruzsol egész nap. Átlag napi ötezer vásárlót szolgálnak ki Győrben, közel tízezer féle árucikkel. Tőkehúsból például napi 3 mázsa, hétvégén akár 7-8 mázsa is elkél, ehhez 10001200 mázsa kenyeret és több ezer liter tejet visznek a vásárlók. - A statisztikák szerint 20 ezer forintot költött minden család a húsvéti ünnepekben csak élelmiszervásárlásra. Ez hatalmas összeg. Nálunk is akadt olyan nap, amikor 8 ezer fölé emelkedett a vásárlók száma. Hogyan lehet ennyi embert megfelelően kiszolgálni? Például úgy, hogy az áruház számítógépes hálózata mindent nyilván tart, szinte az utolsó csirkecombig. A tizenkét pénztár bármelyikében fizetéskor egyszerűen „lehúzza" az okos gép a készletből, amit elvitt a vásárló. így benn, a raktárban másodpercre pontosan látják, mit kell kivinni az eladótérbe, vagy miből kell villámgyorsan.rendelni. - Szinte mindent a pesti központi raktárból kapunk. On-line hálózaton hívható le a rendelés. Kivéve a friss árukat. A tejet, kenyeret, tőkehús, felvágottakat győri és környékbeli cégek szállítják. De a zöldségeket, gyümölcsöket m^r a központi raktárból hozzák Győrbe. Ha kevés is, de akad néhány speciális tescós árucikk is: például tejet, száraztésztát a saját emblémájával ellátva rendeli meg a cég. Nem csak szegedi specialitás a bevásárlóturizmus. Akadtak évek, amikor az osztrákok éppen úgy megrohamozták a győri üzleteket, mint a szegedi boltokat a jugoszlávok. Ez ma már a múltté. A mi üzletfilozófiánk egyébként is a helyi vásárlókra épít. Nekünk őket kell hosszútávon, színvonalasan kiszolgálni. A bevásárlóturizmus ma van, holnap nincs. A győri Tescóban dolgozó száz kereskedő közül mindössze tíz tölt be „vezető" beosztást. Az angolos cégfilozófia elsősorban arra éptt, hogy mindenki tudja a dolgát és ha probléma akad, megoldja a saját szakterületén. - Nagyon fontos ismerni a vásárlói szokásokat. A győriek például rendkívül ragaszkodóak, ha egyszer megszoknak egy üzletet, szívesen járnak oda évekig. Kialakult például egy olyan törzsvásárlói réteg, amelyik szívesen jön el hozzánk vasárnap délelőtt bevásárolni. Amolyan szertartás féle ez, jóval több, mint egyszerű pénzköltés. Kifelé jövet az áruházból még végignézzük, milyen specialitásokat ktnál ez az áruházlánc. Többek között helyben sütött péksüteményeket és grillcsirkét, szűkebb iparcikkválasztékot és büféárukat. , Mennyivel különbözik majd a szegedi hipermarket, a győri szupermarkettől? Módi Szabó András, a Tesco sajtófőnöke szerint nemcsak méreteiben. - Magyarország talán legnagyobb hipermarketjét építjük most Szegeden. Nem elsősorban a határ közelsége miatt. Úgy értékeltük, hogy a szegedi vásárlók igényelnek egy ilyen hatalmas bevásárlóközpontot. Ami a leglényegesebb különbség a már működő - például a győri - Tesco és a szegedi között, az az, hogy itt úgynevezett nonfood árukat is kínálunk majd. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az élelmiszer mellett a mosógéptől a szögig, a metszőollótól az öltönyig szinte minden megkapható lesz. A szolgáltatások köre is sokkal szélesebb körű lesz Szegeden, mint Győrben: a kulcsmásolótól a cipőjavítóig, a ruhaigazftástól a hamburgeresig szinte mindent meg lehet majd találni a szeptember végén nyíló szegedi Tescóban. Közel 80 ezer féle árucikket kínálnak majd a tervek szerint. A néhány milliárdos építkezéshez - a működés során - többmilliárdos árukészlet kapcsolódik majd. Rafai Gábar