Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-17 / 90. szám

PÉNTEK, 1998. ÁPR. 17. HANGSÚLY 3 Mohi atomerőmű • Balassagyarmat (MTI) Szükségtelennek és a tér­ség számára kockázatosnak tartja a mohi atomerőmű el­ső reaktorának közelgő bein­dítását az Ipoly Unió. A civil szervezetben dolgozó szak­emberek úgy vélik, erőmű­építések helyett az energia­felhasználás hatékonyságá­nak javítására, az energiata­karékosság szolgálatában ál­ló beruházásokra kellene na­gyobb hangsúlyt fektetni. Meggyőződésük szerint előbb a jelenlegi energiafel­használásban rejlő tartaléko­kat kellene kiaknázni. A leg­inkább környezetbarát ener­gia ugyanis az, amit meg sem kell termelni. Az Ipoly Unió adatai szerint Magyar­országon egy dollár értékű áru előállításához háromszor annyi energiát használnak fel, mint a fejlett nyugati ál­lamokban, s a szomszédos Szlovákiában még ennél is rosszabb a helyzet. Teherautónyi határsértő • Rozsály (MTI) Ötvenkét határsértőt fog­tak el csütörtök hajnalban a határőrök a magyar-ukrán határon - tájékoztatta az MTI-t a határőrség szóvivő­je. Krisán Attila ezredes el­mondta, hogy Rozsály köz­ségnél a határőijárőr megál­lított egy IFA teherautót. A járművön 28 afgán, 11 indiai és 13 bangladesi utazott, va­lamennyien UkrajnábóL szöktek át magyar területre. A teherautót egy magyar ál­lampolgár vezette, akit em­bercsempészés alapos gya­núja miatt előállítottak. Finn utca • Pécs (MTI) Az eddigi, legnagyobb magyarországi finn ipari be­ruházás keretében két új üzem is épül az idén Pécsett. A Elcotec Magyarország Elektronikai Kft. több mint ötmilliárd, az Ensto Plastic Kft. pedig másfél milliárd forintos zöldmezősberuhá­zásba fogott, amelynek ün­nepélyes kezdeteként csü­törtökön elhelyezték a két új finn tulajdonú pécsi gyár alapköveit a város ipari parkjának Finn utcájában. Az Elcotec első magyaror­szági cégének igazgatója el­mondta: a jelenlegi és leen­dő közép-európai partnereik számára korszerű elektroni­kai termékeket előállító, 11 ezer négyzetméter alapte­rületű pécsi gyár őszre ké­szül el. Határrendészet • Siófok (MTI) Az immár hatodik Nem­zetközi Határrendészeti Konferenciának Siófok ad otthont április 20. és 22. kö­zött, amelyen 35 európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöt­tei vesznek részt. • Viharos megyei közgyűlés Algyőn * Új levéltár épül? Csongrád megye ön­kormányzata tegnap Al­gyön tartotta soron kő­vetkező ülését. Kemény és hosszú vita után dön­tött a testület arról, hogy a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-Rendelö­intézet igazgatói felada­tainak ellátásával dr. Ta­káts Istvánt bízzák meg. Ezt követően tulajdoni kérdésről, címzett támo­gatási pályázatok be­nyújtásáról határoztak. Többek között állami se­gítséggel épülne fel Sze­geden - a Somogyi könyvtár mellett - a me­gyei levéltár önálló épü­lete. A közgyűlés tagjai a me­gye legifjabb, tavaly óta ön­álló településén, Algyőn, a faluházban - a települési ön­kormányzat meghívására ­tartottak tegnap kihelyezett ülést. Miután dr. Piri József polgármester röviden ismer­tette a község jelenlegi hely­zetét, jövőbeni célkitűzéseit, a képviselők alapos vita után döntöttek a makói kórház igazgatói posztjának betölté­séről. Mint emlékezetes a kórház többmilliós adósság­állományának felhalmozódá­sát követően önkormányzati biztos, az elmúlt év októbe­rétől pedig megbízott igazga­tó irányította az intézményt. Most a közgyűlésnek két pá­lyázó közül kellett választa­nia. Ennek megtárgyalása során azonban elhangzott: az elmúlt napokban - az egyik jelölt érdekében - még „nyo­mást" is próbáltak gyakorol­ni a képviselők egy részére. A választást az is nehezítette, hogy a város szeretné ismét tulajdonába kapni a kórhá­zat. Ezért Makó képviselő­testülete javaslatban kérte a megyei közgyűlést arra, hogy dr. Takátsot nevezze ki. A kérést dr. Búzás Péter polgármester is megerősítet­te. Mindezt azonban néhány képviselő a testület kény­szerhelyzet elé állításának minősítette. Végül a - bújta­tott politikai érdekek által is motivált - vita után a 36 esz­tendős dr. Takáts István ka­pott többségi szavazatot, így ő lett a kórház új igazgatója. Nehezen sikerült határozni a közgyűlés mellett működő terület- és gazdaságfejleszté­si bizottság elnökének szem­élyéről. A közelgő választá­sok hatására e napirend sem volt mentes a politikai fel­hangoktól, amelyeknek hatá­rozott felkéréssel vetettek véget. Végül ezért is szület­hetett kompromisszumos megoldás: a ciklus végéig az eddigi alelnök, Katona Lász­ló látja majd el a feladatot. Ezt követően - vélhetően ­az érvek és ellenérvek han­goztatásában kissé megfáradt képviselők, egyetlen ellenve­tés nélkül elfogadták a tava­lyi költségvetésről készült beszámolót és megalkották a zárszámadási rendeletet, va­lamint módosították az 1998­as költségvetést. A ritkán tapasztalható, felfokozott érdeklődés az 1999. évi címzett támogatási pályázatokkal kapcsolatban ismét megmutatkozott. A közgyűlés tagjainak többsé­ge a részletek taglalása után azzal értett egyet, hogy a me­gyei önkormányzat Makó várossal közösen pályázzon a dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház rekonstrukciójához szükséges támogatásra, de az öt helyett most csak 2,5 mil­liárd forint értékű beruházási terv megjelölésével. A szen­tesi kórház diagnosztikai tömbjének megvalósítása ér­dekében viszont - példaérté­kűen - Csongrád és Szolnok megye együtt igényli az álla­mi segítséget. Az új megyei levéltár építése szintén a ter­vek között szerepel. Az erre vonatkozó javaslatok közül azt a variációt támogatta a testület, hogy a beruházás Szegeden - a Somogyi könyvtár melletti üres, e cél­ra fenntartott telken - való­suljon meg, természetesen címzett támogatás igénybe­vétele mellett. A közgyűlés a késő délutánba nyúló tanács­kozáson - többek között ­beszámolót hallgatott meg a megye közbiztonságáról, a határőrizeti feladatokról, a polgárőrség munkájáról is. N. Rácz Judit • Fiókhálózat nélkül is lehet Az elsö nonstopbank Közép-Kelet-Európa el­ső „direktbankja", a Bank Austria Creditans­talt nonstopbankja látta vendégül az újságírókat tegnap délelőtt Szegeden a Royal Szállóban egy sajtóreggeli keretében. A hazai piacon eddig nem létező banki formát Kovács Ju­dit főosztályvezető és Orosz Tamás osztályvezető mutatta be a megjelenteknek. A direkt­bank olyan központi helyről irányított szolgáltatás, amely fiókhálózat fenntartása nélkül, különféle kommunikációs csa­tornákon - telefonon, faxon, postai levélen - keresztül szol­gálja ki az ügyfeleit. Ez jelen­tősen eltér a már itthon is mű­ködő telebankoktól, mivel semmiféle hagyományos banki hálózathoz nem kapcsolódik, de saját ügyfelekkel és termék­körrel rendelkezik". (A bank szolgáltatások ugyanis jelentős részben tipizálhatók, automati­zálhatok, nem csoda hát ha Németországban már jelenleg is 33 direktbank működik.) Itt­hon munkanapokon reggel nyolctól este nyolcig a szak­képzett munkatársak szem­élyesen, azaz élőhangon fo­gadják a hívásokat, az egyéb időszakban a banki ügyeket ­átutalásokat, állandó megbízá­sokat, betétlekötés stb. - tele­fonautomata segítségével lehet intézni. Az egyedi igények szerint választható, nonstop bázis,, illetve nonstop bónusz csomag különböző szolgáltatá­sokat tartalmaz, ezekhez auto­matikusan Cirrus Maestro va­lamint Eurocard Mastercard nemzetközi bankkártya is jár. A nonstop betétszámla pedig olyan napi kamatozású látra szóló takarékbetét, amely az éves átlagos egyenleg alapján sávos kamatprémiumot fizet. Bárki termékismertetőt kér­het a banktól a helyi tarifáért hívható információs vonalon, vagy Interneten keresztül te­remthet vele kapcsolatot. A ki­választott szolgáltatás a legkö­zelebbi postahivatalban történő egyszeri adategyeztetés után vehető igénybe. K. A. Apor Vilmos emlékére • Gyula (MTI) Ezerkétszáz Csongrád és Békés megyei gyermeket várnak a szeged-csanádi ka­tolikus egyházmegye hitta­nosainak hétvégi gyulai ta­lálkozójára. Az összejövetel­re az április 18-án a Körös­parti városban egykor plébá­nosként tevékenykedő, nem­rég boldoggá avatott Apor Vilmos püspök tiszteletére szervezett program kereté­ben kerül sor. o Nemcsak Internet a Sulinet Tanulnak a tanárok is / ó kis balhé ez itt a nagy kampányolás közepette. Egy újabb alkalom, amikor főműsoridőben minden frakci­óvezető, pártvezér- és szakértő kifejthette az álláspontját. Ja, hogy melyik ügyre gondolok, éppen, a sok közül. Történetesen a rádiótelefonok lehallgatása körüli mizé­riára, mely azért pattant ki, mert az ellenzék szerint a kémminiszter egy maszek cég segítségével szerzi be a többszázmilliós berendezéseket. A bozontos szemöldökű miniszter modortalansággal kevert barátságtalanságával ezúttal nemcsak a kíváncsi újságírókat hessegette el, de még a parlament nemzetbiztonsági bizottságának is fi­tyiszt mutatott. Semmi vész, eddig is tudtuk, hogy ezek a bizottságok vetekednek a legendás sóhivatalokkal; se ha­táskör, se eredményesség. A laikus állampolgár felhagyott azzal a szokásával, hogy kapkodja a fejét, hiszen a szakmai problémák köntö­sébe öltöztetett politikai ökölharcot már nagyon unja. Rá­adásul hiába jön a független szakemberek hadserege, le­gyen az a műegyetem rektora, vagy hosszú szakállú aka­démikus, akkor se hisszük el, hogy a rádiótelefonokat nem hallgatja le senki Ez amúgy természetes és szüksé­ges dolog. Otthoni és munkahelyi vonalainkat mindig is figyelemmel követhették az éppen arra illetékesek, miért kellene, hogy másképp legyen ez a mobiltelefonok eseté­ben. Arról nem is beszélve, hogy igen nagy előszeretettel használják ezeket a ketyeréket a bűnözők is, kedvelik ők is a fejlett infrastruktúrát és a korszerű technológiát... AJ agy kérdés azonban, hogy ki fizesse a kémeket. A 1V kormánydöntés értelmében a szolgáltatóknak kell megvenni a lehallgatóberendezések árát, úgyhogy ez bi­zony megfog jelenni a telefonszámlánkban. A titkosszol­gálati beszerzéseknél pedig csak reménykedhetünk, hogy ezúttal nem maszek cégek extraprofitja fogja növelni a költségvetési hiányt. A Sulinet programba bekapcsolódó iskolák vezetőinek és informati­kával foglalkozó taná­rainak szerveztek szak­mai fórumot Szegeden. A programban Csongrád megye élen jár, hiszen itt kötötték be a legtöbb tanintézményt az Inter­netbe - egészen ponto­san 72 iskolát. Bár a hivatalos definíció szerint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sulinet programja a közép­iskolák Internetre kötését célozta meg, a terven túl több általános iskolát és kollégiumot is bekötöttek a számítógépes világhálózat­ba. Jelenleg már 720 hazai intézmény kapta meg fel­hajtóját az infosztrádára, a nyárra pedig végeznek a szakemberek, s az összes első körben nyertes intéz­ményben internetezhetnek a nebulók. Egészen ponto­san: 525 középiskolában, 238 általános iskolában és 39 kollégiumban. A nagy­szabású fejlesztési program keretében mintegy 10 ezer korszerű multimédiás PC-t telepítenek a sulikba. A közhiedelemmel ellen­tétben a Sulinet program nem egyenlő az iskolák In­ternettel való ellátásával. Nagyon komoly feladatok kell végrehajtani emellett, hiszen folyik a tanárok to­vábbképzése, valamint pá­lyázatokat írnak ki a korsze­rű technikát felhasználó multimédiás „tankönyvek" elkészítésére, internetes tar­talmak fejlesztésére - derült ki Könczöl Tamásnak, a mi­nisztérium informatikai fő­A számítástechnika az összes tantárgyat segítheti. (Fotó: Gyenes Kálmán) osztálya munkatársának tá­jékoztatójából. A tanári továbbképzésre 1 milliárd forintot szán a minisztérium. Az országban 50 képző- és referenciaköz­pontot hoztak létre e célból, Megyénkben a négy intéz­ményből egyik a csütörtöki szakmai fórumnak is helyt adó pedagógiai és közműve­lődési szolgáltató kht. - ré­gebbi és ismertebbe nevén a pedagógiai intézet. A Sulinet program nem csak a számítástechnika ok­tatását akarja forradalmasí­tani, szeretnék, ha a gyere­kek más tantárgyak eseté­ben is használnák az isme­retek megszerzésére a háló­zatot, a multimédiás oktató­anyagokat. így a tanári to­vábbképzésben sem csak a számítástechnikát oktatók vehetnek részt, hanem az egyéb humán és reál szako­sok' is beiratkozhatnak az alapfokú tanfolyamokra. A hálózatok telepítésével kap­csolatban egyébként még bizonytalan, hogy miként ismeri el a minisztérium a rendszergazdai feladatokat ellátó pedagógusok plusz­munkáját. Szóba kerülhet a minőségi bérezés, vagy az órakedvezmény. Nagyobb intézményekben, ahol leg­alább 4 labor van, főállású rendszergazdát lehet foglal­koztatni. Bár az Internet mindenki számára elérhető és használ­ható, a Sulinetnek lesznek nem publikus, csak a tanin­tézményekből elérhető olda­lai. így például tárgyalnak multimédiás CD-t készítő cégekkel, amelyek az isko­lák rendelkezésére bocsáta­nék adatbázisaikat. De ugyancsak a zárt oldalakhoz tartozna az a statisztikákat is tartalmazó közoktatási adat­bázis, melyet a minisztérium az érintett iskolákkal közö­sen állítana össze, elektroni­kus kérdőívek segítségével. Takács Viktor Ki fizeti a kémeket?

Next

/
Thumbnails
Contents