Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

SZERDA, 1998. APR. 1. BELFÖLD 3 a röviden Kétnyaras compók • Tiszafüred (MTI) Megkezdte tavaszi halte­lepítési akcióját kedden Ti­szafürednél, a Tisza-tavon a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz). Az or­szág egyik legkedveltebb horgászvizébe 20 millió fo­rint értékben juttatnak hala­kat. A haltelepítés során száz-száz mázsa háromnya­ras és egynyaras ponty kerül a vízbe: a háromnyarasok 1,3 kilogramm, míg az egy­nyarasok 2,5 dekagramm át­lagsúlyban. A ponty mellett kétnyaras compókkal is gya­rapítják a tó halállományát. Ez a halfaj elsősorban azért hasznos, mert a turisták és horgászok szórakozását megkeserítő csípőszúnyogok lárváit kedvenc táplálékként fogyasztják. Logisztikai központ • Szentgotthárd (MTI) Kijelölték a Szentgotthár­di Ipari Parkban azt a 4-5 hektáros területet, amelyen a kis- és középvállalkozások segítésére hivatott logiszti­kai központot építik majd fel. A logisztikai bázis tech­nikai, infrastrukturális és szervezési hátteret kíván te­remteni az ipari parkban mű­ködő cégek raktárgazdálko­dásához, ami minden bi­zonnyal javít majd az anyag­ellátás, az áruellátás, sőt az értékesítés színvonalán is. A tervek szerint mindezt pro­fitorientált vállalkozásként, korszerű szolgáltatást nyújt­va kínálják majd. Közintézmény­fejlesztés • Nyíregyháza (MTI) A tervek szerint az idén másfélmilliárd forintot köl­tenek Szabolcs-Szatmár-Ele­reg közintézmény-hálózatá­nak fejlesztésére. A legna­gyobb beruházás a fehér­gyarmati és a vásárosnamé­nyi gyógyintézet fúziójából létrejött Szatmár-Beregi Kórház rekonstrukciója, amely az ezredfordulóra fe­jeződik be. A megyei tüdő­gondozó-hálózat fejleszté­sére 173 millió forintot köl­tenek. Baktalórántházán, Fehérgyarmaton, Gávaven­csellőn, Nagykállóban, Nyír­egyházán és Tiszalökön korszerűsítik az épületeket, és lecserélik a röntgengépe­ket is. Hat lopott auté • Tompa (MTI) Hat lopott autót állítottak meg a határőrök a jugoszláv határon, Tompa térségében. Az autókat 5-8 méterre a ju­goszláv határtól állították meg egy földúton. Feltehető­en szervezett csempészakció volt, mert a túloldalon nagy járműmozgást észleltek, ami arra utalt, hogy már várták a szállítmányt. Mind a hat jár­mű vezetője kereket oldott, átszökött a jugoszláv oldal­ra, ahol a magyar határőrök már nem üldözhették őket. Két Mercedes, két Nissan, egy VW Golf és egy Audi személygépkocsi került meg, valamennyin hamis rend­szám volt. • A haszon maximális, a költség minimális Európa: nemzeti vállalkozás „Euróra": Szent-lványi István frakcióvezető (SZDSZ), deákosok gyűrűjében. (Fotó: Schmidt Andrea) Történelmi jelentőségű dátum az Európai Unió­val tegnap elkezdett csatlakozási tárgyalás, magyar érdek a csatla­kozási folyamat mielőb­bi befejezése - hangsú­lyozta Szent-lványi Ist­ván tegnapi, szegedi sajtótájékoztatóján. A Szabaddemokraták Szö­vetsége parlamenti frak­cióvezetője, Szent-lványi István tegnap Csongrád megyében járt. „Eurórával" kezdődött, lakossági fórummal végző­dött az SZDSZ-es politikus Csongrád megyei munkanap­ja. „Euróra" címmel rendha­gyó Európa-órát tartott a De­ák Gimnáziumban, majd ta­lálkozott a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével és osztályelnö­keivel. Szent-lványi István Szeged interregionális szere­péről az SZDSZ itteni or­szággyűlési képviselőjelöltje­ivel cserélt véleményt, majd egyetemi oktatókkal és diá­kokkal beszélgetett a Szegedi Universitasról mint eukon­form oktatási formáról. Az esti makói lakossági fórum középpontjában a magyar-ro­mán határmenti együttműkö­dés, a Makó és Nagyszent­miklós közötti mikro euroré­giós megállapodás előkészí­tése állt. Szeged alkalmas a regio­nális, interregionális szerep­re - hallottuk az SZDSZ ve­zető politikusának sajtótájé­koztatóján. Az állítást szak­területük érvrendszerével tá­mogatták a párt szegedi or­szággyűlési képviselőjelölt­jei is. Az SZDSZ az elsők kö­zött fogalmazta meg, hogy Magyarországnak csatlakoz­nia kell az Európát összefo­gó intézményrendszerhez, ezért dolgozott a Horn-kor­mány tagjaként is. A követ­kező négy év a nemzet közös vállalkozásának időszaka lesz - ígérte Szent-lványi, aki szerint itthon a polgárok felkészítésének és felkészü­lésülésének, a jogrendszer teljes harmonizációjának időszaka következik. Az a cél, hogy az uniós csatlako­zás hasznát maximalizáljuk, költségeit minimalizáljuk. Azt pedig tudatosítani szük­séges, hogy az EU-hoz való csatlakozás nem egyenlő mértékben lesz előnyös vala­mennyi régió, gazdasági szektor és társadalmi csoport számára. A sikerhez elen­gedhetetlen - véli Szent-lvá­nyi - a hazai intézményi hát­tér megteremtése, így példá­ul a csatlakozási tanács me­galakítása. A „csatlakozási partner­ség" intézményét üdvözölte az SZDSZ szakértő politiku­sa, aki szerint érdekünk a szomszédos országok csatla­kozásának segítése. Ú. I. Aki kimarad • Budapest (MTI) Sem a Nyugdíj-, sem az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat nem vesz részt a Postabank Rt. tervezett alap­tőke-emelésében - határoztak kedden a testületek közgyűlé­sei. A nyugdíjbiztosítónál tar­tott sajtótájékoztatón Szeremi Lászlóné elnök közölte: jelen­leg 17 százalékban tulajdono­sai a pénzintézetnek. Ha meg­valósul a tervezett 24-28 mil­liárd forintos tőkeemelés, a tulajdonhányad 7-8 százalékra csökken ugyan, de a nyugdíj­biztosító szerint még ez is le­hetőséget nyújt arra, hogy be­leszólhassanak a bank tevé­kenységébe.A nyugdíjbiztosí­tó mindazonáltal azt szorgal­mazza, hogy a tőkeemelést követően megkötendő szindi­kátusi szerződésben őket is vonják be abba a szűk tulaj­donosi körbe, amely közösen lép fel a bankot érintő minden kérdésben. ## Öngyújtás fi • Derecske (MTI) A derecskei rendőrőrsön felgyújtotta magát egy hely­beli férfi - közölte az MTI­vel kedden Kiss János rend­őr százados, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitány­ság titkárságvezetője. B. Endre derecskei lakost hétfőn bűncselemény elkö­vetésének alapos gyanúja miatt állították elő a rend­őrök. Az őrs előállító helyi­ségében a fiatalember a nála levő gyufával szándékosan meggyújtotta a ruháját. A szolgálatos rendőrök ezt ész­lelve, azonnal eloltották a tü­zet, B. Endre nyolc napon belül gyógyuló égési sérülést szenvedett. Az ügy körülmé­nyeit a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálja. B. Endrével szemben - szemérem elleni erőszak bűntette miatt - őrizetbe vé­tel mellett folyik a nyomo­zás. Tocsik, Suchmcm és társaik • Budapest (MTI) „Minél kevesebből ússzuk meg!" Ez az elv vezérelte a gazdasági döntések kialakítását a Bokros-csomag idősza­kában - mondta Such­man Tamás szocialista országgyűlési képviselő, volt privatizációs minisz­ter, akit kedden tanú­ként hallgattak meg a 804 millió forintos siker­díjáról ismert Tocsik Márta és nyolc társa el­len indított bűntetőper­ben. Az első fokon eljáró Fő­városi Bíróságon Suchman Tamás úgy vélekedett, hogy az önkormányzati belterületi földek privatizációját előse­gítő alkufolyamat közgazda­ságilag szükséges és jó volt Tocsik Márta 10 százalékos sikerdíja pedig többek között azzal magyarázható, hogy az önkormányzati igényeket koordináló és képviselő iro­dák is hasonló arányú díj­azásért végezték munkáju­kat. A privatizációs minisz­ter ugyanakkor a tanácsadó­nő esetében a sikerdíj 3 szá­zalékos mértékét tartotta volna optimálisnak, de ­mint mondta - az alkufolya­mat leállításának nem volt erkölcsi-politikai alapja. Tocsik Mártával hivatalos megbeszélése a volt tárca nélküli miniszternek nem volt. Személyesen egyszer beszéltek egymással. Akkor Szokai Imre, az ÁPV Rt. igazgatóságának volt elnöke, a per harmadrendű vádlottja, mutatta be neki Tocsik Már­tát. Emlékezete szerint a há­rom perces találkozón a si­kerdíj vonatkozásában ön­mérsékletre intette a tanácsa­dónőt, továbbá arról érdek­lődött, hogy milyen adatok alapján készíti elő az önkor­mányzatokkal a megegyezé­seket. Látva a Tocsik Mártá­nál lévő tetemes mennyiségű kimutatást, megjegyezte: így könnyű! Suchman Tamás a továb­biakban elmondta: az önkor­mányzati belterületi földek privatizációjával kapcsolatos alkufolyamat technikai rész­leteit nem ismerte. Munka­társai 1996 tavaszán arról tá­jékoztatták, hogy a munka további szakaszainak elvég­zésére pályázatot írnak ki. (Ezt a pályázatot is Tocsik Márta nyerte el 1996 nya­rán.) Tevékenységének parla­menti ellenőrzéséről szólva a volt privatizációs miniszter kiemelte: a mai napig sajnál­ja, hogy 1996 szeptemberé­ben, amikor Dávid Ibolya országgyűlési képviselő in­terpellációjában azt kérdez­te, nem tartja-e soknak a si­kerdíjat, ő úgy válaszolt, soknak tűnik, de törvényes. A tanú a tárgyaláson el­mondta: a válasz mögött parlamenti titkárságának ak­kori téves információi hú­zódtak meg, amelyek szerint a sikerdíj összege mintegy 300 és egynéhány millió fo­rint lett volna. Zana Tibor közgazdász, a vezérigazgató titkárságának munkatársa ­később ügyvezető igazgató­helyettes - tanúvallomásá­ban elmondta: feladatai közé tartozott többek között a döntéselőkészítés, az előter­jesztések véleményezése. Ennek során találkozott To­csik Márta aláírásra váró megbízási szerződésével, amelyhez több megjegyzést fűzött. Formailag kifogásolta például, hogy korábbi dátu­mok szerepelnek az önkor­mányzatokkal kötött meg­egyezéseken, mint Tocsik Márta megbízási szerződé­jegyzet Klasszis A hajnalt Aurórának nevezték... Visszhangosan szólalt meg a kórus az iskolai ünnepségen. Még anno, a rendszerváltás előtt, mikor azt az egy októberi hajnalt ünnepelni kötelező volt. Félő, az ezredforduló utáni isko­lákban, a tornatermi ünnepélyeken a kórus azt zengheti, hogy: „Euróra", ma ez a hajnal neve. Akkor már rég EU-tagként tartják számon hazánkat, ünnepi szónokla­tokba foglalják az idei március utolsó napján történte­ket. S csak azzal vigasztalódhatnak, hogy nem ez lesz az egyetlen történelmi fordulat, mely elveszítette fényét, mert ünneppé kopott. Talán nem lenne szabad ennyire előre szaladni az időben, s összehasonlítani régmúlt és sosemvolt ünnep­ségeket. Hiszen még előttünk a világ, pontosabban EU­RÓPA, csupa nagybetűvel. Még ovisok vagy kisiskolások azok, akik majd valóban élvezik annak az országfának a gyümölcsét, melyet most ültetnek át. Miattuk, a mi cse­metéink miatt gondolunk újra mindent, még a múltun­kat is. Próbáljuk túlélni a jelent. Elképzelünk egy olyan jövőt, mely már nem a miénk, hanem az övék. Fogal­munk sincs, milyennek is álmodjuk gyerekeink felnőtt korát, keveset tudunk, inkább csak sokat remélünk a szép, új világtól, ami itt és most és nekünk: EURÓPA. Egy klasszissal jobb lesz! Ezt szinte mindenre vonat­koztatják azok, akik olyanokat győzködnek az unió hasz­náról, akiket úttörőtáborok csillag túrái, régi VIT-ek, odesszai barátságvonatok, brigádtalálkozók emlékképei melengetnek, akik számára föl nem fogott, mert meg nem tapasztalható szabadságfok a brüsszeli NATO-köz­pontba belépni vagy az Európai Unió bölcsőjét ringató Benelux államokban kószálni. Ö tt, valahol távol, Európában most tárgyalnak és döntenek rólunk. De itt és tapintható jelenünkben elhatározhatjuk: fölkészülünk, ha addig élünk is! Föl­vértezzük magunkat nyelvtudással, magabiztossá for­máljuk mimikánkat, miközben mindenre készen alkal­mazkodóvá lazítjuk izmainkat. így, elhatározásoktól és tervektől csillogó szemmel egy klasszissal jobban nézünk ki - a tegnapi fordulatot köszöntő mai, szép hétközna­pon. A termelőkön csattan az ostor • Budapest (MTI) Kormányállásfoglalást és segítséget sürget a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége - a MOSZ el­nöksége. A legnagyobb mezőgazdasági érdek­képviseleti szervezet ve­zető testülete azért tartot­ta elengedhetetlenül fon­tosnak, hogy felhívja a kormány figyelmét a cu­korrépa-termelök helyze­tére, mivel véleménye szerint az több éve folya­matosan romlik, és mára már tarthatatlanná vált. Az ülésen elfogadott közle­mény szerint a jelenlévők egyet értettek abban, hogy a kormánynak határozottan ál­lást kell foglalnia amellett, hogy a belföldi cukorigényt hazai termelésből kell fedez­ni. Az elnökség állásfoglalása ugyanakkor leszögezi: a MOSZ nem kíván rendkívüli előnyöket a cukorrépa ter­mesztőknek, csak annyit kö­vetel, hogy a kormány bizto­sítsa a mezőgazdaságnak eb­ben az ágazatában az Európai Unió normáinak betartását. A MOSZ szerint ugyanis jelen­leg a termelők kényszerpá­lyán mozognak és szó sincs valódi piaci helyzetről. A ter­melők kiszolgáltatottságát mutatja - hivatkozik a statisz­tikára az elnökség - hogy 1995-ben a betakarított cukor­répa terület nagysága több mint 123 ezer hektár volt, ez a terület 1998-ra 82 ezer hektár­ra csökkent. Az uniós orszá­gokban az ágazati jövedelem 60 százaléka jut a termelőnek, hazánkban pedig csak 45-55 százaléka. Az elmúlt 8 évben a cukor­répa felvásárlási ára 269 szá­zalékra növekedett, a fogyasz­tói ár pedig 331 százalékra nőtt. Ezzekkell az adatokkal az elnökség bizonyítva látja, hogy nem a teljes ágazat hely­zete romlik, hanem csak a ter­melőké. A termelők azt is sé­relmezik, hogy a felvásárlási árak a tavalyival megegyező­ek, holott az infláció 18 szá­zalékos volt. Újra eladó a Polgári Bank • Budapest (MTI) A Pénzintézeti Központ Bank Rt. hamarosan értéke­síti a tetemes veszteséget felhalmozó és ezzel a PK ta­valyi eredményeit is lerontó Polgári Bankot - jelentette be Pusztai Viktor, a pénz­ügyi intézmény elnök-vezér­igazgatója a bank közgyűlé­sét követő sajtótájékoztatón kedden. A vezérigazgató sem cáfolni, sem megerősí­teni nem kívánta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a veszteséges bankot egy, az IBUSZ Rt. vezette konzorcium venné meg. A tervek szerint a vevő két részletben még idén megvá­sárolná a Polgári Bankot. Ez tavaly 500 millió forintos veszteséggel zárta az évet, ezzel 80 millió forintra csök­kentve a PK 200 millió fo­rintra tervezett nyereségét.

Next

/
Thumbnails
Contents