Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-14 / 87. szám

KEDD, 1998. APR. 14. BELFÖLD 3 ÉÉrT T , J& röviden A város napja • Debrecen (MTI) „Debrecent áldozattal kell szeretni, olyan elszántsággal mint, amilyen a szüleinké volt". E szavakkal köszöntötte Szabó Magda író, Debrecen díszpolgára a városi közgyűlés ünnepi ülését. Tavaly decemberben nyilvánították a város napjává április 11-ét. Háromszázöt évvel ezelőtt ezen a napon, 1693. április 11-én a bécsi kancellárián írták alá a Debrecent szabad királyi várossá nyilvánító nyilatkozatot. A város napján rendezett ünnepi közgyűlésen Szabó Magda ,rettenetesen különleges városnak" nevezte Debrecent, amely valódi városállam volt a történelem során, szigorú és kegyetlen. Földész társulatok • Gyula (MTI) A gyulai földész társulatok története 1858-1974 címmel Békésben megjelent Jároli József történész munkája, amely a tiszántúli megye egykori' székhelyén tevékenykedő, a magyar és a német gazdákat külön-külön tömörítő, vallásos indíttatású jellegzetes társadalmi szervezetek tevékenységét mutatja be és értékeli. A könyv az utóbbi másfél évszázad civil társadalmának különleges, középkori gyökerekből táplálkozó gyulai szerveződését, a katolikus parasztgazdák két társulatát mutatja be. Gyula magyarvárosi földész társulata 1858-tól a hasonló polgári szervezetek 1948-as szétveréséig tevékenykedett, a németvárosi foldészek szervezete pedig 1861-tól az 1970-es évekig, miután a németek háború utáni kitelepítése és szovjet kényszermunkatáborokba hurcolása után a hivatalosan nem működő társulat csöndben tovább élt. Gyülekezeti ház • Vác (MTI) Új gyülekezeti házzal gyarapodott a váci református egyházközség. A vasárnap átadott tízmillió forintos költséggel létrehozott istentiszteleti hely részben a hívők önkéntes munkájának kialakított eredménye. Vácon hozzávetőleg 4 ezer református hívő él, s eddig csupán egy templomban gyakorolhatták vallásukat. Mostantól az űj gyülekezeti házzal a város déli részén lakó reformátusok otthonuk közelében járhatnak istelentiszteletre, keresztelőre, tarthatják az egyházi esküvőt, s látogathatják a különféle szertartásokat. Erdősítés • Zalaegerszeg (MTI) Mezőgazdálkodásra alkalmatlan kárpótlási földjeiket egyre többen erdősítik a zalai tulajdonosok; ehhez az állami támogatási rendszer és az erdészeti szolgálat is megfelelő pénzügyi, szakmai ösztönzést ad. A mostani tavaszon már rangsorolni kellett az igényeket; összesen 120 hektárnyi új telepítésre adtak be pályázatot, de ebben a fordulóban csak az egyharmadát tudták finanszírozni. Csaknem mindenütt az őshonos, nemes fafajokat telepítik. • Balatoni nyitány A 152. hajózási évad A balatonfüredi kikötőben sokan várták a Siófokról érkező Kelen hajót a 152. balatoni hajózási évad első napján, szombaton. A Kelen Füredről Tihanyba hájózott tovább. (MTI Telefotó) • Tíz helyett tizenkét pont Európai Szociális Charta • Budapest (MTI) Hazánk a kötelező tíz helyett feltehetően az Európai Szociális Charta tizenkét cikkelyét ratifikálja - közölték a Munkaügyi Minisztériumban. Az európai uniós „belépőként" is értelmezhető charta ratifikálásáról a következő parlament dönt, de a szociális partnerekkel történt egyeztetés után a kormányzat már előkészítette a megerősítést. A charta ratifikálására vonatkozó szabály szerint a 19 cikkely közül legalább tíz megerősítése kötelező, de a tízből ötöt az egyezmény hét alapelvárása közül kell kiválasztani. A hét alapelvárás közül hazánk feltehetően a foglalkoztatás elősegítésére, az érdekvédelmi szervezetek szabad alakítására, a kollektív tárgyalásokra, a társadalombiztosításra, a családi jogokra vonatkozó cikkelyeket ratifikálja. Az alapelvárások között szerepel még két - de az öt másik előírás vállalását követően már nem kötelező - cikkely. Ezek: a hátrányos helyzetben lévők segítésére, a bevándorló munkásokra és családjukra vonatkozó szabályok. Az alapelvárásokon kívüli Magyarország vállalja az igazságos, a biztonságos és egészséges munkafeltételekre, a dolgozó nők védelmére, a pályaválasztási tájékozódásra, az egészség védelmére, a szociális jóléti szolgáltatásokra, az anyák és a gyermekek szociális, gazdasági védelmére vonatkozó előírásokat. A chartát 1961ben az Európa Tanácshoz tartozó országok írták alá. Az abban foglaltak teljesítését az Európai Unió is alapvető követelménynek tekinti. A ratifikálás ezért az uniós csatlakozás egyik kritériuma. A vállaltak teljesítéséről a ratifikáló államoknak kötelező részletes beszámolókat készíteni. Ezeket a jelentéseket az Európa Tanács szakmai bizottsága alapos elemzésnek veti alá. • Húsvéthétfő nunciusi misével Regnum Marianum • Budapest (MTI) Odafigyelő részvétet, megértést, a szívek megnyitását hirdette feltámadás napi miséjén Karl-Josef Rauber érsek, az Apostoli Szentszék magyarországi nunciusa, a budapesti Zoborhegy téri Regnum Marianum plébánián hétfőn. „Üdvösségünk a keresztben van, és a kereszt által engesztelődhetünk ki Istennel" - mondta. Rauber érsek „belső változást" sürgetett, azért, hogy az élet dolgait jobban megismerhesse az ember, a hit révén pedig feltárhassa az élet mélyebb értelmét. Napjaink világában önmagunk elől menekülünk, az anyagi javakat hajszoljuk ahelyett, hogy megbékélnénk Isten adta lelkünkkel és megnyitnánk szívünket egymás előtt, mint Krisztus tette - fogalmazott. A nuncius szentmiséje végén II. János Pál pápa különleges áldását osztotta ki az egybegyűltekre. Gratulált az új templomhoz, amelynek tervét és makettjét évekkel ezelőtt a pápa megáldotta, és a példás együttműködés gyümölcseként könyvelte el, hogy a Regnum Marianum felépült azután, hogy 1951-ben Rákosi Mátyás rendeletére lerombolták. Hajnal György, a Regnum Marianum plébánosa azt hangsúlyozta, hogy az egyház él és az embert szolgálja. Bírálta az elanyagiasodást, a fogyasztói társadalmi viszonyokat és a valódi szellemi, lelki, erkölcsi értékeket szegezte velük szembe. A Galga-menti gyermeknéptánckar és népi zenekar műsora után Kerekes Károly ciszter apát megnyitotta az ezeréves magyar kultúrából ízelítőt adó kiállítást a Regnum Marianum színháztermében. A gyűjtemény eddig még a nagyközönség elé nem tárt értékekkel is szolgál, azokkal az anyagokkal, amelyek az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus 60. évfordulóján mutatják be a Magyarországon működött, illetve ma is működő férfi szerzetesrendeket. • Felkészülés az EU-integrációra Vámos könnyítések igénye • Budapest (MTI) A pénzügyi tárca 20 vámügyi átmenti könnyítést lát szükségesnek az EU-csatlakozás idejére. Ezek döntő hányada olyan, a FÁK országokból származó nyersanyagok behozatalához kapcsolódik, amelyek jelenleg vámmentesen érkeznek Magyarországra, de az Európai Unióba csak vám megfizetése után vihetők be - mondta Beszteri Sára, a PM föosztályveztöje egy közelmúltban rendezett konferencián. Az EU előzetes felmérése alapján a csatlakozásig még 760 ponton kell kiigazítani a magyar vámtörvényt, „bár reméljük, hogy sikerül bebizonyítanunk: olyanokat kérnek rajtunk számon, amit mi már majdnem teljesítettünk" hangsúlyozta Beszteri. A magyar tárgyalási stratégia szerint 2000 végére e területen megteremtődjenek a csatlakozáshoz szükséges feltételek. Erre esélyt ad, hogy az 1999-ben esedékes vámtörvény-módosítás kiterjed az EU-ban alkalmazott „gazdasági vámeljárások", a kötelező vámtarifa- és származási információs rendszer teljes adaptációjára. Ezután már alig marad módosítani való. A közeljövő kiemelt feladata a magyar pénzügyi ellenőrzési rendszer átalakítása is. Alapfeltételként Magyarország már vállalta, hogy megerősíti a vám- és adóhatóság létszámát, vezetését, és pénzügyi támogatását. A pénzügyi ellenőrzést kétszintűvé teszi, ami azt jelenti, hogy egy külső EU, és egy belső ellenőrzési szervezetnek is működnie kell. Ez magyar részről az Állami Számvevőszék, és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda lesz, melyek már együttműködési megállapodást is kötöttek erről. Az EU negyedévenként ellenőrzi majd a külső pénzügyi források felhasználását. Ma már tudni lehet, hogy Magyarországnak a csatlakozás után a GDP 1,27 százalékát kell befizetnie az EU kasszájába, ami az idei tervezett GDP-t figyelembe véve mintegy 110 milliárd forintot tenne ki. Ennek az 1,27 százaléknak állandó részét az agrárilleték, a vám, és az áfabevétel 25 százaléka képezi. Amennyiben ezek a források nem teszik ki a GDP 1,27 százalékának megfelelő összeget, a nemzeti költségvetésnek kell kiegészítenie azt. A közeljövőben ezért is értékelődik fel a pénzügyi ellenőrzés szerepe, és válik kiemelt feladattá annak intézményi fejlesztése. múlt Meglepetések Tjúsvét volt, a médiumok fölerősítették az egyházi FI emberek hangját, utána úgyis újra elnyomja a harangszót a szokásos hétköznapi csörömpölés. A HVG április Il-ei számában Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt faggatták, többek között arról az esetről, amikor négy évvel ezelőtt megbírálta Paskai László bíborost, amiért a prímás meglátogatta a betegágyban fekvő Horn Gyulát: „Mi többen úgy érezzük - egyházpolitikáikig is -, hogy a beteglátogatás nem volt a legszerencsésebb lépés, mert a hívek felé biztatás lehetett, hogy ez a rezsim szolgálná majd az egyház javát - emlékezett vissza Gyulay Endre... - Büntetésről vagy felelősségrevonásról természetesen nem volt szó." Arról is megkérdezte, így, húsvét előtt, a HVG Gyulay megyés püspököt, hogy állítólag ellenérzései volnának a zsidókkal szemben: „Ezt egyebek mellett egy korábbi nyilatkozatára is alapozzák, amikor az ön egyházát szolgáló zsidó származású papokról azt mondta, könnyű felismerni őket pszichéjük kapcsán. Elsorolná okulásunkra, melyek a püspök úr által észrevett sajátosságok?" Gyulay Endre válasza: „Lehet, hogy nem voltam egészen világos, ugyanis nem pszichés dolgokról beszéltem. Tévedhetek persze, de az orr bizonyos formái és egyéb külsőségek árulkodnak. Vagy a kifejezés bizonyos formái, a hanghordozás, olyan jelek, amelyekből következtethet az ember. De másoknál is van ilyen, a szőke haj, kék szem a németeknél vagy a skandinávoknál, vagy a sötét haj, picit barnás arcszín az olaszoknál. De hangsúlyozom, nincs bennem semmilyen ellenszenv." Hát ez a színvonalCsongrád megye egyébként hangsúlyosan szerepel ebben a HVG-számban. Még mindig foglalkoznak a tavalyi év végi elektronikus bankrablással, amelyet „az egyik legnagyobb ügyfélkörű magyarországi kereskedelmi bank Csongrád megyei fiókjának számítógépes rendszergazdája" követett el. Az összes titkos jelszót ismerő rendszergazda 140 milliót utalt át egy másik pénzintézethez, de mielőtt fölvette volna, lebukott. Még szerencse, nem folyt vér, nem volt autós üldözés. Nagy izgalmat váltott ki a múlt héten a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése. Azt első variáció szerint Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, az MVSZ jó egy héttel ezelőtti ülésén arról beszélt, hogy az utódállamok magyarjainak alanyi jogon kell megkapniuk a magyar állampolgárságot, s vele a magyar útlevelet, hogy a trianoni-schengeni határ ne jelentsen új vasfüggönyt előttük. Az előzményekhez azonban hozzátartozik, hogy mintegy három héttel ezelőtt az EU egyik magas rangú brüsszeli funkcionáriusa Bukarestben beszélve üzent a magyaroknak, amikor romániai látogatása során azt taglalta, hogy az európai normák szerint elképzelhetetlen, hogy etnikai alapon tegyenek különbséget a határátlépéskor, ne pedig állampolgárság szerint. £

zután tanácskozott a Magyarok Világszövetsége. Csoóri kijelentése óriási felhördülést váltott ki kint is, bent is. A világszövetségi elnök a visszavonulás útjának azt választotta, hogy a dolgot rákente a lelkes, fiatal és gyakorlatlan újságírókra, akik félreértelmezték a szavait, ő nem úgy gondolta. Tehát szinte-szinte lekerült a napirendről a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügye, amikor a prágai külügyminiszter nagyszombaton az osztrák televízióban a Bukarestből passzolt brüsszeli labdát budapesti kapura lőtte, azt nyilatkozva, hogy vízumkényszert kellene bevezetni a cseh és a magyar határon a román állampolgárok számára, a határokon illegálisan közlekedő romániaiak miatt. így játsszák itt a külpolitikát. A kettős állampolgárság dolga egyáltalán nem különleges. Franjo Tudjman is - nagyon helyesen - fölajánlotta a kettős állampolgárságot a magyarországi horvátok számára. A budapesti kormány nem ellenezte. Szlovákiában a külföldi szlovákok is több jogot élveznek, mint a külföldi magyarok Magyarországon. Nem kellene olyan gyorsan visszakozni az önrendelkezést prédikáló, de mindig megvalósítása ellen küzdő nyugati hatalmi központok előtt. Már kevesebb, mint egy hónap van hátra a választásokig. Ahhoz képest, hogy mennyi variációt tart számon a közvélemény, elég csöndes a kampány. Az örök kiesők közül a Munkáspárt és a MIÉP az, amelyik majd okozhat esetleg meglepetéseket. Önmagában mindkét párt katasztrofális, a programja egyiknek se vállalható, mégis az idén tavaszra kialakult közelégedetlenség jó minőségű embereket is a Munkáspárt meg a MIÉP jelöltjei közé sodort. Nem kizárt, hogy olyan választók, akik e két párttal - sem - rokonszenveznek, a helyi ismertség és hitelesség miatt mégis megválasztanak némelyeket a jelöltjeik közül. Tja lehalkulva is, de folytatódott a magyar föld ügye. LM. A nagy kérdés az, hogy az EU-csatlakozáskor legyen-e kivételi listán a külföldiek földtulajdonlása? Ha nem lesz, a vékonypénzű magyar gazdálkodókat percek alatt kivásárolják a tőkeerős nyugatiak, akik a miénknél jóval magasabb földárakhoz szoktak. A magyarországiföldárak számukra nevetségesen alacsonyak. Biztos, hogy emiatt ebben az ügyben is ellen kell állni az uniós csábításoknak. Dánia is kapott rá lehetőséget, hogy korlátozza a külföldiek ingatlanvásárlását. Í^UX