Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

létvYnöX lesiüyopsxctO sA svlciöí iödévfiéfnollí 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. ÁPR. 11. • A dumának nem kell Kirijenko Jelcini fiaskó Szergej Kirijenko ügyvezető miniszterelnök (balról) Gennagyij Szeleznyov, az alsóház elnöke társaságában érkezett meg az Állami Dumába, programbeszédje elmondásához. (MTI Telefotó) A

mikor 1989-ben a gyulai román piacon (mert szülővárosomban a lengyel piac ezt a nevet viseli a mai napig) sikerült egy az egyben lejt váltani, akkor az jó üzlet volt. Tízforintos sörök, szinte ingyenes vonatjegyek, ötven forintos éttermi ebédek - nagyon elégedettek voltunk a lejjel. Két hónap múlva már nyolc lej volt egy forint, s aztán kiderült, hogy átvertek. Ettől kezdve nekem mondhattak bármilyen átváltási számot, biztos voltam benne, hogy a következő aradi kapualjban ez jóval olcsóbb lesz, de Romániában az élet még mindig ajándék volt az exszocialista turistáknak. Ezek függvényében nem meglepő a százezres bankjegy, meg az sem, hogy ez nem inflációnövelő. Ez tény, viszont nem a fellendülő gazdaság első számú ismérve a hat számjegyű bankó. Igaz, tekintve Magyarország múltját, nekünk is sikerült a nagy számokkal dobálózni, úgy irtuk valaha a nullákat az egyes után, hogy képtelenség volt követni. Az azonban aggasztó, hogy amikor nálunk már komolyan szóba kerül az évi egyszámjegyű infláció, amikor az Európai Monetáris Unióban három százalék a felső határ, s ezt Romániában havonta sikerül túllépni, szóval akkor az évi 45 százalék pár kilométerrel arrébb ijesztően sok. Igaz, kétjegyű, mint a miénk, s igaz, kevesebb a 45, mint a mostani 151. \jem tudom, hogy van-e ember, aki képes lenne megi V jósolni, hogy a román gazdaság mikor érkezik el akár egy közép-európai szintre, mikor lesz megbízható, kiegyensúlyozott, a tőkének is kedvező. Valószínűleg történelmi tett lesz, ha az új román pénzügyi vezetés ezt eléri. De remélem, eltelik még egy kis idő, amikor a forintot a egy az egyben lehet váltani, s nem a piacon, hanem a bankban. \vtdc ol+ndí Százezer lejes bankjegy • Bukarest (MTI) bankjegy önmagában nem gerRomániában harminc na- jeszti az inflációt - írta a hfrpon belül forgalomba hozzák ügynökség, a 100 ezer lej névértékű bank- Romániában márciusban jegyet - közölték a Román 3,8 százalékra csökkent az infNemzeti Bankban a Curierul láció havi üteme a februári 7,2 National című lappal. százalékról. Az új román korA 100 ezer lejes mintegy mányban is pénzügyminiszter 12 dollárt ér majd. A bankje- Dániel Daianu szerint az inflágyet eredetileg tavaly nyáron ció áprilisban 3,5 százalék kötervezték forgalomba hozni, rüli lesz, májusban és júniusde elhalasztották az infláció ban már csak 2 százalék. Daiatervezettnél nagyobb üteme nu reményei szerint az év vémiatt - idézte a lapot a Romp- gére az infláció üteme a terveres hírügynökség. A jegybank- zett 45 százalék alatt lesz a taban azt mondták, hogy az új valyi 151 százalék után. Nagypénteki gyónások • Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa nagypénteken személyesen gyóntatott 16 hívet a vatikáni Szent Péter bazilikában. Ezt a gyakorlatot ő maga vezette be 1980ban, és azóta minden év nagypénteként megismétli. • Moszkva (MTI) Nemet mondott Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelölésére tegnap az orosz törvényhozás alsóháza. A 450 tagú, kommunista többségű Állami Dumában sok képviselő nem is vett részt a titkos szavazáson, vagyis nem vette át szavazókártyáját. Jelcin jelöltjét 143 honatya támogatta, 186-an szavaztak nemmel és 5-en tartózkodtak. A kormányfői • Jeruzsálem (MTI) Irán a 90-es évek elején 25 millió dollárt fizetett olyan taktikai atomfegyverekért, amelyeket a volt Szovjetunióból csempésztek ki közölte mai számában a Jerusalem Post angol nyelvű izraeli napilap, a birtokába jutott dokumentumok alapján. A lap szerint argentin műszaki szakemberek is részt vettek a titkos tranzakcióban. A dokumentumok évekig az amerikai kormány birtokában voltak, és most Izrael tanulmányozza őket. megbízatáshoz 226 igen szavazatra lett volna szükség. A kommunisták eleve nemet mondtak Kirijenkóra, akárcsak az agrárpártiak, illetve a liberális Jabloko frakció. A szélsőséges Liberális Demokrata Párt korábban ugyan támogatta a jelölést, de Vlagyimir Zsirinovszkij szerint azért változtatott álláspontján, mert Kirijenko még csak tárgyalni sem volt hajlandó arról, hogy az LDP miniszteri tárcákhoz jusson. Még az Otthonunk OroszorA hír már a második volt e témában az izraeli sajtóban az utóbbi két napban. Tegnap, az elsó cikk megjelenése után a Pentagon úgy nyilatkozott: nincs semmiféle bizonyítéka arra nézve, hogy Irán a 9Ó-es évek elején több nukleáris töltetet is szerzett szág kormánypárt is - amelynek vezetését Viktor Csernomirgyin vette át - elégtelennek minősítette Kirijenko gazdasági programját, de támogatta Jelcin elnök akaratát. Kirijenko Így a kormánypárt, a regionális frakció, illetve egyes független képviselők voksaira számíthatott. Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke további konzultációkat szorgalmazott a miniszterelnöki megbízatás kérdésében, és reményét fejezte ki, hogy Jelcin elnök „esetleg volna a Szovjetuniótól. A cikkben az izraeli lap egy olyan dokumentumra hivatkozott, amelyet 1991. december 26-án kelteztek és, amelyben Rahim Szafavi dandártábornok, tulajdonképpen az iráni vezérkari főnök helyettese találkozót talál sokkal rátermettebb jelöltet is erre a posztra, Szergej Kirijenko meg biztos örömmel dolgozna első miniszterelnök-helyettesi beosztásban is". Szeleznyov megjegyezte: sokkal konkrétabb programot várt a kormányfőjelölttől, aki szerinte nagyon bizonytalan volt abban, hogyan is tudja majd megvalósítani terveit. Borisz Jelcin rádióbeszédében megerősítette, hogy Kirijenkón kívül nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre. egyeztetett Riza Amrullahi iráni alelnökkel, az iráni atomenergia-bizottság vezetőjével. Amrullahit idézve a tábornok azt írta: „az Iráni Iszlám Köztársaság hírszerzésének erőfeszítései eredményesek voltak, és Oroszországból az asztarei iráni megbízotthoz érkezett két taktikai atomfegyver. Az iráni forrás azt is közölte, hogy 25 millió dollárt fizetett a fegyverekért" - írta Szafavi a Jerusalem Post szerint. (Asztare iráni város Azerbajdzsán határán.) • Irán 25 millió dollárt fizetett Csempészett atomfegyver Egyre lej-jebb • Jasenovaci kérdés Ki kit gyilkolt meg? • Zágráb (MTI) Évtizedek óta eldöntetlen a vita Belgrád és Zágráb között arról, hogy a horvát fasiszták jasenovaci haláltáborában egymillió, vagy „csak" néhány tízezernyi áldozatot gyilkoltak le az usztasák. E „létszámvita" ma ismét az érdeklődés homlokterébe került annak kapcsán, hogy Argentínában „felfedezték" Dinko Sakicot, a haláltábor egykori vezetőjét, aki több mint fél évszázada háborítatlanul él feleségével Buenos Airestől 300 kilométerre délre, békés otthonában, és nyugodtan utazgatott szerte e világban, jóllehet a neve szerepelt azon a 3764 nevet tartalmazó listán, amelyet a II. világháború után a jugoszláv hatóságok állítottak össze a háborús bűnösökről. Sakic parancsnok-helyettese. majd igazgatója volt annak a jasenovaci tábornak, ahol belgrádi történetfrók szerint 700 ezer, 1 millió, illetve 1,5 millió embert gyilkoltak meg az usztasák. Zágráb évtizedek óta azzal próbálja cáfolni a jugoszláv, illetve a szerb történetírás állításait, hogy azzal vádolja Belgrádot: a jasenovaci haláltáborban meggyilkoltak számának „felduzzasztásával" is alá akarja támasztani a horvát nép egészének fasiszta beállítottságáról, kollektív bűnösségéről és felelősségéről szóló elméleteket, azt az értékelést, hogy a II. világháborús Jugoszláviában a szerbek és az általuk irányított partizánmozgalom állt a jó, és az usztasák vezette horvátok álltak a rossz oldalon a királyság-párti csetnikekkel együtt. A két főváros történészei csak abban értenek egyet, hogy a jasenovaci haláltábort 1941. augusztus 20-án létesítették az usztasa kormány döntése alapján, és 1945. április 22-ig működtették usztasa irányítással. (Zágrábi vádak szerint a tábor tovább is működött, a kommunisták horvátokat tartottak ott fogva és gyilkoltak meg.) A nem vitatott adatok szerint a tábor mintegy 500 ezer négyzetméter területű volt, és a felét zárták le. A háború végén Belgrád a Németországgal szembeni kárpótlási igények megalapozására vizsgálatot indított a jasenovaci haláltábor áldozatainak összesítésére. Zágráb szerint két évi kutatás után 61 ezer 383 jasenovaci áldozat nevét tudták összegyűjteni, ám hivatalos adatként ennek a tízszeresét adták meg. A horvátok szerint még a 80-as évek végén is eltúlzott adatok kerültek bele a jugoszláv enciklopédiákba, hogy továbbra is ezzel bizonyíthassák a horvátok „népirtó" jellemét. A két évnyi kutatómunkával összeállított jasenovaci áldozati listát továbbra is belgrádi archívumban őrzik, és nem hozzák nyilvánosságra - állítják Zágrábban. Zágrábban arra is hivatkoznak, hogy két független kutató e titokban tartott összesítéssel csaknem azonos eredményre jutott a jasenovaci áldozatok számának meghatározásakor. Bogoljub Kocsovics szerb emigráns tanulmánya szerint Jasenovacon 70 ezer áldozatot gyilkoltak meg, míg Vladimír Zerjavic horvát demográfus szerint 85 ezret. Zeijavic angolul is megjelentetett munkájában azt állítja, hogy a táborban mintegy 50 ezer szerbet, 13 ezer zsidót, 12 ezer horvátot és 10 ezer romát gyilkoltak meg. Franjo Tudjman horvát elnöknek a holocausttal és a jasenovaci haláltáborral kapcsolatos történészi állásfoglalása hosszú évekig megakadályozta, hogy Horvátország és Izrael diplomáciai kapcsolatokat létesítsen egymással. Tudjman ugyanis megkérdőjelezte, hogy a holocaust áldozatainak száma 4-6 millió lett volna, és azt állította, hogy a valós szám „csak" 1 millió körül lehetett. ,A történelmi valóság útvesztői" című könyvében helyet adott a jasenovaci haláltábor három egykori foglyának - két szerb és egy horvát - olyan kijelentéseinek, amelyek szerint a zsidók Jasenovacon részt vettek szerb fogolytársaik legyilkolásában, fegyőri szolgálatokat vállaltak, fegyverrel is járhattak, elfoglalták a legfontosabb posztokat a tábori hierarchiában, és hittársaik menekítése érdekében gyilkolták a szerbeket. Tudjman arra kényszerült, hogy a könyv „Horrors of War" című angol nyelvű változatából kihagyja ezeket a részeket, a volt foglyoknak azokat az állításait, amelyek szerint: „A zsidó zsidó marad, még a jasenovaci táborban is. Megtartja szokásait, amelyek ott még láthatóbbakká váltak. Önzés, ravaszkodás, megbízhatatlanság, zsugoriság, alattomosság és szemtelen-bizalmaskodó viselkedés volt a legfőbb jellemzőjük." „Követték azt a parancsot, hogy irtsátok ki a másikat, mert kiválasztott nép vagytok, és foglaljátok el a helyét." „Ha mást ölsz meg, megmented magadat és közösségedet." Belgrád szerint Jasenovacon az usztasák gyilkoltak, míg Zágrábban vannak olyanok, aki szerint az usztasák, a zsidók, majd pedig a kommunisták is. Dinko Sakic egykori jasenovaci usztasa táborigazgatót azonban senki sem védi Zágrábban azokkal a vádakkal szemben, hogy maga is részt vett a gyilkosságokban. A zágrábi sajtó szerint Sakic fogolyszökés miatt túszokat lőtt agyon, közöttük gyerekeket, többször is elrendelte 2025 fogöly csoportos kivégzését, és állítólag usztasa őröket is agyonlövetett lopásokért. A kérdés már csak az, hogy Zágráb kéri-e Sakic kiadatását Argentínától, és felelősségre vonja-e jasenovaci bűnei miatt, vagy ráhagyja ezt Belgrádra, avagy Németországra. Santer és a ciprusiak • Athén (MTI) A ciprusi megosztottság problémájának a megoldása kétségkívül könnyítené a szigetország EU-csatlakozási folyamatát, de az Európai Unió e téren nem támaszt előfeltételeket ahhoz, hogy Ciprus a páneurópai szervezet tagjává váljék - szögezte le Athénban Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke. Az AFP jelentése szerint Santer úgy vélekedett, hogy a csatlakozási tárgyalások talán még segíteni is fogják a szigetországon élő görögök és törökök közeledését egymáshoz. Elsüllyedt Tito jachtja • Eilat (MTI) Korallzátonyra futott és elsüllyedt a Vörös-tengeren, Eilat partjainál egy izraeli kirándulóhajó, amely egykor a néhai Joszip Broz Tito jugoszláv elnök luxusjachtja volt - közölték izraeli újságok. Az eddigi vizsgálatok szerint a balesetet - amelynek következtében a korallzátony is súlyosan megsérült - a horgonylánc szakadása és az erős szél okozta, amely a korallszirtre sodorta a jachtot. Az 52 utast sértetlenül kimentették. Visszautasított vádak • Tbiliszi (MTI) Grúzia visszautasítja Oroszországnak azt a vádját, hogy Tbiliszi a kormánypárt parlamenti képviselőinek kezdeményezésére oroszellenes politikai hadjáratot folytat nyilatkozta Malhaz Radiani külügyminisztériumi szóvivő. A héten az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Tbiliszit, hogy az Eduárd Sevardnadze grúz elnök ellen két hónappal ezelőtt elkövetett gyilkossági kísérlet óta propaganda-hadjáratot folytat Oroszország ellen, Grúzia külső ellenségeként állítja be Oroszországot, és felelőssé teszi Tbiliszi minden nehézségéért. A merénylet után közvetlenül Sevardnadze és más grúz kormányhivatalnokok is az állították, hogy Moszkva állt a tett mögött - emlékeztetett az AP. Készek segíteni • Washington/Bangkok Phnompen (MTI) Az Egyesült Államok Thaiföld tudtára adta, hogy kész segíteni az egykori kambodzsai diktátor, Pol Pot letartóztatásában és bíróság elé állításában - közölte csütörtökön Janet Reno igazságügyi miniszter. A bangkoki kormány azonban cáfolta, hogy megállapodás született volna erről a felek között. Kambodzsa északi határvidékén eközben a kormánycsapatokhoz átállt volt vörös khmer egységek újra elfoglalták a Vörös Khmer egykori „fővárosát", Anlong Venget. Halvény remény • Iszlámábád (MTI) Az afganisztáni háború húsz éve után most halvány remény van a békére - jelentette ki pénteken Iszlámábádban az ENSZ különmegbízottja. Az újságíróknak nyilatkozó Lahadar Brahimi mégis aggodalmát fejezte ki a harcoló felek egyre nagyobb arányú fegyverkezése miatt.