Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-10 / 85. szám

léivynöÁ isö'üygg^setC1 xA avlöiö* lÓdBvnsmoflé 2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. ÁPR. 10. kommentár Bérek és tartozások Yrommunisták és más baloldali erők szólító szavára .IY szüntette be egy napra a munkát, s vonult az utcára a nép Oroszország több nagyvárosában. A tömegek ezúttal elsősorban az elmaradt bérkifizetések miatt tiltakoztak. A nagy orosz tavaszi akciónapról érkezett tudósítás szerint, több százezren vonultak az utcára, s több ezer vállalat szüntette be a munkát. A kommunistáknak és más baloldali vezetőknek, a megmozdulások hajtóerőinek csalódniuk kellett, hiszen a korábbi napokban napvilágot látott nyilatkozataik és reményeik szerint, legalább 15 milliós tömeg vesz majd részt a tegnapi nagyszabású megmozduláson. Ezzel szemben, csak alig több mint egymilliónyian vették a fáradtságot a kormány gazdaságpolitikája elleni és az ezzel összefüggésben levő bérelmaradások miatti tiltakozásra. A kommunizmus „Kánaánját" visszaállítani szándékozó mozgatórugók csalódottsága még nagyobb, ha a tavaly tavaszi megmozdulásra gondolnak, amikor is - a rendőrök szerint - kétmillióan vettek abban részt. A szervezők persze azl állítják, húszmillióan mozdultak meg hívó szavukra, de az orosz túlzásokhoz már volt időnk hozzászokni. Úgy tűnik, mind kevesebben hiszik, hogy van értelme a sztrájknak és az utcára vonulásnak. Vélhetően a még józan többség tisztában van azzal, az orosz gazdaság, enyhén szólva, nincs jó állapotban. Az idei költségvetést is jelentősen meg kell kurtítani, az orosz olajtársaságok nyereségének zuhanása is több milliárd rubelnyi adóbevételtől fosztja meg az országot, nem beszélve a kivetett adók beszedésének hiányosságaitól, és az orosz exportcikkek árának mélyrepüléséről, rsnnek ellenére a kormány állítja az elmaradt 700 Hj millió rubelnyi bér kifizetésre megvan a fedezet. Lehet, hogy pillanatnyilag van, de vélhetően néhány hónap vagy egy év múlva ismét nem lesz meg, s akkor újra tömegek vonulnak az utcára. Csak akkor még kevesebben, mint tegnap. J /cJL fTjdo/tcJLi • Franciaország Új bevándorlási törvény született • Párizs (MTI) A francia törvényhozás elfogadta a sokat vitatott bevándorlási törvényt, jóllehet a jogszabálytervezet megosztotta a baloldali kormánykoalíciót. A Jean-Pierre Chevenement igazságügyi miniszter által beterjesztett törvénytervezetet harmadik, utolsó olvasatban a baloldali kormánykoalíció többsége támogatta, míg a polgári ellenzék elvetette. A kormánykoalíció hat képviselője szavazott a törvény ellen: a Zöldek hat képviselőjéből öten utasították el az új rendelkezést, és a Francia Kommunista Párt egy képviselője ugyancsak „nemmel" voksolt. A kommunista képviselők többsége tartózkodott a szavazástól. A most elfogadott bevándorlási törvény kíméletlen harcot hirdet az illegális bevándorlás ellen, de könnyít a már Franciaországban élő illegális bevándorlók életkörülményein. Az új rendelkezés többek között egyszerűbbé teszi a családegyesítést. „Az egész albán nép válaszol" • Belgrád (MTI) Albert Mullaj, az albán védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy egy esetleges szerb agresszióra nem csak az albán állam, hanem az egész albán nép fog válaszolni. ,.Amennyiben (a Szerbiához tartozó) Koszovó teljes területére kitetjednének a harcok, akkor az ügy már túllépne a hadsereg felelősségének körén, s az egész albán nép bekapcsolódna a harcokba" - mondta a szóvivő a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában, s hozzátette: a koszovói válság háborúba torkollása esetén Albánia megnyitná a határt, s lehetővé tenné a koszovói albánok szabad közlekedését. A védelmi minisztérium képviselője súlyosnak nevezte a jugoszláv-albán határ térségében uralkodó helyzetet. Megkövezték az ördögöt • Mekka (MTI) Agyontapostak száznál is több mohamedán zarándokot tegnap, a hadzs utolsó napjának egyik rendezvényén. A szaúdi rendőrség jelentése szerint az eset Mekka közelében történt, ahol nagy tömeg gyűlt össze, hogy szimbolikusan megkövezze az ördögöt. A szaúdi hírügynökség beszámolója szerint a ceremónia helyszíne - Mina mezeje - felé vonuló milliós tömegből több öreg vagy betegeskedő zarándok elesett, majd pánik tört ki. A tülekedésben a legújabb adatok szerint 150 ember vesztette életét. Az áldozatok javarészt indonéziai, malajziai és egyiptomi állampolgárok. • Százezres sztrájkok, demonstrációk Orosz akciónap A tüntetők az orosz kormány épülete előtt is hallatták szavukat. A főbb ellenzéki pártok és a szakszervezetek összefogtak. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Oroszország-szerte több százezren - egyes becslések szerint több mint egymilliónyian - tiltakoztak a kormány gazdaságpolitikája ellen, követelve az elmaradt bérek és szociális juttatások kifizetését. A gazdasági követelések mellett az ország nagy részében - Moszkva kivételével politikai igények is megfogalmazódtak: a dolgozók a jelenlegi hatalom leváltását, Borisz Jelcin elnök távozását is követelték, noha a szervezők - a csaknem 45 millió dolgozót tömörítő független szakszervezetek szövetsége elméletileg támogatásáról biztosították Szergej Kirijenko miniszterelnöki jelöltségét. Az orosz bértartozások összege 60 milliárd rubel csaknem 10 milliárd dollár körüli, de a költségvetés ebből alig 15 százalékkal részesedik, s Szergej Kirijenko ügyvezető kormányfő csütürtükön azt állította, hogy 700 millió rubelt már át is utaltak a régióknak. A kormányülésen elhangzott állítások szerint a bérek kifizetésére van fedezet, csak a helyi költségvetések hiánya akadályozza a tartozások rendezését. A bértartozások egyébként már több éve gondot jelentenek az orosz költségvetésnek. Az orosz dolgozók tavaszi akciónapja következtében több ezer vállalat szüntette be munkáját, s több százezren vonultak az utcákra - noha jóval kevesebben, mint az egy évvel ezelőtti akciónapon. A dolgozók megítélése szerint a reformpolitika „gyilkos hatást gyakorolt" a népgazdasági ágazatokra. A szakszervezetek szentpétervári nagygyűlésén több tízezer ember vett részt, de incidensekre itt sem került sor. Moszkvában csaknem 10 ezren tüntettek a kormány épülete előtt: a szakszervezetek küldöttségét fogadta Szergej Kirijenko ügyvezető kormányfő. A baloldali radikális ellenzék külön megmozdulást szervezett az orosz fővárosban. • Együtt fejlesztik a Távol-Keletet Japán segítség • Tokió (MTI) Az orosz Távol-Kelet fejlesztésének kérdése és a japán segítségnyújtás áll majd Borisz Jelcin elnök és Hasimoto Rjutaro japán kormányfő április 18-án kezdődő csúcsértekezletének középpontjában. - Japán kész megfontolás tárgyává tenni az orosz javaslatokat - jelentette be Janai Sundzsi külügyminiszter-helyettes, az orosz ügyvivő pénzügyminiszter korábbi megjegyzésére válaszul. Mihail Zadornov, aki elkíséri Jelcin elnököt Japánba, közölte, hogy az orosz államfő gazdasági együttműködés programra fog javaslatot tenni a japán vezetőnek és e program kiterjed majd a vitatott hovatartozású, Japán által visszakövetelt úgynevezett északi szigetek fejlesztésére is. A japán külügyminisztérium illetékesei szerint a csúcstalálkozón várhatóan nem foglalkoznak majd a vitatott területek státusának kérdésével, erről majd a 2000-ben aláírandó békeszerződésnek kell rendelkeznie, a gazdasági kapcsolatok bővítésével igyekeznek viszont a rendezési folyamatot elősegíteni. A gazdasági program Oroszországnak a világgazdaságba való betagolódáshoz nyújtandó japán segítséget, többféle japán szakmai támogatást és számos távolkeleti energetikai programban való japán részvételt rögzít. A Nihon Keizai Simbun című lap értesülése szerint kilenc fejlesztési tervet javasol az orosz fél, többek között egy Szahalin-szigeti repülőtér, egy Amur menti vízierőmű felépítését, részvételt a habarovszki, a primorszki és a Csita környéki szénbányák fejlesztésében. A japán kormány már februában jelezte, hogy kész 1,5 milliárd dollár értékű, két évre szóló kötetlen hitelt nyújtani Oroszországnak, az orosz kormány pedig - a japán gazdasági napilap értesülése szerint - e hitel 40 százalékára adott garanciáival igyekszik a tervek végrehajtásában részt vevő japán cégek kockázatait mérsékelHutu és tuszi állam? • Nairobi (MTI) Dániel arap Moi kenyai államfő tegnap önálló hutu és tuszi állam megteremtését javasolta a két népcsoport közötti feszültség enyhítésére. Felvetését a számos emberéletet követelő, ruandai és burundi törzsi viszálykodással indokolta. Moi úgy vélte: amíg a hutu és tuszi népcsoport együtt él, a mészárlások folytatódni fognak a két közép-afrikai országban. A kenyai elnök egyúttal hangsúlyozta: Afrika többé nem válhat olyan idegen ideológiák kísérleti terepévé, amely emberek halálát okozza. Dániel arap Moi a Rift Valley tartományban fekvő Nukuru városban fejtette ki véleményét, ahol egy iskolai ünnepség diákszínjátszóinak előadását tekintette meg. • Ausztrália: leszavazták a törvénytervezetet Az őslakosok földjei • Canberra (MTI) Az ausztrál kormány leszavaztatta a képviselőházzal az őslakosok jogait korlátozó földreformtervezetének a szenátus által módosított változatát, szabad kezet adva John Howard miniszterelnöknek a választások előrehozatalára, amelyek középpontjába így a faji kérdések kerülhetnek. A Sydney Morning Herald úgy értesült a liberális-nemzeti kormány berkeiből, hogy Howard kabinetje már elhatározta: föloszlatja mindkét házat és legkésőbb október végére kitűzi a választásokat. Ám Howard elhárította a latolgatás kommentálását, és csak annyit mondott, hogy október 29-re ki kell írnia a szavazást, ha a választások előrehozatala mellett dönt. A miniszterelnök tagadta azt is, hogy választásoknak óhatatlanul faji töltetet adna, ha a földjogi reform miatt előrehoznák azokat. A munkáspárti ellenzék, a kisebb pártok és függetlenek csütörtök hajnalban arra használták föl szenátusi többségüket, hogy a földreformtervezet olyan átszerkesztett változatát fogadják el, amely számos, a kormány által elfogadhatatlannak minősftett módosítást foglal magában. Tervezetével Howard a farmerek és az őslakosok vitájának akart véget vetni, amely a farmerek által bérelt közlegelők körül dúl. A tervezet megnyirbálta volna az őslakosok .legelőhözjutási jogait. E legelők az ausztrál földtömeg több mint 40 százalékát fedik, és az őslakosok azt hangoztatják, hogy olyan földeket is felölelnek, amelyekhez hagyományos lelki kapcsolat fűzi őket. Howardnak nem feltétlenül kell előrehoznia az egyébként 1999 közepén esedékes választásokat, a Reuters azonban föltételezte, hogy július és október közti időpontra ki fogja tűzni azokat a földreform miatt. A munkáspártiak, kisebb pártok és függetlenek által erőltetett módosítások több jogot adtak volna az őslakosoknak, és a földjogi reformot rasszizmusellenes jogszabályok elfogadásához kötötték volna. Ez Howard szerint diszkriminációt jelentett volna az őslakosok javára. John Bradford képviselő, aki a kormánypárti padsorokból e héten egy keresztény párthoz dezertált, úgy vélte, hogy a szenátusi módosítások elutasítása talán az utolsó esélyt húzta keresztül a fekete és fehér bőrű ausztráliaiak közti kiengesztelődésre ebben az évszázadban. hírek Nagycsütörtök • Vatikánváros (MTI) A római kúria bíborosaival, valamint a római egyházmegye papjaival közösen mutatta be nagycsütörtök délelőttjén II. János Pál pápa a katolikus húsvét ünnepi rituáléjának kezdetét jelentő krizma misét a vatikáni Szent Péter bazilikában. A misén a pápa megáldotta a kereszteléshez, a bérmáláshoz, a betegek felkenéséhez és a papok felszenteléséhez használt szent olajakat. Szentbeszédében a papi szentséggel foglalkozott a katolikus egyházfő. Amikor a püspök megkeni a felszentelt pap kezét a szent olajjal „a Szentlélek hatalma kiárad ránk, s mindörökre megváltoztatja létezésünket. Ez az isteni hatalom velünk marad, végigkísér halálunkig" mondta. Kaszpi csúcs • Moszkva (MTI) ' Oroszország és Kazahsztán április végén szerződést ír alá a Kaszpi-tenger kontinentális talapzatának megosztásáról - erről állapodott meg csütörtöki moszkvai megbeszélésén Borisz Jelcin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah államfő. Kaszpi-tengerről kötendő megállapodás nem érinti a vizek hasznosítását, csak az ásványkincsek - elsősorban az energiahordozók - kitermelését. A szerződés kétoldalú, így kérdéses, hogy mit szól hozzá a többi három ország, amely szintén határos a Kaszpi-tengerrel. Ugyanakkor Bajkonur kérdésében egyelőre nem sikerült előbbre lépni. Kurd ajánlat • Ankara (MTI) Abdullah Öcalan kurd felkelővezér ismét tűzszüneti ajánlatot tett Mesut Yilmaz török miniszterelnöknek és Ismail Hakki Karadayi vezérkari főnöknek. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) feje a londoni székhelyű kurd Med TV-ben közölte, hogy levelet írt a miniszterelnöknek és a vezérkarnak, kifejezve tűzszüneti óhaját. A tévécsatorna egyik tudósttója elmondta, hogy az Öcalannal készült interjút a múlt héten sugározták, és a PKK-vezér jelezte: nem kapott választ párbeszédet szorgalmazó levelére. Albán tüntetés • Pristina (MTI) Koszovó fővárosában albánok tüntettek tegnap délben a szerb erőszak fs terror ellen. A résztvevők számát az AFP több mint harmincezerre teszi. A rendőrség jelentős erőket vonultatott föl, és több helyen útakadályokat állított, de másként nem avatkozott közbe. A tüntetést 14 koszovói albán párt és szervezet hívta össze. Ciorbea, végleg • Bukarest (MTI) A bukaresti fővárosi tanács csütörtökön tudomásul vette Vidor Ciorbea főpolgármester lemondását, amelyet a politikus akkor jelentett be, amikor március 30án miniszterelnöki tisztségéről is leköszönt. A parasztpárt vezetői igyekeztek döntésének megmásítására rábírni Ciorbeát, ő azonban ragaszkodott elhatározásához.