Délmagyarország, 1998. április (88. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-08 / 83. szám

• Segítség nélkül nem megy Csernobilra nincs pénz • Kijev (MTI) Ukrajna nem zárja be a csernobili atomerőmüvet, ha a Hetek nem teljesítik kötelezettségeiket, és nem nyújtanak hitelt a kieső energiaforrást pótló két új atomreaktor felépítéséhez - jelentette ki Leonyid Kucsma ukrán elnök Kijevben Ralph Goodale-nek, Kanada természeti erőforrások miniszterének. Kucsma a találkozón leszögezte: Ukrajna nem fogja megismételni az atomfegyverek megsemmisítésével kapcsolatban egyszer már elkövetett hibát, amelynek következtében a felszámolás összes költségét saját magának kell állnia. Az ukrán államfő elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mindmáig nem adott világos Választ: hajlandó-e hitelt nyújtani a Csernobil kiesését pótló két új atomreaktor felépítéséhez vagy sem. Kijev a világ hét legfejlettebb ipari államával aláírt emlékeztetőben 1996-ban ígéretet tett arra, hogy az erőművet 2000-ig végleg üzemen kívül helyezi. A pénz- és energiaszűkében levő állam környezetvédelmi minisztere azóta már többször közölte a világ közvéleményével, hogy ha a Nyugat tovább halogatja a hiteleket, akkor Ukrajna 2000 után még 1015 évig fogja működtetni a jelenleg egyetlen üzemképes, hármas blokkot. (A Hetek 1994-ben döntést fogadtak el arról, hogy részt vállalnak az új atomblokkok építési költségeiből.) A kanadai miniszter azt mondta, hogy országa támogatja Ukrajna szándékát a két új, épülőben levő atomreaktor befejezését illetően. (A rovnói és a hmelnyickiji erőművekben lévő reaktorok már 90 százalékban készen vannak. Csernobilban 1986. április 26-án a békés atomenergia-felhasználás történetének legsúlyosabb katasztrófája történt. A négyes reaktor felrobbanása következtében 31-en meghaltak, többszázan veszélyes sugármennyiséget kaptak, s az egészségügyi utóhatások részben máig ismeretlenek. • Milliárdok Dunaújvárosnak Pénz környezetvédelemre is jut! • Dunaújváros (MTI) Mintegy 21 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, illetve kezdődik el az idén Dunaújvárosban. Erről Csongor György, a városi önkormányzat sajtóreferense tájékoztatta az MTI-t. A legnagyobb értékű fejlesztések ez évben is a Dunaferr vállalatcsoport nevéhez fűződnek. A cég tagvállalatai 12,6 milliárd forintot költenek a technológia korszerűsítésére, valamint a környezetvédelmet szolgáló beruházások megvalósítására. Egyebek között új csévélőberendezést állítanak munkába a meleghengerműben, elvégzik a kokszolómű kamraajtóinak cseréjét, valamint hatékony porelszívót szerelnek fel az öntőcsarnokban. A Dunaferr-beruházások célja a minőség és a versenyképesség további javítása, valamint a nagyobb értékű, továbbfeldolgozott termékek arányának növelése. A beruházások mintegy kétharmadát a Dunaferr Rt., a többit a tagvállalatok finanszírozzák. Jelentős fejlesztések valósulnak meg, illetve kezdődnek el a város papíriparában is. A Dunapack Rt. csomagolópapírgyárában 3,42 milliárd forint értékű kapacitásnövelő és minőségjavító rekonstrukcióra, valamint technológiakorszerűsítésre kerül sor. A Hullámtermék Gyárban megvalósuló 50 millió forintos fejlesztés keretében egyebek között három színnyomásos rotációs gépet állítanak munkába. A Neusiedler-Szolnok Papírgyár Rt. üzemében pedig 1,6 milliárd forintot költenek a kapacitást növelő és a minőséget javttó fejlesztésekre. Dunaújváros kisebb cégeinél is érződik, hogy élénkül a beruházási kedv: fejlesztésekre együttesen mintegy egymilliárd forintot fordítanak. Elkészült már a Ferrobeton Rt. új födémpanelgyártó üzeme, és több cég hozzálátott új telephelyének kialakításához. Dunaújváros önkormányzata 820 millió forint értékű bemházás megvalósítását határozta el. Ebből az összegből egyebek között megkezdi a biológiai szennyvíztisztító, valamint az új szociális otthon építését, a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza színháztermének rekonstrukcióját. A város lakásállományát pedig 32 szociális bérlakással gyarapítja. TECHNIKA, ENERGIA Szolgáltatások, atomenergia, árampapír. Heti gazdaság • Paksról, atomenergiáról - barátságosan Ölelgetni lehet a fűtőelemet A paksi atomerőmű - madártávlatból. (Fotó: MTI) A nukleáris energia is úgy született, mint valaha az élet - a vízből mászott ki a szárazföldre. A Paksi Atomerőmű Rt. főmérnöke, Kováts Balázs ilyen lírai hangot „ütött meg", amikor az atomenergiáról beszélt a nagyérdeműnek a Közéleti kávéház estjén, a minap, a Royalban. Az első atomerőművet 1954-ben helyezték üzembe Moszkva mellett - kezdte el a nukleáris energia békés felhasználásáról szóló történetet Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. főmérnöke. A világon jelenleg 405-410 atomerőmű üzemel. A szám azért nem pontos, mivel egyiküket-másikukat ideiglenesen leállítják, majd megint újraindítják - tudhatta meg az érdeklődő közönség. Az a hallgatóság, amely úgy állhatott föl a székéről aznap este, hogy meggyőzték: nyugodtan hajthatja álomra a szemét. Hiszen egyszer 12 ezer méter magasságban repülni legalább olyan veszélyes, mint egy éven át Pakson dolgozni. Mondjuk a Paksi Atomerőmű egyik vezető munkatársától nem is várhatott volna más választ az ember. De ami miatt hagyta is magát meggyőzni a nagyérdemű, az egy dolog volt: az őszinte beszéd. Mert mit is árultak el az atomerőművekről, köztük Paksról a szakemberek? Például azt, hogy igenis, költséges egy atomerőmű építése. Mindig drágább, mint egy hagyományos erőműé, mégpedig a biztonsági rendszerek miatt. A Paksi Atomerőmű Rt. négy blokkjának értéke például 150 milliárd forint, amelyből minden ötödik forintot a biztonságra költötték. De ha most kellene újat építeni, 4-500 milliárdot kellene rááldozni - napi áron. Kováts Balázs szerint azt is nézni kell, milyen üzemeltetési költségekkel illik számolni, mennyiért állítja elő egy erőmű az áramot. Pakson 1997-ben 3 forint 60 fillérbe, 1998-ban 4 forint 20 fillérbe került egy kilowattóra villamos energia előállítása. Ugyanakkor a gázüzemű erőművek 5-6, a széntüzelésűek 8-9 forintért produkálják ugyanezt a mennyiséget. (Akad olyan erőmű is, amelyik 13 forintért.) Paks a magyarországi áramfogyasztás 40 százalékát állítja elő a jelenlegi 16-20 forintos fogyasztói árakon. Amennyiben Paks nem lenne, ma 3540 forintot fizetnénk egy kilowattóráért - állította a szakember. Mi az előnye az atomerőműnek? A gazdaságosság így a főmérnök -, vagyis az ár. Aztán az, hogy a fűtőelemmel való ellátása nem függ sem az időjárástól, sem a napi politikától. Az atomerőmű nem fogyaszt oxigént és nem bocsát ki égésterméket. Vagyis: Paks évi 12 millió ember oxigénfogyasztását spórolja meg (tegyük fel, helyette egyéb üzemeltetésű erőművek produkálnák ugyanezt a mennyiségű energiát). A hátrányok közül az egyik - a pszichológiai környezetszennyezés. Vagyis az, hogy az emberiség a nukleáris energiát először a hőskorral, a gombafelhőkkel azonosította, majd Csernobilt követően a katasztrófákkal, az atomerőművekben bekövetkezett balesetekkel. Az atomerőműveket ráadásul akkor állították a termelésbe, amikor már az egész világ utálta és gyűlölte a nukleáris energiát, az emlékei miatt. Majd, ha történt egy kis baj, a titkolózás mérgezte meg a levegőt. Igaza volt Teller Edének, aki azt mondta: amit nem ismerünk, attól félünk. Az igazi problémát azonban úgy hívják, radioaktív hulladék, amellyel kezdeni kellene valamit. Amikor a fűtőelemek megérkeznek Paksra - mondta Kováts Balázs -, ölelgetni, csókolgatni lehetne azokat. Ártalmatlanok. De a veszélyes hulladék, a hároméves fűtőanyag már gondot okoz, elhelyezését meg kell oldani. Mellesleg csak egy akkora mennyiségről van szó, amely a lakótelepi kisszobában elférne, mégsem egyszerű a helyzet. S mellette még ott vannak az úgynevezett kisszennyezettségű anyagok, a dolgozók ruhái, a kesztyűk, az ioncserélő gyanták, a kalapács... A ma történései közé tartozik, hogy a geológiai kutatások Bátaapátit és környékét találják megfelelőnek a szennyezett anyagok tárolására. Van már atomtörvényünk, van nemzeti projektünk is a probléma megoldására, 5 minisztérium, 3 gazdálkodó részvételével. Az eddigi kutatómunkák közel 800 millió forintba kerültek. F. K. Kitörési pontot talál a 102. BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRon ahol naponta látogatók tízezrei tekintik meg cége kínálatát. Jelentkezési határidő: 1998. április 30. 0 BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASÁÉ Tel.: 263-6000, 263-6067 Fax: 263-6066, 263-6342 JÓ NAPOKAT KÍNÁLUNK! Húsvéti meglepetés a Skodától PORSCHE 1 Ingyenes tavaszi átvizsgálás A téli megpróbáltatások után - a további gondtalan autózás érdekében - két kellemes meglepetést tartogatunk Önnek: 26 ponton ingyenesen átvizsgáljuk autóját, és az esetlegesen kicserélendő - akciós - alkatrészek árából 10%-os kedvezményt adunk. Praktikus kiegészítőkkel és eredeti alkatrészekkel várjuk. Az ön gyors kiszolgálása érdekében, kérjük, előzetesen egyeztessen időpontot telefonon. Tavaszi akció: 1998. április 1-től május l-ig IKESZ Autócentrum 6724 Szeged Kossuth L Sgt 112. Tel.: (62) 471-200 Tel./Fax: (62) 471-242 Volkswagen Csoport • Alternatív telefonok? Jön a Pantel • Budapest (MTI) Hároméves előkészítő munka után az elmúlt héten alakult meg Budapesten hazánk első alternatív távközlési szolgáltatója, a Pantel Rt. A Pantel Rt. tulajdonosa 49 százalékban a hollandsvéd-svájci érdekeltségű nemzetközi távközlési szolgáltató, az Unisource. A társaság többségi tulajdonosi körét a MÁV Rt. 25,1 százalékos, a Mol Rt. 20,9 százalékos és a KFKI Számítástechnikai Rt. 5 százalékos részesedéssel alkotja. A Pantel Rt. - amely az MKM-Tel Kft. jogutódja - százmillió dollárnak megfelelő alaptőkével rendelkezik. Lotz Károly, a hírközlési tárca vezetője a társaság megalakulása alkalmából elmondta: Magyarország távközlési infrastruktúráját tekintve akár holnap csatlakozhatna az Európai Unióhoz. • >1 német példa A szél, mint energia • DM/DV-iformáció Németország tavaly megszilárdította vezető pozícióját a szélenergia hasznosításában. A szélenergiából nyerhető teljesítmény 1997ben kereken 500 megawattal 2075 megawattra nőtt. Világviszonylatban a második helyen az Egyesült Államok áll, 1600 megawattal - derül ki a münsteri egyetemen működő Megújuló Energiaforrások Nemzetközi Gazdasági Fórumának (IWR) jelentéséből. A gyártókhoz intézet körkérdés alapján a szélenergia-berendezések eladása kereken 4 százalékkal 833-ra nőtt. A létrehozott új teljesítmény az 1996-os 423 megawattról 525 megawattra növekedett. Az IWR vezetője, Norbert Allnoch szerint a szélenergia a vízerőhasznosftás után a második legfontosabb megújuló energiaforrás lett Németországban. A szélből nyert elektromos áram 2,2-ről 3,0 milliárd kilowattórára nőtt. Pályázati felhívás A Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdet a Csongrád Megyei Földhivatal (székhelye: Szeged) hivatalvezetői állására. A pályázat részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 7/1998. számában található.