Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-07 / 56. szám

SZOMBAT, 1998. MÁRC. 7. SZEGEDÉRT ALAPÍTVÁNY 5 Kedves Hölgyeim! S

zeged város polgármestereként, a város férfiainak nevében köszöntöm Önöket a nemzetközi nőnap alkalmából. Önöket. A nőket, akiket nem csak egy nap szabad és kell köszönteni, tisztelni és szeretni. Miért? „Újul még a föld is mindenütt te tőled, Tisztul homályábulaz ég is te veled." Balassi Bálint Mert mit is jelent számunkra a nő? Sajátos helyzetet. Modern, rohanó tempójú és zajos világunkban alapvetően megváltoztak a nemek közötti szerepek. Ma már rég nem az a helyzet, hogy a nők mindig háttérbe szorulnának. Ma, - amikor már a felnövekvő generációknak is a kétkeresős családmodell a természetes, - amikor a családok egy részében a nő többet keres, mint a férfi, - amikor zűrzavaros, értékválságos időszakunkban szinte csak egyetlen biztos pontunk van - nekünk, a gyarló és esendő férfiaknak - a menedéket, biztos támaszt, erőt adó nők, akik végigkísérik az életünket, az első pillanattól az utolsóig. A kezdetektől a végéig... Amikor kisgyermekként anya - aki szeret és nevel, óv és félt, figyeli minden lépésünket. Később - tinédzserként - a vágy messzi és titokzatos tárgya, aki elérhetetlen és ettől borzasztóan izgalmas. Amikor megtaláljuk a társat, akit keresünk, s akiben benne van minden félrecsúszott nyakkendő-kötésünk és egyéb sutaságunk. S amikor már magunkban ezredszer is rájövünk, hogy - mi, büszkén esetlen és ormótlan férfiak - nélkülük soha semmire nem mennénk az életnek nevezett sűrű és kusza dzsungelben. A nő nélkül. Az örök és mindenek feletti nő, aki ha kell - szerető, ha kell - jégcsap, ha kell - gondolkodó és csapatban dolgozó, teljes értékű munkatárs, kolléganő, főnök vagy beosztott, ha kell - széles váll és a lázasan forró homlokot hűsítő simogatással megnyugtató, finom érintésű tenyér. Aki összefogja a családot, aki megszervezi az életünket, aki gondoskodik zsörtölődő létünk biztonságáról, aki után futunk és néha igazságtalanul otthagyunk de csak azért, hogy utána azonnal visszamehessünk, aki mindezt elnézi nekünk, aki éveket és évtizedeket él le velünk és értünk, de soha nem ellenünk. A

ki kilenc hónapig hordozza a szíve alatt a legdrágább kincset: a jövőt. A mi közös jövőnket. Aki gyermekünkként is már magában megjeleníti a nőiesség minden jegyét, s szép lassan rá kell döbbennünk arra, hogy nem csak mi öregszünk, de ő is felnőtt nő lett, ő, aki öregségünkben hűséges és nélkülözhetetlen segítőtársunk lesz. Megannyi izgalmas szerep, amit az életnek nevezett nagy rendező az elmúlt évezredekben a nőkre osztott... S amit mi nagyon szépen köszönünk! Dr. Szalay István polgármester MDF-kampánynyitó • DM/DV információ Biztonságot a mindennapoknak. Ez a címe a Magyar Demokrata Fórum kampánynyitó nagygyűlésének, melynek március 7-én, 16 órakor a szegedi Bartók Művelődési Központ ad otthont. Az MDF hat országgyűlési képviselőjelöltjét dr. Boross Péter, a párt alelnöke mutatja be, a házigazda Pordány László lesz. Diákok és vendéglátás • Összefogással menthető meg a reptér Adjunk-e szárnyakat? Melyik régiónak áll majd a zászló? (Archív fotó: Miskolczi Róbert) Újszerű kezdeményezés eredményeként várhatóan javul a vendéglátásban munkát vállalni szándékozó, végzős tanulók elhelyezkedési esélye. A Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány és a szakiskola - a munkaügyi központokkal, a kamarákkal, a megye több vendéglátó egységével és a pedagógiai központtal együtt ugyanis egy projekten dolgozik, amely hozzájárulhat a fiatalok munkaerő-piaci versenyképességének javításához. Csongrád megye jeles vendéglátós szakemberei még 1991-ben - a vendéglős dinasztiák kialakulását, az igényes vendéglátást elősegítő - alapítványt és iskolát hoztak létre. A Hansági Ferenc Szakiskola és Szakközépiskola azóta több száz diákot készített fel a szakmára. Az elmúlt években azonban az is kiderült: sem a vendéglősöknek sem pedig a gyerekeknek nem jó az, ha az oklevél megszerzése után magukra maradva indulnak munkahelyet keresni. Az idegenforgalom, a vendéglátás színvonalának emelése ugyanis - a remélt uniós csatlakozás kapcsán is - elképzelhetetlen bizonyos minőségi követelmények betartása nélkül. A munkaadók, a kamarák, a munkaügyi központok szakemberei éppen ezért egyetértettek abban: fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy megbízható ön- és társismeretekkel rendelkezve, magabiztosan tervezhessék és irányíthassák szakmai karrierjüket. így a szakképzés mellett a minőségi igények kielégítését előtérbe kell helyezni. Ehhez elsőként a pedagógusok továbbképzését szervezték meg. Ezt követően a végzős diákok munkaerőpiaci tréning keretében - többek között az önmenedzselés, a viselkedéskultúra szabályait, a tárgyalási, információszerzési alapismeretek fortélyait sajátíthatják el. N. R. J. Adjunk-e szárnyakat vágyainknak, álmainknak, vagy maradjunk a földön? Ez itt a kérdés. Tőlünk nyugatra és keletre szárnyakat adnak a vágyaknak, mert tudják, hogy a regionális légiközlekedésé a jelen és a jövő. Szükül a kör, fogy az idő. Lépnünk kéne már. 1964-ig rendben mentek a dolgok, már ami a repülést illeti. A szegedi repülőtéren amely egyébként ma is az ország egyik legjobban tájolt füves légikikötője - virágzóan működött a légi közlekedés. Ám a mondott évben az állam visszafejlesztette az addig jól működő légiközlekedési infrastuktúrát egy repülőtérre, a Ferihegyire. E lépés következtében kilenc vidéki városban szűnt meg a légiforgalom, a szakembereket szélnek eresztették, a repterek pedig elindultak a biztos pusztulás felé. A rendszerváltásig, kereskedelmi légiforgalom hiányában, a repterek többségén a sportrepülés maradt az egyetlen repülőszakmai tényező. 1989 után néhány regionális repülőtér ingyen került az önkormányzatok tulajdonába. Szegednek nem volt ilyen szerencséje, hiszen a helyi légikikötő mind a mai napig állami tulajdonban van. A város vezetői többször kísérletet tettek a kétszáz hektáros terület megszerzésére, ám a Honvédelmi Minisztériummal folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak. A minisztérium először 200, majd később 90, azt követően pedig 70 millió forintos vételáron kínálta „portékáját". Mindeközben azok a budapesti agglomeráción kívüli régiók, amelyek az ország határain is túlmutató, úgynevezett eurorégiós távlatokban tervezik a jövőjüket, a gazdasági, üzleti és idegenforgalmi életük intenzívebbé tétele érdekében, repülőtereik fejlesztésébe kezdtek. Győrben, Nyíregyházán, Pécsett és Sármelléken a repülőtér megvásárlására, üzemeltetésére és fejlesztésére közhasznú társaságot, illetve konzorciumot hoztak létre a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a különböző gazdasági kamarák és társaságok. Tették mindezt azért, mert tudták, tudják, hogy egy jól működő reptér rendkívül vonzó a külföldi befektetők számára, s az infrastruktúrába befektetett egységnyi tőke három-négyszeres összeget is vonzhat a térségbe. Az említett helyeken tehát már megtörtént a térségi összefogás, mi több, az országgyűlési képviselők, a légiközlekedés infrastruktúrájának fejlesztési programját zászlajukra tűzve, intenzív lobbizásba kezdtek a repülőterek tulajdonjogának megszerzéséért. Miközben mások terveznek, szerveznek és lobbiznak, addig a szegedi repülőtér ügye drámai végkifejletet vett. A városi önkormányzat ugyanis - amely 1990 óta egyedüliként nyújt pénzügyi segítséget a reptérnek - bejelentette: a továbbiakban képtelen önerőből fenntartani a légikikötőt, hiszen csak a megnövekedett üzemeltetési költségekre az idén 27 millió forintos támogatásra lenne szükség. A város azonban jelenlegi helyzetében csak 4 millió forintot tud adni az üzemeltetésre, nem többet. Kire lehet számítani ebben az esetben? Az államra nem - derült ki azon a nemrégiben megrendezett fórumon, amelyen gazdasági szakemberek és politikusok vitatták meg a repülőtér helyzetét. Ha összefognának a térség nagy cégei, vállalkozói és önkormányzatai, akkoj talán új fejezet nyílhatna a szegedi légiközlekedés és árufuvarozás történetében. De összefognak-e, igénylik-e egyáltalán a repteret? Áldoznának-e pénzt a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésére? A Délmagyarország munkatársa erre volt kíváncsi, amikor azt kérdezte a nagy szegedi cégek (Pick Szeged Rt., Szegedtej Rt„ Démász Rt., Déltáv Rt., Medikémia Rt., KÉSZ Kft.) vezetőitől, hogy más vállalatokkal összefogva, áldoznának-e pénzt arra, hogy megvegyék a Honvédelmi Minisztériumtól a repteret, s azon egy másfél-két kilométeres burkolt fel- és leszállópályát építsenek. A megkérdezettek elvben támogatták az elképzelést, ám mint mondták, döntést csak úgy tudnának hozni, ha ismernék a reptérrel kapcsolatos üzleti terveket és stratégiai célokat. Mint ahogy mi, Szalay István is szondázott. A város első embere a közelmúltban a környező települések polgármestereit, valamint a nagyobb cégek, vezetőit kérdezte arról levélben, hogy támogatnának-e egy olyan térségi közhasznú alapítványt, amelyet a szegedi repülőtér üzemeltetésére és fejlesztésére hoznának létre. A polgármester kérdésére eleddig csak Zsombó önkormányzatától érkezett pozitív válasz. Ezen azonban nem kell csodálkozni, hiszen a repülőtér működtetéséről és fejlesztéséről még semmiféle tanulmánytervet nem láttak a gazdaság és a politika szereplői, meg aztán nem is igen tudják, milyen igényeket szolgálna ki a reptér, így aztán óvatosan közelítenek a témához. A fórumon arról is szó esett, hogy 250 ezer fizető utas forgalom felett válhatna rentábilissá a reptér üzemeltetése. Ezt a forgalmat azonban Szeged soha sem érné el. (A nemzetközi forgalomra alkalmas debreceni repülőtér tavaly 3300 utast fogadott, illetve indított - a szerk.). Van-e akkor a reptérnek gazdasági racionalitása? Ha a személyszállítás mellett az áruszállítást és a reklámértéket is hozzávesszük, akkor igen. Ha reális igény merülne fel a reptér működtetésére, s a cégek iparűzési adójuk 5 százalékával támogatnák a közhasznú alapítványt, akkor az önkormányzat még 10 millió forintot adna az üzemeltetésre. Mindez persze csak annyira lenne elég, hogy a reptér túlélje a krízist, s ideig-óráig még működjön. De nem ez a cél. Egészen pontosan, csak ez nem lehet a cél, ha szárnyakat akarunk adni vágyainknak. Szabá C. Szilárd a város! • Munkatársunktól Tíz alkalommal rendeznek közéleti fórumot városunk épített környezetéről a Szegedi Városi Televízióban, majd az adást követően élő vitafórumot a Bartók Béla Művelődési Központban. A sorozat első adására március 10-én, kedden kerül sor. A téma ez alkalommal a város rendezési terve lesz. A műsor után, kedden 19 órától a Bartók Béla Művelődési Központban rendezendő fórum vendége dr. Szalay István polgármester és Nóvák István városi főépítész lesz, akik többek között arra kérdésre keresik majd a választ, hogy mit lehet tenni azért, hogy megvalósulhasson az irányított városfejlesztés. Árnyak idézése • Munkatársunktól .Árnyak idézése" címmel Colette Dobié festőművész kiállítása látható az Alliance Francais székházában (Petőfi sgt. 36.) a mai naptól. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg. Kulturális bemutató • Munkatársunktól Éves kulturális bemutatóját tartja a Tarjánváros III. Számú Általános Iskola március 7-én, 9 órakor. A rendezvényen az általános iskola énekkara mellett az iskola diákjai lépnek fel, zenés, táncos és prózai produkciókkal. Ny fit nap • Munkatársunktól Nyílt napot tart a Szegedi Dugonics Ándrás Általános Iskola március 10-én, 9 órakor. A nyilvános órák után az iskola tájékoztatja az érdeklődőket az intézmény életéről, tanítási módszereiről. Salátaparty • Munkatársunktól Salátakészítő versenyt rendeznek március 13-án (pénteken), délután három órától a Roosevelt téri halászcsárdában. Salátarecept beküldésével lehet nevezni a versenyre, amit március 10-éig kell eljuttatni Rózsa Edit országgyűlési képviselő szegedi irodájába (Károlyi utca 2-4.) személyesen vagy a 62/424-130-as faxszámon. A versenyen résztvevő harminc főt egy öttagú zsűri választja ki. Az első öt versenyzőt díjazzák, a nyertesek a Szegedi Boszorkány, a Designe Papírüzlet és a Jeans Bank ajándékait kapják. A résztvevők között még kisorsolnak három vacsorameghívást is. A közönség által legjobbnak ítélt saláta pedig a készítője nevével felkerül a halászcsárda nyári étlapjára. A verseny és a kóstolás után az Arany Pódium ifjú tehetségei szórakoztatják a vendégeket. A rendezvényt a Roosevelt téri halászcsárda, a Délmagyarország Kft., a Papagáj Markét és a Média 6 Rádió támogatja. Telefonkábel. Szabadon lóg a Kossuth Lajos sugárút 63. alatti autókereskedés előtt. Imre Gábor szerint a Déltáv által beépített csatlakozószekrényt ellopták, hetekkel ezelőtt, a kábel azóta lóg ki a földből. Híd. Tóth Sándor szerint a régi hídon legalább az egyik oldali járdát kerékpárúinak kellene nyilvánítani, mert a biciklisek a nagy forgalom miatt életveszélyben vannak. Zsebesút. A Mars téri kofasoron az árusok előretolt zöldséges-gyümölcsös ládáikkal teljesen leszűkítették az utat - a zsebesek legnagyobb örömére. Mekkora területet lehet felhasználni a Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Sulyok Erzsébettel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20432-663-as rádiótelefonszámon várja hívásaikat. Elveszett és talált tárgyakat kereső olvasóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetó'irodáinkban. közlekedési útból? - kérdezte F. L. Utalvány. Miért nem lehet a Centrum Áruház nagy meg az áruház - mondták a 489-243-ról. Zúzás. Tegnap reggel 7.45-kor a Nagykörútról a Mérey utcába kanyarodó áruszállító kisteherautónak kanyarodás közben kinyílt a két hátsó ajtaja, amit a sofőr nyilván nem vett észre. A Méreyben legelöl parkoló személyautó jobb oldalát a teherkocsi nyitott ajtaja megrongálta. A biztosító csak akkor fizet, ha a kárt okozó jármű vezetője jelentkezik. A 438-430-on várják (esetleg olyanok jelentkezését is, akik látták az esetet). címletű vásárlási utalványait kisebb címletűekre cserélni? Ezzel a célszerű vásárlási lehetőséget akadályozza PANNON "»»' Ai élvonal.' GSM