Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

IV. UNIVERSITAS PÉNTEK, 1998. MÁRC. 6. • Állásbörze az egyetemen Milyen legyen . a pályakezdő diplomás? Az állásbörzén csaknem ezerötszáz ember fordult meg. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Beszélgetés Tráser Ferenccel Egytudású emberek Támogatás hallgatóknak • Munkatársunktól Pályázatot irt ki a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) hallgatói dékánhelyettese és a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), amelynek célja a megemelt tanulmányi terhelésű hallgatók támogatása. Pályázhatnak mindazon nappali tagozatos, a TTK-ra beiratkozott hallgatók, akik a számukra kötelező tanulmányi terheken túl további kötelezettségeknek is eleget tesznek, és ezen többletterhelés után más anyagi juttatásban nem részesülnek. Az extra tanulmányi munka bármely intézmény bármely szakán végezhető. Többletterhelésnek felel meg minden két tanári szak, illetve egy kutató szak mellett folytatott egyéb felsőoktatási képzésben való részvétel. Az azonos tudományterületen végzett tanulmányok nem jelenlenek többletterhelést. Pályázni a Hallgatói Irodán felvehető adatlap kitöltésével lehet. A pályázatokat ugyanott kell leadni március 16átg. A pályázathoz csatolni kell az extra terhelés legutóbbi befejezett félévének indexmásolatát. Minden pályázat egyénileg kerül elbírálásra. A támogatást egy összegben, az ösztöndíjjal együtt fizetik ki. Gyógyító versek • Munkatársunktól „Status Praesens" címmel verseskötetet jelentetett meg a SZOTE Rehabilitációs Pszichiátriai Osztálya. A kötet pszichiátriai betegek verseiből válogat. A szerkesztő dr. Pető Zoltán, az osztály vezetője - bevezetőjében azt Írja: „Amikor a másik embert megérteni szeretnénk, minden megnyilvánulását figyelemmel kísérjük. Van, hogy szavait, van, hogy mozdulatait és van, hogy cselekedeteit próbáljuk megérteni és van, hogy mindezekből még többet szeretnénk tudni. A megismerés vágyától hajtva született meg ez a kötet, mely több év gyógyító-gyújtó munkája alapján jött létre. Alkotói valamennyien páciensek voltak osztályunkon, és munkatársaim segítettek abban, hogy napfényre kerüljenek. A kötetben szereplő versek a terápia szerves részeiként beépülnek a gyógyító gondolkodásba. Tudatják mindenkivel: vagyunk és létezünk és a segítségen keresztül látjuk a napfényt. Kérjük az Olvasót, a kézbe veit kötetet forgassa és őrizze meg úgy, ahogy titkaikat és álmaikat leírás és megrajzolás előtt a szerzők lelték: féltéssel és szeretettel." Orvosi előadások • DM-információ Dr. Leprán István, az orvostudomány kandidátusa habilitációs előadást tartott magyar és angol nyelven „Az atheroschlerosis farmakológiája", illetve „Pharmacology of atherosclerosis" címmel február 25-én a SZOTE Élettani Intézetében és 26-án az orvosegyetem Térítéses Képzési titkárságán. Az utóbbi napon tartotta tudományos előadását is a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában „ATPfüggő kálium-csatorna modulátorok hatása patkányban a szívizom infarktus korai szakaszában" címmel. Csaknem ezerötszáz ember - egyetemi és főiskolai hallgatók, friss diplomások és topmenedzserek - látogatta meg a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri központi épületében tegnap befejeződött kétnapos állásbörzét, amelyen tizennégy multinacionális cég mutatkozott be. Az Universitas Kht., a Közgazdászhallgatók Nemzetkizi Szövetsége, valamint a szegedi felsőoktatási intézmények hallgatói önkormányzata által szervezett állásbörzével elégedettek voltak a diákok és a cégek is mondta Majó Zoltán, a ren• Munkatársunktól A tervek szerint ősszel kezdik meg az Ady téri sporttelepen annak a tanulmányi és információs központnak az építését, amelyben helyet kap majd egy ezer férőhelyes könyvtár, egy ezer- és két százfős előadóterem, valamint egy ezerötszáz ember kiszolgálásra alkalmas előcsarnok. A körülbelül hatmilliárd forintos beruházást világbanki kölcsönből finanszírozzák. Klebelsberg Kunó ideje óla nem volt ilyen méretű beruházás a szegedi felsőoktatásban - mondta Rácz Béta. a JATE általános és integrációs rektorhelyettese. Az infrastruktúrában mutatkozó hiányosságok miatt a jelenlegi képzési programok felettébb kevés lehetőséget nyújtanak az egyéni tanulásra. A szegedi felsőok• Budapest (MTI) A kelet-közép-európai régióban a lakosok számához viszonyítva Magyarországon váltották ki a világszerte turistakedvezményekre jogosító legtöbb nemzetközi diákigazolványt - mondta el Dávid Jones, a Nemzetközi Diákutazási Konföderáció (ISTC) vezérigazgatója a világszervezet kelet-európai dezvény fő szervezője. A multinacionális cégek a személyes elbeszélgetések során több konkrét megállapodást is kötöttek. Nagy sikert aratott a hallgatók körében a helyszínen felállított számítógépes információs rendszer, amelyben kis- és középvállalatok, valamint költségvetési intézmények kínáltak állásokat. S hogy mennyit? Nos, csak tanári állásból több mint hatszázat... Majó Zoltántól megtudtuk, hogy a számítógépes adatbázist a jövőben folyamatosan szeretnék működtetni és bővíteni az Universitas Kht. Boldogasszony sugárúti központjában. Az állásbörzén egyérteltatási intézmények jelenleg csak ötszáz hallgató számára biztosítanak könyvtári hozzáférést a mintegy tizenháromezres létszámmal szemben. Ez nemcsak a hallgatók magas heti tantermi óraterhelését eredményezi, de több tantermet is követel. Feltételezve, hogy a szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll, a tanterveket is át lehet alakítani oly módon, hogy a heti átlagos óraszám 15-20 százalékkal csökkenjen. Ez megfelel a rendelkezésre álló tantermi ellátottság 15-20 százalékos növelésének, ami a hallgató-oktató arány ugyanilyen mértékű növelésével egyenértékű. Ez pedig azt jelenti, hogy a Szegedi Egyetem hosszú távon leghatékonyabb beruházása a befogadóképesség és az egyéni tanulást segítő infrastruktúra bővítése lehet. Ennek megvalósítását szolgálja majd az új könyvtár. A hallgató-oktató arány értekezletén, Budapesten. Dávid Jones kifejtette: tavaly 36 ezer 279-en folyamodtak Magyarországon nemzetközi diákigazolványért. Azt is elmondta: őszműen kiderült, hogy ma már nyelvtudás és számítógépes, illetve gazdasági ismeretek nélkül nagyon nehezen lehet igazán jó álláshoz jutni. Mindemellett a cégek elvárásai között szerepel, hogy a pályakezdő diplomás nyitott, kreatív, mobilis, teljesítmény-orientált, lelkes, megbízható, céltudatos, rugalmas, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező, a kihívásoknak megfelelni tudó és akaró ember legyen. Persze akadt olyan is, aki azt mondta: elegendő, ha a friss diplomás csak kreatív, a cég úgyis átképzi. Haffner László, az ÁB-Aegon Rt. Aegon Élet Divízió részlegének keletmagyarországi igazgatója eljavítása közvetlenül összefügg az oktatás reformjával. A hallgató-oktató arány tervezett növekedése (9-ről 11re) csak olyan módon érhető el, ha csökkentjük a tantermi kontaktórák számát - hangsúlyozta Rácz Béla. A kontaktórák számát azonban, az oktatás színvonalának veszélyeztetése nélkül, csak úgy lehet csökkenteni, ha növeljük az egyéni tanulmányok súlyát. Persze, ez erősen függ a szakiránytól, mert míg a szemináriumok és előadások csökkenthetők, addig a gyakorlatorientált képzési formákban a laboratóriumi gyakorlatok nem. Az egyéni tanulás feltételeinek javítása mellett a könyvtári kapacitást is növelni kell, amelyet úgy számolunk ki, hogy szorozzuk az olvasótermi ülőhelyek számát a heti nyitva tartási idő óráinak számával. Ez a JATE-n jelenleg 18 ezer 600 óra/hét. Az új tői nemcsak formailag, hanem tartalmilag is várhatóan megújul a diákigazolvány. Bankkártya formájú, vonalkóddal és fémszálas biztonsági elemekkel látják el a mondta, hogy meglepődött a rengeteg érdeklődő láttán, s azon, hogy a hallgatók mennyire felkészültek, intelligensek és célirányosak. Haffner László közölte, hogy két dolog miatt jöttek: egyrészt, hogy ügyfeleket toborozzanak - a pályakezdő diplomásoknak ugyanis nyárig kötelező valamelyik magánnyugdíjpénztárba belépniük -, másrészt, hogy munkatársakat keressenek. Az igazgató egyébként teljesen természetes dolognak tartja, hogy az AB-Aegon részt vesz egy ilyen rendezvényen. Nem úgy a nagy szegedi cégek, amelyek közül egy sem állított standot... Vajh, miért? Sz. C. Sz. könyvtárnál heti hétnapos és napi 12 órás nyitva tartással számolnak, ami 84 ezer óra/ hét kapacitást jelent. Az ezerfős előadóteremre azért van szüksége az egyetemnek, mert a hallgatói létszám bővülésével a diákok egyszerűen már nem férnek el a jelenlegi 170-220 helyes termekben a bevezető alapelőadásokon. A nagyelőadó szükségességét indokolja még az is, hogy az egyetem legrangosabb társadalmi eseményeit - tanévnyitó, tanévzáró, diplomaosztás, doktoravatás, oktatói értekezlet általában a színházban vagy mozikban rendezték meg, amiért igen komoly bérleti díjat kellett fizetni. Rácz Béla elmondta, hogy az Ady téri épületkomplexum, oktatási időszakon kívül, közepes méretű konferenciaközpontként is működhet. Sz. C. Sz. nemzetközi dokumentumot. Az ISTC szeretné azt is, hogy a banki szolgáltatások terén is kedvezményekhez jussanak a diákok világszerte. A Nemzetközi Diákutazási Konföderáció szorgalmazza továbbá, hogy a tagországokban a helyi közlekedési eszközökön is jutányosán utazhassanak a fiatalok. Az egyetemeken és főiskolákon tanuló hallgatók száma évről évre nő Magyarországon. Míg 1990-ben az adott korosztály tizenhárom százaléka, addig ma huszonhárom százaléka jár valamilyen felsőoktatási intézménybe. Hihetetlen mértékű tehát a bővülés. Tráser Ferenc közgazdásszal, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével arról beszélgettünk, hogyan kezeli az állam, illetve a piac a pályakezdő diplomásokat. • Az elmúlt hét évben megduplázódott az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. Ön szerint az állam, illetve a felsőoktatási intézmények figyelnek-e arra, hogy a végzett hallgatóknak munkahelyük is legyen? - Az állam foglalkoztatáspolitikai koncepciójában szerepel a hallgatók létszámának növelése. • Magyar Bálint ezzel kapcsolatosan azt nyilatkozta a minap, hogy ha tartják a 42 ezres államilag finanszírozott keretet, akkor néhány éven belül könnyen elérhetik, hogy az adott korosztály 30 százaléka járjon valamilyen felsőoktatási intézménybe. - Nálunk még mindig kevesebb ember tanul egyetemen és főiskolán, mint az EU-tagállamokban. Az állam tehát tágítja a teret, ugyanakkor meglátásom szerint a bővítésben van egy olyan tudatos motívum is, hogy a fiatalok addig sincsenek az utcán. Azaz: ha bővítik a hallgatói létszámot, csökken a munkanélküliek száma, így háromöt évvel elodázzák a problémát. Előbb-utóbb azonban szembe kell nézni azzal, hogy a végzettek közül sokan nem találnak majd maguknak állást. • Mi a helyzet a felsőoktatási intézményekkel? Egyetért-e azzal, hogy a felsőoktatási rendszerben kicsit lassabban módosul a szakstruktúra, mint ahogy azt a munkaerőpiaci igények megkövetelnék? - Ez teljesen nyilvánvaló. Gondoljon bele, tíz esztendővel ezelőtt ki hitte volna, hogy itt vadkapitalizmus lesz, és NATO-, illetve EUcsatlakozásról beszélgetünk? Tíz évvel ezelőtt csak marxista közgazdászokat képeztek, akik alig ismerték a polgári közgazdaságtant. Ma viszont mindennek ez az alapja. A hétköznapi gazdaság mind formájában, mind pedig változatosságában rendkívüli dinamikával fejlődik. Ezzel az egyetemek és főiskolák csak úgymond lekövető módon tudnak lépést tartani. Nincs olyan ember, aki meg tudja mondani azt, hogy például az ezredforduló után hány mérnökre, jogászra, közgazdászra, pedagógusra lesz szüksége ennek az országnak. Annyira ugyanis nem ismerjük a gazdasági folyamatokat. Nem lehet megmondani, hogy a szolgáltatási vagy termelói szféra erősödik-e jobban, így arra sem lehet válaszolni, hogy kereskedőkre, könyvvizsgálókra, adótanácsadókra vagy mérnökökre lesz-e nagyobb szükség. Az egyetemek és főiskolák sem tudják, hány mérnököt, jogászt, közgazdászt és pedagógust képezzenek. De jobb is. Ezt döntse el a piac. • Ha már a piacot említette, ön szerint az hogyan kezeli a pályakezdő diplomásokat? - A piac - amely abszolút passzív és semleges - rendkívül kényelmes helyzetben van, hiszen óriási a kínálat fiatal és jól képzett szakemberekből. Persze nem minden téren. Igazán jól képzett logisztikai szakemberek például még nincsenek a piacon. Mivel relatíve „túltermelés" van a felsőoktatási képzésben, a piac nem mégy elébe a hallgatóknak. Egy multinacionális cég például ma még nem keresi meg az egyetemet, hogy neki négyöt év múlva húsz vagy huszonöt idegen nyelveket beszélő, számítástechnikai ismeretekkel bíró, kreatív fiatalember kell. Ebből adódóan ma szabadversenyes formája van a képzésnek. • Itt és most mégis hogyan adhatják el magukat a fiatal munkavállalók? - Vannak olyan ismeretek, amelyek nagyban megkönnyítik az „értékesítés" lehetőségét. A mai negyvenötvenéves értelmiségi generáció jelentós része nem beszél idegen nyelveket, a szövegszerkesztésen túl nem ért a számítástechnikához, és nincs tisztában a korszerű marketinggel. Ha a fiatal és kreatív munkavállalók mindezeket elsajátítják - ami még csak szükséges, de nem elégséges feltétel -, és gyakorlatra tesznek szert, akkor piacképes áruként jelenhetnek meg a piacon. Mindemellett szerencse vagy személyes kapcsolat is kell ahhoz, hogy számukra is megfelelő állást találjanak. Véleményem szerint az a hallgató, aki csak elvégzi az egyetemet, s mellette nem tanul idegen nyelveket, számítástechnikát és informatikát, be sem kerül a fő folyamba. Az elhelyezkedést könnyíti még az is, ha valaki több diplomával rendelkezik, ugyanis egy diploma ma már nem diploma. A fiatal munkavállalóknak, ugyanúgy mint a nagy iparvállalatoknak, több lábon kell állniuk. Jó, ha a jogász ért a közgazdaságtanhoz és a műszaki dolgokhoz is. Vallom, hogy az egytudású emberek ideje lejárt. Szerintem egy végzett hallgatónak legalább kétszerháromszor kell újra tanulnia, változtatnia az életvitelén az egyetem befejezése után. Éppen ezért a felsőoktatásnak alapvetően nem is kész fiatalembereket kellene kibocsátania, hanem olyanokat, akik képesek később is tanulni és változni. Szerintem az egyetemeknek és főiskoláknak az lenne a feladata, hogy tanulni képes és kész hallgatóknak adjon programot. Az ország NATO- és EU-csatlakozásával hatalmas lehetőség áll a fiatalok előtt. Ezek a szervezetek, ahogy Ausztriában, ugyanúgy nálunk is felszívják majd a több nyelven beszélő, joghoz és közgazdaságtanhoz értő, eukonform magatartással bíró embereket. Úgyhogy érdemes mozgolódni... Szabd C. Szilárd • Ady téri csodaközpont Hatmilliárd forintos beruházás Megújul a nemzetközi diákigazolvány