Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

PÉNTEK, 1998. MÁRC. 6. KITEKINTŐ 7 Kedves Kistelekiek! G

ondolták volna, hogy Sipos Pista pálinkája, a „kisteleki rettenetes", Amsterdamban gyógyszerként használható. Én még álmomban sem. Es épp a gyomrot egrecéroztató vírus ellen! Mészáros Pista élő tanú, merthogy a böhöm buszt, amellyel alföldi magyarok maroknyi csapata a tengerhez tartott, ő kormányozta, s a kétezredik kilométerhez közeledve a Kitekintő oldal két hazai harcosát ezzel az ősi gyógymóddal mentette meg a németalföldi víz okozta kellemetlenségtől. Mondhatnák: így jár, aki kiteszi a lábát a falujából, de ne mondják, mert az út nagyon szép volt. És különös, mert magyar földről mentünk a tenger mellettire, hogy pár pillantást vessünk a hollandusok vetéseire, hiszen ők a tenger alá is vetni kényszerülnek. Mint az iskolában is tanultuk, földjeiket már jó ideje onnét mentik, s azokon pompáz a gazdagság. A tenger vizének a szintje jóval magasabb, mint a beművelt földeké. Az alföldiek elszánt csapata autózott el oda, ahol ezt szemmel is látni, egészen az Északi-tenger gátjának közepéig. Addig a zsilipig, amelyik, ha apad az Amsterdam környéki mezők vize, akkor azon engednek be pótlást. Mostanában erre nincs szükség, mert arrafelé esik az eső rendesen. S amiatt sem aggódnak az arravaló gazdák, hogy rájuk zúdul a magasból a tenger sós vize, mert a gát már száz éve védi őket ettől. Ha néha mégis átlöttyenne pár millió sós liter, mire hozzájuk érne - kiédesedik. Úgyhogy, a németalföldön tébláboló szárazföldi csapat tengert, vizet, csatornát látott, de rengeteget. Városban, mezsgye helyén és amerre csak vitt az útja, mindenütt. És saját szemével győződhetett meg: a hollandok tényleg kihúzták a talajt a tenger alól. És virágzó mezőgazdaságot parcelláztak arra! Millió csatornamezsgyével választva egyiket a másiktól. A hazai vizekre érve, már megtapasztalhattuk, hogy a birtokok elválasztásának módja mifelénk nem a békés evezgetések terepe. Mint Önök is tapasztalhatják, inkább a gyűlölködésé, a marakodásé. Amit a múltkoriban csak fülheggyel hallhattunk - mára szomorú valóság. Kormányos Istvánné levélben tudatta, hogy 6 az, akit megpofoztak a polgármesteri hivatalban. A részleteket - természetesen a maga szemszögéből részletezte és ezek nyilvánosságra hozatalát kérte. Mielőtt ezt tennénk, felkínáljuk az újságbéli megszólalást annak, aki a pofont adta a felbőszített birtokvédelmező asszonynak is, miért ragadtatta magát erre a sajnálatos cselekedetre? Mi késztette erre? Mindkét vélekedést Önök elé tárjuk. Az ítélkezés viszont az igazságszolgáltatásra marad. TTQ már összekapcsoltuk a holland mezőket a Ajf kisteleki hivatali történésekkel, megjegyezhetjük: errefelé az igazság malmai lassan őrölnek, s nem függ munkájuk attól, hogy a tenger vize vagy a szárazföld szele hajtja azokat. Böhömbusszal a vakvilágba " SWE3 A böhömnek mondott • Ha Mészáros Pista beül a volánhoz... Kisteleki buszvezető az amszterdami focipálya bejáratánál. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ha Mészáros Pista beül a volánhoz, lovát nyergeli, mint az indiánok ezüsthajú nagyfönöke. Döcög, robog a kenyérkereső jószággal, járja Európát. Úriemberként, ingben, nyakkendőben vezeti a böhöm járgányt. A mozgó, emeletes lakosztállyal felérő busz akár a legcsekélyebb újmozdításra is kezes bárányként engedelmeskedik. Maga alá veszi a térképes utakat, és - irány a világ! Még éjnek idején sem érzi úgy az ember, hogy bele a vakvilágba, hiszen ha Isván főnök azt mondja: négyre odaérünk, akkor oda is ér. Meg vissza is. Az errevalók is megtapasztalhatták ezt a napokban, amikor - csaknem hetvenedmagával - István fordult egyet a még mindig csodásnak tetsző nyugati világban. Ausztriát, Németországot szelte át, hogy Hollandiában érjen tengert az alföldi magyar. A föltarkított, böhöm busz szurkolókat vitt Németországba, majd onnét tett egy kört a hollandusok földjén, csatornák, vizek világában. Mondhatjuk, hogy a szárazföldi alföldről ment a tenger mentire. Átbújt vagy ezer aluljárón, befordult néhány keskeny utcába, méltósággal, kicsit tán gangosan is. - A magasságával kell vigyáznunk, volt már, hogy alig fértünk be - tudjuk meg találkozásunkkor. Mészáros István sofőré a szegedi Royalbus Kft.-nek, társáé, Virág Tiboré a busz. A sztrádái pihenő a pilótának serény munka. A vasparipa itatása, illemhelyi zacsek eltüntetése, megkukult idegenvezetői mikrofon szóra bírása, hamar rendrakás, kevéske nyújtózkodás, esetleg egy gyors kávé. Mielőtt István visszalépne az üvegezett vezetői kalitkába, megkapja az újabb kíváncsiskodó kérdést, mert az elsőre, ami szerint nehéz-e bánni az ilyen böhöm állattal illően felelte a fentebb említett magasságot. • Merre járt mostanában? - Mindenfelé. Legutóbb síelőket vittem Olaszba, meg még ami adódott. Hogy mi adódott hamar kiderül, Pista kisteleki és ha két odavaló ember összetalálkozik valahol Európában, abból hosszú beszélgetés kerekedik. Szurkolókkal teli a lenti meg a fenti rész. Vitte már őket Norvégiába, Franciaországba, görögökhöz, románokhoz, meg mindenhová, ahová a kupameccsek szólítják a jótorkú, fölzászlózott társaságot. István kisteleki, két gyermeket hagy otthon mikor nyakába veszi e sztrádás világot. Útközben van miért vigyázni magára. Szóba is hozzuk az otthoni dolgokat: • Mit csinál a sofőr, ha nem vezet? -Játszik a gyerekeivel, és megpróbálja bepótolni, amit a távollétével mulasztott. Besegít ebbe, abba. Én inkább a kerti munkával foglalom el az időt, de nincs belőle sok, mert ahogy hazaértünk, már szinte másnap indulunk. Legalábbis úgy érzem. • Az otthoni kocsit ki vezeti? - Természetesen az asszony. Ilona most is jön értem, ha hazaérünk Szegedre. Addig azonban Mészáros Pistának föl kell pörgetnie a lóerőket, hegyen, síkon, hóban, esőben. Mire a meg-adott helyre ér, áttör egynehány megbokrosodott meteorológiai zónán. emeletes busz Svájcból érkezett a szegedi Royalbus Kft.-hez. Több mint harmincmillió forintot ér. Ha jól értettem, hatszáz literes a tankja, pótüléseket szereltek be, hogy még többen beleférjenek. Az utazási iroda köti az ebet a karóhoz, nem nagyon engedélyez haszontalan járatot. István, mielőtt kulcsot illesztene a lóerők megdübörögtetéséhez, táskát, csomagtér legeldugottabb részében pihenő szatyrot kér az egyik útitárs. A bejutás reménytelensége miatt lebeszéli, s megköszöni, hogy hallgattak rá és nem létfontosságú, hogy átverekedje magát a tömött bőröndök halmán. Amikor már mindenki bevackol magának lent is, fent is, István belehelyezi magát a vezetői pozíciójába, erőre gerjeszti a vasparipát, megsarkantyúzza, s a jeleivel ellátott hatalmas busz visszasimul az országúti fények áradatába. Emeletén halk zene éled, páran elemózsiázásba kezdenek, a gyönge zajt pisszentenek a szolgálatba léptetett sörösdobozok. Mire éjszakára vackol a nép, a busz már túljut árkon-bokron, hegyen, vízen. Ilyenkor a buszvezetőnek csupán térkép a táj, táblák jönnek táblák után. - Minden országban más, de legjobban jelzettek a németek útjai - tudjuk meg Istvántól. - Lehet rajtuk haladni - mondja s elköszön. A gyakori utazók tudják, az a jó, ha észre se veszik, hogy hipp-hopp és máris a tett helyére érkeztek. Aki a minap megjárta Amszterdamot, bizonyára így érezhette, mert hazaérte előtt nagy tapsot kapott a busz két vezetője, a megszólaltatott Mészáros István és alkalmi társa, útbéli segítője: Csenki János. Kisteleki embernek kell ennél több? Maioros Tibar HIRDETÉSÉT ITT IS FELADHATJA: MÓRAHALOM, Felszabadulás u. 30. 62/381-251 Kedd-csütörtök 9-12 óra KISTELEK, Árpád u. 7. Kisteleki Hírmondó szerkesztősége Focitorna • Munkatársunktól Holnap, szombaton Mórahalmon rendezik az V. Old Boys-kupa teremlabdarúgótornát. Két csoportban nyolc csapat küzd reggel nyolc órától, és a két kvartettben „vetésforgóban" játszanak. A kétszer tizenöt perces meccseken látható a Sándorfalva, a játékvezetők csapata, az Ásotthalom, a Gyálarét, a Postagalamb, valamint Mórahalom két gárdával. A helyosztók 15 órától lesznek; először a harmadik helyért, majd a végső győzelemért rendezik meg a találkozókat. NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks. Fó út 88. Tel.: 62/269-397. Battstya. Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele. Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/27S-188. Pusztaszer. Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogárasi u. 1. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány. Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, llj u. I. Tel.: 62/287-156. Öttömös. Ruzsái u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa. Fó u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153 KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány körűt 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó. Felszabadulás u. 104. Tel : 62/255-504. Amikor az 1993-ban megalakult első gazdakörök felvállalták a családi gazdaságok érdekképviseletét, valószínűleg kevesen gondolták, hogy öt évvel később még mindig ezen gazdaságok fennmaradása lesz a legfőbb tét. Még akkor is, ha a gazdák Mórahalmon már sikerrel mutatnak példát a dán típusú szövetkezésre, amit napokon belül követnek a pusztamérgesiek is. A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének mai küldöttgyűlése Szolnokon mindenesetre még jócskán a családi gazdaságok mostoha sorsáról fog szólni. A Gazdakörök Csongrád Megyei Szövetségének elnökét, dr. Tóth Lászlót, indulása előtt, mai „útipoggyásza" felől kérdeztük. • Elnök, úr, önök nem tartoznak a harsány érdekvédelmi szervezetek közé, noha véleményüket markánsan meg tudják fogalmazni, ha úgy hozza mondjuk a földtulajdonlás sorsa - kérem, mondjon néhány mondatot magukról. - Az 1993-as megalakulás után negyvenezres tagság sorakozott fel a gazdakörökben - hogy most hányan vagyunk, Gazdakörök - „ridegtartáson"? mimíMWti ti&mtm mhm ftY'.V" • v VSKfiRVftWÁAÁ^ w hBBb^I Dr. Tóth László: A gazdakörök mai országos küldöttgyűlése az erőfelmérés kongresszusa is lesz. (Fotó: Miskolczi Róbert) s milyen erővel rendelkezünk, milyen eredményeket értünk el, nos, ennek a számvetésnek az elvégzése is e kongresszus feladata. Csongrád megyében negyven szervezetünk van, 15 főtől a 150-ig terjedő létszámokkal. A kezdeti nekibuzdulás után, kétségkívül a „ridegtartásra" kellett berendezkednünk, az államtól semmiféle támogatást nem kapunk, a gazdakörök egykori épületeiből semmit nem adtak viszsza... • A gazdakörök törekvéseire, a közös beszerzésre, értékesítésre jó példát láthatunk a Mórakert Szövetkezetnél - ám Mórahalomból csak egy van, de az induló szatymaziakkal, meg a pusztamérgesiekkel együtt is csak három... Mi a baj? - A küldöttgyűlésnek választ kell találnia arra, hogy a termőföld több mint 50 százalékát művelő családi gazdaságok miért élték fel utolsó tartalékaikat is, miért nem érik el a számottevő agrártámogatások és -hitelek körét, miért nem működnek számukra a piacok stb.? A földtulajdonlás kérdését, s a földtörvény-módosításokat most már a családi gazdaságokra nézve is megnyugtató módon rendezni kellene, muszáj lenne elemezni az agrártörvény hatásait... - egyszóval, nagyon ideje lenne már hogy eljöjjön a hosszú távú tervezhetőség ideje. • Ha jól látom, öt év után ott tartunk, hogy a gazdaköröknek időnként még mindig el kell lejteniik legitimációs táncaikat a döntéshozók előtt... - Csak úgy, mint maguknak a családi gazdaságoknak is... Nem véletlen, hogy annyira sürgetjük: az érdekképviseletek tevékenységét, jogait és kötelezettségeit, a kormányzathoz való viszonyát, mielőbb törvény szabályozza. Kezdődnek például az EU tárgyalások - szeretnénk részt venni ebben a munkában is, hisz nem lehet közömbös számunkra, hogy miképpen alakul a családi gazdaságok sorsa az integráció után. Nem akarunk ám más feltételeket a saját maguk és a jövő gazdanemzedéke számára, mint amelyek a nyugat-európai országokban évtizedek óta természetesek! • Egyetlen érdekképviseleti szervezetnek sem könnyű megőriznie politikai szüzességét - a gazdakörök hová orientálódnak? - Szándékosan nem vetünk horgonyt egyetlen párt mellett sem. kinek-kinek szuverén joga eldönteni, kire adja a voksát. Az persze természetes, hogy kérjük, figyeljenek: ki mit mond, milyen nézeteket vall, s mit vállal fel, s mit tett eddig a családi gazdaságokkal kapcsolatosan. Nekünk hivatalosan csak egy jelöltünk van, dr. Somogyi György, a gazdakörök megyei szövetségének egyik alelnöke, a szatymazi gazdakör elnöke. Órfi Ferenc