Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 5. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten Sulyok Erzsébettel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-432-663-as rádióte­lefonszámon várja hívásaikat. Elveszett és talált tárgyakat kereső olvasóink hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a 06-80-820-220­as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hir­detőirodáinkban. Lámpa. A 431-293-ról azt állítják: a karácsonyi vásár óta nem égnek a lám­pák a Széchenyi tér Kárász utca felőli részén. Környezet. N. A. a 319­394-ről a közterület-fel­ügyelők segítségét kéri: a Csongrádi sgt. végén a kiserdőbe hordják sokan a szemetüket. Közlekedés. Sarnyai Ist­ván a Bem és a Szent Fe­renc utca sarkán lakik és nem volt jóban a szegedi közlekedési céggel. Most erkölcsi kötelességének ér­zi, hogy elmondja: mióta az új villamosok járnak, meg­szűntek a problémái. Remé­li, soha többé nem járatják az 1 -es vonalán a régi jár­gányokat. Csaba István a Volántól válaszolt a hétfőn megjelent panaszra: Szeged és Székesfehérvár között tényleg ugyanannyi a jegy ára, mint fordítva, feltéve, ha a városokban is ugyan­azon a helyen száll le az utas. Vigye be a jegyét a Volánhoz, ha hibáztak, ki­javítják. A 312-370-ről ké­rik, a Volán a helyi járato­kon jelezze az útvonalat és ne csak elöl, hanem a jármű oldalán és hátul is a járat számát. Draskóczy István üzletágigazgató elmondta, a buszok több mint negyven vonalvariáción közleked­nek, némelyiknek naponta többször is meg kell változ­tatni az útvonalát. Ezért ve­zették be a gyorsan változ­tatható elektromos számki­jelzőt és ezért nem tudnak útvonalat jelezni. A 10-es járat ritkításával kapcsola­tos panaszra válaszolva az igazgató arra hívta föl a tar­jáni közlekedők figyelmét, hogy a fönti változtatás óta a 35-ös és a 35 Y-os buszo­kat a Szent György tér he­lyett a Víztorony térről in­dítják, és a nyomvonaluk a Dugonics térig azonos a 10­essel. Vagyis negyedórán­ként bejuthatnak a tarjániak a Dugonics térig. A 442­071-ről hiányolják a pado­kat a 7 l-es buszmegállójá­ból: a termálfürdőből kijö­vő nyugdíjasok a délelőtti ritka járatokra várva nem tudnak leülni. ifflMaiiiiiPEi ..... im Alnaal. BBMBa • Cigánybrigád Dorozsmán „Nem halat, hálót adunk" Elitalakulat a szegedi kapitányságon Tavaly ósz óta műkö­dik a Szegedi Rendőrka­pitányságon az a beve­tési alegység, amelynek célja a rendőri reagáló­készség gyorsítása. Bár az alegység létrehozása nem volt mentes a szak­mai vitáktól, az eddigi­ek alapján úgy tűnik, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Múlt év augusztusában nagy port vert fel az arab-ro­ma konfliktus. Szerencsére nem torkollt utcai összetűzé­sekké a vita, a rendőrség azonban határozott lépéseket tett az eset után. A fekete­gazdaság szereplőinek anya­gi hátterét vizsgáló nyomo­zócsoport munkájának kö­szönhetően több súlyos bűn­cselekményre fényt derítet­tek a rendőrök. Ezen túlme­nően azonban szükség volt a rendőrség szervezeti átalakí­tására is, s egy új, állandó mobil alegységet hoztak lét­re a Szegedi Rendőrkapi­tányságon. Komoly szakmai viták után született a döntés, hogy a gépkocsizó járőrszol­gálat módosításaként mű­ködjön az alegység, amely a rendőrségen belül egyfajta elit alakulat. Az átszervezés során figyelembe kellett venni, hogy a járőrszolgálat nem szenvedhet hátrányt, valamint egyidejűleg bizto­sítani kellett a rendőrőrsök nonstop külterületi járőrözé­sét. Az egyébként is „rend­őrhiányos" időkben át kellett csoportosítani az erőket, s különböző átvezénylések folytán sikerült az éjjel-nap­pal szolgálatban lévő, mini­mum ötfős mobil alegység jelenlétét biztosítani. Olyan rendőrök kerültek ezekbe a csoportokba, akik a legke­ményebb helyszíneken is be­vethetők, s alkalmasak a ha­tározott fellépésre. A beveté­si alegység rendőreinek kö­szönhetően az E75-ös út mentén gyakorlatilag sike­rült felszámolni a prostitúci­ót, a rendőrök rendszeresen megjelennek a röszkei hatá­ron, ahol a valutázók és a ci­garettaüzérek „dolgoznak". Ugyancsak a bevetési alegy­ség feladata, hogy a szórako­zóhelyeket ellenőrizzék, va­lamint felügyeljék a kétes jogállású menedékeseket. Az alegység állandó ké­szenléte indokolt azért is, mert idén az első két hónap­ban Szegeden három esetben használtak fegyvert bűncse­lekmény elkövetéséhez, míg tavaly ebben az időszakban csak egy esetben történt ilyen. Az elitalakulat nem­csak közbiztonsági, hanem bűnügyi feladatokat is ellát. Számos körözött, illetve el­veszett személyt felkutattak már, s nagyobb bűncselek­mények helyszínén segíte­nek a teljes körű adatgyűj­tésben. A rendőri vezetés remé­nyei szerint a fentebb emlí­tett rendőrhiány fokozatosan megszűnik, ugyanis egy kor­mányhatározat Szeged szá­mára három év alatt 120 fős létszámfejlesztést ígér. A rendőrség azonban addig is ügyel arra, hogy növeljék a lakosság biztonságérzetét. Ennek a koncepciónak a ré­sze bevetési alegység'is, amelynek a főkapitányság biztosítja a teljes körű mű­szaki-technikai felszerelését. A. L. Míg munka és fizetség nincs, addig az Árpa utcai parabolaantenna csak dísz. (Fotó: Schmldt Andrea) A munkanélküliség csökkenéséről szól a vá­lasztási kampány köze­ledtével egyre erösödö propaganda. De az át­lagember benyomása: más. Különösen, ha a város (és az élet) pere­mén élőkre, a „halmo­zottan hátrányos helyze­tű" ismerőseire, vagy a cigányokra gondol. A regisztrált munkanélkü­liek többsége (Csongrád me­gyében közel 75 százaléka) több mint egy éve szerepel a munkaügyi központ nyilván­tartásában. Közülük szinte minden második már semmi­féle ellátásban nem részesül. E gödörből kimászni nehéz, különösen annak, aki azt sem tudja, hogy lásson hozzá. Nekik, a halmozottan hátrá­nyos helyzetűeknek, az ala­csony iskolai végzettségűek­nek, a cigányoknak ad mintát a három hete dolgozó do­rozsmai brigád. - Volt, aki összetette a két kezét, hogy „Hál' isten! Dolgoznak a cigányok!" Meg olyan is, aki köszönte a Czékus utcában, hogy rend­be tettük a környéket ­összegezte a cigánybrigád megjelenésének fogadtatását Kovács Márk. A 19 éves fia­talembernek ez az első „munkahelye". „Közhasz­núsként" takarítja a Dorozs­mai út szélét a sártól, tisztítja az árkokat - húsz társával egyetemben. E csapatot jó két évi próbálkozás után si­került „összehoznia" a Csongrád Megyei Munka­ügyi Központ szegedi kiren­deltségének, a városi önkor­mányzatnak, a foglalkoztatá­si tanácsnoknak és a cigány családok segítésével régóta foglalkozó alapítványi szak­embernek. Itt egy olyan bri­gád, melynek tagjai vagy so­ha, vagy csak nagyon régen kaptak munkát, s már régóta kiestek, vagy be se kerültek a munkanélküliek ellátását, támogatását, segítését szol­gáló rendszerbe. - Az bizonyos, régen lát­tak olyat a kiskundorozsmai­ak, hogy az Árpa utcai ci­gánysoron lakók lapáttal, gereblyével a kezükben dol­goztak volna. Nem halat, ha­nem hálót adunk a kezükbe. Vagyis nem segélyért kilin­cselünk nekik, hanem meg­mutatjuk, hogyan is kell munkát találni és segítünk megtartani - hallottuk Jeney Ferenctől, a kiskundorozs­maiak egyik önkormányzati képviselőjétől, a szociális bi­zottság alelnökétől. Összefogást, rugalmassá­got és újfajta módszerek be­vetését igényelte ennek a bri­gádnak az összehozása. Mert például a munkaügyi köz­pontból érkező levelekre nem reagáltak az Árpa utca lakói, a különböző roma szervezetek sem voltak képe­sek összefogni a mindenféle szempontból megosztott ci­gányságot. „Ha a cigányság tagjai és képviselői nem tudnak vagy akarnak együttműködni ve­lünk, akkor mi megyünk a helyükbe, hogy segíthes­sünk" - ez a megyei munka­ügyi központ szegedi kiren­deltségének megközelítése. Borbélyné Nagy Mária ki­rendeltségvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a közhasz­nú munkavégzésre vállalko­zó cigányok közül többen személyi igazolványuk, tb­kártyájuk megszerzésében is segítségre szorultak. - A közhasznú munka­végzéssel eltöltött 6 hónap után - az egyéb feltételeknek is megfelelő személy ­visszakerül a munkanélküli­ek ellátását szolgáló rend­szerbe, azaz jogosult lesz munkanélküli ellátásra, jöve­delempótló támogatásra. így nem csoda, hogy e forma iránt óriási az érdeklődés, de szűkös a keret - hangsúlyoz­ta a kirendeltségvezető. Köz­hasznú foglalkoztatásra idén Szegeden 80 millió forintot, Csongrád megyében 335 milliót költhetnek. A köz­hasznú foglalkoztatásba be­vont munkanélküliek béré­nek egy részét - „halmozot­tan hátrányos" személy, azaz 45 év feletti vagy pályakez­dő, tartós munkanélküli vagy alulképzett személy esetén maximum 90 százalékát - a munkaügyi központ, a többit a munkaadó fedezi. - Az önkormányzat a Környezetgazdálkodási Kht.-t bízta meg, hogy a „köz­hasznúsok" foglalkoztatását fölvállalja. A város egy év­ben 16 millió forintot költ a jövedelempótló támogatásra és a közhasznú munkavég­zéshez szükséges önrészre ­hallottuk Gila Ferenc foglal­koztatási tanácsnoktól. - A közgyűlés elfogadta a Ci­gányprogramot. Azt is mondhatom, e program egy részének megvalósítását is jelenti a cigánybrigád kiala­kítása. - Ha csak a nevemet meg­hallották, Kolompár, már azt mondták „betelt a hely", hiába hirdették, segédmun­kást keresnek - panaszolta az asszony, aki korábban, a „szocializmusban" dolgozott már az „útfenntartóknál", de azóta nem kap munkát. „Eb­ből-abból", napszámból, ku­kázásból, családi pótlékból, segélyekből él - mondja. Úgy, mint még sokan mások az Árpa utcában, ő sem tud­ja, hogy az itteni házsor 10 lakásában 70 vagy 110 roma zsúfolódott össze. Nem ez számít. Úgy élnek, mint egy nagy-nagy nagycsalád. „Túl­élési előleg", ez az, amit a munkába álló romák már az első percekben kérnek, mert az, aki dolgozik, nem jogo­sult még közétkeztetésre sem. Ez a szociális ellátás rákfenéje. - Most azt a környékét ta­karítjuk, ahol mi is lakunk. Bebizonyítjuk, hogy a cigá­nyok akarnak dolgozni, nem kényszerttettek minket, ön­erőből fogtunk össze. A mun­kavezetőnk, Torda József sa­ját költségén segített a papí­rokat beszerezni, bankkártyát és munkaruhát kaptunk - so­rolta az okokat a „közhasz­nús" cigányok választott ve­zetője, Kolompár István, hogy igazolja: úgy gondol­ják, ők 21-en, hogy a semmi­nél, a láblóbázásnál ez jobb. A munkahely, a fizetés csökkenti a kiszolgáltatottsá­got. Mert az Árpa utcában közel a bűn. A „közhasznú­sok" segítői remélik: sike­rülhet megszakítani egy ör­dögi kört. ájnául Ilona Nemrégiben látott napvilágot a szegedi Mandala Könyvkiadó gondozásában Bálint Sándor Ünnepi Kalendá­rium című háromkötetes munkája. A kiadó a ki­váló szegedi néprajztu­dós születésének közel­gő századik évfordulójá­ra készülve a kővetkező években 18 kötetben szeretné megjelentetni összes müvét. Nemcsak monográfiáit, tanulmá­nyait, hanem naplóját is. Bálint Sándor életműsoro­zata tavaly nyáron a Csaná­losi Lilla szerkesztésében ki­adott Breviáriummal indult. A kötet a mintegy negyven évet átölelő naplójegyzetek­Bálint Sándor reneszánsza bői közöl válogatást, noha a szerző 1965. októberében, a Szegedi Járásbíróságon tar­tott nyilvános tárgyaláson, ahol a Kádár-rendszer ható­ságai államellenes izgatásért hat hónapi szabadságvesz­tésre ítélték, maga mondta jegyzőkönyvbe: „Mint min­den napló, ez is szubjektív hangú, tele ellentmondások­kal, amelyek semmiképpen nem valók a legszűkebb ba­ráti nyilvánosság elé sem, és így felelősséget sem lehet érettük vállalni." A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium 1997. évi Könyvtárfejlesztési programja keretében, vala­mint a Mol Rt. és a Déltáv Rt. támogatásával a néhány hete jelent meg a Szent Ist­ván Társulat 1976-77-es ki­adása alapján az Ünnepi Ka­lendárium. A háromkötetes hiánypótló munka útmutató az egyházi év ünnepeihez. Húsvét, pünkösd, karácsony és az egyházi és népi hagyo­mányban fontos névnapok mindegyikéről szinte min­dent megismerhet belőle az olvasó: szokásokat, művé­szetet, költészetet, táplálko­zást, kultúrtörténeti hátteret. Különösen hasznos lehet ez ma, amikor nagy bizonyta­lanság uralkodik ezen a té­ren, hiszen több generáció nőtt fel úgy, hogy nem isme­ri az ünnepekhez, névnapok­hoz kapcsolódó szokásokat. A kötetek Szegeden a Bálint Sándor Könyvesbolt­ban kaphatók vagy közvetle­nül a kiadótól (434-310) ren­delhetők meg. A Bálint Pé­ter vezette Mandala Kiadó a jövőben más szegedi vonat­kozású munkák, így Cserzy Mihály és Tömörkény művei­nek megjelentetését is terve­zi. H. Zs. forrás Ma: „folytatólagos" közgyűlés • Munkatársunktól Folytatólagos ülést tart a szegedi közgyűlés ma 9 árától a megyehá­za (Szeged, Rákóczi tér) Csongrád termében. A napirend megegyezik a múlt hét csütörtökjének délutánján tárgyalt té­masorral. Mint arról beszámoltunk: a február 26-ai közgyűlés délutáni szakaszát szabályta­lanul hívta össze, s nyilvání­totta „folytatólagos ülésnek" a polgármester, azaz az ak­kor hozott több mint harminc határozat jogi szempontból nem létezik. A csorbát kikö­szörülendő a polgármester, változatlan napirenddel, má­ra összehívta a közgyűlést. Ma az a képviselők feladata, hogy a meghívóban megje­lölt 31 témáról egy hete ho­zott döntésüket megismétel­jék, pontosabban a mellékelt határozati javaslatokat a sza­vazatukkal megerősítsék vagy elvessék. így tehát ­többek között - ma (is) szó lesz az idei költségvetés be­vételi előirányzatairól, a fog­orvosi praxisok technikai fel­tételeinek biztosítását szolgá­ló pályázatról, az idei rovar és rágcsálóirtási programról, a VTV új beruházásairól, a sportcélú ingatlanok birtokba vételéről, az adóosztály elhe­lyezéséről, a Szegedi Kajak­Kenu SE szabadidő központ­járól, s különböző pályáza­tokról. Zárt ajtók mögött is­mét előkerülnek személyi ügyek, a „svédházas" Maros­tő sorsa és az Anna-víz hasz­nosításáról korábban hozott határozat módosítása. Kér­dés, a különleges képviselő­testületi ülésen a voksokat megelőzi-e vita. A közgyűlés mai ülése (is) nyilvános. Beiratkozás a Ságváriba • Munkatársunktól A JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolá­ban az első osztályosok bei­ratkozása március 18-án és 19-én, 8-12 és 13-17 óra között lesz. A beiratkozás helye: az iskola épületében (Boldogasszony sugárút 3-5.) a II. emeleten, az igaz­gatói irodában. Információt az iskola 454-348-as telefon­számán is adnak. Állásbörze a JATE-n • Munkatársunktól Tegnap rendkívül nagy ér­deklődés mellett nyílt meg a József Attila Tudománye­gyetem Dugonics téri épüle­tének aulájában a harmadik szegedi állásbörze. A kétna­pos rendezvényen tizenhá­rom multinacionális cég vesz részt, köztük olyanok, mint az ÁB-Aegon, az Andersen Consulting, a British Ameri­can Tobacco, a Nestlé, a Phi­lip Morris, a Procter and Gamble, a Tesco-Globál és a Győri Keksz. Az állásbörzén a kis- és középvállalatok, va­lamint a költségvetési intéz­mények is jelen vannak, igaz, csak virtuálisan, hiszen állásajánlataikat csak a szá­mítógépes adatbázisban ta­lálhatják meg az érdeklődő egyetemisták és főiskolások. Ma 9-től 16 óráig várják a szervezők a hallgatókat és a fiatal munkavállalókat.

Next

/
Thumbnails
Contents