Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-05 / 54. szám

V " • 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 5. kommentár Belgrád válasza D élen a helyzet változatlan, újra háborús szelek fújnak. A délszláv válság bejezése óta eltelt időszak legélesebb konjliktusa látszik kibontakozni ezekben a napokban Koszovóban. És mint mindig, ki­ki a maga érdekei szerint cselekszik. Koszovó helyzete sosem volt rózsás, még a Tito fém­jelez/e békeidőkben, a hozzánk viszonyított gazdagság­ban is Jugoszlávia legszegényebb térségének számí­tott. Ma európai összehasonlításban itt a legalacso­nyabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem és itt a leg­magasabb a munkanélküliség. A megélhetési gondok miatt nagy az elvándorlás, sokan külföldön keresnek munkát maguknak. A nyomor és az elkeseredés Euró­pának ezen a felén is a nacionalista mozgalmakat élesztgeti az elmúlt hetekben egyre erősebb azoknak a hangja, akik az Albániához való csatlakozásban látják a kiutat. Hiszen a közel kétmilliós Koszovó lakosságá­nak 90 százaléka albán muzulmán. Belgrád válasza pedig nem az, amit a világ várna tőle. Hogy megpróbálná békés eszközökkel rendezni a válságot és visszaállítani a kilenc évvel ezelőtt „elvett" koszovói autonómiát. wy elgrád válasza az erőszak, a gyilkolás. Egyes hír­li ügynökségek szerint a szombati békésnek indult, ám brutálisan szétvert tüntetésben csaknem három­százan sebesültek meg. Az áldozatok számáról is el­lentmondóak a hírek, albánKforrások harminc halott­ról emlékeznek meg. Az Európai Unió nevében Robin Cook brit külügyminiszter tiltakozott erélyesen az erőszak ellen, s most megérkezett az amerikai válasz is. Róbert Gelhard, a délszláv ügyekben illetékes ame­rikai elnöki képviselő szavait pedig illik komolyan venni. Hisz nem kevesebbet helyez kilátásba, mint azt, hogy az USA kész a Jugoszlávia elleni szankciók visszaállítására is. Ugyanaz a helyzet állhat elő, mint a délszláv háború idején. Vagyis: hiába örülhetett a Balkán a béke időszaká­nak, kezdődik minden elölről. 0 Visszaállítják a Jugoszlávia elleni embargót? Önkormányzatot Koszovónak! Több tízezer ember vett részt a koszovói Szrbicában tíz albán temetésén, akik a szerb rendőrség március elsejei átfogó támadása során vesztették életüket. (MTI Telefotó) Karadzsics, a „nemzeti hős" hírek • Szarajevó (MTI) Robin Cook brit külügy­miniszter szerdán Szarajevó­ban felszólította Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerb állam volt elnökét, hogy jelentkezzen önként a volt Jugoszlávia területén el­követett háborús bűncselek­ményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. A Momcsilo Krajisnikkal, a boszniai unió kollektív el­nökségének szerbeket képvi­selő tagjával folytatott tár­gyalások után nyilatkozó brit politikus közölte: azt kérte, hogy Krajisnik adja át azt az üzenetet, hogy a világ üdvö­zülné. ha Karadzsics önként jelentkezne. „Karadzsics nem számíthat arra, hogy a kérdés lekerül a napi­rendről, mert a nemzetközi közösség igazságot akar te­• Pozsony (MTI) Az elnöki jogkörrel fölru­házott szlovák kormányfő ma közkegyelemben részesí­tette azokat a személyeket, akik ellen eljárás folyik Mi­chal Kovác hétfőn leköszönt államfő fiának elrablása mi­att. A szlovák hírügynökség által közzétett amnesztia rendelet hatodik cikkelye külön kitér erre az esetre, amikor kimondja, hogy „le kell állítani a bírósági eljá­rási azon bűncselekmények esetében, melyek ifjabb Mi­hal Kovác elrablásával áll­nak kapcsolatban ". remteni" - mondta a brit külügyminiszter. Krajisnik a találkozó után azt emelte ki, hogy a boszni­ai szerbek továbbra sem há­borús bűnösnek, hanem nemzeti hősnek tartják Kara­dzsicsot. „Azt javasoltuk, hogy a törvényszék illetéke­sei utazzanak ide, s felaján­lottuk, hogy segítjük a tény­feltárási. Bárkivel találkoz­hatnak, s megkaphatnak va­lamennyi általuk kért doku­mentumot" - mondta Krajis­nik, akit továbbra is Kara­dzsics politikai szövetsége­seként és szócsöveként tarta­nak számon. Krajisnik szóba hozta a koszovói válság ügyét is, s úgy vélekedett, hogy a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó tar­tományban kialakult helyzet teljes mértékben Szerbia be­lügyének számít. A szlovák ellenzék gya­núja szerint az emberrablást 1995-ben a szlovák titkos­szolgálat szervezte meg. amelyet akkoriban Ivan Lexa vezetett, akiről köztudomású volt, hogy szoros szálak fűzik Vladimír Meciar kor­mányfőhöz. Az amnesztia kedvezményezettje Gustav Krajci belügyminiszter is, aki tavaly meghiúsította az államfő által kiirt népszava­zást az elnökválasztás mód­járól, s ezzel valószínűleg megakadályozta, hogy Vla­dimír Meciarnak a szavazó­polgárok előtt kelljen meg­mérettetnie. • Belgrád (MTI) Róbert Gelbard, dél­szláv ügyekben illetékes amerikai elnöki képvi­selő bejelentette, hogy az USA kész a Jugoszlá­via elleni szankciók visszaállítására is, ha Belgrád a továbbiakban is erőszakos eszközök­kel akarja megoldani a koszovói válságot. A Nasa Borba című füg­getlen lapnak adott nyilatko­zatában Róbert Gelbard kö­zölte: „Legutóbbi belgrádi • Bécs (MTI) Egy nappal azután, hogy lejárt Michal Kovác elnöksége, Vladimír Me­ciar szlovák miniszterel­nök azonnal demonst­rálta újonnan megszer­zett hatalmi erejét - ál­lapítja meg szerdán cím­lapján a Der Standard osztrák független lap. A hathasábos, Meciar fényképével illusztrált induló cikk címe: Meciar a teljes hatalmat meg akarja szerezni Szlová­kiában. Meciar keddi intézkedé­seit, a népszavazásra vonat­kozó döntések hatályon kí­vül helyezését és a 28 nagy­követ leváltását a lap olyan sakkhúzásoknak tartja, ame­• Szófia (MTI) Az összes jelentős bol­gár lap címoldalon szá­molt be szerdán a bol­gár nemzeti ünnep, a tö­rök uralom végét jelentő San Stefanó-i békekötés évfordulója alkalmából országszerte tartott meg­emlékezésekről. 1393-ban /. Bajezid szul­tán seregei elfoglalták a kele­ti, majd a 1396-ban - a niká­polyi csata után - a nyugati bolgár birodalmat, s a bol­gárság lakta területek közel öt évszázadra török uralom alá kerültek. Az országot a ruméliai beglerbég alá ren­delték; a termékeny folyó­völgyekben tömegesen tele­pedtek meg az anatóliai törö­kök; sok bolgár áttért az isz­lám hitre. látogatásom során két le­hetőséget ajánlottam fel Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnöknek. Az egyik le­hetőség, hogy Jugoszlávia ismét csatlakozik a nemzet­közi közösséghez, s a rein­tegrációhoz vezető utat a múlt hetihez hasonó kis, ám mégis nagy jelentőségű ked­vezményekkel jelöljük ki. A másik lehetőség Milosevics bukásához vezet: Jugoszlá­via gazdasági helyzete tragi­kus, s a körülmények csak romlanak, s mi még komo­lyabb nehézségeket tudunk lyek valószínűleg élesebbé teszik a nyugati bírálatokat azzal kapcsolatban, hogyan értelmezi Meciar a demokrá­ciát. A Der Standardban megjelent kommentár sze­rint a nagykövetek leváltása „nem marad egyedüli tiszto­gatási intézkedés: más kulcs­fontosságú helyeken, első­sorban az igazságszolgálta­tásban hasonló lépésekre ke­rül majd sor - mégpedig az­zal a céllal, hogy (Meciar) megszerezze a befolyást minden állami intézmény felett, és ezzel megakadá­lyozzza a hatalomváltást az A XIX. sz. elején feléledő nemzeti mozgalom során bolgár iskolák nyíltak és bol­gár újságok jelentek meg. Az 1876 áprilisában kitört felke­lést a törökök véresen lever­ték (ekkor halt meg a költő, Hriszto Botev, aki a bolgár függetlenségi mozgalomban azt a szerepet töltötte be, mint a magyarban Petőfi Sándor), de az ezt követő orosz-török háború véget ve­tett a török uralomnak. Az 1878. márciusában megkö­tött San Stefanó-i béke (bár a Monarchia nyomására az eredeti szerződést hamarosan módosították), a mai függet­len bolgár állam alapjait te­remtette meg. „A San Stafanó-i béke azon dolgok közé tartozik, amelynek köszönhetően büszkék lehetünk arra, hogy okozni. Készek vagyunk ar­ra, hogy visszavonjuk a most megadott kedvezményeket és visszaállítsuk a Jugoszlá­via elleni nemzetközi szank­ciókat". Arra a kérdésre vá­laszolva, hogy az USA egyeztette-e álláspontját a Milosevics elnököt ugyan­csak figyelmeztető EU-val, Gelbard kijelentette: „Az EU illetékeseivel folytatott, né­hány nappal ezelőtti tárgya­lásokon felmerült az a le­hetőség, hogy a tizenötök visszaadják a Jugoszláviától megvont kereskedelmi ked­őszi parlamenti választáso­kon" - véli a cikkíró. A Die Presse kommentá­rom szerint „már régóta nem meglepetés, ha Vladimír Me­ciar szlovák kormányfő vas­ököllel odacsap, ahol a de­mokráciának valamilyen vi­rágocskája akar a felszínre törni. Ez az ember, akinek mindig is szálka volt a sze­mében a szabad sajtó, az el­lenzéki politikusok, a leg­felsőbb bírák, sőt még a kri­tikát megfogalmazó államfő is, eközben mindig is megle­petésszerűen és hevesen lé­pett fel". Az osztrák elemző bolgárok vagyunk" - írta a Novinar című lap. A Trud szerkesztőségi cikke szerint 120 évvel az után, hogy „az orosz szuro­nyok hegyén felvirradt a bol­gár szabadság", a hivatalos orosz-bolgár viszonyt „szi­bériai fagy jellemzi". A No­vinar megemlíti, hogy bolgár bőrfejű ifjak „HeiI Hitler" ki­áltást harsogtak a Sipka-szo­rosban, az egykori döntő csa­ta helyszínén, „de mi egye­bet lehet várni e fiataloktól ­idézte a BTA -, akik oly or­szágban nőttek fel, ahol e dátum egészen a közelmiíltig nem számított ünnepnek." A 24 Csasza című lap szintén megemlíti, hogy bolgár bőrfejűek és orosz parlamen­ti képviselők együtt ünnepel­tek a Sipka-szorosbán. A Duma és a Pari című vezményeket. Én akkor úgy vélekedtem, hogy a döntés elsietett lenne, s a mostani koszovói eseményeket lát­ván azt hiszem, hogy az EU is megértette, miért nem sza­bad túl gyorsan haladni". Gelbard megismételte, hogy az USA nem támogatja a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó Koszovó függetlenségét, ám úgy véli, hogy a válságot csak akkor lehet megoldani, ha a szerb hatóságok magas szintű ön­kormányzatot adnak az al­bánságnak. szerint Meciart már évek óta olyannak ismeri a világ, ami­lyennek keddi intézkedései mutatták. „És sajnos ez ismét rossz fényt vet egy olyan or­szágra, amely a Nyugattól tulajdonképpen megérdemelt volna szimpátiát és segítsé­get a nehéz reformok útján" - állapítja meg a szerző. A Die Presse szerint Meciart nem izgatja, hogy a hatalom megragadására tett lépései sok honfitársát és a nemzet­közi megfigyelőket bántják. „Ez egyáltalán nem mellé­kes, hiszen Szlovákiának az őszi választásokon el kell döntenie, hogy az elszige­telődés mellett vagy ellen, a demokrácia mellett vagy ellen teszi-e le a voksát" ­áll a Die Presse kommentár­jában. újságok címoldalukon emel­ték ki, hogy a politikusok és az egyház képviselői nem Unepeltek együtt: a magas rangú állami tisztségviselők közül senki nem jelent meg a Sipka-szorosban az elesettek emlékének szentelt istentisz­teleten, amelyet Makszim pátriárka tartott. Ugyancsak a Novinar adott hírt a mai Bulgária tö­rök nemzetiségű polgárai ál­tal lakott településeken ta­pasztalt ellentmondásos ér­zelmekről. „Kurdjali nem hajt fejet a felszabadító hősök előtt" - állapítja meg a lap a jórészt törökök lakta városról, bár megjegyzi: „Mesut Yilmaz török kor­mányfő üdvözölt minket ab­ból az alkalomból, hogy fel­szabadultunk ősei uralma alól". Elmaradnak a tüntetések • Pristina (MTI) A koszovói albánok poli­tikai vezetése tegnap le­mondta a szerb rendőrség el­len tervezett, további tünte­téseket. Szerb diákszerveze­tek eközben haladéktalan párbeszédre szólították fel a belgrádi vezetést és a koszo­vói albánok képviselőit. „A párbeszéd hiánya vezetett Koszovóban terrorizmushoz, valamint szerb rendőrök és albán polgári személyek tu­catjainak tragikus halálához" - hangsúlyozta hét szerb di­ákszervezet Belgrádban köz­zétett felhívása. Öt év börtön • Phnompen (MTI) Fegyvercsempészés miatt öt év börtönbüntetésre ítélte szerdán egy phnompeni kato­nai bíróság a hatalomból ta­valy júliusban eltávolított Norodom Ranariddh volt társminiszterelnököt, aki Bangkokban él száműzetés­ben, és nem jelent meg a tárgyaláson. Ranariddh her­ceg katonai parancsnoka négy év, testőrségének pa­rancsnoka két év felfüggesz­tett börtönbüntetést kapott. Egy japán rendezési terv ér­telmében Ranariddh herceget kegyelemben részesíti apja, Szihanuk király, s így nem lesz akadálya annak, hogy a volt társminiszterelnök indul­jon a júliusi kambodzsai par­lamenti választásokon. Weizman marad • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli törvényhozás tegnap újabb öt évre Ezer Weizmant választotta meg az ország elnökévé. Weizman a 120 lehetséges szavazatból 63 voksot kapott, vetélytár­sára, Saul Ámorra 49 képvi­selő szavazott - jelentette be Dan Tichon, a parlament el­nöke. Li Peng, az ügyvezető • Peking (MTI) Li Peng miniszterelnök vette át szerdán a kínai Or­szágos Népi Gyűlés (parla­ment) éves ülésszaka előké­szítő ülésén az ügyvezető el­nöki tisztet Csiao Si eddigi parlamenti elnöktől. Ezzel megtörtént az első lépés a kormány és a parlament csú­csán tervezett személyi vál­tásra. Az ülés még Csiao Si elnökletével kezdődött, aki Li Peng megválasztása után a törvényhozás másik nyolc leköszönő vezetőjével együtt a küldöttek tapsa kíséretében elhagyta az üléstermet. Gya­korlatilag bizonyossá vált te­hát, hogy az új parlamenti elnök Li Peng lesz. Úi „atomminiszter" • Moszkva (MTI) A nyugdíjazását kérő Vik­tor Mihajlov helyére Jevge­nyij Adamovot nevezte ki orosz atomenergiaügyi mi­niszterré Borisz Jelcin ál­lamfő. Az 58 esztendős Ada­mov korábban az energotech­nikai kutatóintézet igazgatója és főkonstruktőre volt, s te­vékenyen részt vállalt az 1986-os csernobili katasztró­fa következményeinek fel­számolásában. Adamov kine­vezését elődje, a tárca élén jelentős eredményeket elérő Korlátozott amnesztia • Bulgária nemzeti ünnepén Bőrfejűek a Sipka-szorosban Meciar és a demokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents