Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-31 / 76. szám

KEDD, 1998. MÁRC. 31. UNIVERSITAS III. Elhunyt Szöllösy László Szomorú hfrt kaptunk néhány napja. Dr. Szöllösy László, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi kara Ma­tematika-Fizika Tanszékének nyugalmazott tan­székvezető egyetemi tanára, a fizikai tudományok kandidátusa, aki egy negyed évszázadon át dolgo­zott egyetemünk Kísérleti Fizikai Tanszékén, súlyos betegség után csendesen elment. Szöllösy László 1927-ben született Szegeden. Isko­láit itt végezte. A Kísérleti Fizikai Intézettel való kapcsolata 1949-ben kezdődött. Ekkor hivta meg Fröhlich Pál professzor az akkor még harmadéves hallgatót demonstrátori teendők ellátására. Ez je­lentette egyetemi oktatómunkájának kezdetét. Az orvostanhallgatók azidőben csoportonként hallgat­ták a számukra tartott előadást és végezték a labo­ratóriumi gyakorlataikat. Egy ilyen csoport oktatá­sa hárult rá. Kitűnő eredménnyel lezárt egyetemi ta­nulmányai után tanársegédi kinevezést kapott az akkor már Budó Ágoston által vezetett Kísérleti Fi­zikai Tanszékre. Ez az időszak nem volt a legideáli­sabb egy pályakezdő fiatal oktató számára. A hábo­rú után nagyon sok mérőműszer, kfsérleti eszköz el­veszett, és az így leszegényedett tanszéken az oktatás tárgyi feltételeit csak nagyon kemény munka árán lehetett megteremteni. Mindenki új laboratóriumi gyakorlatokat tervezett, jegyzeteket írt, és Szöllösy László ebből a munkából is alaposan kivette a ré­szét. A fiatal években megszerzett oktatási gyakorlatot a későbbiekben bőven kamatoztatta. Az ötvenes években megbízást kapott az elsőéves orvostanhall­gatók biofizikai képzésére. Körültekintő gonddal ál­lította össze előadásainak tematikáját, amelyet fo­lyamatosan új anyagrészekkel bővített, hogy előadá­sai naprakészek legyenek. Előadásait sok kísérlet tette színessé. Úgyszintén nagy gondot fordított a fi­zikai laboratóriumi gyakorlatok fejlesztésére, meg­ragadva minden lehetőséget az e célt szolgáló pénz­ügyi keretek megszerzésére. A Szegeden diplomát szerzett orvosok jó néhány generációja emlékezik nagy elismeréssel előadásaira. Kutatómunkája a tanszéken folyó lumineszcen­ciavizsgáitokhoz csatlakozott. Az 50-es és 60-as években annak a kutatógárdának volt a tagja, amely a lumineszkáló oldatok valódi lumineszcencia jel­lemzőinek meghatározásán dolgozott. Alaposan ki­vette részét abból a fáradságos munkából, amely árán megépültek a nagy precizitású mérőberendezé­sek. A 70-es években az üvegek fluoreszcenciájával, majd a félvezető üvegekkel kezdett foglalkozni, és vezette az e témakörben dolgozó kis kutatórészleg munkáját. Közvetlen munkatársai ma is mint ideális vezetőre emlékeznek rá, aki példát mutatott a be­csületes munkából, és aki oldalán meg lehetett ta­nulni a kutatómunka fogásai mellett annak szerete­tét is. Széles látókörű, erősen kísérleti beállítottságú kutató volt, akivel élvezet volt együtt dolgozni. A fia­talok, akik mellette kezdték pályájukat, tanítómeste­rüknek tekintették. Tanácsainak, útmutatásainak értéke tanítványaiban tudományos pályájuk későbbi szakaszaiban tudatosult igazán, amikor tanítómeste­rük már nem állt mellettük. A munka megszállottja volt, a tizenkétórás napi munkaidő még a hétvége­ken is természetes volt számára. Színes egyéniség volt Humora és közvetlensége a munkatársi kapcsolatokat baráti kapcsolatokká for­málta, közmegbecsülésnek örvendett. Bármennyire is fáj, eljött a búcsú perce. Istenhoz­zádot mondunk Néked, Laci. Nyugodj békében, mi emlékezünk Rád, amíg élünk. A JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszé­ke nevében: Dr. Dombi József címzetes egyetemi tanár Kinevezések a JATE-n Ma dönt a főiskolai tanács Főigazgató-választás a TK-n • Munkatársunktól A József Attila Tudomá­nyegyetem tanácsa múlt heti ülésén személyi ügyekben is döntött. A testület tagjai el­fogadták dr. Szebenyi Péter tudományos tanácsadó egye­temi tanári kinevezését a Neveléstudományi Tanszék­re. Egyetértettek azzal, hogy magántanári címet adomá­nyozzanak dr. Dóbé Sándor­nak, az MTA budapesti Köz­ponti Kémiai Kutatóintézete tudományos tanácsadójának, dr. Kiss Jánosnak, az MTA szegedi Reakciókinetikai Tanszéki Kutatócsoportja tu­dományos tanácsadójának, dr. Lőrincz Andrásnak, a bu­dapesti Associative Compu­ting Kft. tudományos igaz­gatójának, valamint dr. Vass Imrének, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növény­biológiai Intézete tudomá­nyos tanácsadójának. Az egyetemi tanács tagjai jóvá­hagyták a Honoris Causa cím adományozására tett ja­vaslatot dr. Huhn Péter, a Szervetlen és Analitikai Ké­miai Tanszék emeritus pro­fesszora számára. Egyetér­tettek továbbá azzal, hogy dr. Richter Ilona Munkácsy­díjas grafikusművész József Attila Emlékplakettben ré­szesüljön. Hallgatók és főigazgatók jönnek-mennek a tanárképzőn. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola fő­igazgatójának, Békési Imrének június 30-án jár le a mandátuma. A posztjára ketten pályáz­nak: Galambos Gábor, a főiskola számítástechni­ka tanszékének, illetve Seres László, a tanár­képző kémia tanszék vezetője. Ma délután a 15 tagú főis­kolai tanács titkos szavazás­sal dönt arról, kit javasol fő­igazgatónak. A JGYTF új vezetőjét e döntés alapján a művelődési miniszter előter­jesztésére a miniszterelnök bízza meg az intézmény irá­nyításával. Alább a főigaz­gató-jelöltek programjából közlünk rövid összefoglalót. A tanárképzés helyzete a felsőoktatási reform egyik legneuralgikusabb része ­állítja Galambos Gábor. A jelenlegi helyzetben világo­san kell látni, hogy - néhány kurrens szak kivételével - új tanári szak nem indítható. A főiskola minden tanszékének arra kell törekednie, hogy saját területén megerősítse az oktatói gárdát, illetve kor­Szerű tartalommal megtöltött tantárgyi struktúrát alakítson ki. Előbbi összefügg az in­tegrációval, és a szakok ké­sőbbi problémamentes ismé­telt akkreditációját is szol­gálja, utóbbi viszont már túl­mutat az integráción: a ter­vezett országos kredit rend­szer ugyanis megköveteli a főiskolai modulrendszerű oktatás bevezetését. Nyitni kell a nem tanárszakok irá­nyába is, és egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni az új képzési formákra. Meg kell kezdeni azt az előkészítő munkát, amelynek eredmé­nyeként a tanárképzés során kialakított gyakorlati képzés eddig elért magas színvonala nem romlik. El kell érni, hogy az Universitas megala­kulásáig megfelelő minősí­téssel rendelkező oktatók álljanak a tanszékek élén, és minden tanszék tudományos kutatást folytató utánpótlás­sal is rendelkezzen. A jól végrehajtott, részleteiben is kidolgozott integráció hosz­szú távon hasznos minden belépő intézmény számára, mert olyan anyagi erőforrá­sok nyílnak meg, amelyek­hez csak az integráció kere­tén belül lehet hozzájutni. A főiskola mindenkori vezeté­sének az a feladata, hogy az egyesülési folyamatban a legerősebben képviselje azo­kat az értékeket, amelyek csak a főiskolára jellemzőek, és következetesen sfkraszáll­jon ezek védelmében. Ga­lambos szerint gondoskodni kell az egységes arculatte­remtés anyagi, technikai és személyi feltételeiről is, ugyanis az nemcsak reklá­mot jelent, de a főiskola tár­sadalmi elfogadottságát is lehet növelni. , Seres László szerint az új főigazgatóra szerteágazó fel­adatok várnak, amelyek az­zal kapcsolatosak, hogy az oktatás és kutatás kialakult magas színvonalának fenn­tartása mellett kell megvaló­sítani a szegedi felsőoktatás szervezeti reformját. Leg­fontosabb feladataink három csoportba oszthatók. Az első csoportba az intézmény ha­gyományosan kialakult ma­gas oktatási színvonalának megőrzését kell sorolnunk, elkötelezett oktatói állomá­nyunk megtartását, kevéssé népszerű szakjaink fenntar­tási lehetőségeinek megvizs­gálását, a tanítóképzés bein­dítását, új szakok akkreditá­cióját, a tanártovábbképzés, a távoktatás, az akkreditált felsőfokú szakképzés meg­szervezését. A második cso­portban a legfontosabb fel­adatunk a felsőoktatás orszá­gosan megvalósuló reform­jából ránk háruló kötelezett­ségek teljesítése. így az in­tézmény ismételt akkreditá­ciója, a kredit rendszer és az egységes tanárképzés beve­zetésével kapcsolatos felada­tok teljesítése. A harmadik csoportot a létrejött Szegedi Felsőoktatási Szövetség és a megszervezendő Szegedi Egyetem kialakításával kap­csolatos feladatok képezik, amelyek a Világbank által támogatott pályázatunkban vállaltak következtében fel­lépő határidős tennivalókból, a hallgató/oktató arány nö­veléséből, a különböző szin­tű információs rendszerek adaptációjából, a képzés struktúrájának átalakításá­ból, a gazdaság és a társada­lom által támasztott igények fokozottabb figyelembevéte­lével kapcsolatos kötelezett­ségeink teljesítéséből, a le­hetővé vált fejlesztések meg­valósításából következnek. Amíg a Világbanktól elnyert támogatás megkönnyíti a re­formfolyamat befejezését, addig a létező és a reform során fellépő feszültségek oldását elősegítő kapacitás­fejlesztés körülbelül öt év múlva valósul csak meg. Az összeállítást készítette: Szabó C. Szilárd • Névjegy Galambos Gábor Születési hely és idő: Szeged, 1947.07. 19. Végzettség: programter­vező matematikus Nyelvismeret: angol, német Tudományos fokozat: matematikai tudományok kandidátusa Kutatási terület: kom­binatorikus optimalizálás Beosztás: tanszékvezető főiskolai tanár Munkahelyek: 1971-76 Szegedi Tervező Vállalat; 1976-92 JATE; 1992 Bu­dapesti Műszaki Egyetem; 1992-től JGYTF. • Névjegy Seres Lászlá Születési hely és idő: Mindszent, 1939. 01. 10. Végzettség: vegyész Nyelvismeret: angol, német, orosz Tudományos fokozat: kémiai tudományok dokto­ra Kutatási terület: homo­gén fázisú kémiai reakciók kinetikája Beosztás: tanszékvezető egyetemi tanár Munkahelyek: 1962­1991 József Attila Tudo­mányegyetem; 1991-től Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola. Az unió ipara • DM-információ A Szegedi Társadalomtu­dományi Szakkollégiumban indult Csatlakozás az Euró­pai Unióhoz című előadásso­rozat részeként dr. Török Adám tart előadást az Euró­pai Unió iparáról március 31-én 19 órától a Móra Fe­renc Kollégiumban. Görög-római művészet • DM-információ Az Eötvös esték című előadássorozatban Tar Ibo­lya, a József Attila Tudomá­nyegyetem oktatója tart elő­adást a görög és a római mű­vészet viszonyáról. Az est ma 20 órakor kezdődik az Eötvös Kollégiumban, a Ti­sza Lajos körút 103. szám alatt. Áthallgatás Kolozsvárra • Munkatársunktól A kolozsvári egyetem és a József Attila Tudomány­egyetem közötti csereprog­ramra jelentkezhetnek azok, akiknek a szakdolgozatuk­hoz vagy egyéb kutatási cél­ból szükségük van a kolozs­vári könyvtár és levéltár anyagaira, illetve meg sze­retnék ismerni a kolozsvári diákok életét. A csereprogra­mot a Garabonciás Egyesü­let, a József Attila Tudomá­nyegyetem Hallgatói Kül­ügyi Bizottsága és a Kolozs­vári Magyar Diákszövetség szervezi. Az áthallgatás egy­től három hétig tart április 14. és május 5. között. A szállás ingyenes, az utazás­hoz a szervezők hozzájárul­nak. Jelentkezni a külügyi bizottságtól beszerezhető űr­lapon lehet. Az áthallgatás­ról bővebben tájékoztatják az érdeklődőket április l-jén 20 órakor a Bölcsészettudo­mányi Kar IV-es termében. Fotókat díjaznak • DM-információ A József Attila Tudomá­nyegyetem Kulturális Kura­tóriuma által kiírt fotópályá­zat eredményhirdetését ápri­lis l-jén 18 órakor tartják az egyetem aulájában. A díja­kat dr. Almási Tibor, a JATE ifjúsági és külügyi rektorhe­lyettese adja át. Ezt követő­en megnyitja a beérkezett pályázatokból rendezett kiál­lítást, amelyet április 4-éig lehet megtekinteni 10 és 18 óra között. Az egészség­ügyről • DM-információ Az egészségügy jövőjéről rendeznek nyilvános vitafó­rumot nővérek és orvosok számára április 3-án este fél hatkor a Belvedere ház ren­dezvénytermében. A beszél­getés vendége dr. Szolnoki Andrea, az országgyűlés egészségügyi és szociális bi­zottságának alelnöke lesz. Hangverseny • Munkatársunktól Az egyetemi ifjúság ré­szére hangversenyt ren­deznek április 5-én este fél nyolckor az alsóvárosi temp­lomban. A Musica Parlante kamarazenekar mellett köz­reműködik a Liszt-díjas Zá­dori Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents