Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-27 / 73. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1998. MÁRC. 27. kommentár Baráti kör A

nagy európai trojka - így jelentette be Borisz Jelcin, Helmut Kohl és Jacques Chirac hármas csúcstalálkozóját az orosz elnöki szóvivő, Szergej Jasztrzsembszkij, aki a hét eleji kormányváltás után a külügyminiszteri posztra is esélyes volt. Jevgenyij Primakov végül maradt. Nem véletlen, hiszen Borisz Jelcin rajta kívül csak Igor Szergejev védelmi miniszter teljesítményét értékelte kiválóra a napokban. Az orosz külpolitika irányítóját, Primakovot sokan tartják „a nagy túlélőnek". Nem lett igazuk azoknak, akik szerint csak arra kellett, hogy eladja a közép-európaiak NATO-csatlakozását az orosz közvéleménynek. A bővítés körüli moszkvai viharok elcsendesedtek, Primakov maradt. Ahogy maradt a birodalmi gondolkodás is Oroszországban. Sokak szerint Moszkva a trojka létrehozásával keres szövetségeseket az Egyesült Államok hegemóniájának ellensúlyozására. Jelcinnek nem ez az első külpolitikai sikere: gazdasági hajoktól szenvedő országát például nyolcadikként felvették a világ legerősebb államait alkotó szervezetbe. És, bár a csehek, a lengyelek és a magyarok hamarosan beléphetnek az észak-atlanti szövetségbe, a tegnapi csúcstalálkozónak a tető alá hozása mégis az eredmények közé tartozik. vrohlt és Jelcint már eddig is baráti szálak fűzték JV egymáshoz- Évente több alkalommal személyesen találkoznak, a telefonbeszélgetések pedig jóval rendszeresebbek a kél politikus között. A jövő kérdése, hogy mit hoz a konyhára Chirac bevonása ebbe a barátságba, aki a Közel-Kelet kapcsán már többször összetűzésbe került Clintonnal. Igaz, az érintettek cáfolják, hogy a találkozónak USA-ellenes éle lenne. TofA-ÁUJL. Az ezredfordulón: Párizs-Berlin-Moszkva kiállítás „Európai trojka" Csu „ötparancsolata" • Peking (MTI) A múlt héten beiktatott új kínai kormányfő, Csu Zsung-csi hajlat üzent az államapparátusban uralkodó „lustaságnak, korrupciónak és a közpénzen való dorbézolásnak" - tünt ki a Zsenmin Zsipao csütörtöki számából. A kommunista pártlap beszámolt róla. hogy Csu sajátos „ötparancsolatot" tett közzé az Államtanács (kormány) keddi ülésén, az alábbiakban foglalva össze az állami tisztségviselőkre vonatkozó erkölcsi és kötelmi alapszabályokat: szolgálják mindig a népet, mondjanak mindig igazat, akkor is hajtsák végre a közösen elhatározott politikát, ha másokat magukra haragítanak vele, tanuljanak és dolgozzanak szorgalmasan. - Elég a közvagyonból finanszírozott fényűző életvitelből, az örökös bankettezésből, ideje most már a problémák megoldására figyelniük - figyelmeztette Csu a tisztségviselőket. Beszédéből a Reuters idézett részleteket a kfnai pártlap cikke alapján. A hegyes stílusáról ismert kormányfő távolról sem népszerű az állami és pártapparátus bürokratái körében. Általában szigorúan, sőt nyersen beszél velük, mindig néven nevezi és gyakran nagy nyilvánosság előtt megszégyeníti a hibák elkövetőit. Ténykedését azzal kezdte, hogy negyvenről huszonkilencre csökkentette a minisztériumok és a minisztériumi rangú állami bizottságok számát. Ám ez csak a kezdet, hiszen sokmillió állami tisztségviselő elbocsátását tervezi, mert régóta hangoztatott meggyőződése szerint „túlnépesedtek" az állami hivatalok. Kabinetjébe számos fiatalnak számftó technokratát vett fel, olyanokat, akik feltétlen hívei a gazdaság további radikális megreformálásának. • Japán csomagterv Ösztönzött gazdaság • Tokió (MTI) A japán kormánypárt csütörtökön a szigetország eddigi történelmének legnagyobb összegű gazdaságösztönző csomagjáról határozott. Mintegy 125 milliárd dollárt fordítanak a hagyományos közmunka (út- és csatornaépítés) programokra. a távközlés és a környezetvédelem fejlesztésére. A japán értéktőzsde és a pénzpiac is árfolyamemelkedéssel fogadta a tervet, még ha az - mint várható volt nem is tartalmaz jelentős adócsökkentéseket. A japán üzleti körök és az ázsiai válságra való tekintettel - a külföldi kormányzatok is a pangó gazdaság fellendítésére sürgették már jó ideje a tokiói vezetést. A 124 milliárd dolláros csomagról a kormánypárt és parlamenti szövetségesei csütörtökön állapodtak meg, a kormány pénteken hagyja majd azt jóvá és a tervet végleges kidolgozása után várhatóan április végén indítják be. A szigetország eddigi legnagyobb összegű konjunktúra-ösztönző csomagtervét 1995-ben hirdette meg, az akkori 110 milliárd dolláros terv egy része azonban a köbei földrengés utáni újjáépítések finanszírozását célozta. A Moszkva melletti Bor elnöki üdülőjében Jacques Chirac francia és Borisz Jelcin orosz elnök, valamint Helmut Kohl német kancellár (balról jobbra látható a három politikus) széles gesztusok kíséretében indult a tárgyalóterembe. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) „Sikeresen startolt az európai trojka, s nagy jelentőségű, hogy éppen Oroszországban alakult meg" - jelentette ki csütörtökön Borisz Jelcin orosz elnök, miután a Moszkva melletti Bor (Fenyőerdő) elnöki üdülőben Helmut Kohl német kancellárral és Jacques Chirac francia elnökkel folytatott nem hivatalos megbeszéléseket. Az orosz államfő kiemelte, hogy „minden kérdésben sikerült megállapodni", s Oroszország immár elválaszthatatlan része a nagy Európának. A „trojka" első találkozójával megindult a fejlődés a sokpolúsú világ irányában - emelte ki. Kohl és Chirac ugyancsak elégedettségét hangsúlyozta az orosz elnökkel folytatott eszmecseréjük kapcsán. A politikusok elfogadták Chiracnak azt a javaslatát, hogy a trojka a legközelebb - jövő májusban - Franciaországban találkozzék. A francia államfő szavai szerint a hármas csúcstalálkozó tényét nem szabad alábecsülni, hiszen „jelképes értékű eseményről" van szó, olyan időszakban, amikor az Európai Unió „ bátor lépéseket tesz kibővítése érdekében". Tudatában vagyunk annak, milyen jelentőséggel bír az EU és Oroszország közötti bizalmi és szoros viszony kialakítása, hiszen az EU és Moszkva a holnap sokpólusú világának közeli vonzáspontjai - jelentette ki Chirac, aki szerint a találkozón megerősítést nyert Oroszország szerepe és helye Európában, s a három vezető egyben körvonalazta „a jaltai megosztottság" leküzdése utáni Európa jövőbeni, általános képét. Helmut Kohl kifejtette: a találkozó egyik legfontosabb célja annak hangsúlyozása volt, hogy az EU jövője szorosan kapcsolódik Oroszországhoz. A hármas csúcsnak nem voltak hátsó gondolatai, az nem irányul senki ellen, s ha szükség lesz a trojka bővítésére, az nem jelent majd problémát - jelentette ki. Kohl - miután Moszkva felvetette a legutóbbi lettországi eseményeket, a Lett Légió SS-veteránjainak rigai felvonulását is - aláhúzta: akárcsak korábban, most is elítéli a radikális csoportok gyülekezeteit, s méginkább a náci felvonulásokat. A kancellár emlékeztetett arra, hogy a balti köztársaságok be szeretnének lépni az EUba, de egyetlen ország sem lehet tag addig, amíg nem rendezte a határok kérdéseit és nem biztosította az emberi jogokat a nemzeti kisebbségeknek. Ismét megerősítette, hogy az európai integrációs folyamatok nem irányulnak Oroszország elszigetelesére. Jelcin szavai szerint a trojka elsősorban a Párizs-BerlinMoszkva tengellyel kapcsolatos kérdéseket, a háromoldalú együttműködés konkrét, gyakorlati problémáit vitatta meg, Így a kulturális és oktatási csere fellendítését, az AN-70-es repülőgép közös kifejlesztését, űrkutatási programok kidolgozását, a transzeurópai, Párizs-Jekatyerinburg autópálya megépítésének lehetőségeit. A három politikus megállapodott arról is, hogy az ezredfordulóra Párizs- BonnMoszkva kiállítást szerveznek, országaik történészei pedig közösen megkezdik az Európa XX. századi történelmével foglalkozó tankönyv előkészítését. Szakértői források szerint a koszovói válságot is megvitatta a trojka, s a politikusok nézetei „egybeestek a békés rendezés útjait illetően". Az orosz elnök a sajtóértekezleten az újságírók érdeklődésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy vajon Szergej Kirijenkát jelöli-e miniszterelnöknek. Gagarin: mítosz és valóság • MTI Panoráma Harminc évvel ezelőtt, 1968. március 27-én repülő-szerencsétlenségben életét vesztette Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa, akinek hőstette és halálának körülményei sokáig találgatásokra adtak okot. Gagarin, a szovjet légierő 27 éves tisztje 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó kabinjában repülte körül első emberként a kozmoszban a Földet, és 108 perces űrutazásával örökre beírta nevét a történelemkönyvekbe. Hét évvel később, 34 évesen gyakorlórepülés közben tragikus halált halt, amelynek okait a szovjet propaganda azonban sokáig elhallgatta. Gagarin 1960-ban került azon 11 szovjet repülőtiszt közé, akiket az első űrutazásra készítettek fel. A következő évben az illetékes szovjet kormánybizottság úgy döntött, hogy Germán Tyitov hajtja végre a történelmi repülést. Ám Nyikita Hruscsov, a szovjet állam és párt akkori vezetője bekérette az űrhajósjelöltekről összeállított tablót, és miután megszemlélte azt, Gagarin képére bökött. Ki tudja mi motiválta Hruscsovot, a fiatal tiszt oroszosan kölyök ábrázata, vagy az, hogy Gagarin is azon a tájékon született, ahol ő? Mindenesetre 1961 áprilisában Gagarin nevével volt tele világsajtó, de már ekkor is jelentkeztek a kétkedő hangok. Akadtak akik azt állították, hogy nem is repült. A nagy utazásról szóló felvételek egyes kockáin ugyanis Gagarin sisakján látható a CCCP felirat, más kockákon pedig nem. Nyilván, a szovjet propaganda irányítóinak nem nyerte meg tetszését az eredeti filmfelvétel, így azon utólagos kozemtikázást hajítottak végre. Ugyancsak a fölösleges titkolozás miatt más „jól értesültek" úgy tudták: nem is Gagarin jutott ki először a világűrbe, csak ő jött onnan vissza elsőként épségben. A fiatal tisztet azonban ez mit sem zavarta, boldogan sütkérezett a népszerűségben, és a földi örömöket sem vetette meg. Közben azért elvégezte a Zsukovszkij repülőmérnöki akadémiát, majd visszakerült a szovjet űrhajósok csapatába, hiszen ekkor még a moszkvai vezetés tervei között szerepelt az emberes holdutazás, és Gagarinra is számítottak, aki így ismét elkezdte a felkészülést. S ekkor jött el a végzetes nap: egy UTI MIG-15-ös típusú vadászgépen Vlagyimir Szerjogin pilótatársával gyakorlórepülésre indult, amely tragikus véget ért. A szovjet propaganda mély hallgatása a szerencsétlenség okairól, valamint a Gagarin szűkebb környezetéből származó anekdoták - miszerint a világsztárrá avanzsált űrhajós nem volt éppenséggel szentéletű ember - szülték az legendákat halálának körülményeiről, amely közül a legelterjedtebb szerint Gagarin erősen italos állapotban ült sétarepülésre a számára fenntartott MIG botkormányához, és ez okozta vesztét. Csak húsz évvel később 1988 januárjában jelent meg a moszkvai Pravdában egy írás, amelyben Szergej Belocerkovszkij professzor, a műszaki tudományok doktora közzétette az általa irányított tudóscsapat kutatásainak az eredményeit, amelyek az utolsó repülést rekonstruálták. A professzor cikkében megállapftotta: a gépben üzemzavar nem történt. Gagarin és társa, az ugyancsak tapasztalt katonai pilóta. Szerjogin a földhöz csapódás pillanatáig uralta a MIG-et. Belocerkovszkij és munkatársai ettől a szakasztól kezdve laboratóriumi körülmények között is „lejátszották", hogy ezt követően mi történhetett. Megállapították: a gépnek legalább ötször-hatszor kellett bukfenceznie ebben a „dugóhuzóban". Zuhanórepülés közben azonban a repülőgép műszerei nem mutatják pontosan a repülési magasságot. A két pilóta viszont még a felszállás előtt kapott eligazítás alapján abban a tudatban volt, hogy magasabban vannak. Ezért nem is hozták működésbe a katapultáló szerkezetet, amely ekkor még segíthetett volna rajtuk, hanem nyugodtan hozzáláttak a rutinmanőver végrehajtásához, a zuhanórepülésből a kivezetéshez. Az alsó felhőrétegből a MiG 400 méter magasságban vágódott ki. Csak ekkor észlelhették, hogy mennyire veszélyesen közel kerültek a földhöz. A katapultálásnak ekkor már nem volt értelme. Mindössze két másodpercük maradt arra, hogy megmentsék a gépet a talajhoz csapódástól, de ez lehetetlennek bizonyult. Hegedős György hírek A Bundestag jóváhagyta • Bonn (MTI) A német szövetségi képviselőház csütörtökön túlnyomó többséggel jóváhagyta, hogy a NATO tagjai közé lépjen Magyarország, Csehország és Lengyelország. A név szerinti szavazásban 555 képviselő voksolt igennel a csatlakozási jegyzőkönyvek jóváhagyását kimondó törvényre, 37-en elutasítóan foglaltak állást, míg 30 honatya tartózkodott. Butler elégedett • Bagdad (MTI) Richárd Butler, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZbizottság (UNSCOM) vezetője közölte, hogy elégedetten távozik Bagdadból, mert „a leszerelési munka Irakban ismét sínen van". „Derűlátó vagyok annak kapcsán, hogy még az idén jelentós előrelépéseket teszünk a rakéták és vegyifegyverek leszerelése terén" - hangoztatta. Az UNSCOM vezetője méltatta az iraki hatóságok együttműködési készségét és a megbeszéléseken kialakult új légkört. Lett-orosz megbékélés • Riga (MTI) A lettországi orosz kisebbség és az őshonos lakosság megbékélését szorgalmazta szerdán egy megemlékezésen Guntis Ulmanis lett elnök. Áz államfő a negyvenes években Szibériába hurcolt lettek tragikus sorsára emlékező rigai rendezvény szónokaként kérte honfitársait, hogy békéljenek meg egymással, mert mint ahogy fogalmazott „nem lehet úgy élni, hogy gyűlölet lakozzék szívünkben". Előrehozott választások • Prága (MTI) Václav Havel cseh elnök aláírta a törvényt, amely szerint ez év június 30-án lejár a jelenlegi parlament mandátuma és megnyílik az út az előrehozott parlamenti választások június 19-20-i megtartása előtt - jelentette be Prágában Ladislav Spacek elnök szóvivő. Az államfő aláírásával szentesítette a cseh parlament által múlt héten elfogadott alkotmánykiegészítést, amely két évre csökkentette a jelenlegi törvényhozás mandátumát. „A parancsnok" • La Paz (MTI) A bolíviai biztonsági szervek letartóztatták a kolumbia Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű baloldali gerillaszervezet egyik vezetőjét. Luis Alberto Albán Urbanót, vagyis Marcos Leon Calarca parancsnokot a La Paz-i nemzetközi repülőtéren fogták le. Az 1993 óta Mexikóban élő Calarca parancsnok a FARC külkapcsolatainak ápolásáért volt felelős. Hazájában zendülésre való felbújtás vádjával körözik. La Paz-ban bolíviai kommunista vezetőkkel akarta felvenni a kapcsolatot.