Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-25 / 71. szám

SZERDA, 1998. MÁRC. 25. SZEGED 5 Eleklrografíkák köntöse A

hogy kiléptem az ifjúsági házból, ahol az elektrografikai kiállítást néztem meg, a belváros felől egy szürke autó nagy ívben vette be a kanyart, őrült sebességgel jött, bródszájdolt a Tisza felé, kicsit megbillent, aztán, mint egy kígyó vonalát leíró szerkezet, emez oldalra kacsázott át, majd hamarosan egyenesbe került, és elhúzott, mint egy fénysebességgel száguldó cérnametélt. Amikor kiléptem az ifjúsági házból, még kerestem az elektrografikai képek helyét, kóstolgattam, mi jön velem onnan, aztán hirtelen ez az autó, amely mintha folytatása lett volna a kiállításnak, amelyik autó minden kiállításról kijövő előtt bródszájdol, megkanyarog, aztán elhúz, mint egy fénysebességű cérnametélt. Becsuktam az ifjúsági ház ajtaját, és ahelyett, hogy kiléptem volna az utcára, éppen ellenkezőleg, nem léptem ki sehová, mert az az autó, amelyik a belváros felől vadul bekanyarodott, azt az érzést keltette, továbbra is az elektrografikákat nézem, a friss levegő ugyan feltűnhetett volna, a csípős szél, de csak másodpercek múlva kellett azt éreznem, hogy már az utcán vagyok, s az egy fénysebességű cérnametélthez hasonlatosan elszáguldó szürke autó már nem a kiállítás része, hanem a spontaneitás legvadabb változata, amely összefogta a látottakat. r

alán ha nem jövök ki az ifjúsági házból, és nem látom a fénysebességű cérnametéltként száguldó autót, soha nem jövök rá, hogy, amit bévül, a kiállításon elektrografikaként láttam, az milyen érzésazonossággal támad fel egy spontán délután városi látványosságai közül, és soha nem tudom meg, hová helyezzem a képeket az emlékezet nagy raktárdiszkontjában. Aki viszont úgy lép majd ki az ifjúsági házból, hogy nincs forgalom, az gondoljon a szürke autóra, a fénysebességre, a benne ülő láthatatlan emberre, akinek ilyeténképpen (Einstein szerint) a másik oldalát láthatnánk, s vonatkozhasson el attól az abszurd ötlettől, hogy a művészet egy valóságon túli „objektum" megjelenítése, helyette egy hétköznapi pillanatban találjuk meg azt, mit öltöztettek amott ünnepi köntösfüzérbe. Podmaniczky Szilárd • Gazdátlanul villogó sárga lámpák a főúton Kié a kereszteződés? • Harmincöt magyar összehajolt Szántóföldből építési telek? Harmincöt újszegedi kiskerttulajdonos lemondott „birtokának" ötödrészéről. Azt remélik, hogy a rendezési tervek elfogadása után mezőgazdasági ingatlanból lakóterületté nyilvánítják a területet, s akkor az újonnan fölosztott telkekre építkezni is lehet majd. A közgyűlés várhatóan ősszel dönt az új belterületek kijelöléséről. „A Törökkanizsa utca. Lövölde utca és a régi lőtér által határolt, tizennyolc hektáros területet kárpótlási jegyekért osztották ki, még 1994-ben" - kezdte az újszegedi telektulajdonosok összefogásának történetét Erdősné Fagler Erika, aki maga is a kiskertesek közé tartozik. Mint mondta, néhányukban fölvetődött: belterületté kellene nyilváníttatni a telektömböt. Ha ez sikerül, akkor építkezhetnének is a ma még csak mezőgazdasági művelésre használható területen. Szegeden kevés a telek, s ami akad, az is drága. Az „ötletgazdák" viszont úgy gondolták, a telkek átminősítésével olcsón juthatnának építési területhez. Azonnal nekifogtak a szervezéshez. A kárpótlási árverezési jegyzőkönyv adatai alapján megkeresték a tulajdonostársakat, s valamennyiükkel külön-külön, személyesen beszéltek. A többséget gyorsan sikerült meggyőzni, s megnyerték dr. Szabó László, a terület önkormányzati képviselőjének támogatását is. A polgármesteri hivatalban sem utasították el őket, de azt sem titkolták, hogy a belterületté nyilvánítás sokba kerül a városnak. A víz-, villany- és gázvezetékek, valamint az úthálózat kiépítése komoly költségekkel jár. Azt javasolták a kiskerteseknek, készíttessenek a terület fejlesztési lehetőségeit föltáró tanulmánytervet. Erre a feladatra Balogh Tünde várostervező mérnököt kérték föl, a tervezés költségeit pedig területarányosan osztották szét egymás között a kiskertek tulajdonosai, akik (s ezt nem lehet eléggé Jiangsúlyozni) minden lényeges kérdésben közös nevezőre jutottak. Kiderült, hogy a lakótelkek és belső gyűjtőutak kialakítása csak úgy lehetséges, ha „megkurtítják" a kiskertek jelenlegi területét. Az egységes, városias megjelenésű, rendezett telkek mintegy 20 százalékkal lennének kisebbek a korábbi területnél. A tulajdonosok viszont vállalnák ezt az áldozatot, hiszen még így sem járnának rosszul: szántóföld helyett építési telket kapnának cserébe... A tanulmányterv februárban elkészült, s Balogh Tünde már a részletes rendezési terveken dolgozik. A szervezők szerint a az út- és közműépítés költségeit részint önerőből, részint pedig támogatásokból, pályázatokon szerzett pénzből fedeznék. Az elképzelésekből azonban csak akkor lehet valóság, ha a szegedi közgyűlés ősszel belterületté nyilvánítja a szóban forgó telektömböt. Ny. P. A kereszteződés kiválthatná a balesetveszélyes Napos úti felhajtót is hiányzik ehhez. (Fotó: Nagy László) mindössze 650 méternyi út Sárgán villognak Szegeden az Aral-kút melletti jelzőlámpák. Meghibásodtak, javítani kellene, ám a kereszteződésnek nincs gazdája. Immár egy éve ugyanis, hogy a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. nem hajlandó átvenni a jelzőlámpákat, ugyanis azt szeretné, ha az önkormányzat megoldaná végre a 10-15 éve állandó balesetveszélyt jelentő Napos úti kereszteződés ügyét. Szeged legforgalmasabb útvonala halad át az Izabella hídon, s ebbe az áradatba csatlakozik, torkollik a Napos út. A híd lábánál lévő kereszteződés megépülése óta állandó balesetveszélyt jelent, hiszen hiába próbál valaki kikanyarodni a mellékútról, csak az utolsó pillanatban veszi észre, hogy jön-e autó. De nem jobb a helyzet, ha a Dorozsmáról vagy Pest felől jövők szeretnének lefordulni a Napos útra, ilyenkor ugyanis a belső, nagyobb sebességgel haladó járművek sávjában tartják fel a forgalmat. Úgy nézett ki, tavaly végre megoldódik az átkos helyzet. A benzinkutat építő Arainak ugyanis ki kellett bővíteni a Tűzoltó utcából kivezető kereszteződést. Korábban csak sárgán villogó, majd a tűzoltók riasztására pirosra váltó lámpák segítették a lánglovagokat a kihajtásnál, később teljes lámparendszert épített az Arai. A tervekben szerepelt, hogy a Napos utat és a Tűzoltó utcát összekötő Cserje sor útburkolatát felújítják, s akkor a lámpás kereszteződés váltja fel a Napos úti felhajtót - az összekötőút azonban csak terv maradt. Tavaly ugyan 40 millió forintot megszavazott rá az önkormányzat, kiderült, hogy 60 millióba kerülne az útépítés, így el sem kezdték a munkát. A lámpák két hete sárgán villognak a kereszteződésben, mért kidöntötték az egyik oszlopot. A kamionok is nehezen bírnak kijönni a vámudvarról, a tűzoltókról nem is beszélve, akik riasztás esetén már nem tudják megfékezni a főút forgalmát, s csak késedelemmel lehet kirobogni. „Hiába a villogó lámpa és a sziréna, csak akkor hajthatunk be a kereszteződésbe, ha áll a forgalom" - mondja Bánfi György városi parancsnok. Meg kéne javítani a villanyrendőröket. Igen ám, de nincs gazdája a lámpáknak. Az Állami Közútkezelő Kht. nem vette át tavaly áprilisban a kereszteződést. „Ez az utolsó lehetőség, hogy végre megszüntessük a Napos út balesetveszélyes csomópontot, mi várjuk, hogy az előzetes megállapodás szerint a város felújítsa a mintegy 650 méteres elkerüld szakaszt" - indokolta álláspontjukat Kárász József osztályvezető. „Ha egy tűzoltó megkülönböztető jelzésekkel nem tud kihajtani, adja vissza a jogosítványát - csattant fel az önkormányzat részéről Nagypál Miklós, a műszaki iroda vezetője. - Tavaly nem volt elég a pénz az útépítésre, ám a beruházást egyébként is jegeljük, a környék közlekedését ugyanis át kell szervezni, ha megépíti a KÉSZ kft. ipari parkját. Ráadásul nem tartom annyira problémásnak a Napos utat, hiszen csak ki tud onnan fordulni minden nap a busz. A Közútkezelő most erkölcstelenül próbál árut kapcsolni." Kiderül még az is, hogy a lámpák elromlása óta ismét tárgyalnak a hatóságok, az önkormányzat megjavítja a kidőlt oszlopot, ám kísérletként maradnak a villogó sárga lámpák. Kérdés azonban, hogy az egyeztető tárgyalásokra miért kellett egy évet várni, valamint, hogy miféle megoldást jelenthet, ha a jelenlegi meghibásodott állapot marad fenn, vagyis továbbra is villognak a lámpák. A Napos úti balesetveszélyt pedig ne is említsük... Takács Viktor • Munkatársunktól Bár az időjárás még nem adta tanújelét adta, hogy elérkezett a tavasz, az idegenforgalmi szakemberek azonban a közelgő szezonra készülnek. Néhány vállalkozó arra volt kíváncsi, vajon mi történt azon pénzzel, amit az önkormányzat idegenforgalmi adó néven szedett be - tőlük. Az idegenforgalomban résztvevő szállodáknak és panzióknak Szegeden is helyi adót kell fizetni, vendégéjszakánként 100 forintot. Évente átlagosan mintegy 8 millió forintos bevételhez jut ebből a város. Az állam is táMire költötték az idegenforgalmi alapot? mogatja az idegenforgalmat, így minden egyes beszedett forint mellé kettőt tesz. A tekintélyes summa fele megy a „nagy kalapba", vagyis a városi költségvetésbe, a másik fele pedig az idegenforgalmi alapba. Ez az elosztási szerkezet tavaly debütált, mondhatni, mérsékelt sikerrel. Az önkormányzat pályázatot írt ki az idegenforgalmi alapra, jöttek is a pályázatok szép számmal. A szakértői bizottság rangsorolta az ajánlatokat, majd a közgyűlés úgy döntött, képviselőkből álló hattagú bizottság mondja ki a végső szót. A grémium azóta is készülődik, egyetlen ülést sem tartottak... A városatyák hozzáállását jellemzi, hogy a 44 képviselőből mindössze ketten vették a fáradtságot, hogy végignézzék a beérkezett pályázatokat. Az idegenforgalmi alap fölött a polgármester rendelkezik, aki megunva a toporgást, döntött a támogatandó programokról. A 13,2 milliós alapból ily módon 12,2 millió forintot osztottak ki, a megmaradt millió az idei alapba kerül, melynek tervezett összege 18 millió forint. A tételes felsorolás cikkünk alatt olvasható. A pályázatban több témakör is szerepelt - így számítógépes adatbázis, internetes honlap, várost bemutató interaktív CD -, ám a döntés szerint az „informatika" kimaradt a támogatandó körből. „A tavalyi kudarc után ebben az esztendőben valószínűleg nem is írunk ki pályázatot, inkább konkrét akciókat, kiadványokat fogunk támogatni" - tudtuk meg Vass Imrétől, a polgármesteri hivatal sajtóreferensétől. Az idegenforgalmi alap 1997. évi felhasználása 1. „Szegedi séták" kiadvány megjelentetése 2. Kass életműalbum kiadása (visszatérítendő támogatás) 3. Szeged, 1998. programfüzet kiadása 4. Szegedet bemutató színes prospektus kiadása 5. Szeged fotóalbum támogatása 6. Turizmus napja konferencia támogatása 7. Idegenforgalmi kalendárium megjelentetése 8. Idegenforgalmi pályázat elbírálása 9. Ajándék érmek készíttetése 10. Részvétel az Utazás "98 kiállításon (36 m2) Összesen: 2.200. 2.600. 1.063. 597. 360. 500. 312. 120. 500. 4.000. 800 Ft 000 Ft 250 Ft 500 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 000 Ft 12.253.550 Ft forrás Épületfelújítás: miből, hogyan? • Munkatársunktól Az értéknövelő és energiamegtakarító épületfelújítás lehetőségeiről tartanak szakmai napot március 26-án, csütörtökön délután az MTESZ székházban (Szeged, Kígyó utca 4.). A megnyitó 13 órakor kezdődik, a meghívott szakemberek pedig többek között az épületfelújításhoz igényelhető kormányzati támogatásokról, az önkormányzatok és az OTP Lakástakarékpénztár Rt. szerepéről, a víz-, hő- és hangszigetelés legfrissebb módjairól tartanak előadásokat. A szakmai nap nyilvános. Premier A három nővérről • Munkatársunktól Ma este fél 9-kor a Telin csatornán a Globe-TV Premier című színházi ajánlóműsorában Csehov: A három nővér című színművéről beszélnek a kamaraszínházi produkciót létrehozó művészek. Ismétlés: pénteken 22 órakor. Állásbörze a rádióban • DM-információ Ma, szerdán 16 és 17 óra között a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójában (93,1 Mhz) Útkereső címmel ismét jelentkezik a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ információs rovata. Ezúttal a magán munkaközvetítő irodákról és az ezzel kapcsolatban bevezetett zöld számról lesz szó. Az adás végén: állásbörze. Kishomoki diákparlament • Munkatársunktól A hét végén Kishomokon rendezte meg a harmadik városi gyűlését a Szegedi Diákparlament. Az összejövetelen a szegedi általános iskolák és középfokú oktatási intézmények diákönkormányzatának vezetői vettek részt. Megalakult a megyei diáktanács, megválasztották a diákparlament új vezetőségét is. Á parlament elnöke Nagy László (Ságvári Endre Gimnázium), titkára Csillag Éva (Deák Ferenc Gimnázium) lett. Az elnökségbe választották még Tóth Gézát (Tömörkény István gimnázium), Farkas Vandát (Deák Ferenc Gimnázium), Ágoston Tamást (Kőrössy József szakközépiskola), Csonka Íriszt (Móricz Zsigmond Általános Iskola), Bán Melindát (Zrínyi Ilona Általános Iskola), Farkas Észtert (Kodály Téri Általános Iskola) és Virág Zsoltot (Odessza Il-es Számú Általános Iskola). » szandálok, /ászoncipők, papucsok) félároi Férfi cipők, szandálok 5990 Ft-tói, amíg a készlet tart Márkó cipóbolt Mikszáth K. u. 4 sz.