Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-23 / 69. szám
HÉTFŐ, 1998. MÁRC. 23. AZ ÜGY 11 Csúcsidő: 8:00 órától 80:00 óráig. Csúcsidőn kívül: 20:00 órától 08:00 óráig. 'Hálózaton belüli hívásnak minősül a Pannon GSM-rendszerű készülékek közötti kommunikáció és a hangposta használata. A kedvezmény a havi dijakra és a nemzetközi valamint a roaming hívásokra nem vonatkozik. A díjak alkalmazása a jelenlegi díjszabás szerint történikTovábbi információért kérjük, hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 143-as telefonszámon. Az árak ÁFA nélkül értendők! PANNON • Dollármilliók Tanzánia aranybányáiban... A hiszékenység szegedi vámszedői Talán nehezen hihető, de hazánk aranybányászatának központja, áttételesen persze, jelenleg Szeged. Mielőtt azonban bárkin elhatalmasodna az aranyláz és csákányt meg lapátot ragadna, olvassa el az alábbi történetet. 1990-et írtunk. Az akkori Jugoszláviában forrtak az indulatok. Emberéleteket követelt a gyűlölködés, katonai behívókat kézbesített a postás. Egy szabadkai ékszerész M. Ferenc szabadkai ékszerész Magyarországot választotta. Ahogyan akkoriban sokan mások, egy szegedi ügyvéd közreműködésével megalakította a Techno Gold nevű kft.-t, gyarapítva ezzel is a már szép számmal létező, ki tudja, mire jó vállalkozások számát. Egy régi jugoszláv ismerősétől az üzlet fellendítésére kért és kapott százezer dollárt. A vállalkozás ebből viszonylag keveset látott, annál bővebben M. úr. A dőzsölés közel fél évig tartott. A Vöcsök utca 4. szám alatti ház - havi kétezer márkának megfelelő forintért - azonban nem csupán kéjlak volt, de egyúttal munkahely is, ékszerkészítő műhely. Ne kérdezzük, hogyan, de közel hatmilliós bankkölcsön intéződött, igaz, három magyar férfi garanciájával, fedezetével. Folyt némi munka is, 1992-93 táján viszont nyilvánvalóvá vált az alapanyaghiány. Ekkoriban két, bácskatopolyai fiatalember csapódott M. Ferenchez, nekik később meghatározó szerep jutott a vállalkozás szervezésében. Ma már csak egyikük él. Ha minden igaz, másikuk természetes halállal távozott... Az olcsó arany beszerzése a későbbi nagy haszon reményében élet-halál kérdése lett. A multinacionális cégek Dél-Afrika, Alaszka és a többi, ismert lelőhely közelébe sem engedik a kicsiket. Olyan terület kellett, amelyen a viszonylag kis koncentrálódás miatt a nagyoknak még egy kerti kapát sem érdemes a földbe vágni. Megkezdődött hát a.megfelelő lelőhely felkutatása, címek beszerzése. Madagaszkár, Zaire, Tanzánia, Uganda váltak célponttá. Bizonyos előzetes információk alapján utóbbi kettő tűnt olyannak, ahol még a jó öreg Chaplin is kiáshatott volna némi sárga fémet. Tévedni tilos A Szovjetunió 1987-ben már bevizsgálta pl. Tanzánia feltételezhető lelőlehelyeit, és biztató jeleket észlelt, de a tőkeerős cégek nem kimondottan fogadták el a kommunista vezetés alatt álló ország ilyen irányú vizsgálatait. Nekik világszerte elismert szervezetek szállították az információkat, és itt tévedni nem tanácsos. M.nak és társainak azonban megtették az oroszok is. 1994 májusában, az akkoriban „nyitó" Tanzánia, lehetőséget adott pénzt befektetni szándékozó külföldieknek. M. Ferenc felvette a kapcsolatot a magyar konzullal és több helyi vállalkozóval, majd júliusban személyesen jelent meg náluk. Még ebben a hónapban két céget alapított. A Dar As Gold arany felvásárlására, a Feri Gold (minő szellemes név!) bányászatra jött létre. A termeléshez és a felvásárláshoz viszont pénz kellett. Nem is kevés. A két cég megalapítását megelőző időszakban M. Ferenc ennek felhajtására rendezkedett be. Társakat keresett és talált. Sz. T. szegedi vállalkozóval szóbeli megállapodást kötött a projektre, ötvenszázalékos alapon. Mivel Sz. T. éppen pénz híján volt, nagylelkűen (ötszázalékos részesedés fejében) bevette a „buliba" B. S. ismert szegedi vendéglátóst. Az általuk hirtelenjében összedobott tíz-tizenkét millió forint éppen elegendő volt a beinduláshoz. M. Ferenc két cége a bejegyzés szerint ötödik volt a külföldiek közül. A helyi, szinte manufakturális szinten üzemelő aranybányák addig évi három-négyszáz kilogramm arany szállítását jelezték az állam felé. Szerény becslések szerint azonban a külföldre feketén szállított mennyiség ennek többszöröse - mintegy tízezer kilogramm - lehetett akkoriban. Mondom, manufakturális szinten. Szentesi finomító A biztosnak látszó üzlet reményében M. Ferencék 1994 júliusában vámszabadterületű aranyfinomító építésébe fogtak Szentesen, a volt Esze Tamás laktanya területén. A finomító, amely Sz. T. nevén futott, Közép-Kelet-Európa akkoriban első ilyen gyára volt. Az üzem szeptemberben elkészült, s várta az első aranyrögök érkezését. 1994 augusztusában 870 ezer dollár kiáramlása kezdődött Tanzániába. Ezt az igen tetemes összeget már csak egy újabb szegedi vállalkozó bevonásával lehetett előteremteni. L. F. végül Sz. T. és B. S. ingatlanainak fedezete árnyékában szállt be a „bizniszbe". A1 Hadzsi Kilahama tazmániai üzletember segített a helyi viszonyok kiismerésében: neki volt helyismerete, M. Ferencnek pénze. Kilahama úrnak semmi sem volt drága. Megcsappantotta M. Ferencék bankszámláját egy kisebb összeggel (370 ezer dollár), majd ennek fejében leszállíttatott harmincegy kilogramm, 77%-os finomságú bányaaranyat. Az arany természetesen nem ért ennyit, de egy felvásárlási központ ígérete megtette hatását. Mindeközben állítólag itthon szóba került az egyik hazai bank tízmillió dolláros, fű alatti hitele is, de ebből az ismert botrány előszele miatt már nem lett semmi. Még 1994 szeptemberében M. Ferenc a bányaarannyal visszajött Magyarországra. A szentesi finomítóban 20,70 kilogramm, nemzetközi tisztaságú aranytömböket készítettek - az eddigi első és egyben utolsó munka zajlott ebben az üzemben. Az arany Kanadába vándorolt, teljesen legálisan. Közép-Kelet-Európa elsó ilyen finomítója azóta várja az újabb aranyrögöket... M. Ferencék az első sikeres tranzakció után szinte transzba estek. Külön esettanulmány, miként lehet hatalmas dollárhegyeket eldorbézolni, hogyan lehet a fenekére csapni mások pénzének. Erre talán visszatérünk egyszer. A duhajkodással megszakadt az érdemi ügyintézés is. A kinti bankszámlán ekkor még meglévő 470 ezer dollár vészesen fogyott. A különféle engedélyek megszerzése, gépek vásárlása és nem utolsósorban az ottani korrupció táplálása nem nyugdíjasoknak való elfoglaltság. Még mindig 1994 őszét írtuk. A jó befektetésnek ígérkező üzletbe tisztes uzsorakamat fejében M. T., a szintén közismert szegedi üzletember, előbb 320 ezer, majd 130 ezer dollárt „pumpált", szigorúan kölcsön gyanánt. M. Ferenc még másoktól is felvett úgy tízmillió forintnyi hitelt, miközben különféle bankok hitegették. A kölcsönöket természetesen senki nem látta viszont, ellenben M. Ferencék ugyancsak királyi életet éltek. Az 1996 augusztusáig tartó időszakban gyakorlatilag a két bácskatopolyai fiatal, Ü. Zs. és K. R. tartotta a frontot felváltva Tanzániában, úgymond érdekképviseletként. Ekkor M. Ferenc és K. R. ismét Tanzániába repült. Erőgyűjtés gyanánt Ausztráliába szakadt, majd visszatért hazánkfiát, az ékszergyártó K. Istvánt „fejték meg" 200 ezer dollár erejéig, és a komolyság kedvéért magukkal vittek egy vegyészt is. A pénzből M. Ferenc már itthon elkótyavetyélt ötvenezret, de odakint sem sajnáltatta magát. Vége^ vagy mégsem? A nagy triumvirátus - M. Ferenc, Sz. T. és B. S. - útjai 1995 májusában szétváltak. Valószínűleg nem bírták elviselni a másik eszeveszett költekezését. M. T. 1996 szeptemberében úgy gondolta, megnézi, mire adott kölcsönt úgy két éve, és az akkor már Tanzániában lévő M. Ferencék után eredt. Ott döbbent rá, hogy a valós üzlet mögött milyen elképesztő pazarlás és panama húzódik. M. Ferenc annyira eladósodott, hogy a viharok elcsendesedéséig Afrikában húzódott meg. Egy korábbi fekete alkalmazottnál tengeti mindennapjait, tehénól melletti albérletben. Tanzániai ismerősök szánják meg napi tíz-húsz dollárnyi összeggel, hogy legalább a gyomra ne korogjon. Állítólag átértékelte életét, a kölcsönök visszafizetésén fáradozik. Végül is másfél-kétmillió dollár törlesztése nem lehet gond. Az üzleti felelőtlenség, a szemérmetlen pénzszórás több ember életét tette tönkre. Voltak, akik megérdemelték, voltak, akik nem. S Tanzániában még folyik az aranyásás... Pigniczki József Az orvosok dolgoznak • A Jorgos Travel képviseleti irodája „Elsöbálos" Gold Sun • Munkatársunktól Több apropója is volt annak, hogy szombaton este sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat a Tisza Szállóba a szegedi Gold Sun Travel utazási iroda és a Jorgos Travel. Egyrészt, az iroda első alkalommal rendezett ilyen nagyszabású, bállal összekötött görög vacsoraestet, másrészt ez alkalommal adta át a Jorgos a Gold Sunnak a hivatalos képviseleti irodai megbízást. Ez utóbbi azért is nagy szó - tudtuk meg Havas Tamástól, a Jorgos ügyvezető igazgatójától -, mert a legnagyobb forgalmú görög kiutaztatónak közel hatszáz partnerirodája van. A szegediek tehát bekerültek a legjobb tizenhatba, ennyi képviseleti irodát nyit ugyanis a közeljövőben országszerte a Jorgos Travel. Demeter Attila házigazda, a Gold Sun Travel ügyvezető igazgatója megtiszteltetésként értékelte a lehetőséget, amit minden bizonnyal azzal érdemelt ki a szegedi iroda, hogy a legnagyobb forgalmat hozó partnemek bizonyult az 1997-es esztendőben. Volt tehát mit ünnepelni szombat este a görög vacsoraesten és a bálon, melynek fővédnöke Szalay István polgármester volt, a védnökséget pedig Mécs László - határon túli ügyek tanácsnoka -, valamint a Szegedi Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke Ungi Ferencné Papadopulu Fotini vállalta. • Budapest (MTI) Nem szervez országos demonstrációt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) - határozott szombaton a testület küldöttközgyűlése. A MOK elfogadja a kormány tárgyalási szándékát, és egyeztetést kezd a kabinettel az egészségügy és az ágazatban dolgozók helyzetének javítását célzó követeléseiről. A tárgyalásokon a kamara küldöttsége ragaszkodni fog azokhoz a követelésekhez, amelyeket a március 2-án elfogadott, és a kormányhoz, illetve a parlamenthez intézett felhívásukban fogalmaztak meg. Vagyis az egészségügyi intézmények működtetésére rendelkezésre álló keret növelése érdekében egészségbiztosítási pótköltségvetés készítéséhez, az elmaradt ügyeleti díjak kifizetéséhez, a törvényes pihenőidőhöz, illetve az egészségügyi és szociális ágazatban dolgozók bérezésének javításához. Kaán Miklós a küldöttközgyűlés sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: bfzik benne, hogy a kormány tárgyalódelegációjával amelyben álláspontjuk szerint a Pénzügyminisztériumnak is képviseltetnie kell magát - sikerül megállapodásra jutni. A kamara elfogadta Gógl Árpád elnök lemondását, aki képviselőjelöltként a Fidesz színeiben indul a májusi országgyűlési választásokon. Az új elnök Kaán Miklós, a testület eddigi alelnöke, a SOTE professzora. Élvezze 5 napon át az 1994-es belföldi percdíjainkat! A Pannon GSM szeretné megköszönni az elmúlt négy évben iránta tanúsított bizalmat. Negyedik születésnapunkra egy különleges meglepetést készítettünk Önnek. 1998. március 23. 00:00 órától 1998. március 27. 24:00 óráig minden előfizetőnk az 1994-es belföldi percdíjakért telefonálhat. Hálózaton belüli hívások*: Csúcsidőben: 21 Ft/perc. Csúcsidőn kívül: 11 Ft/perc. Egyéb belföldi hívások: Csúcsidőben: 27 Ft/perc. Csúcsidőn klvOl: 17 Ft/perc.