Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁRC. 23. AZ ÜGY 11 Csúcsidő: 8:00 órától 80:00 óráig. Csúcsidőn kívül: 20:00 órától 08:00 óráig. 'Hálózaton belüli hívásnak minősül a Pannon GSM-rendszerű készülékek közötti kommunikáció és a hang­posta használata. A kedvezmény a havi dijakra és a nemzetközi valamint a roaming hívásokra nem vonatkozik. A díjak alkalmazása a jelenlegi díjszabás szerint történikTovábbi információért kérjük, hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 200 200-as vagy mobiltelefonjáról díjtalanul a 143-as telefonszámon. Az árak ÁFA nélkül értendők! PANNON • Dollármilliók Tanzánia aranybányáiban... A hiszékenység szegedi vámszedői Talán nehezen hihető, de hazánk aranybányá­szatának központja, át­tételesen persze, jelen­leg Szeged. Mielőtt azonban bárkin elhatal­masodna az aranyláz és csákányt meg lapátot ragadna, olvassa el az alábbi történetet. 1990-et írtunk. Az akkori Jugoszláviában forrtak az in­dulatok. Emberéleteket kö­vetelt a gyűlölködés, katonai behívókat kézbesített a pos­tás. Egy szabadkai ékszerész M. Ferenc szabadkai ék­szerész Magyarországot vá­lasztotta. Ahogyan akkori­ban sokan mások, egy szege­di ügyvéd közreműködésé­vel megalakította a Techno Gold nevű kft.-t, gyarapítva ezzel is a már szép számmal létező, ki tudja, mire jó vál­lalkozások számát. Egy régi jugoszláv ismerősétől az üz­let fellendítésére kért és ka­pott százezer dollárt. A vál­lalkozás ebből viszonylag keveset látott, annál bőveb­ben M. úr. A dőzsölés közel fél évig tartott. A Vöcsök utca 4. szám alatti ház - havi kéte­zer márkának megfelelő fo­rintért - azonban nem csu­pán kéjlak volt, de egyúttal munkahely is, ékszerkészítő műhely. Ne kérdezzük, ho­gyan, de közel hatmilliós bankkölcsön intéződött, igaz, három magyar férfi ga­ranciájával, fedezetével. Folyt némi munka is, 1992-93 táján viszont nyil­vánvalóvá vált az alapanyag­hiány. Ekkoriban két, bács­katopolyai fiatalember csa­pódott M. Ferenchez, nekik később meghatározó szerep jutott a vállalkozás szervezé­sében. Ma már csak egyikük él. Ha minden igaz, másikuk természetes halállal távo­zott... Az olcsó arany beszerzése a későbbi nagy haszon remé­nyében élet-halál kérdése lett. A multinacionális cégek Dél-Afrika, Alaszka és a többi, ismert lelőhely köze­lébe sem engedik a kicsiket. Olyan terület kellett, ame­lyen a viszonylag kis kon­centrálódás miatt a nagyok­nak még egy kerti kapát sem érdemes a földbe vágni. Megkezdődött hát a.megfe­lelő lelőhely felkutatása, cí­mek beszerzése. Madagasz­kár, Zaire, Tanzánia, Ugan­da váltak célponttá. Bizonyos előzetes infor­mációk alapján utóbbi kettő tűnt olyannak, ahol még a jó öreg Chaplin is kiáshatott volna némi sárga fémet. Tévedni tilos A Szovjetunió 1987-ben már bevizsgálta pl. Tanzánia feltételezhető lelőlehelyeit, és biztató jeleket észlelt, de a tőkeerős cégek nem ki­mondottan fogadták el a kommunista vezetés alatt ál­ló ország ilyen irányú vizs­gálatait. Nekik világszerte elismert szervezetek szállí­tották az információkat, és itt tévedni nem tanácsos. M.­nak és társainak azonban megtették az oroszok is. 1994 májusában, az akko­riban „nyitó" Tanzánia, le­hetőséget adott pénzt befek­tetni szándékozó külföldiek­nek. M. Ferenc felvette a kapcsolatot a magyar kon­zullal és több helyi vállalko­zóval, majd júliusban sze­mélyesen jelent meg náluk. Még ebben a hónapban két céget alapított. A Dar As Gold arany felvásárlására, a Feri Gold (minő szellemes név!) bányászatra jött létre. A termeléshez és a felvá­sárláshoz viszont pénz kel­lett. Nem is kevés. A két cég megalapítását megelőző időszakban M. Ferenc ennek felhajtására rendezkedett be. Társakat keresett és talált. Sz. T. szegedi vállalkozóval szóbeli megállapodást kötött a projektre, ötvenszázalékos alapon. Mivel Sz. T. éppen pénz híján volt, nagylelkűen (ötszázalékos részesedés fe­jében) bevette a „buliba" B. S. ismert szegedi vendéglá­tóst. Az általuk hirtelenjében összedobott tíz-tizenkét mil­lió forint éppen elegendő volt a beinduláshoz. M. Fe­renc két cége a bejegyzés szerint ötödik volt a külföl­diek közül. A helyi, szinte manufakturális szinten üze­melő aranybányák addig évi három-négyszáz kilogramm arany szállítását jelezték az állam felé. Szerény becslé­sek szerint azonban a kül­földre feketén szállított mennyiség ennek többszörö­se - mintegy tízezer kilo­gramm - lehetett akkoriban. Mondom, manufakturális szinten. Szentesi finomító A biztosnak látszó üzlet reményében M. Ferencék 1994 júliusában vámszabad­területű aranyfinomító építé­sébe fogtak Szentesen, a volt Esze Tamás laktanya terüle­tén. A finomító, amely Sz. T. nevén futott, Közép-Ke­let-Európa akkoriban első ilyen gyára volt. Az üzem szeptemberben elkészült, s várta az első aranyrögök ér­kezését. 1994 augusztusában 870 ezer dollár kiáramlása kezdődött Tanzániába. Ezt az igen tetemes összeget már csak egy újabb szegedi vállalkozó bevonásával le­hetett előteremteni. L. F. vé­gül Sz. T. és B. S. ingatla­nainak fedezete árnyékában szállt be a „bizniszbe". A1 Hadzsi Kilahama tazmániai üzletember segített a helyi viszonyok kiismerésében: neki volt helyismerete, M. Ferencnek pénze. Kilahama úrnak semmi sem volt drá­ga. Megcsappantotta M. Fe­rencék bankszámláját egy kisebb összeggel (370 ezer dollár), majd ennek fejében leszállíttatott harmincegy ki­logramm, 77%-os finomsá­gú bányaaranyat. Az arany természetesen nem ért ennyit, de egy felvásárlási központ ígérete megtette ha­tását. Mindeközben állítólag itt­hon szóba került az egyik hazai bank tízmillió dollá­ros, fű alatti hitele is, de ebből az ismert botrány előszele miatt már nem lett semmi. Még 1994 szeptem­berében M. Ferenc a bánya­arannyal visszajött Magyaror­szágra. A szentesi finomító­ban 20,70 kilogramm, nem­zetközi tisztaságú aranytöm­böket készítettek - az eddigi első és egyben utolsó munka zajlott ebben az üzemben. Az arany Kanadába vándo­rolt, teljesen legálisan. Kö­zép-Kelet-Európa elsó ilyen finomítója azóta várja az újabb aranyrögöket... M. Ferencék az első sike­res tranzakció után szinte transzba estek. Külön esetta­nulmány, miként lehet hatal­mas dollárhegyeket eldorbé­zolni, hogyan lehet a feneké­re csapni mások pénzének. Erre talán visszatérünk egy­szer. A duhajkodással meg­szakadt az érdemi ügyinté­zés is. A kinti bankszámlán ekkor még meglévő 470 ezer dollár vészesen fogyott. A különféle engedélyek meg­szerzése, gépek vásárlása és nem utolsósorban az ottani korrupció táplálása nem nyugdíjasoknak való elfog­laltság. Még mindig 1994 őszét írtuk. A jó befektetésnek ígérkező üzletbe tisztes uzsorakamat fejében M. T., a szintén közismert szegedi üzletember, előbb 320 ezer, majd 130 ezer dollárt „pum­pált", szigorúan kölcsön gyanánt. M. Ferenc még má­soktól is felvett úgy tízmillió forintnyi hitelt, miközben különféle bankok hitegették. A kölcsönöket természete­sen senki nem látta viszont, ellenben M. Ferencék ugyancsak királyi életet él­tek. Az 1996 augusztusáig tartó időszakban gyakorlati­lag a két bácskatopolyai fia­tal, Ü. Zs. és K. R. tartotta a frontot felváltva Tanzániá­ban, úgymond érdekképvise­letként. Ekkor M. Ferenc és K. R. ismét Tanzániába re­pült. Erőgyűjtés gyanánt Ausztráliába szakadt, majd visszatért hazánkfiát, az ék­szergyártó K. Istvánt „fejték meg" 200 ezer dollár erejéig, és a komolyság kedvéért magukkal vittek egy ve­gyészt is. A pénzből M. Fe­renc már itthon elkótyave­tyélt ötvenezret, de odakint sem sajnáltatta magát. Vége^ vagy mégsem? A nagy triumvirátus - M. Ferenc, Sz. T. és B. S. - út­jai 1995 májusában szétvál­tak. Valószínűleg nem bír­ták elviselni a másik eszeve­szett költekezését. M. T. 1996 szeptemberében úgy gondolta, megnézi, mire adott kölcsönt úgy két éve, és az akkor már Tanzániá­ban lévő M. Ferencék után eredt. Ott döbbent rá, hogy a valós üzlet mögött milyen elképesztő pazarlás és pana­ma húzódik. M. Ferenc annyira eladósodott, hogy a viharok elcsendesedéséig Afrikában húzódott meg. Egy korábbi fekete alkalma­zottnál tengeti mindennapja­it, tehénól melletti albérlet­ben. Tanzániai ismerősök szánják meg napi tíz-húsz dollárnyi összeggel, hogy legalább a gyomra ne korog­jon. Állítólag átértékelte éle­tét, a kölcsönök visszafize­tésén fáradozik. Végül is másfél-kétmillió dollár törlesztése nem lehet gond. Az üzleti felelőtlen­ség, a szemérmetlen pénz­szórás több ember életét tet­te tönkre. Voltak, akik meg­érdemelték, voltak, akik nem. S Tanzániában még folyik az aranyásás... Pigniczki József Az orvosok dolgoznak • A Jorgos Travel képviseleti irodája „Elsöbálos" Gold Sun • Munkatársunktól Több apropója is volt an­nak, hogy szombaton este sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat a Tisza Szállóba a szegedi Gold Sun Travel utazási iroda és a Jorgos Tra­vel. Egyrészt, az iroda első alkalommal rendezett ilyen nagyszabású, bállal összekö­tött görög vacsoraestet, más­részt ez alkalommal adta át a Jorgos a Gold Sunnak a hi­vatalos képviseleti irodai megbízást. Ez utóbbi azért is nagy szó - tudtuk meg Ha­vas Tamástól, a Jorgos ügy­vezető igazgatójától -, mert a legnagyobb forgalmú gö­rög kiutaztatónak közel hat­száz partnerirodája van. A szegediek tehát bekerültek a legjobb tizenhatba, ennyi képviseleti irodát nyit ugyan­is a közeljövőben ország­szerte a Jorgos Travel. De­meter Attila házigazda, a Gold Sun Travel ügyvezető igazgatója megtiszteltetés­ként értékelte a lehetőséget, amit minden bizonnyal azzal érdemelt ki a szegedi iroda, hogy a legnagyobb forgalmat hozó partnemek bizonyult az 1997-es esztendőben. Volt tehát mit ünnepelni szombat este a görög vacso­raesten és a bálon, melynek fővédnöke Szalay István pol­gármester volt, a védnöksé­get pedig Mécs László - ha­táron túli ügyek tanácsnoka -, valamint a Szegedi Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke Ungi Ferencné Papa­dopulu Fotini vállalta. • Budapest (MTI) Nem szervez országos de­monstrációt a Magyar Orvo­si Kamara (MOK) - határo­zott szombaton a testület küldöttközgyűlése. A MOK elfogadja a kor­mány tárgyalási szándékát, és egyeztetést kezd a kabi­nettel az egészségügy és az ágazatban dolgozók helyze­tének javítását célzó követe­léseiről. A tárgyalásokon a kamara küldöttsége ragaszkodni fog azokhoz a követelésekhez, amelyeket a március 2-án el­fogadott, és a kormányhoz, illetve a parlamenthez inté­zett felhívásukban fogalmaz­tak meg. Vagyis az egész­ségügyi intézmények műkö­dtetésére rendelkezésre álló keret növelése érdekében egészségbiztosítási pótkölt­ségvetés készítéséhez, az el­maradt ügyeleti díjak kifize­téséhez, a törvényes pi­henőidőhöz, illetve az egész­ségügyi és szociális ágazat­ban dolgozók bérezésének javításához. Kaán Miklós a küldött­közgyűlés sajtótájékoztató­ján úgy fogalmazott: bfzik benne, hogy a kormány tárgyalódelegációjával ­amelyben álláspontjuk sze­rint a Pénzügyminisztérium­nak is képviseltetnie kell ma­gát - sikerül megállapodásra jutni. A kamara elfogadta Gógl Árpád elnök lemondását, aki képviselőjelöltként a Fidesz színeiben indul a májusi or­szággyűlési választásokon. Az új elnök Kaán Miklós, a testület eddigi alelnöke, a SOTE professzora. Élvezze 5 napon át az 1994-es belföldi percdíjainkat! A Pannon GSM szeretné megköszönni az elmúlt négy évben iránta tanúsított bizalmat. Negyedik születésnapunkra egy külön­leges meglepetést készítettünk Önnek. 1998. március 23. 00:00 órától 1998. március 27. 24:00 óráig minden elő­fizetőnk az 1994-es belföldi percdíjakért telefonálhat. Hálózaton belüli hívások*: Csúcsidőben: 21 Ft/perc. Csúcsidőn kívül: 11 Ft/perc. Egyéb belföldi hívások: Csúcsidőben: 27 Ft/perc. Csúcsidőn klvOl: 17 Ft/perc.

Next

/
Thumbnails
Contents