Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

A szegedi szegényÓpoldéliistóriá ja (5. oldal) QVODI BULI US IMO • SXBÍO Funar betilt? Úgy tűnik, Funar kolozsvári polgármester betiltja az RMDSZ március 15-i ünneplését. (2. oldal) (9-11. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAQYARORSZAQ Újabb csődhullám fe­nyegeti a magyarországi kórházakat, ha nem mó­dosítják a minimálfeltéte­leket előíró népjóléti mi­nisztériumi rendeletet, hi­szen az előírások teljesí­tése óriási anyagi terhet ró az amúgy is pénzügyi nehézségekkel küszködő egészségügyi intézmé­nyekre. A tisztiorvosi szolgálatok júniustól be­zárathatják azokat a kór­házakat, járóbeteg-szak­rendelőket, amelyek nem rendelkeznek a műkö­déshez szükséges mini­mális feltételekkel. Csongrád megye egyet­len egészségügyi intéz­ménye, a deszki tüdőkór­ház mondhatja csak el, megfelel az előírások­nak. Az 1996-ban megjelent minimumrendelet a többi kö­zött meghatározza a kórházi osztályok minimális ágyszá­mát, az osztályokon, a kórter­mekben illetve a rendelőkben kötelező alapfelszerelést, az orvosi, ápolói és asszisztensi létszámot, az alapvető mű­szereket, eszközöket. A ren­delet előírja azt is, hogy mi­lyen osztályok megléte ese­tén minősül kórháznak egy­egy fekvőbeteg-intézmény, meghatározza, hogy a kórhá­zakban legalább 130 beteg­ágynak kell lenni. Egy beteg­nek 8 négyzetméternyi hely, 4 váltás pizsama, illetve ágy­nemű jár. Ezen kívül még számos feltétel meglétét szabja meg a rendelet. Az el­ső körben megteremtendő feltételek teljesítési határide­je ez év júniusa. Ha valami akkor valahol hiányzik, az ÁRA: 38 FT • Nyolc négyzetméter és négy váltás pizsama Kórházak a minimum alatt A deszki kárház az egyedüli a megyében, amely az előírásoknak megfelel. ( Fotó: Karnok Csaba) ÁNTSZ bezárathatja az illető intézményt. Csongrád megye tisztifő­orvosa, dr. Zimányi Mária in­formációja szerint a szolgálat előzetes tájékozódására az a válasz érkezett a megye fek­vőbeteg-intézményeiből, il­letve a járóbeteg-szakrende­lőkből, hogy nem tudják a megadott határidőre - anya­giak hiányában - beszerezni a szükséges műszereket. Egyet­len kórház jelezte csak, hogy náluk már csaknem minden feltétel megvan, a deszki szív- és tüdőbetegségek kór­háza. Az intézmény igazgatója, dr. Kraszkó Pál professzor kérdésünkre elmondta: saját erőből tettek eleget a minimá­lis elvárásoknak. Az ágy- il­letve létszámcsökentéssel, va­lamint a korszerűsítéssel nyert pénzt még a központi előírás megjelenése előtt műszerekre, az alapvetően fontos eszkö­zök vásárlására fordították. A szegedi kórházban kö­rülbelül 170 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy jú­niusban záruló első szakasz követelményeit teljesítsék. Több mint 10 millió forint hi­ányzik az előírt, valamennyi eszköz, műszer beszerzéséhez a hódmezővásárhelyi kórház­ban. A SZOTE klinikai rek­torhelyettese, dr. Csanády Miklós úgy nyilatkozott, hogy az orvosegyetem az alapvető feltételeknek megfelel, az elő­írttól apró eltérések még van­nak egyes klinikákon, illetve osztályokon. Az intézményvezetők egy­behangzó véleménye szerint a kórházakban a napi működés­re sincs elég pénz, nemhogy a minimális feltételek megte­remtéséhez szükséges anyagi fedezetre. Véleményük az, hogy ismét egy átgondolatlan rendelet betartására próbálják rákényszeríteni az egészség­ügyi intézményeket, ráadásul anyagi támogatás nélkül. Amennyiben a rendeletet nem módosítják, a magyarországi kórházakat újabb csődhullám fenyegeti - vélik az egészség­ügyi intézmények vezetői. K. K. Magyarország ­hogyan tovább? • Budapest (MTI) Az Európai Unió eddigi története azt mutatja, hogy a kisebb tagországok jobban ki tudják használni a közösség adta nagyobb mozgásteret, mintha önállóan próbálnák képviselni saját érdekeiket. Erről Pataki István, a Kül­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára beszélt a Magyar­ország - hogyan tovább? vi­tasorozaton kedden. A Gaz­dálkodási Tudományos Tár­saság és a Társadalmi Érdek­egyeztető Tanács rendezvé­nyén Magyarország EU-csat­lakozása utáni szuverenitásá­nak kérdéseiről vitatkoztak a megjelentek. Magyarországra akkor is hatnának az unió döntései, ha kimaradna a kö­zösségből, mert nyitott gaz­dasága révén több szállal is kötődik a térséghez. Pataki István kiemelte, hogy az Eu­rópai Unión belüli döntésho­zatali mechanizmusok bizto­sítják a tagországok érdekei­nek védelmét. Új szlovák nagykövet • Pozsony (MTI) A szlovák kormány ked­den saját kérésére felmentet­te tisztégéből Eva Mitrovát, a Szlovák Köztáraság buda­pesti nagykövetét, akinek posztját Tarnóczy Árpád, a Vladimír Meciar vezette De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) parla­menti képviselője veszi át. A hivatalából hétfőn távo­zott Michal Kovác köztár­sasági elnök jogköreivel né­hány órája rendelkező Meci­ar-kormány rendszeres keddi ülését már az államfői palo­tában tartották. A kormány­szóvivő bejelentése szerint a kormány a volt államfő által kinevezett 59 szlovák nagy­követ közül 28-nak a levál­tásáról döntött. (írásunk a 2. oldalon.) Reptéri milliók Kábítószer- és pálinkarekord Rekordfogás: tavaly több mint kétezer kiló kábítószer. (Fotó: Karnok Csaba) Szegednek repülőtérre és autópályára is szüksé­ge lenne ahhoz, hogy re­gionális központi szere­pét megőrizze. A kamara marketingklubjának teg­napi eláadásán dr. Sza­lay István polgármester és Podolcsák András re­pülőtér igazgató ebben egyetértett. A fő kérdés a repülőtér felkarolásának ügye volt, ám az az aprónak korántsem ne­vezhető részlet nem tisztázó­dott, hogy vajon érdemes-e olyan repülőtérre költeni, amely egyelőre nem saját bir­tok. A reptér, mint volt kato­nai objektum, jelenleg állami tulajdonban van, a Honvédel­mi Minisztérium 50 millió forintos vételáron kínálja. Az tény, hogy Szegeden adottak a polgári légi közle­kedés feltételei, még ha ezek nyomorúságos állapotban vannak is. Az viszont kérdés, hogy ki költsön rá. Mindkét félnek konkrét el­képzelései vannak a haszno­sításról és az ehhez szüksé­ges források előteremtéséről. Podolcsák András szerint: „Ebből a helyzetből regioná­lis lobbycsoport szervezésé­vel lehet kitömi." Az önkormányzat nem ké­pes önerőből fenntartani a repteret. A városi vezetés el­képzelései szerint megyei összefogással létre lehetne hozni egy térségi közhasznú alapítványt, ahová a cégek iparűzési adójuk 5 százalékát saját belátásuk szerint he­lyeznék. Jelenleg 27 millió forint szükséges ahhoz, hogy a repülőtér állapota ne romol­jon tovább és működése rö­vid ideig biztosítva legyen. Szalay polgármester kije­lentette: „Ha a társaságok ré­széről is reális igény van a repülőtér működtetésére, ak­kor az önkormányzat 10 mil­lió forintot biztosít erre a cél­ra." Az alapkérdés: mindez milyen tulajdon fejlesztésére fordítható? Katkó Krisztina • Munkatársunktól A Vám- és Pénzügyőr­ség Csongrád és Békés megyei parancsokságá­nak munkatársai az el­múlt héten 44 szabály­sértést derítettek fel, összesen 6,82 millió fo­rint értékben. Két magyar állampolgár Röszkénél kocsijuk lere­kesztett üzemanyagtartályá­ban tiszta szeszt akart az or­szágba csempészni. Az egyik autójában 110, a má­sikban 65 liternyit találtak a vámosok. Két másik honfi­társunk 78 karton cigarettát szeretett volna vámmente­sen behozni. A gyulai határátkelőhe­lyen három román férfi 364 kilogramm nyers baromfi­hús kivitelével próbálko­zott, két földijüktől pedig ötszáz darab CD-lemezt foglaltak le. Lökösházánál ugyancsak egy román férfi engedély nélkül kívánt az országból 1130 német már­kát kivinni. Az APEH feljelentése alapján a Csongrád megyei vámosok adócsalás ügyében nyomoznak. Az egyik me­gyei termelőszövetkezet az 1993. IV. negyedévi áfa-be­vallásában nem közölt hat­millió forintnyi bevételt. A vámosok az elmúlt hé­ten lefoglaltak még 223 kar­ton cigarettát, 322 liter gáz­olajat, 700 darab popszege­cset, 150 darab csőbilincset, 370 darab vászonterftőt és 360 csomag Vegetál, össze­sen 147 ezer forint értékben. A múlt esztendő sem volt könnyű a vámosok életében. Rovó István ezredes, Csong­rád-Békés megyei vámpa­rancsnok gazdasági mellék­letünk, az Egy százalék mai számában többek között ar­ról beszél, hogy többször volt kritikus a helyzet, a ci­garettabehozatalnál a ki­sebbség sem a jogszabályo­kat, sem a hatóságokat nem tisztelte, egyszerűen áttörtek a vámellenőrzésen vagy nem jelentkeztek vámvizsgálatra. Tavaly 2340 jogsértő cselek­ményt derítettek fel, ezek el­követési értéke mintegy tíz­milliárd forint volt. (Hogy hogyan döntettek kábítószer- és pálinkarekor­dot tavaly, arról részletesen is beszámolunk az Egy szá­zalékban.)

Next

/
Thumbnails
Contents