Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

II. UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 19. Pályázat Bajorországba • Munkatársunktól A Magyar Ösztöndíj Bizottság pályázatot hirdetett a Bajor Szabad Állam felsőoktatási intézményeibe szóló posztgraduális ösztöndíjakra. Az ösztöndíjas továbbképzésen, szakképesítést adó továbbképzésben, kiegészítő képzésben, posztgraduális oktatásban vagy PhD-képzésben vehet részt. Pályázhatnak magyar felsőoktatási intézményben jelesnél nem rosszabb oklevelet szerzett, 30 évnél nem idősebb, jó német nyelvtudású magyar állampolgárok bármely szak- illetve tudományterületről, beleértve a különböző művészeti ágakat is. A jelentkezőnek állandó magyarországi lakóhellyel kell rendelkezniük. A pályázatot április 10-éig lehet benyújtani. További információk kaphatók a JATE Hallgatói Külügyi Bizottságától. Nyári egyetem • DM-információ A Magyar Ösztöndíj Bízottság pályázatot hirdetett az oktatási, tudományos és kulturális államközi egyezményekben biztosított 1999. évi finnországi és olaszországi nyári egyetemi ösztöndíjakra. A jelentkezés feltétele a finn és olasz nyelvtudás. A pályázatokat június 30-áig lehet beadni a Magyar Ösztöndíj Bizottság adatlapján a JATE külügyi osztályára. Alzheimerjubileum • DM-információ A volt központi kutatólaboratórium, a mai Ideg- és Elmegyógyászati Klinika Alzheimer-kór kutatócsoportja alapításának 40 éves. Kása Péter professzor vezetői tevékenységének 25 éves jubileuma alkalmából tudományos ülést rendezett hétfő délután az akadémiai bizottság székházában a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Tudományos Ülések Bizottsága és a Szegedi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottság a Neurológiai Munkabizottsággal közösen. Kedden ugyancsak 16 órakor kezdődött tudományos ülés, amelyen a szegedi orvosegyetem oktatói és kutatói tartottak előadásokat. Ma 16 órától pedig a „Training Program in Neuroscience" elnevezésű TEMPUS programmal közösen szerveznek ülést, amelyen az előadásokat angol nyelven tartják. Az előadók közül ketten a göttingeni Georg-August egyetemről érkeznek, a többi felszólaló a SZOTE-n dolgozik. Pénzjutalom medikusoknak • Munkatársunktál A Reinhold és Carmen Würth Alapítvány minden tanév végén díjkiosztó ünnepség keretében húszezer forint egyszeri pénzjutalmat ad át képviselője útján a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karának és Gyógyszerésztudományi Karának végzős hallgatói közül az első helyezetteknek. A pénzjutalomra a pályázatokat május 15-éig kell benyújtani az egyetem Rektori Hivatalába, dr. Telegdy Gyula oktatási rektorhelyettes nevére címezve. Egy nyitott társadalomért • Munkatársunktól A Soros Alapítvány Egy Nyitott Társadalomért címmel ezertől ötezer dollár összegig terjedő pályázatot hirdetett mindazon határon túli magyar hallgatók számára, akik nem magyar állampolgárok, szándékukban áll hazatérni szülőhazájukba tanulmányaik befejezése után, nem nulladik és nem első éves hallgatók. Az angol nyelven írt pályázatokat április 15-éig kell eljuttatni a Soros Alapítvány bármelyik irodájába. Az érdeklődők bővebb információt kaphatnak a JATE Hallgatói Külügyi Bizottságától. Ösztöndíjjal, Németországba • DM-információ A németországi BadenWürttemberg Tartomány Tudományos Ügyek és Kutatások Minisztériuma ösztöndíjpályázatot írt ki az 1998/99-es téli szemeszterre. A pályázat feltételei szerint összesen hat nappali tagozatos hallgató hat hónapos részképzésben vehet részt ez év október l-jétől. Az ösztöndíj havi összege kilencszáz német márka, amelyből fizetni kell a kollégiumi elhelyezést és a menzai étkezést. A pályázónak meg kell jelölnie, hogy melyik egyetemen szeretne tanulni. A jelentkezéseket április 15-ig kell leadni a dékáni hivatalokban. A szabadságharcról i Munkatársunktól A Magyar Történészhallgatók Egyesülete május 5-8. között országos történészhallgatói konferenciát szervez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából „Függetlenség és modern Magyarország" címmel. A konferencia célja, hogy tudományos szinten bemutassa a forradalom és szabadságharc legjelesebb értékeit, a modern magyar nemzet létrehozására tett törekvéseket. A kiválasztott témáról megírt dolgozatot március 24-éig kell elküldeni a Magyar Történészhallgatók Egyesületének irodájába (1052 Budapest, Piarista köz 1.). • Huszonöt éves a JATE-klub Fesztiválhangulat a JATE-klubban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kilencnapos fesztivállal ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját a József Attila Tudományegyetem klubja. A március 16-24. közötti rendezvényen olyan előadók szórakoztatják majd a nagyérdeműt, mint az Animál Cannibals, a Kiru Gotta Humble, az Anima 5aund System, a Magyar Atom Blues Band, a Merlin Színház és a Quimby. A klub vezetAi az idei évet a negyedszázados jubileumnak szentelik, s úgy tervezik, hogy az Asz folyamán többnapos bulin sóvárognak majd a távoli, elmúlt dolgok után. A Délmagyarország nem vár ászig, mi most nosztalgiázunk. A JATE-klubnak nincs hivatalos - tehát dátumokkal és adatokkal alátámasztott -, papírra vetett történelme. Azt mindenki tudta, hogy valamikor 1973 tavaszán nyílt meg a klub, de hogy pontosan mikor, arra senki sem tudott válaszolni. A Délmagyarország munkatársa nem volt rest, utánanézett saját lapja archívumában, s az 1973. április elsejei szám címoldalán meg is találta a klubnyitásról szóló fotós tudósítást. „Két és fél millió forint, a diákok 15 ezer óra társadalmi munkája, 700 négyzetméter hasznos alapterület és másfél év - ezek azok a száraz adatok, amelyek a József Attila Tudományegyetem új KlSZ-klubjának megvalósulása mögött húzódnak" - Irta a korabeli sajtó. Az ünnepélyes avatón dr. Vastagh Pál, a JATE KISZ-bizottságának titkára, valamint dr. Márta Ferenc rektor mondott beszédet. Utóbbi ablaknyitásnak nevezte a klub létrejöttét, hiszen az egyetem központi épületének pincéje óvóhely volt, és a sötétségre, háborúra emlékeztetett. A megnyitón - amelyen részt vettek a megyei és a városi pártbizottság képviselői is - a rektor arra kérte a klub vezetőit, s majdani tagjait, hogy a klubot őrizzék meg olyan szépnek, mint ahogy átadásra került, s teremtsenek olyan nemes hagyományokat, melyeket továbbadhatnak a holnapi generációnak. Az újonnan megnyitott klub első havi programjában többek között Lehel István festőművész hagyatéki kiállítása, disc-jockey klub és Jeszenyin-est, Sándor György műsora és a SZKÉNÉ Színpad vendégjátéka, hangverseny, kabaré és népballadaest szerepelt. A klub első vezetője Kerekes László volt. őt követte Zsák László, Link Márta, Goldschmid József és Kormos Tibor. Utóbbi 1979-től 1991-ig irányította a klubot. Kormos - aki úgy emlékezett vissza erre a tizenkét esztendőre, mint élete legszebb korszakára - elmondta, hogy bár a JATE-klub KISZ-klubként működött, az irányítás nem az ifjú kommunisták, hanem az egyetem klubtanácsának, illetve kulturális bizottságának kezében volt. Az egyetemi pártszervezet egyébként megnyitásától kezdve mindvégig liberálisan kezelte a klubot. Kormos Tibort például a tizenkét év alatt csak egyszer, a Mozgó Világ botrány kirobbanásakor rendelte magához a rektor. „Akkor is csak annyit kért tőlem az egyetem vezetője, hogy figyeljünk oda, kiket hívunk a klubba." A JATE-klub - amely a mai napig két profilú: szórakoztató és szolgáltató centrum, illetve alternatív programok helyszíne - közvetlenül a megnyitása után országosan is ismert és elismert hely lett, együttemlegették a budapesti E-klubbal. A hetvenesnyolcvanas években a szabad légkörű, nagy klubon belül kisebb klubok és körök működtek, aminek következtében egymást érték a különböző programok. S hogy mennyire szabad volt a légkör, jelzi, hogy annak idején csak itt vetítették le Bacsó Péter Tanú című betiltott filmjét. Kormos Tibor elmondta, hogy mindemellett még nagyon sok olyan program kapott helyet a klubban, amit máshol egyszerűen nem lehetett volna megrendezni, mert nem engedte volna a hatalom. Ezt a neves előadók és fellépők is érezték. „Jóni Gábor kollégámnak, sem nekem, soha senki nem mondott nemet. Olyan közéleti szereplőket, sportolókat, magyar és külföldi színházi csoportokat és zenekarokat láttunk vendégül, ami abban az időben csak igen kevés kulturális intézménynek adatott meg." A kezdetek kezdetén hatalmas értéke volt egy JATE-klub belépőnek, hiszen mindenki szeretett volna lejutni az egyetemisták bulizó helyére - tudom meg attól, aki 1975 és 1980 között rendezőként dolgozott a klubban. S bár abban az időben is több klub működött a városban, a JATE számított elit helynek - nemcsak külsőségeiben, hangulatában is. A hétvégi bulikon mozdulni sem lehetett a klubban, s a diszkósoknak is az volt pályájuk csúcsa, ha a JATEban keverhették a zenét. A klubhűség akkor még erősebben élt a fiatalokban, hiszen aki a JATE-ba járt, az nem tette be a lábát az orvosegyetem vagy a tanárképző klubjába. Beszélgetőpartnerem szerint egy dolog nem változott: az egyetemi ifjúság, mint ahogy most, akkor sem volt megelégedve a klubbal, mindig mást, jobbat akart. Maróthy Kornél 1997 októbere óta vezeti a JATEklubot. Előtte Molnár Katalin, Mészáros Gábor, Farkas Csamangó Gyöngyi, Tóth Attila és Gertner Zoltán irányították a klubot. Maróthy szeme előtt egy nagy cél lebeg: szeretné visszaszerezni az egyetemi hallgatók bizalmát. A hétvégi bulik, amelyek eltartják a helyet, továbbra is megmaradnak, ám ezek mellett nagy hangsúlyt szeretne fektetni az alternatív programokra. Mint mondta, szívesen teret adna az alulról szerveződő kari megmozdulásoknak és szakesteknek, mert azok mindig sikeresebbek és a visszhangjuk is jobb. A klub mostani vezetősége az idei évet a huszonöt éves évfordulónak szenteli, s terveik szerint ősszel egy fesztivál keretében összehozzák majd azokat az embereket, akik valamilyen módon kötődnek a JATEklubhoz. De addig is, frissiben rendeznek egy kilencnapos születésnapi murit a Toldi utcában Quimbyvel és a többiekkel. Szab* C. Szilárd • Tartalmi ügyekben a főiskola tanácsa dönt Önálló kar lesz a SZÉF Dr. Szabó Gábor: A SZÉF úgynevezett másodlagos kincstári alany lesz. (Fotó: Nagy László) bál, hogy a SZÉF belép az integrációba? - A legfontosabb, hogy a helyi humán erőforrásokat így lehet a legmegfelelőbben hasznosítani. Nem hiszem, hogy az integráció következményeként álláshelyek szűnnének meg a szegedi felsőoktatási intézményekben, ahogyan ettől néhányan tartanak. Annyi új, közös oktatási és kutatási program indul ugyanis az integrációval, hogy mindenkinek jut majd feladat. Az intézmények oktatói között vannak olyanok, akik világhírű tudományos eredményt soha nem lesznek képesek elérni. De ők sem haszontalanok: az integrációban ezt az oktatói réteget rá lehet állítani a minőségi tömegképzésre, a post secondary programokra. Hatékonyabb lehet az idegen nyelvek oktatása, a testnevelés, a természettudományi kar és a SZÉF együttműködésében felfuthat Szegeden a felsőfokú műszaki képzés. Egy olyan csapatban, mint a szegedi universitas a kisebb intézmények, vagyis a főiskolák is eredményesebben pályázhatnak majd, hiszen az egyetemek adják a programokhoz a tudományos „pedigrét". Az universitas létrejöttéből a város, a helyi gazdaság is profitál majd, hiszen számtalan olyan terület van, ahol az egyesített szürkeállomány szolgáltatásait igénybe lehet venni. Az universitas lesz Szeged legnagyobb üzeme. • Melyek azok a közös programok a SZÉF és a többi intézmény között, amelyek már működnek vagy a közeljövőben indulnak? - A főiskola menedzser szakja logikusan kapcsolódik a JATE közgazdász képzéséhez. Kidolgoztuk a terméktervező gazdasági mérnök szakirányt, amely szintén kapcsolható a közgazdász oktatáshoz. A SZÉF gépész és technológus szakjai jelentik az együttműködés alapját a természettudományi karral. A TTK-val közös kérelmet adtunk be élelmiszertechnológus-vegyész szak alapítására. A főiskolán kidolgoztuk a biotechnológus szakirányt, amely egyetemi szintűvé fejleszthető. Az orvosegyetemhez pedig az egészségvédelem-korszerű táplálkozás területén tudunk kapcsolódni. K. G. Március negyedikén a Magyar Közlönyben megjelent a kormány határozata a Szegedi Felsőoktatási Szövetség létesítéséről. Két intézménynek, a kertészeti egyetemhez tartozó élelmiszeripari fáiskolának és a zeneművészeti főiskolához tartózó konzervatóriumnak ezzel alapvetően megváltozik a státusa. Ezúttal dr. Szabó Gábort, a SZÉF főigazgatóját kérdeztük meg arról, hogyan kapcsolódik intézménye a szegedi integrációba. • Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy a főiskolának a helyi universitasba kell tagozódnia, és nem az anyaegyetem integrációjába? - A szegedi universitas gondolata 1990-ben merült fel először, és már akkor nyilvánvaló volt, hogy ebből nem maradhat ki az élelmiszeripari főiskola sem. A SZÉF több mint tíz éve működik a kertészeti egyetem karaként, de a mai napig nem sikerült kigyógyulnia a távolság okozta gyermekbetegségből. Egyértelműen a két intézmény közötti földrajzi távolságnak tudható be, hogy valódi alkotói, oktatói együttműködés soha nem alakult ki az anyaegyetem és a szegedi kar között. Ennek ellenére természetesen a leválás után is megmarad a kapcsolat: a SZÉF technológus hallgatói továbbra is a kertészeti egyetemen tanulhatnak tovább. • Mi lesz a SZÉF jogállása a szegedi integrációban? - Az alapító okirat szerint az intézmény főiskolai karként lép be a Szegedi Felsőoktatási Szövetségbe. Ez tartalmi kérdésekben teljes önállóságot jelent, vagyis szakmai kérdésekben az intézményi tanács önállóan dönt. Gazdaságilag viszont a JATE lesz a főiskola gesztora, vagyis a SZÉF úgynevezett másodlagos kincstári alany lesz. Ennek ellenére a kar önállóan dönt saját költségvetéséről, bevételeiről, gazdasági stratégiájáról, a JATE csak az államkincstár felé képviseli a SZÉF pénzügyeit. • Milyen előnyei származnak a főiskolának illetve az universitasnak ab-