Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-19 / 66. szám

\/ AI-I-AMPAPIROn l( )R(i.\I.MAXASAR( )1 A NAP 24 ORÁFÁBAN KAP A r s/ s U.OS AS . Hívja a 06-40 24-24-24 kék" számot! (helyi hivas) O állampapír-forgalmazás Q állam­papír típusok O állampapírok elér­hetősége O folyamatos információ­kérés © napi árfolyamok telefaxon tgrténő lekérése O ügyintéző kap­csolása (munkaidőben) Ál I XMI'AI'IU M A( i Y \l( Zsirinovszkij és Kadhafi • Tunisz (MTI) Vlagyimir Zsirinovszkij orosz ultranacionalista pártvezér, aki tripoli láto­gatáson tartózkodik, meg­beszélést folytatott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel - jelentette a líbiai állami televízió szerdán. A tévé­híradás szerint az esemény kedden történt, és az esz­mecserén Zsirinovszkij azt ígérte, hogy pártja szorgal­mazni fogja az orosz-líbiai kapcsolatok szorosabbra fűzését. Az Orosz Liberális Demokrata Párt feje a múlt év eleje óta immár negyed­szer kereste föl Líbiát és forradalmának vezetőjét ­emlékeztetett a Reuters, mely Tuniszból követte a líbiai tévéadást. Harminc év börtön a hercegnek • Phnompen (MTI) Egy kambodzsai bíróság 30 év börtönbüntetésre ítél­te Norodom Ranariddh her­ceget, a száműzetésben élő kambodzsai társkormány­főt. A bíróság a vörös khmer lázadókkal közösen végrehajtott összeesküvés­ben és a nemzetbiztonság veszélyeztetésben találta őt bűnösnek. Az ítélet megfe­lel a korábbi várakozások­nak. Egy, Japán által kezde­ményezett béketerv értel­mében a herceget kegye­lemben részesíti majd ap­ja, Norodom Szihanuk uralkodó, és a kegyelem nyomán hazatérhet Kam­bodzsába, ahol részt vehet a további belpolitikai ren­dezésben. Hidegháború a hideg tengeren? jyájosak voltak a régi, szovjet időkben a TASZSZ AJ cáfolatai. Az egész világ beismerésnek könyvelte cl, ha Moszkvából a TASZSZ tömör telexüzeneteket küldött a világsajtónak, amelyekben kísérleti atomrob­bantások tényét tagadta, orosz emberjogi aktivisták, ellenzékiek bebörtönzését cáfolta. Ezekből a TASZSZ­közleményekből annak idején tudni lehetett, hogy az eset biztosan megtörtént. Ma már az önvallomások korát éljük. Jelcin a fel­színen a Nyugattal kokettál, de a mélyben a tenger­alattjárók kíméletlen versenye zajlik, amelyet egyik fél sem akar eltitkolni. Moszkva murmanszJki szája elis­meri, hogy rendelkezik az összes kellő információval a norvégiai hadgyakorlatról, s a brüsszeli NATO-köz­pont is szertekürtöli, hogy mindenről informálja az oroszokat. Csak ezt a mosolygós üzengetést nehogy összekap­csolja a békés világpolgár a Norvégiából minap kiuta­sított orosz diplomaták esetével, és az ezt követő diplo­máciai hűvös szelekkel. Valószínűleg nem azért kellett a néhány orosz diplomatának pánikszerűen távoznia a norvégiai állomáshelyéről, meri a nagykövetségre be­zárkózva valamelyik szexcsatornát nézték a televízió­ban. Bizonyára egész más téren próbáltak ismereteket gyűjteni, s az is bizonyos, hogy próbálkozásukat siker koronázta, hisz az orosz hírszerzés hagyományosan nagyon jól dolgozik. Megszerzik, amit akarnak. Biz­tos, hogy Moszkva nem várt a brüsszeli faxokra, hogy megtudja, mi lesz az „Eltökéltség '98" nevű NATO­gyakorlaton, hanem saját forrásaiból is tájékozódott, rw ivatalosan most nincs hidegháború - ez a kaland £M azonban mégis a hidegháborús időkre emlékez­tet. A hadgyakorlat pedig, amellyel párhuzamosan az oroszok is bemutatják a maguk erőművészetét, ugyan­csak a hidegháború emlékeit idézi fel, egy jó kis hi­deggyakorlattal. Beméljük, lesz ott a tenger alatt egy-két forgalmi rendőr is, aki a meleg helyzeteket elhárítja majd. L^Utl 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 19. és a szenátus • Koszovói válság, amerikai figyelmeztetés Életképes-e Jugoszlávia? • Valparaiso (MTI) Augusto Pinochet tábor­nok, Chile volt diktátora ­aki március 1 l-e óta a chi­lei szenátus örökös tagja ­„szánalmasnak" ítélte ked­di nyilatkozatában a kor­mánytöbbség parlamenti képviselői által ellene be­nyújott panaszt, azt a szán­dékot, hogy kivessék őt a szenátusból. Mint mondta, „megdöbbentette a kezde­ményezés, és mélyen meg­bántva érzi magát miatta", de meg van győződve arról, hogy kudarcba fullad a kí­sérlet. NATO-manöverek és az Északi Flotta • Murmanszk (MTI) Az orosz Északi Flotta pa­rancsnoksága „minden szük­séges információval" rendel­kezik a norvégiai partoknál rendezett „Eltökéltség '98" (Strong Resolve '98) NATO­hadgyakorlatokról - közölték a flotta murmanszki parancs­nokságán. A manővereken nincs jelen orosz megfigyelő, de a brüsszeli NATO-köz­pontból tájékoztatást kap az Északi Flotta törzse is. A murmanszki flottapa­rancsnokság képviselője a ka­pott információk alapján azt hangsúlyozta, hogy a csak­nem 50 ezer katonát (25 or­szágból), 300 repülőgépet, száz hadihajót és húsz tenger­alattjárót megmozgató manő­verek „norvégiai szakasza nem irányul Oroszország el­len, hiszen a hadgyakorlatokat az előzetes tervekkel ellentét­ben nem az orosz határok kö­zelében, hanem Norvégia déli részein rendezik". Az orosz Északi Flotta ugyanakkor a napokban ugyancsak hadgyakorlatokat tart, amelyek már korábban be voltak ütemezve. A szer­dán befejeződő törzsvezetési gyakorlatokat Oleg Jefremov flottaparancsnok személyesen irányította egy Baton osztályú tengeralattjáróról a Barents­tengeren. A tatárok másodrendűek? • Kijev (MTI) A szavazati joggal nem rendelkező krími talárok hely­zetének orvoslása érdekében alkotmánybírósághoz fordul az Ukrajnai Népi Mozgalom (RUH) nevű nacionalista uk­rajnai ellenzéki párt. Az Uk­rajnához tartozó Krím-félszi­get 250 ezer fős tatár lakossá­gát Sztálin 1944-ben Közép­Ázsiába száműzte. Az 1980­as évek derekától a tatárok és leszármazottaik fokozatosan visszaáramlottak a hazájuk­nak tekintett Krímbe, ahol ma a lakosság mintegy 10 száza­lékát teszik ki. Csaknem 1(K) ezer krími tatár, aki a Szovjet­unió 199l-es összeomlása után jött a félszigetre, mind­máig nem kapott ukrán állam­polgárságot, következéskép­pen szavazati joga sincs. Refat Csubarov, a tatárok vezetője szerint az állampolgárság és szavazati jog nélküli tatárok másodrendű nép Ukrajnában. Csubarov azt akarja elérni, hogy az állampolgárságot nem szerzett tatárok is részt vehessenek a március végi parlamenti választásokon. Olekszandr Moroz házelnök úgy nyilatkozott, hogy a par­lament esetleg módosíthatja a választási törvényt. A tatárok azonban - mondta - a legjobb esetben is csak az autonómiái élvező krími köztársaság par­lamenti szavazásán és a hely­hatósági választásokon vehet­nek részt, az összukrajnai par­lamenti választáson nem. Pinochet Merénylet ­békeszerződés után Egy nyugodt pillanat: Nadezsda Mihajlova bolgár külügyminiszter és Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes. (MTI Telefotó) • Szófia (MTI) Jugoszlávia életképessé­ge attól függ, miként képes a délszláv állam megoldani a koszovói válságot, amely sajnos tovább mélyül ­hangsúlyozta szerdai szófiai sajtóértekezletén Strobe Talbott amerikai külügymi­niszter-helyettes. Talbott, aki a bolgár fővárosban Na­dezsda Mihajlova külügy­miniszterrel és Ivan Kosztov kormányfővel folytatott tár­gyalásokat, sajtóértekezle­tén a Reuters jelentése sze­rint ismét arra figyelmezte­tett, hogy Washington kész további büntetőintézkedése­ket életbe léptetni Jugoszlá­via ellen, ha Belgrád nem kezdi meg a tárgyalásokat a koszovói albánokkal. „A belgrádi hatóságok­nak rá kell döbbeniük, hogy a jugoszláv állam hosszú tá­vú életképessége a központi kormány és a koszovói al­bánok közötti viszonytól függ, amely lehetővé teszi a koszovói albánok számára, hogy az ország teljes értékű polgárainak érezzék magukat. Ha ez nem tör­ténik meg, Belgrádot terheli a teljes felelősség azért. hogy saját államának élet­képességét kockára teszi" ­hangsúlyozta Strobe Tal­bott. A vezető amerikai diplo­mata felszólította a jugo­szláv vezetést: szüntesse be a koszovói albánok elleni „brutális elnyomó kampá­nyát", az etnikai tisztogatá­sokat, a kivégzéseket és a tömeges kiutasításokat. • Dusanbe (MTI) Öt tádzsik rendőr és egy polgári személy meghalt szerdán egy fegyveres osz­tag rajtaütésében Dusanbé­tól, a Tádzsik Köztársaság fővárosától 40 kilométer­nyire keletre, egy ellen­őrzőpontnál - közölte az ország belügyminisztériu­ma. A merénylet térségét, Faizábád környékét a mu­zulmán ellenzék fegyvere­sei uralják. Bár az oroszbarát dusan­bei kormány tavaly június­ban, öt évig tartó véres pol­gárháború után béke­szerződést kötött az ellen­zékkel, előfordulnak szór­ványos összecsapások a muzulmán harcosok és a kormány fegyveres erői kö­zött. Rugalmas albánok • Belgrád (MTI) A koszovói albánok még a máricus 22-ére kitűzött pár­huzamos elnök- és parlamen­ti választások előtt kijelölik annak a tárgyalóküldöttség­nek a tagjait, akik részt vesz­nek a belgrádi vezetés képvi­selőivel folytatott rendezési tárgyalásokon - jelentette be szerda délután Ibrahim Rugó­vá, a függetlenség párti ko­szovói albánok lektekintélye­sebb vezetője. Az amerikai elnök balkáni különképvi­selőjével, Róbert Gelbarddal folytatott tárgyalások után nyilatkozó Rugova azt is kö­zölte, hogy a Szerbiához tar­tozó tartomány válságának megoldását célzó tárgyaláso­kon az albán fél szerint részt kell vennie a nemzetközi kö­zösség képviselőinek és és a világ országainak szavatolni­uk kell, hogy Szerbia betartja a párbeszéd során vállalt kö­telezettségeit. Rugova beje­lentése azt jelenti, hogy Gel­bardnak sikerült révennie az albánokat a szerb kormány által a múlt héten kezdemé­nyezett tárgyalásokon való részvételre. A koszovói albá­nok eddig arra hivatkozva utasították el a megbeszélése­ken való részvételt, hogy a szerb vezetés képviselői többször hangsúlyozták: a tárgyalásokon nem kerülhet szóba a tartomány független­sége. Rugova közlése nem je­lenti azt, hogy az albánok le­mondtak volna a független­ségről: a vezető közölte, hogy a tartomány lakossága továbbra is ragaszkodik a ki­lencven százalékban albánok lakta tartomány függetlensé­géhez.

Next

/
Thumbnails
Contents