Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

8 A HELYZET HÉTFŐ, 1998.* MÁRC. 16. HIRDETÉSÉT ITT IS FELADHATJA: MÓKAHALOM, Felszabadulás u. 30. 62/381-251 Kedd-csütörtök 9-12 óra KISTELEK, Árpád u. 7. Kisteleki Hírmondó szerkesztősége A tábornok... • Munkatársunktól Az 1848-49-es szabadságharc legendás tábornokát, Perczel Mórt sajnos kevesen ismerik. A magyarság szabadságáért küzdött egész életében, számos ütközetben diadalmaskodott az osztrákok és csatlósaik fölött. A Tolna megyei származású hadfit az Alföldre is szólította a haza. Az emlékezetes szöregi csatában azonban mind a magyarok, mind a császáriak meghátráltak amint ezt dr. Kolta László bonyhádi történelemtanár könyvében is olvashatjuk. A tábornok, teljes nevén Perczel Mór I. Gáspár Walter, a Perczel-család ősi fészkében, Bonyhádon szüleien 1811. november 11én. Katonás természetű apja, Perczel Sándor, szigorúan nevelte fiát. Anyja, Kajdachy Erzsébet 21 gyermeknek adott életet, Móric a hetedik volt. A börzsönyi kúriában Vörösmarty Mihály tanította a Perczel-gyerekeket. Mór már ötévesen iskolába járt a pesti piaristákhoz. Az elemi után hadaprődnak vették fel az ötödik tüzérezredhez, de felettesei nem szerették, mert nem tudtak belőle császárhű katonát faragni. A lengyel szabadságharc híre Magyarországra is eljutott, az ifjú forradalmár buzdította a társait, hogy fegyveresen segítsenek az önállóságáért küzdő népnek. Apja erre kivette a fiát az ezredből, mert félt a következményektől. A tervétől azonban nem állt el Mór, társaival tervezte, hogy kiszöknek Lengyelországba. Három katona feljelentette őket és másnap elfogták a lázadókat pesti szállásukon. A törvényszék gyorsan meghozta ítéletét: golyó általi halál. József nádor intézkedésére és a haladó fiatalság közbenjárására felmentették Perczeit. A 48-as márciusi forradalom minden megmozdulásában részt vett, júniusban Magyarország rendőrfőnökévé választották. Tisztségéről lemondott és a „Zrínyi" szabadcsapat élén megverte Jellasics seregét Pákozdnál, majd Ozoránál. Decemberben már tábornokként súlyos vereséget szenvedett az osztrákoktól Mórnál. A magyarok sorra vesztették el csatáikat, és a temesvári bukás után Perczelnek is menekülnie kellett külföldre. A kiegyezést követően visszatért törökországi és angliai emigrációjából Bonyhádra, és itt is halt meg 1899. május 23-án, agyvérzésben. • Dédunoka Perczelek a perczeli iskolánál Történelmi idők tanúi Bertalan és Ágnes a nevüket viselő tájon. (Fotó: Gyenes Kálmán) Sokaknak jut eszébe mostanában a negyvennyolcas magyar forradalom és az azt követó szabadságharc. Évfordulóját ünnepeljük a másfél százada történteknek. Alkalom a meghittebb beszélgetésre. Perczel Mór dédunokái, Perczel Bertalan és Borúiét Frigyesné, Perczel Ágnes pogácsával kínál bennünket az alkalmi haditerv megbeszélése előtt. A sajtóházi főhadiszállásról a tettek mezejére, a perczeli iskolához autózunk. Ott már a böjti szél, mint ezerujjú csontkéz legyez a faágakkal. Északról vág, hűvösen. Állunk az elhagyott iskola udvarán, Bertalan, a 83 éves bonyhádi kántor elképzelhetőnek tartja, hogy járt erre dédatyjuk. Ágnes szófogadó húgocskaként bólogat: lehetséges. - A szigetvári levéltárban, a naplójában utána lehetne nézni - él elfogadható javaslattal az idősebbik Perczel. Mást nem nagyon tehetünk, beülünk a hazautunkba eső kisteleki étterembe, és adózunk tisztelettel Vali asszony konyhájának, és ott annak rendje-módja szerint izzítjuk magunkban a múltat. Ekkor már tudjuk, Perczel Bertalan nem a katonai pályát választotta: - A családunkban olyan ntvó volt, ami a középosztályra jellemző. Nem kellett sokat törődnünk azzal, hogy mit eszünk, mit iszunk, ez biztosítva volt. Ebből a környezetből kerültem én, érdeklődési körömnél fogva is, gazdasági pályára. Elvégeztem a keszthelyi gazdasági akadémiát, segédtiszt lettem, majd gazdasági felügyelőségnél helyezkedtem el. A Perczel dinasztia ekkoriban már nem volt nagy. A háborúból amerikai fogságba kerültem, onnét 48-ban kerültem vissza. Amikor hazajöttem, igyekeztem mint egyszerű melós, foglalkozást keríteni magamnak. Adva a rezidenciánkon a nagy kert, amit művelni kellett. Tettem is, addig ameddig onnan ki nem raktak. A társadalmi helyzetünknél fogva főkuláknak minősültünk. Jött az ukáz! Egymásra néz a két testvér, már nevetik, hogy akkor a kishúgnak volt a nehezebb. - Vártam a harmadik gyermekemet és akkor voltam harmincéves. Szólt az ukáz, elhagyni a családi házat! Egy drága jó ember, aki kertész volt kint, Wéberpusztán, fölkínált két helyiséget a házacskájában. A férjem, aki erdőmérnök volt, nem lakott Bonyhádon, Szekszárdon próbálkozott. Keresett olyan otthont, ahonnét kitelepítettek svábokat. Olyan asszony házába kerültünk, akit bezártak a szekszárdi fegyházba, mondván fegyvert rejtegetett, pedig csak a férje, aki szintén erdész volt, fegyverét tette el emlékbe. Amikor sikerült visszakerülni Szekszárdra, ott az erdészet adott át nekünk egy otthont, két évig ott, aztán nyolc év alatt nyolc helyen voltunk Somogyban. Bonyhádra nem költöztünk vissza. Férjem nagyszüleinek Alsónyéken volt háza, amikor az felszabadult, orvos lakott benne, odamentem a gyerekekkel. • Nagy a család? - Két fiam Budapesten dolgozik, lányomék Piliscsabán laknak. Ági néni akkor igazán boldog, ha érkezik hozzá mind a hét unoka. Berti bával viszont nem a boldogság okán, de a téglagyári munkát hozzuk szóba: - Még élt az anyai nagyanyám, akiről gondoskodnom kellett, közben megüresedett Bonyhádon, a katolikus vonalon a kántor helye. Az egyházközség érdeklődött, tudnám-e ezt a helyet betölteni. Mivel úgy mutatkozott, alkalmas vagyok erre, otthagytam a téglagyárat és beálltam az egyház szolgálatába. Ötvenöt óta teszem ezt. Közben nyugdíjba mentem, de nyugdíjasként is azt mondták, hogy addig szükség van a munkámra ameddig megfelelő utód fel nem vált. Igyekszem még ebben meglenni addig, ameddig erőm erre képesít. Inkább húzok a fizikai munkához, ameddig lehet, mint az intellektuel fölfelé törekvéshez. Az ősök sora • A Perczel-birtokból Berti búnak csordultcseppent valami vissza? - Hárman vagyunk testvérek, az egész komplexumért kaptunk 1 millió 200 ezer forintot. Beleestünk mi is a „minél többet vettek el, annál kevesebbet kapunk vissza" elvbe. Én a magam részéről az unokaöcsémet, a középső leánytestvérünk ügyvéd fiát bfztam meg ennek lebonyolításával. • Viszik tovább mások a Perczel nevet? - Nem voltam nős soha. Ellenben az édesanyám fivére is Perczel, Miklós, akinek fia, Dénes építészmérnök, templomokat épít. Ott alapos az utánpótlás, három fia van. • Él egy falunyi Perczel az országban? - Talán negyvenen lehetünk... Itt jönnének a terjedelmes családfát alkotó ősök, Gábor, József meg az a húsz; akivel a hadvezér Mór testvér volt. Ágnes asszony rövidebbre fogja a rokoni kört. - Józsefnek három fia, Gábor, Tamás, Ignác. Mi a Gábor ághoz tartozunk, Tamásé a kaposvári Béláéké, Ignácé pedig kihalt. Az ősök sora, semmiképp se felejthető, hiszen ha sétálgatnak szülővárosukban, lépten nyomon Perczel névvel találkoznak. Oka, hogy a bajor ősök bárótól vették a bonyhádi birtokot. József templomot emeltetett, s annak kriptájába 79 Perczeit temettek. Egyik rokonuk Münchenben talált egy Perczel kávéházat. - A zománcgyáros Misi - így Berti bá - kitelepült Münchenbe, talált Németországban egy Perczeldorf nevű helységet. Másikuk, Perczel István, ahogy mondták a József fia, vezette a családi krónikát. Másra is fény derül: Isten erejével - Nagyon sokan a női ághoz tartoznak, ők nincsenek benne a családfában, ezeket gyűjtöttem össze. Dédatyánkat nem érdekelte a gazdaság, inkább a politika, a forradalom. Én éppen azért menekülök a-kertbe, inkább túrok, ások, de a mostani politikával nem vagyok képes azonosulni. * Istenem, Berti bá. de szerencsés alkat... Katolikusként nevelték. - Akkor még nem fogtam föl a vallás értelmét, s bizony fiatal koromban kicsit elateizálódtam, de nem lettem istentagadó. így alakult ki az a bizonyos Perczelnyakasság, hogy amit én tudok, az a jó. Mivel nem tapasztaltam meg az Isten jelenlétét, nem vált érzékelhetővé számomra. Ki hinné, Berti bá kicsiként sokat betegeskedett, nem kedvelte a sportot, ifjoncként belevetette magát a negatív dolgokba, nőzött, ivott, dohányzott, aminek a vége lelki összeomlás lett. S világos pillanatában találkozott Jézussal! - Azóta mondom: adjon az ember hálát az Istennek, hogv adódott ilyen alkalom. Ékes bizonyttékaként a jóisteni megkülönböztetésnek Perczel Bertalan a maga nyolcvanhárom évével, szellemi, testi frissességével úgy betörölte Vali anyánk pacalpörköltjét, hogy még mosogatni se nagyon kellett utána. Előtte pálinkát, utána vörös bort ittunk, hogy ne csak fejnek, a testnek is adjunk valamit... Kormos Tamás A valóság legendája F

ölfedeztük Perczeit! Ráfoghatnánk, hogy kitaláltuk magunknak, de a hely már régóta létezik. Ha nem is ereje teljében, mikor iskolája, téesze, majorja, boltja volt... de él és virul. Hasonlóan Feketehalomhoz, Kelőpatakhoz, Mételyeshez, Bogárzóhoz - a szűkebb pátria e nevekkel választódott el egymástól a Kistelek és Csengele közötti tanyás részeken. Olyan helye ez páraknak, jó esetben százaknak, amelyeket csak a nagyon aprólékos térkép jelöl. Dűlőútjai fonnyadton fonódnak, földje istentelenül sülős homok, legelőin a fű csak néhanapján kövér. Szikes mocsarain a bíbic meg a szélkiáltó szeret. Mégis szülőföld, kiröppentő fészek. A muníciót az iskoláskönyvek rajzolatában Perczel Mór, a negyvennyolcas szabadságharc tábornoka adja. Az errevalók, ugyanis, úgy tudják, azért Perczel a Perczel, mert a hős Mór, a Bánátba igyekezve, itt pusztázott seregével. Az ezüstnyárfa mellé, melyhez lovát kötötte, később iskolát emeltek. A múlt korhoz kötött kutatói viszont a fejüket rázzák erre. Legendának szép, maradjon is így, de Perczel tábornok megítélése ellentmondásos. A nevével illetett iskola viszont majdhogynem úgy áll, ahogy évszázada megépítették. A minap idelátogató dédunokák, Bertalan és Ágnes, kicsit megilletődötten vettek tudomást létéről. Krónikaírók a múlt század végét jelölik az építése idejéül. Az öregek szerint 1887-ben keményen ki kellett vennie az errevalóknak a részt a munkából. A mindent tudó Tóthok egyike, a jóemlékű Lajos bácsi emlegette sokat, hogy a nagyapjáék ökrökkel hordták a homokot meg az agyagot, hogy az épület és a hozzá vezető út a környezetéből kiemelkedhessen. A századfordulón kezdték benne a tanítást, volt tanév mikor 100 gyermek is összesereglett oda. Nemcsak a betűvetés tudományának elsajátítására, hanem bálok, misék, játékok helyszínéül is szolgált a tágas tanterem. Manapság csupán a választási csatározások színhelye, ugyanis oda járatják szavazni a népet. (Bár mindenkor titok, hogy ki kire adja a mezei voksát, annyi azért kiszivárgott legutóbb, hogy a 132 perczeli szavazó közül senki sem szavazott az országosan győztes MSZP-re. Érdekesség, hogy a később társul kért SZDSZ-re viszont szokatlanul sokan.) Ma még jótékony homály fedi, miért is lett az itt alakult téesz neve Perczel Mór, de bízzunk Istenben és tartsuk szárazon a puskaport, mert találtatott Szegeden egy igazi Perczel, kinek apja a hajdani téesz-szövetségben dolgozott Pesten, aki majd hitelérdemlő forrásból igazolhatja, hogy melyik Perczel hová is tartozik. Ugyanis telefonismeretségbe kerültünk a matematikus Gáborral. Eddig nem nagyon foglalkozott az ősök mivoltával, hiszen többüket kitelepítettek, s ők nem Bonyhádról, hanem a Bácskából, pontosabban Csikériáról származtatják magukat. Azt már mondanom se kell, hogy Horváth Feri, a legjobb régészek egyike, azzal hűti le a névadó tábornokba vetett bizalom lángoló tüzét, hogy nem is biztos, hogy ő a tájék keresztapja, lehetett itt valaha, ilyen nevű középkori falu. (Feriék már ássák a közeli Csengelén az ide passzoló jelek maradványait.) Tehát mindenki mozgósítva Perczelek ügyében! Komolyan, komolytalanul. Esterházy Péter író a legutóbbi perczeli beszélgetésünkkor hihetőnek tartotta a tábornoki históriát, és engedve a hely szellemének, negyedik gyermekének, Miklósnak engedélyezte a Perczeli várkapitányi cím adományozását. Mivel a nevezett ifjonc hősiesen állta a várvédői megpróbáltatásokat Perczel Köztársaságban. (Annyit az igazság kedvéért megjegyzünk, hogy a nagymagyar kutyaszilfa alatt kikiáltott perczeli közintézmény vára csupán az ól megmaradt fala, az is igencsak rokkant állapotában, de várnak néz ki, zászlaja, bástyája van és védhető.) A

Délmagyar olvasói már ismerhetik a perczeli történéseket, a köztársaság kikiáltása, az osztrákokkal megvívott parasztgolf-csata, a perczeli hadművelet és a rettenhetetlen zöldek cselekedeteinek leírását, amely levél formájában történt és a névadó Mórnak címezve, oda fól a Nagy Magasságokba. E jótékony tréfálkozás közben gondolni se mertem, bevallom gyerekesen, hogy egyszer majd valódi Perczelek, Mór dédunokái fognak mosolyogni ezen a tárcaírói csínytevésen, s ezzel áldásukat, beleegyezésükei adják Perczel mezejének a többihez való csatolásához fltajeroz* tcÉytrr NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, FO út 88. Tel.: 6Z/269-397. Balástya, Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/27S-I88. Pusztaszer. Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, U1 u. I. Tel.: 62/287-156. Öttömös. Rúzsát u. I. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fó u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva. Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. ZsombO, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504.