Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

6 A HELYZET HÉTFŐ, 1998.* MÁRC. 16. • Hogyan győzzünk az európai versenyben? Kitüntetett szerepben a helyi értelmiség • Járványdiagnózis Az AIDS-töl az agyhártyagyulladásig Glatz Ferenc: „Magyarországnak létfontosságúak a keleti piacok." (Fotó: Schmidt Andrea) Angol nyelvi könyvtár a szakközépben • Munkatársunktál Angol nyelvi szakkönyvtár nyílt a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában a tanév kezdetén. A könyvtárat a British Council hozta létre, a helyet az iskola adja. Az angol nyelvi szakkönyvtár, azaz a Resource Point tagja lehet minden érdeklődő általános és középiskolai tanár, főiskolai és egyetemi oktató, valamint hallgató. A tagdíj egy tanévre 300 forint. A Resource Point állománya körülbelül 800 könyv, de vannak magnó és videokazetták is. A folyamatosan bővülő választék széles skálán mozog: a módszertani könyvek a készségfejlesztésben segítenek, de a nyelvtan és szókincs tanftásában is; de megtalálhatók itt a tankönyvek, a szótárak, a különböző nehézségű szépirodalmi olvasmányok, az országismereti könyvek és videók, a tanárok önképzését segttő elméleti munkák is. A könyvtár könyvbemutatókat, továbbképzéseket szervez a tanárok számára, legközelebb március 18án, 14 óra 30 perctől a Cambridge Könyvkiadó kiadványait, például a Cambridge English for School című tankönyvet, de más kiegészítő anyagokat is megismerhetnek az érdeklődők. A Longman Könyvkiadó március 25-én lesz a könyvtár és az odalátogatók vendége. • Rajzpályázat - gyerekeknek „Segfitö szeretet" • Munkatársunktál „Segítő szeretet" címmel rajzversenyt hirdet húsvétra a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szegedi Csoportja. Azzal a céllal, hogy megpróbálják megéreztetni és kifejeztetni a gyermekekkel, hogy napjaink egyre közömbösebb, könyörtelenebb, emberi érzéseket tipró és irtó világában milyen nagy szükségünk van a szeretetre, az emberségre, egymás önzetlen segítésére. Arra kérik a szegedi és környékbeli gyermekeket (14 éves korig), vállalkozzanak arra, hogy A4-es méretű rajzokon megpróbálják kifejezni, mit jelent számukra a másokon való segítés, az önfeláldozás, az irgalmasság, az elesettek istápolása. A segítő szeretet rajzait március 23-áig várják az MMSZ Szegedi Csoportjánál (címük: 6726 Szeged, Csanádi utca 9.) A pályázatra érkező rajzokat képzőművészek zsűrizik, díjazzák, s a legkifejezőbb, legszebb alkotásokból április 3-án 15 órakor kiállttás nyitnak Szegeden a Százszorszép Gyermekházban. A máltaiak szívesen vennék, ha a „Segítő szeretet"et patronálni, a rajzversenyt szponzorálni szándékozó felnőttek is jelentkeznének náluk, hogy az idén immár másodszor megrendezésre kerülő jószándékú akciónak erősödhessenek a hagyományai. Axok a régiók lesznek jó helyzetben a kővetkező évtizedekben, amelyeknek erós a helyi elit értelmiségük; ha polgármester lennék, minden eszközzel megpróbálnám a városomba csábítani a szakértelmiségieket - mondja Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nem az elnöki székből nyilatkozik, hanem fáradhatatlanul járja a vidéket és győzködi igazáról embereket. A közelmúltban Szegeden találkozott a régió kutatóival és válaszolt a Délmagyarország kérdéseire. • Miért járja a vidéket? - Európába nem Budapesten és nem a kormányon át vezet az út, hanem a helyi értelmiségen át. Ezt én egészen komolyan veszem és meggyőződésem, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások rá fogják döbbenteni erre Magyarország politikai elitjét és a közvéleményt is. Az Európai Unió még az államok Európája, de valamennyi vezetőjének eltökélt szándéka szerint egyre inkább a polgárok, a régiók és a társaságok Európája lesz Az integrációs projekteket már nem országok és nem kormányok pályázzák, hanem különböző regionális gazdasági, kulturális és egyéb szervezetek. Mindebből az következik, hogy azok a régiók lesznek jó helyzetben a következő évtizedek Európájában, amelyeknek erős lokális értelmiségük van és mindenek előtt erős a helyi elit értelmiség. Egyszerűen arról van szó, hogy meg kell tudni fogalmazni a programokat, amelyekkel támogatást lehet nyerni az integrációs szervezetekben; meg kell tudni fogalmazni azokat az előnyöket, kitörési pontokat, amelyeket a régió számára kínál az integráció. Ki fogalmazza • Munkatársunktól A gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményt a magyar parlament 1991 őszén iktatta törvénybe. A kormánynak idén májusban a genfi székhelyű Gyermekek Jogainak Bizottsága meg, hogy mondjuk a DélAlföld a mezőgazdasági és az ipari termékeivel hogyan helyezkedhet majd el az európai nagy piacon? Ez nem lehet a kormány feladata és azt sem hiszem, hogy a helyi pártnagyságok vállalkoznak erre. Ez a helyi, a regionális értelmiség feladata. Az Unió keleti kibővítésével foglalkozó nemzetközi bizottság humánpolitikai, kulturális, tudományos témákban szakértőnek felkért tagjaként ez az egyik legfontosabb tapasztalatom. 0 Az itthoni tapasztalatai miről szólnak? Nem találja úgy, hogy irreális várakozás övezi az integrációt? - Mintha még mindig nem látnánk elég világosan, hogy egy versenyben nemcsak nyertesek, hanem vesztesek is vannak. Az integráció éppúgy mint a gazdasági globalizáció rosszul is elsülhet. Azok lehetnek a nyertesek, akik tudják, hogy szellemi és anyagi termékekben mit lehet eladni a világban és ezeket valóban el is tudják adni. Ehhez tudni kell, hogy mi van itthon és mi van odakint és ennek a megfogalmazása az elit értelmiség dolga a mai Közép-Európában. Legyen a példa Spanyolország, ahol óriási munkanélküliséget okozott a csatlakozás; és legyen a példa Spanyolországon belül Andalúzia, ahol az okos helyi vezetés az értelmiségi elit odacsábításával és szellemi potenciáljának felhasználásával nagyarányú fejlesztéseket produkált és néhány év elteltével Andalúzia oázis lett az országon belül. Az az érzésem, hogy amikor a mi önkormányzati vezetőink a kecskét megint sok tőgyből akarják fejni és azt hiszik, hogy majd a helyi fejlesztésekhez parlamenti lobbyzással fognak pénzeket nyerni - nagyot fognak csalódni. Akkor teszik a legjobbat, ha minél több energiát fektetnek a helyi szellemi elit fejlesztésébe. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék: ha polgármester lennék, én bizony a legváltozatosabb eszközökkel megpróbálnám idecsalni a legjobb szakértelmiségieket. Azért járom a vidéket, hogy erről meggyőzzem őket. Az Akadémia tekintélyével szeretnék minél nagyobb súlyt adni a regionális értelmiségi köröknek és arról próbálom meggyőzni a politikai vezetőket, hogy a helyi közösségnek igenis kell, értelmes és érdemes terheket vállalni azért, hogy erős regionális értelmiség legyen. • Nem jelenti-e mindez az Akadémia hagyományos szerepvállalásának erős kitágítását? - De milyen hagyományról beszélünk? A pártállam idején amolyan pót-tudományügyi minisztérium szerepkörre volt kárhoztatva az Akadémia. Ma köztestület, amelynek a 20. század végén el kell döntenie, mit akar. Nem lehet egyszerre szűznek is maradni meg gyereket is szülni; vagyis pénzt kapni a költségvetéstől és ugyanakkor pöfögni a pipával és nem csinálni semmit. Ez nem megy. Az Akadémia az ezredfordulón új profilt kell hogy kapjon. Az a véleményem, hogy Magyarországnak szerencséje van, hogy létezik egy ilyen tradicionális köztestülete, amely nemzeti jellegű, nem az állam, nem a politikai pártok hívták életre, hanem közadakozásból született meg 1825ben. Amikor tehát Magyarországnak arra van szüksége, hogy az elit értelmiség megfogalmazza a kitörési pontokat, szerencsére megvan ennek a feladatnak a fóruma és ez az Akadémia. Ezért vállalta el az MTA a stratégiai kutatásokat, amelyek keretében a Parlament egyetértésével megbízásokat kapunk a kormánytól bizonyos témák kidolgozására. Ilyen például a magyar agrárium, az Alföld, a Duna, a vízgazdálkodás, a közép-európai ökológiai rendszer jövője, a piacgazdaság negatív hatásainak kiküszöbölése, az életminőség javításának lehetőségei, az európai közlekedési rendszerbe való beépülés lehetőségei - és így tovább. • Az elkészült tanulmányokat kötetekben jelentetik meg és a parlamenti képviselők, a szaktárcák, a nagyobb önkormányzatok rendelkezésére bocsátják; látszik ennek már valami kézzel fogható haszna? - Véleményem szerint az agrárprogram módosulásai már az említett kutatások nyomán erőteljesen megfogalmazott véleményünknek köszönhetők. A pártok jól fogadják a stratégiai kutatások eredményeit. Számos visszajelzést kapunk nem politikai szervezetektől, magánemberektől, olvassák ezeket a tanulmányokat és találnak benne megszívlelendőket. Egyszóval jobban megy ez a kocsi, mint előzetesen gondoltam. Az akadémikusok jobbak, mint a szervezetük, az Akadémia: meglepően energikusan vesznek részt a munkában. Alighanem azért, mert értik, hogy ezt a játszmát el is veszíthetjük. Érzékelik, hogy az európai integráció történetében most érkeztünk el olyan ponthoz, amikor nekünk sokkal jobban kell kapaszkodnunk, mint eddig bármikor. Az évszázadok során KeletEurópának mindig voltak olyan termékei, amelyekre szüksége volt a fejlettebb Nyugatnak. Most? Az a véleményem, nekünk úgy kell belépni az Európai Unióba, hogy egyszersmind magát az Uniót is megváltoztassuk. Ha ugyanis bennünket elvágnak a keleti piacoktól, abba mi belepusztulunk. Sulyok Erzsébot tatják a nemzetközi bizottsághoz. A leveleket a következő címre várják április 17éig: UNICEF Magyar Nemzeti Bizottság, 1027 Budapest, Varsányi I. utca 26-34., a borítékra írják rá, hogy „Gyermekjog". A világ minden országát élénken foglalkoztatja a járványügyi helyzet. Bennünket most a Németországban és Ausztriában diagnosztizált agyhártyagyulladás-esetek aggasztanak, hiszen félő, hogy a szomszédos országból átterjed hozzánk is a veszélyes kór. Baromfivész, kergemarhakór, tbc, AIDS - napjaink rettegett fertőzőbetegségei világszerte. A turizmus okán nap mint nap tömegek utaznak országról országra, aminek következtében a fertőző kórok pillanatok alatt átterjednek a Föld bármely részébe. Az elmúlt vasárnap Atlantában megrendezett világkonferencián összegyűlt járványkutatók azt vitatták meg, milyen lehetőségek vannak a járványok gyors teijedésének megfékezésére. A világ minden országát élénken foglalkoztatja a járványügyi helyzet. Európát, s kivált bennünket, most a Németországban, illetve Ausztriában diagnosztizált agyhártyagyulladásesetek aggasztanak, hiszen félő, hogy a szomszédos országból átteijed hozzánk is a veszélyes fertőzőbetegség. A Csongrád megyei ANTSZ járványügyi osztályának vezetőjét, dr. Király Klárát először arról kérdeztük, az utóbbi években milyen, manapság jelentkező fertőzőbetegségek jelentek meg hazánkban illetve szűkebb pátriánkban. Csongrád megyében az utóbbi évtizedekben nem volt sem kolerás, sem pestises beteg, tavaly Budapesten diagnosztizáltak egy Indiából érkezett külföldinél kolerát. A megyében az utóbbi években egy-egy - külfödről behurcolt - maláriás beteget jelentettek tisztiorvosi szolgálatunknak - kezdte tájékoztatását a járványügyi szakember. A manapság egyre inkább terjedő fertőzőbetegségről, az AIDS-ről szólva elmondta: Csongrád megyében az a jellemző, hogy az AIDS-eseteket betegség stádiumban diagnosztizálják, amikor a beteg orvoshoz kerül, már olyan súlyos állapotban van, hogy rendszerint heteken belül meghal. Az AIDS fertőzöttség tekintetében, a rendelkezésre álló adatok ismeretében Csongrád megye a középmezőnyben van, 11 HIVfertőzöttjével. • Munkatársunktól Az Egyesült Nemzetek Szervezete tavaly a Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) és a térség vízüggyel foglalkozó intézményei iskolások részére kiírt pályázattal szeretné ezt az eseményt megünnepelni. A gyerekek három kategóriában nevezhetnek. Az elsőben általános iskolások indulhatnak vízzel, vízkárral és szennyvíztisztítással kapcsolatos rajzokkal, plakátokkal, valamint textilfestéssel. A másodikban középiskolások nevezhetnek ugyanA tbc újra terjed, nemcsak nálunk, de az egész világon. Csongrád megyében 1995ben 120, 1996-ban 105 új tbc-s beteget regisztráltak, tavaly 118 új tuberkulózis megbetegedést jelentettek a megyei tisztiorvosi szolgálatnak. Az ANTSZ járványügyi osztályának vezetője kérdésünkre, az Ausztriában és Németországban megjelent gennyes agyhártyagyulladással kapcsolatban elmondta: a két érintett országban szó sincs járványról, szórványesetek vannak. Ezt a fajta agyhártyagyulladást, a Neisseria meningitidis nevű kórokozó C variánsa okozza. Magyarországon e betegség B variánsa szokott előfordulni, évente 20-30 megbetegedést regisztrálnak, 2-7 között van a halálos végűek száma. Csongrád megyében tavaly egyetlen ember kapta meg az agyhártyagyulladást, őt meggyógyították. Az A, illetve a C variáns ellen létezik oltóanyag, de Magyarországon nincs forgalomban, mivel nálunk a betegség B variánsa fordul elő, ami ellen azonban nincs ellenszérum. Az oltások azonban igen rövid ideig, egy évnél tovább nem tartó védelmet adnak. A járványügyi osztály vezetője még két kórokozót említ, amelyek szintén gyakran előidézhetnek agyhártyagyulladást. Közülük az egyik, a Haemophilus influenzae ellen az újszülöttek döntő többsége megkapta a védőoltást, ami nem kötelező, a szülő döntésén és pénzén múlik, hogy beadatja-e csecsemőjének. Ezzel a kórokozóval szemben a szérum hosszú távú védelmet biztosít. Az agyhártyagyulladás egy további kórokozója, a Pneumococcus ellen is van oltóanyag, ami azonban csak kétéves koron felül adható, s szintén hosszú védelmet nyújt. A fertőzés meglehetősen könnyen, cseppfertőzéssel terjed, tünetei a tarkókötöttség, láz, az elesettség érzése és az izomfájdalmak. A betegség, ha időben diagnosztizálják gyógyítható - mondja a járványügyi szakember, de a gyógyítás sikere függ az egyén immunrendszerétől, a kórokozó terjedésének szervezeten belüli - gyorsaságától. Kalocsai Katalin csak rajzokkal vagy plakátokkal, a harmadikban szintén középiskolások indulhatnak maximum 10 oldalas gépelt dolgozattal. Az első két kategóriában iskolánként csak 10-10 pályamunka küldhető be. A pályázatokat március 20-éig kell eljuttatni az Ativizig titkárságára (6720 Szeged, Stefánia 4.). Az ünnepélyes díjkiosztás március 27-én, 14 órakor lesz a Deák Ferenc Gimnázium dísztermében. A legjobb alkotásokból ugyanott kiállítás is nyílik, valamint a kategóriák első három helyezettjének munkáját a Magyar Hidrológiai Társaság országos pályázatára is felteijesztik. Gyermeki jogok előtt kell beszámolnia arról, 12-18 éves fiatalokat, hogy mit tett eddig a magyar gye- írják meg, mik a tapasztalarekek helyzetének javftásá- taik a jogaik érvényesüléért. Az UNICEF Magyar séről. A pozitív és negatív Nemzeti Bizottsága kéri a véleményeket egyaránt eljutVizes" pályázat a világnapra