Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁRC. 16. BELFÖLD 3 Petőfi-szobor • Tiszaújváros (MTI) Petőfi Sándor egész alakos bronzszobrának felavatásával köszöntötte szombaton este Tiszaújváros lakossága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját. Sok ezer ember vonult este fáklyákkal a város központjában lévő Március 15. térre, a város parkjába, ahol a kezében papírtekercset tartó költő szobra Seres János és Szórádi Zsigmond szobrászművészek közös alkotása áll. Ünnepi avató beszédet Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke mondott. Egész alakos Kossuth • Létavértes (MTI) Kossuth-szobrot avattak szombaton Létavértesen. A város főterén felállított egész alakos Kossuth-szobor Győrfi Lajos Püspökladányban élő és alkotóművész munkája. Győrfinek számos köztéri alkotása látható főként az alföldi településeken, ő készítette a Létavérteshez közeli Álmosd határában az álmosdi csata monumentális emlékművét is. Pólffydombormő • Gyula (MTI) Pálffy Albert szülővárosa, Gyula a márciusi ifjak egyik kiemelkedő egyéniségének Pálffy utcai szülőháza helyén álló épület falára új emlékművet készíttetett; a Tízek Társasága egykori író s hírlapíró tagjának arcképével ékített, Széri Varga Géza szobrászművész által készített domborművet szombaton avatták föl. Pálffy Albert Petőfi Sándor barátja, a „Márczius Tizenötödike" című lap szerkesztője volt. Emléktáblák • Kunhegyes, Tiszafüred (MTI) Az 1848-as polgári forradalom 150. évfordulója előestéjén, szombaton emléktáblát avattak Kunhegyesen azon az épületen, amely az 1849-es szabadságharcban hadikórházként működött. Falai között ápolták a kápolnai csatában megsebesült magyar katonákat, akik közül harmincan életüket vesztették. Az elhunytakat örök nyugalomra a kunhegyesi temetőbe helyezték. Tiszafüreden Deák Ferenc-szobrot és díszkutat lepleztek le. A politikus szobra a róla már korábban elnevezett téren kapott helyet. Közös emlékmű • Aldebrő, Tófalu (MTI) A forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából közös emlékművetavatott szombaton a Heves megyei Aldebrő és a szomszédos Tófalu önkormányzata. A két méter magas, tizenöt tonna súlyú, gyöngyössolymosi kőből készült oszlopot azon a „Honvédhalom" elnevezésű helyen állíttatta a két település lakossága, ahová a hagyomány szerint az 1849 február végén zajlott kápolnai csata hősi halottait eltemették. • Ünnep a Múzeum-kertben Közös Európában oldható fel ••• Göncz Árpád mondott ünnepi beszédet. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Ma, amikor Magyarország cselekvőképessége birtokában van és biztonsági gondjai korántsem katonaiak, ugyanaz a józan és elszánt élni akarás élteti, mint 1848ban. Széchenyi, Kossuth és Petőfi szelleme a valóságba ágyazott felelősségtudat, a valóságba ágyazott lelkesedés és a mesebeli legkisebb fiú halhatatlan erejét sugározza a mába - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap, a Nemzeti Múzeum kertjében megtartott hagyományos március 15-i állami ünnepségen. A 150 évvel ezelőtti eseményeket felidézve az államfő kifejtette: a forradalom nem szenvedett vereséget, ugyanis a kiegyezés - igaz, kényszerű megalkuvások árán - a kivívott szabadságjogok jókora hányadát átmentette a jövőbe. „Kompromisszumok, közjogi megalkuvások árán a ,48-ban kivívott szabadságjogok megmaradt talaján megindult az ország polgárosodása" - emlékeztetett az elnök. Göncz Árpád felidézte a forradalom és szabadságharc főszereplőit: a széles látókörű arisztokrata Széchenyit, a lelkes és elvhű Kossuthot, Bem apót, a magyar szabadság szolgálatába szegődött lengyel forradalmárt és Görgeyt, akire az elveszett szabadságharc egyszemélyes bűnbankjának szerepe várt. Petőfi Sándorról szólva kijelentette: ő az, aki a magyarok számára sosem halt meg, az ő szavai visszhangoztak legutóbbi korformáló forradalmunk, 1956 első napjaiban is. Áz államfő szólt a szabadságharc nemzetiségi konfliktusairól is, rámutatva arra, hogy sem a forradalmat kirobbantó nemesi reformnemzedék, sem a Kárpát-medence kisebb népeinek vezetői nem voltak képesek egyetlen pillanat alatt megszabadulni a Werbőczy óta eltelt évszázadok beidegződéseitől. A köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy a forradalom máig fennálló ellentmondásai, a szabadságharc vereségének máig sajgó fájdalma a közös Európában oldható fel, ahol a régió népei ismét őszintén egymásra lelhetnek. „Népeink közös európai uniós és NATO-tagsága jelentené szűkebb térségünk, a Kárpát-medence valóságos és tartós politikai, katonai, gazdasági, sőt lelki békességét" - hangsúlyozta az államfő. Állami kitüntetések • Budapest (MTI) A művészetekben, a tudományokban és az élet bármely más területén kiemelkedő teljesítményt nyújtók munkája teszi hitelessé az 184849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját - hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap az Országházban. Az államfő március 15. alkalmából Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint más állami kitüntetéseket adott át. Göncz Árpád hangsúlyozta: megtiszteltetésnek érzi, hogy éppen a forradalom 150. évfordulóján tüntetheti ki alkotó tevékenységükért a díjazottakat. A köztársasági elnök hosszú és eredményes alkotó életet kívánt valamennyiüknek. Ezt követően Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjat, továbbá Kiváló és Érdemes Művész díjakat adott át. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott: a vízi szervezetek sejtélettanának világszerte elismert, iskolateremtő kutatásaiért, különös tekintettel a membránok szerkezetére Farkas Tibor akadémikusnak, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézete kutatóprofesszorának, igazgató-helyettesnek, a központi idegrendszer neurohormonjainak, különösen a neuropeptid-kutatás terén elért nemzetközileg nagy elismerést kiváltó tevékenységéért Telegdy Gyula akadémikusnak, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktatási rektorhelyettesének, tanszékvezető egyetemi tanárnak. Megosztott Széchenyi-díjat adományozta a membránbiokémia terén elért eredményeikért, különösképpen a sejtmembránok katalitikus hidrogénezésére szolgáló módszerek kidolgozásáért és széles körű gyakorlati alkalmazásáért dr. Joó Ferencnek, a kémiai tudomány doktorának, a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyetemi tanárának és dr. Vígh Lászlónak, a biológiai tudomány doktorának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézete igazgatójának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta: az agrárágazatban végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Egyed Bélának, a HódMezőgazda Rt. vezérigazgatójának. Elismerések a kultúra jeleseinek • Budapest (MTI) Az 1848-as forradalom 150. évfordulójának előestéjén szombaton, a magyar kultúra csaknem száz kimagasló képességű és tehetségű képviselőjének a felújított Thália Színházban állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át Magyar Bálint. A művelődési és közoktatási miniszter köszöntőjében hangsúlyozta: nem az állam hivatott az őt szolgáló írástudókat elismerni, de az államnak meg kell találnia a módját, hogy a művészet minden ágának és minden műfajának, a kultúráért végzett szolgálat minden fajtájának és formájának tiszteletét hirdesse, fejet hajtson azok előtt a teljesítmények előtt, amelyekkel és amelyektől nem önmaga, hanem a közösség lesz gazdagabb. Magyar Bálint azon bizodalmának adott hangot, hogy a kitüntetettek, akik megélt éveik nagyobbik részét a polgárok életének elviselhetőbbé tételére áldozták, vele együtt vallják: a kultúra értékeit befogadói teszik maradandóvá. A díjak átadását követő ünnepi műsorban Rost Andrea és Gregor József operaénekesek, illetve a MÁV Szimfónikusok léptek fel Gál Tamás vezényletével. A Magyar Köztársaság elnöke a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére 1998. március 15. alkalmából kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként - Pomogáts Béla József Attila-díjas irodalomtörténésszel, a szakmai kuratórium elnökével József Attila-díjat adományozott - többek között Darvasi László írónak, a Délmagyarország munkatársának. Kimagasló újságírói tevékenysége elismeréseként Wisinger István újságíróval, a szakmai kuratórium képviselőjével Táncsics Mihály-díjat adományozott - többek között - Dlusztus Imrének, lapjaink főszerkesztőjének. Ipartelepnek alkalmas földterület iparvágánnyal, önálló úttal (telefon, villany, ipari áram) Szegedtől 20 km-re eladó. 3 hektár: 100 Ft/nm. Érdeklődni: 06-30-795-521 múlt időben Indulunk a vébén? jfésőn kezdik el a pártok a választási kampányt, 1\. mert mindenki kevesebbet akar költeni - hallatszik minden párt háza tájáról Ezt persze csak a felületes olvasó hiszi el, a vájtfülüek tudják, hogy a kampány kellős közepén vagyunk már hónapok óta. A fejlett demokráciákban ezeket a hónapokat tartják a kormányzat, Jelzárkózó" idejének, amikor a kormány igénybe veszi pozíciójával járó helyzeti előnyeit és ki nem fogyó - általában bosszantó - magabiztossággal folyik még a csapból is. A közpénzen működő magyar közszolgálati televízióból legalábbis már elzárni sem lehet ezt a tendenciózusan sulykoló áradatot. A dolog valahogy úgy működik, hogy ha például a kormánypártok leveszik a beígért, a nemdohányosok védelmét szolgáló törvényt a ciklus napirendjéről, akkor a televízió híradója riportot csinál egy gyanútlan óvodában, ahol a Népjóléti Minisztérium dohányzásellenes félórája folyik. A törvény levételét természetesen elhallgatják és ezzel azt a (hamis) hitet keltik a nézőben, hogy a minisztérium jól végzi a dolgát. Ugyanígy Kovács László külügyminiszter is véletlenül mindig a legalkalmasabb pillanatban toppan be a Nap-keltébe, hogy aktuálisan értelmezze a szlovák-magyar keretegyezményt. De még sorolhatnánk. > Kampány van a javából. Talán emlékszünk még a négy évvel ezelőttire, amikor az MDF túlbuzgó hívei lehetetlenné tették egy egyszerű tévéműsor megnézését is (és ezzel az amúgy is megtépázott pártjukat hozták további hátrányba). Az elmúlt héten a szocialisták kampányoló kongresszusán nem a kiszolgálók, hanem maga a miniszterelnök vetette el a sulykot. Horn Gyula beszéde jóízlésú ember számára arrogáns, lekezelő és kötekedő volt, távol állt a modern európai szocialista pártok által hirdetett szolidaritástól és humanizmustól A miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a Fidesszel szemben ő szeretné, ha az egykori nomenklatúra tagjai visszajönnének a politikába, sérti mindazokat, akik ezeknek a pártlegényeknek a jóvoltából estek el az érvényesüléstől Ez a kijelentés a kommunista pártvonalon való törtetés dicsérete, hiszen ki lehetett a nyolcvanas évek végén jobb anyagi helyzetben, mint a pártvagyont (és kapcsolatokat) káeftékbe átmentő funkcionáriusok? A

szocialisták egyébként ismét Horn Gyulát jelölték miniszterelnöknek, annak ellenére, hogy főleg az ifjú értelmiségi vonal részéről el-elhangzott, hogy mind az integráció, mind a párt modernitása szempontjából a nyelveket beszélő, bölcs, érvelőképes Kovács László alkalmasabb volna a jelöltségre, mint Horn. A kampány tehát már most elkeseredetten dúl, ami nem is csoda, ha a Gallup Intézet és a Magyar Nemzet közös közvéleménykutatási adatait nézzük: az MSZP és a Fidesz fej-fej mellett haladnak, s még mindig nagyon magas azoknak a száma, akik nem döntötték el, kire szavazzanak. Szoros verseny van azonban a potenciális koalícióalkotók között is (a miniszterelnök nem kis meglepetésre jelentette be, hogy hetek óta tárgyal a szabad demokratákkal a koalíció esetleges meghosszabbításáról). Akár a liberál-baloldali, akár a liberális-jobbközép-jobboldali pártalakulatok várható eredményét számoljuk össze, mindkettő 50 százalék körüli lesz, vagyis a kampányban még elkeseredett küzdelemre és további öv alatti ütésekre számíthatunk. Az elmúlt hét a külpolitikában sem hozott vidító fejleményeket az integrációra törekvő magyar politikának, már csak azért sem, mert ismét kilátás van arra, hogy megismétlődjék a boszniai háború által okozott bevételkiesés. A nagyhatalmak ad-hoc tanácsa Londonban ismét szankciókat helyezett kilátásba a koszovói albánokat irtó belgrádi vezetés ellen, s ha a gazdasági zárlat újrakezdődne, annak Magyarország újra vesztese volna. Egyébként sem lehet fejlett együttműködést kialakítani egy olyan régióban, amelynek egyik része (Vajdaság) kétévente kerül nemzetközi szankciók alá, másik része (Arad-TemesBánság) pedig infrastrukturálisan annyira elszegényedett, hogy nehéz lenne még a kelet-magyarországi viszonyokhoz is hasonlítani. Az integráció egyik legnagyobb próbája lesz, hogy a magyar NATO és EU tagság hogyan oldja meg ezt a problémát a kívülrekedt (de földrajzilag és kulturálisan egységes) régiókkal. A

mi pedig a jugoszlávokat illeti, tessék elképzelni, mi lenne, ha véresen folytatódna a koszovói konfliktus, a nemzetközi politikai szervezetek mellett a FIFA is újra kizárná Jugoszláviát soraiból, és a plávik nem indulhatnának a nyári labdarúgó vébén. Ugye mindannyiunknak eszünkbe jutott, ki indulna helyettük?