Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁRC. 2. BELFÖLD 3 T J gye, milyen jó volna egyszer kényelmesen hátradőlni \J karosszékünkben, bámulni ki a fejünkből annak békés tudatával, hogy világunkban igenis vannak biztos pontok. Mármint a halálon kívül... Élni egy olyan országban, ahol egy-egy döntés megnyugvást hoz, közös erőfeszítésekre sarkall, olyan közösségben, ahol legalább egy hétig elhihetjük, hogy a fehér szín szürke pöttyek nélkül világít, s ami feketére festődött, nem tűr meg egyéb árnyalatokat. Megérni olyan idilli állapotot, amikor akár hónapokra is előre tervezhetünk, elhinni, hogy a kimondott szó igazát akár egy szerződés-aláírásig is konzerválhatjuk. Februártól búcsúzó hetünk sajnos nem ajándékozott meg ilyen örömökkel. Pedig nagyon reméltük. Például már hétfőn, amikor nem csak a labdarúgás bűvöletében élők vélték úgy, hogy az MLSZ új elnökének megválasztásával végre befejeződik a magyar sport egyik legszégyenteljesebb korszaka. S bíztak abban - elfogadván a tényt, Kovács Attila vezetésével szabnak majd új fazont megtépázott focigúnyánknak -, hogy legalább a választás hevületétől hajtva egységbe terel mindenkit a jobbítás szándéka. Am keddre látnunk kellett, a megújítás konok és tiszteletreméltó elkötelezettségével érkező prezidentet (vagy legalább szándékait...) sokan egy napra sem fogadják el fehérnek. Máris fanyalgók, fennhéjázok, legyintgetők és gyorsan üthető gyomorszájat keresők hada támadja. S miközben Kovács Attila utánpótlás-nevelésről beszél, meg tiszta, átlátható viszonyokról, addig a leszerepeltek seregének főtisztjei például végkielégítéseik millióit követelik. E kavarodásban nem nehéz észrevenni: a „Tegyünk együtt a magyar fociért!" harcba hívó parancsát meg sem hallgatván, százszor bukott sportvezetők máris szekértáborokat építgetnek. S nem nehéz meglátni: az új főnökre támadókat sok minden érdekli, csak éppen az nem, fóltápászkodik-e az az újszülött, amit a labdarúgás reformjának kereszteltek el. Tjogy vannak ezerszer fontosabb dolgok is szétronJL± gyolt hétköznapjainkban, mint a labdát rugdosok gondjai? Eletünk, biztonságunk mindenképpen az. Ezért is lett mosolygósabb az arc, amikor elmúlt hetünkön fölröppent a hír: a robbantgatások, géppisztolyos kivégzések korában immáron egy elfogott tettessel is szolgál rendőrségünk. Albán férfiról szóltak a híradások Fenyő János médiamogul meggyilkolása kapcsán, aki aztán feketéből egy nap alatt szürkévé szelídült. Hiszen kiderült: gyanú talán még találtatik ügyében, de bizonyítékokkal alátámasztható bizonyosság már kevésbé. Viszont gazdagabbak lettünk megint egy információval, miszerint albán maffiánk azért már van, fegyverekkel állig fölszerelt katonai (s fekete...) szárnya békés ( s patyolatfehérnek látszó) vállalkozók képében él közöttünk. De mielőtt e hír hallatán kardunkba dőlhettünk volna, FBI-os szakértők cibáltak vissza az életbe: ugyan már, magyarok, nem olyan rossz a helyzet, egy Fenyő-gyilkosság csupán elszigetelt jelenség, s abba is kevesen haltak még meg, hogy Budapesten fényes nappal okádják golyóikat a géppisztolyok. Aki pedig ezek után se tudja, mit is higgyen a magyarországi bűnállapotokról, azt fölvilágosította a média, hogy a boltosokkal végző sorozatgyilkosnak éppen ezer bottal ütik még mindig a nyomát, míg Békéscsabán saját kezével vetett véget életének egy rendőrfőtiszt - természetesen eddig még kideríthetetlen okok miatt. S hogy e zavaros világban tiszta életképletekre vágyó lelkünk végképp elmerüljön a szomorúságban, tovább folytatódott a Bős-vita, ami immáron ismét Nagymarosvitába (is) fordult. A hét szinte minden napjára szerveződött egy-két kisebb tüntetés, a parlamentben egymásnak feszült kormánypárt saját koalíciós partnerével, hogy aztán birkózzék egy többmeneteset az ellenzékkel is. Majd feltűntek a hadszíntéren polgári szerveződések, vérmérséklettől, s (párt)hovatartozástól függően közvetítették a televíziók hol az építkezést támogatók, hol az azt ellenzők mind hevesebb kirohanásait. Ismét kiviláglott, hogy ez a szerencsétlen, Dunára álmodott (vagy éppenséggel Dunáról kitiltott...) gát még véletlenül sem betonból és vasból épülne (vagy nem épülne...), figyelembe véve pontos mérnöki, közgazdászi számításokat. Sokkal inkább fölhergelt politikából gyúrják, átértelmezve, darabokra szaggatva, felnégyelve, napi politikának, választási csatározásoknak alárendelvén a hágai nemzetközi bíróság döntését. S szétbombázván mindinkább azt a reményünket is, hogy egyszer csak megtudjuk: ugyan mennyit is öltünk mi, magyarok eddig ebbe az építkezésbe? Mennyibe került a beruházás leállítása, s mennyit veszítettünk azon, hogy határfolyónkat elterelték, hogy vízétől fosztották a Szigetközt? S miért is lenne olyan nagy haj, ha végre biztonságosan fölyózhatóvá válna Dunánk? F

igyelvén a bősi vita mind tarajosabb hullámait, a hatalmukat vesztő focibárók vicsorgását, vagy éppen a szétzilált közbiztonságunkat, lehet, hogy kis népünknek nem is fehérre, s feketére, vagyis megdönthetetlen, kőbe véshető igazságokra lenne szüksége? Csupán olyan tényekre, amelyek segítik eligazodni a világban, s amelyeket nem a politikai párt-, s némelyek magánérdekei szerint tesznek közkinccsé? Gyanítom, valami ilyesmire vágyunk? S talán mégse a naptárt szidjuk, mert ezt február utolsó hetétől sem kaptuk meg... I fényfolt • Békéscsaba (MTI) Díszpolgárává fogadja a 75 éves Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművészt Békéscsaba, a békési megyeszékhely képviselőtestülete a legutóbbi közgyűlésen döntött a cím odaítéléséről. Az átadási ünnepségre március 15-én kerül sor. Schéner Mihály szülőfalujában, Medgyesegyházán már elnyerte a díszpolgári címet, most a művészt a világhír felé elindító megye székhelye is ugyanezzel a kitüntető gesztussal köszönti az idén. Schéner Mihály Békéscsabán is alkot, és tevékeny résztvevője Békéscsaba művészeti életének. Alkotóművészetének sokszínűségét jelképezi az általa létrehozott Meseház, amely Békéscsabán fogadja látogatóit. Gimnóziumalapitás • Déváványa (MTI) Dévaványán az új tanévben középiskola indul, amely Eötvös József nevét veszi fel. Az észak-békési - csaknem tízezer lakosú, városi rangra törekvő - település tervezett gimnáziuma és ipari szakképző iskolája egy gimnáziumi és két szakmunkásképző osztállyal nyílik meg. A 9 ezer 600 lelkes Békés megyei településen a két általános iskolában ma 850-en tanulnak (a szakmunkásképzőnek 70 diákja van). A nagyközség lakosságának régi vágya teljesül az önálló középiskola megteremtésével, hiszen így a továbbtanuló dévaványai fiataloknak nem kell más településekre ingázniuk; ez a helybelieknek olcsóbb és biztonságosabb is. Trópusi ház • NyíregyházaSóstógyógyfürdő (MTI) Az esőerdők növény- és állatvilágát bemutató létesítményt avattak a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdői Vadasparkban. Az úgynevezett Trópusi ház jelenleg az egyetlen ilyen az országban a fővárosi állatkertben éppen felújítják a Pálmaházat. A Trópusi ház közepén négy méter magas vízesés kelt tökéletes illúziót: a vizet egy kis patak vezeti el, amelyben halak úszkálnak, a partján növények láthatók, szabadon mozgó állatokkal, madarakkal, illetve akváriumokban elhelyezett társaikkal. Mezőségi textilek • Székesfehérvár (MTI) Az erdélyi magyarság archaikus népi kultúráját őrző Mezőség gazdag textilművészetéből ad ízelítőt, változatos, sokszínű motívumait mutatja be a székesfehérvári Szent István király Múzeumban szombaton megnyílt kiállítás. A tárlat anyagát az Erdélyben élő Kallós Zoltán több ezres gyűjteményéből válogatták. A mezőségi varróassszonyok szépet teremtő kedvéről, ügyességéről, fantáziájáról száznál több díszes szövésű hímzés és szőttes vall. A kiállításon látható lepedővégeket, abroszokat, térítőkét pamuttal, szőrrel, bolti gyapjúval és kendercérnával hímezték, illetve rozettákkal. madarakkal, virágokkal, koszorúkkal és más szabadon választott motívumokkal díszítették. KDNP-jelöltek • Budapest (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt vasárnap hozta nyilvánosságra egyéni választókerületben induló jelöltjeinek névsorát. A Csongrád megyei jelöltek: 1. vk.. Szeged: Major Attila; 2. vk., Szeged: dr. Kiss József Géza: 3. vk., Szeged: dr. Pászti Ágnes; 4. vk., Csongrád: Losonczi Zoltánná; 5. vk., Szentes: Szebellédi Anna; 6. vk., Hódmezővásárhely: Takaró András; 7. vk., Makó: dr. Domokos Mária. MDF-es névsor • Budapest (MTI) Az MDF a 176 választókerületből 84-ben a Fidesszel közös egyéni jelöltet indít. A Csongrád megyei névsor a következő: Szeged, 1. vk.:~Póda Jenő; Szeged, 2. vk.: Balogh László (MDFFidesz); Szeged, 3. vk.: Dr. Bartha László (FideszMDF); Csongrád, 4. vk.: Murányi László; Szentes, 5. vk.: Szabó Péter; Hódmezővásárhely, 6. vk.: Dr. Rapcsák András (Fidesz-MDF); Makó, 7. vk.: Mikulán László. Makovecz Imre építész egyike volt a tüntetés szónokainak. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) A József nádor teret csaknem teljesen megtöltötték szombaton a vízlépcső ellen tüntetők. A Duna védelme érdekében demonstráló többezres tömeg később a Parlamenthez vonult és képviselőik petíciót adtak át, amelyet az Országgyűlés elnökének címeztek. A petícióban hangsúlyozzák, hogy minden alkotmányos eszközt felhasználnak a Duna megmentése érdekében. Bejelentették: március 14-én újabb tüntetést tartanak. A környezetvédők tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal, hogy a kérdésben az alkotmányosságnak megfelelően járjon el, és a hágai bíróság ítéletét vegye figyelembe, ne pedig a szlovákok kívánságait. A Duna Kör és a Duna Charta tüntetéséhez több párt, társadalmi szervezet, valamint település küldöttsége is csatlakozott. A tüntetést kezdeményező Duna Kör és Duna Charta előadói rámutattak: nem felel meg a magyar érdekeknek a vízlépcső-vitában elfoglalt kormányálláspont, a tárgyalódelegáció által pénteken aláírt keretmegállapodás-tervezet. Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja beszédében többek között rámutatott: az MSZP vezetői semmibe veszik a nemzeti konszenzust, a kisebbik kormányzópárt vétójogát, valamint a hágai döntést. Akik ezt a törekvést támogatják legyenek tisztában azzal: veszélyben az ivóvízkincs, a Szigetköz, Esztergom és a Dunakanyar, az erdők, a táj, és veszélyben a demokrácia. A petíciót Perczel Anna és Szilágyi Ákos, a Duna Charta képviselői adták át csaknem száz szervezet nevében Borsos Csabának, az Országgyűlés szervezési és tájékoztatási főosztály vezetőjének. A hivatal illetékese ígéretet tett arra, hogy a tíz pontból álló petíciót minél hamarabb eljuttatja Gál Zoltán házelnökhöz. A petícó felolvása közben a József nádor téren nagy taps kísérte például azt a követelést, hogy a választások előtt a kormány ne kössön semmiféle megállapodást a vízlépcső ügyében. A tüntetők kifejezték: nem akarnak több gátat sem Nagymaroson, sem Pilismaróton, sem Dunakilitin. A kormány használja ki a hágai bíróság adta lehetőségeket a Duna megmentésére - áll a hangos helyesléssel támogatott petícióban. A tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy sok száz milliárd forintot pazaroljanak el az alapvető megélhetési gondokkal küzdő milliók rovására, s kinyilvánították: tározók helyett folyót akarnak, vizet a Dunába. Kovács és az olcsó biztonság Tüntetés a vízlépcső ellen Az euroatlanti integrációba való bekapcsolódásunkat és a szomszédos országokkal való viszonyunk rendezését emelte ki a magyar diplomácia eredményei közül Kovács László külügyminiszter a SzegedTápén szombaton tartott lakossági fórumon. A magyar külpolitika elmúlt négy évének értékelése után a tápaiak kérdéseire is válaszolt a miniszter. A februári tavaszban, szombaton délután több mint százan mentek el a Tápai Heller Ödön Művelődési Házba, hogy „politizáljanak" a külügyminszterrel, Kovács Lászlóval. A tápaiak nevében az önkormányzati képviselő, Mészáros Attila és az országgyűlési képviselő, dr. Botka László köszöntötte a külügyminisztert, aki előadása után reagált a tápaiak véleményére és kérdéseire A külügyminiszter Tápéra érkezett. (Fotó: Schmidt Andrea) is. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egyedül boldoguljon. A NATO és az Európai Unió is olyan szervezet, mely az egész világra ható, fontos döntéseket hoz. Ezért jobb belülről befolyásolni ezeket a folyamatokat, mint kívülállóként tehetetlenül várni azt, hogyan hatnak ránk ezek a határozatok - érvelt Kovács miniszter. Több példával igazolta, hogy már a csatlakozás kilátásba helyezésével is „fontos" ország lettünk mások, például az amerikai vagy japán befeketők számára. A NATO tagjaként a lehető legnagyobb biztonságot a lehető legolcsóbban érhetjük el. Az EUhoz pedig azért is érdemes minél előbb csatlakoznunk, mert felzárkózásunkat évi 600-800 milliárd forint támogatással segíti e szervezet. Az európai országok fejlettségi átlagának jelenleg 37%-át érjük el. EU-tagként, öt év múlva az itteni nemzeti össztermék (GDP) az uniós átlag 60%-a is lehet. Kényszeríteni nem, csak késztetni lehet a partnert, a szomszédos országot a tárgyalásra - hangsúlyozta Kovács László. Azonban alapszerződést kötni nem cél, hanem eszköz, ami a minimális bizalom megteremtését hozhatja, ami a kisebbségi sorsban élők számára hivatkozási alapot jelenthet, ami a kétoldalú együttműködés kerete lehet. A magyar külügyminiszter fölhívta a figyelmet arra, hogy az euroatlanti integrációba való bekapcsolódásunk és a szomszédokkal való viszony rendezése kölcsönhatásban áll egymással, egyik támogatja a másikat. Ú. I.