Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

PÉNTEK, 1998. MÁRC. 13. MEGYEI KÖRKÉP 7 Jubileumi érmek • Dorozsmai álom Szép lesz a faluház A kézimunkakör munkái Dorozsma határán túl is híresek. (Fotó: Karnok Csaba) Ismét reneszánszát éli az éremverés: az évfordulók, jeles események, nagy személyiségek művészi megörökítésének legkedveltebb formája. A mára nemzetközi hírűvé vált szegedi verdét még a harmincas évek elején id. Szabó Géza ötvösmester alapította. aki a harmincas évek elejétől öntött, vert és domborított érmeket, plaketteket készített. 1984-ben fia. Szabó Géza indította újra a régi gépeken a vert érmek készítését, akivel a móravárosi műhelyben beszélgettünk. 9 Édesapja példáját követve választotta ezt a mesterséget? - Gyerekkoromban még természetes volt, hogy a családból valakinek folytatnia kell az ötvös szakmát. A háború után azonban megváltozott minden, ez a tevékenység is szalonképtelenné vált. Szerették volna teljesen megszűntetni, úgy gondolták, csinálnak két nagy állami céget, amely majd karikagyűrűt, köves gyűrűt és fülbevalót gyárt. Származásom miatt az ötvenes években nem vettek fel az egyetemre, érettségizni is csak Esztergomban, a ferenceseknél tudtam. így kerültem vissza édesapám műhelyébe, s a mesterség fortélyait tőle tanultam. Apám 1933-ban, az első szabadtéri játékokra készítette az első művészi érmét, amely a Tragédia szerzőjét, Madách Imrét ábrázolta. A háború után már nem nagyon csinált vert érmeket, inkább javításokból, kisebb munkákból élt. A szabadtéri újraindulásakor turistáknak való plaketteket, jelvényeket készített, de nem jött Szegedre olyan sok látogató, mint azt gondolták, Így ezzel sem volt szerencséje. En ötvös végzettséget szereztem, s több mint 25 évig ékszerész voltam. Amikor a nyolcvanas évek elején már szabadabban dolgozhattak á kisiparosok, újraindítottam a régi berendezésekkel az éremgyártást. • Mi az éremverés munkafolyamatának legnehezebb művelete? - A verőtő elkészítése, amit legkiválóbb szobrászművészek - például Asszonyi Tamás, Fritz Mihály, Kalmár Márton, Kő Pál, Lapis András, Varga Tamás tervei alapján csinálunk. Ha nagyon muszáj lenne, tervek nélkül én is tudnék érmet készíteni, de úgy gondolom, mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az elmúlt években a vert érem komoly rangot szerzett magának. Hiszem, hogy ugyanolyan önálló művészeti ágként kellene elismerni, mint a kisplasztikát vagy az öntött plasztikájú nagyobb érmeket. • Mi a sikerük titka? - Megszűnt az Állami Pénzverde monopóliuma, így szabadon vállalhatunk munkát. Minden megbízást komolyan veszünk, csak minőségi munkát adunk ki a kezünkből. Akár egy darab vert érmet is megcsinálunk. Például a budapesti Nagy Imreszobor avatására két arany érmet készítettünk, egyiket a szobor építője, a másikat Hillary Clinton vitte haza. Egyelőre kevés még a külföldi megrendelésünk, igaz, nemrégiben genfi megrendelésre Bartók-érmeket vertünk. Mindig figyelünk a jeles évfordulókra. Ritkaságszámba megy, hogy most saját kiadású éremmel jelentkezünk a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Elgondolásunk alapján Fritz Mihály tervezte meg a három darabból álló éremsorozatot: az elsőn Széchenyi látható lovon, a másodikon Petőfi mondja a Talpra magyart, a harmadik pedig Kossuth szegedi beszédét ábrázolja. Ezt az ezüst éremsorozatot a Fekete-házban szombaton nyíló kiállításon lehet megtekinteni, ahol az elmúlt évek termését is bemutatjuk. • Melyik volt az eddigi legsikeresebb munkája? - A pápalátogatás hivatalos éremsorozatát mintegy negyvenezer példányban gyártottuk le. A világ minden tájára jutott belőlük. A szegedi születésű Bozó Gyula tervei alapján szentségi érmeket is készítettünk, amelynek egy sorozatát a szobrászművész személyesen adta át a Vatikánban a Szentatyának. H. Zs. Évtizedek óta úgy alakult a magyar élet, hogy ha valaki kultúrházról hall, máris panaszokra készül. Mosolytalan népmüvelök beszélnek arról, hogy kevés a pénz, düledeznek a falak, az egykori törzsvendégek pedig inkább az agymosó televíziós filmsorozatokat választják, mintsem azt az élményt, amit egy ilyen épületben kínálhat a közösség. Szép az élet, mert mindig tartogat váratlan meglepetéseket. Például Kiskundorozsmán, ahol Ocskó Margit, a Petőfi Sándor Művelődési Ház igazgatónője arról számolt be, náluk bizony kevés okot találni a szomorkodásra. - Ez a ház ma is Dorozsmáé, s az itt élők pontosan tudják, hogy minden megvalósítható ötletükkel megkereshetnek minket. Ezért aztán egy percre sem üres a ház, tucatnyi program közül válogathatnak a diákok éppúgy, mint mondjuk az idősebb korosztály - vezetett körbe az igazgatónő a közelmúltban felújított épületben. S mintha csak szavait akarták volna igazolni a ház vendégei - az egyik szobában éppen gyerekbábosok 9 Közéleti Kávéház Pusztaszer a Virágban • Munkatársunktól Ma este 6 órakor a Virág cukrászdában a Közéleti Kávéház rendezvényén Pusztaszer mutatkozik be. Az utóbbi években az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark árnyékába került településről kevés szó esik. A mai kávéházi esten a házigazda, D. Tóth Júlia, a Tisza Rádió riportere Kertész Lászlóval, Ópusztaszer polgármesterével, dr. Magyar Kálmán régésszel, főtanácsossal, Németh Zoltán képzőművésszel és Nagy Józsefné Pintér Eszterrel, a Pusztaszeri Alkotóház vezetőjével beszélget. gyakoroltak, a másikban pedig mosolygós asszonyok hajoltak kézimunkáik fölé. - De van nekünk népdalkörünk, citarezenekarunk, gyermek kézműves szakkörünk is, e házban működik a nyugdíjasklub, míg Hajdú Géza fáradhatatlan munkájának köszönhetően évek óta fogadja vendégeit a cigányklub is - kezdett egy rövidnek éppenséggel nem nevezhető leltár sorolásában Ocskó Margit. Szólt a médiák körről, ahol az újságírás és a televíziózás alapjaival ismerkedhetnek meg a diákok, említette a gitárszakkört, a furulyasulit, s a néptánckört, amely most szerveződik újjá, ugyanis a felnőttkorba igyekvő kamaszok helyére új gyerekek lépnek. • Ebben a videós, számítógépes világban van kereslet e sok társaskörre? - ámuldoztam, miközben az igazgatónő mind újabb és újabb programokat sorolt. - Persze hogy van. Hiszen egy olyan kistelepülésen, mint Dorozsma, az emberek éppen azt találják meg egy művelődési házban, ami a leginkább hiányzik a mai emberek életéből. A közösséget. Ezért aztán sokkal könnyebben mozgósíthatunk támogatókat is, mint mondA Gordiusz matematikaverseny megyei fordulójának eredményét kedden hirdették ki Makón a Korzó kaszinóban. Az elsá helyezettek áprilisban részt vesznek a pécsi országos döntőn. A versenyen a megye 19 iskolájának 341 diákja vett részt. A gimnazisták versenyében az elsősök között André Róbert, a makói Erdei Ferenc szakközépiskola diákja lett az első. A másodikosok legjobbja szintén az Erdei diákja; Tóth Edit. A harmadikosok között Lovas Róbert, a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulója győzött, a negyedikesek versenyében pedig Suller András, aki a szegedi Vedres Istjuk egy nagyvárosi művközpontban. Hol az asztalosmunkába segít be egy helyi kisiparos, hol az épület felújításhoz kérhetünk mesterkezű támogatást. Ilyen helyi, önzetlen szponzorokra rá s szorulunk, hiszen a pénz azért nem veti föl a dorozsmai kultúrközpontot sem... 9 Egészen pontosan mennyiből gazdálkodnak? - Három és fél millió forintot kapunk Szeged önkormányzatától egy évre, s emellett igyekszünk saját bevételekhez is jutni. 9 Vagyis diszkósodik a ház... - Nem, nem... Attól ne tartson senki, hogy a vad zene kiszorítja innen a csöndesebb közösségi programokra vágyókat. Inkább meghívunk egy gyermekszínházat, s bérbe adjuk a termeket családi, netán politikai események megrendezéséhez. Gyakran tartják itt évfolyambulijaikat a dorozsmai tinik is. Persze mindez aligha biztosítaná a nyugodt működést, ha nem lenne kiváló a kapcsolatunk az óvodákkal, az iskolákkal, a könyvtárral és a plébániával éppúgy, mint mondjuk az összes dorozsmai kulturális egyesülettel, legyen szó a vöröskereszt népdalköréről, ván Építőipari Szakközépiskolában tanul. A szakközépiskolások eredményét külön is összevetették; itt André Róbert, Tóth Edit és Suller András természetesen szintén elsőnek számít, míg a harmadikos szakközépiskolások között Kojedzinszky Richárd, a szegedi Déri Miksa Ipari Szakközépiskola diákja lett a legjobb. A csapatverseny eredményét iskolánként és évfolyamonként a három legjobb teljesítményt elért tanuló pontszámait összesítve állították össze, így az elsősök versenyében a makói Erdei szakközépiskola, a másodikosokéban a szentesi Horváth Mihály Gimnázium, a harmadikosokéban a makói József Attila Gimnázium, a negyedikesevagy az önkéntes tűzoltók fúvószenekaráről. Tudja, ez az épület nem is annyira művelődési ház, mint inkább egy falusi közösségi életet szervező központ. 9 Falusi?... - Persze, hogy az. Mert lehet Dorozsma bármennyire is Szeged része, itt mégis megmaradt az emberek között az a közvetlen kapcsolat, ami csak a falvakra jellemző. Amikor a hagyományőrzés fontosságára gondolok, beleértem azt is, hogy ez a hangulat tovább éljen Dorozsmán. 9 Olyan mosolygós elégedettséggel beszélt a Petőfi Sándor Művelődési Házról, hogy ne is kérdezzem, mire is vágyik az igazgatója? - De, csak kérdezze nyugodtan. Mert így elmondhatom, hogy minden dorozsmai álma egy faluház. Olyan többfunkciós épület, amelyben már minden szakkör, egyesület, klub kényelmes otthonra találhat, s nagyobb tömegeket vonzó rendezvényeknek is helyet tudunk biztosítani. Tervek készültek is - mutatott Ocskó Margit azonnal szép rajzokat csak hát a pénz, az hiányzik. De talán majd egyszer, hadd reménykedjünk, nem igaz?... Bátyi Zoltán kében pedig a szegedi Gábor Dénes Gimnázium győzött. Az iskolák közötti „abszolút" versenyt egyébként 924 ponttal a József Attila Gimnázium nyerte, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium és a Gábor Dénes Gimnázium előtt. A verseny rendezői a legeredményesebb felkészítő tanárokat is díjazták. így Becsey Attiláné, Fejes Imréné, Fronebl Mária, Fülöp Mihályné, Hatvani Hajnalka, Horváth Tibor, Kardos János, Papós András, Papp Ferencné, Rácz László, Rójáné Oláh Erika, Szabó Edit, Szabó Istvánné, dr. Szabó Tamás, Szalai Judit, Tóth Péterné és Volosin Vlagyimir vehetett át jutalmat. B. A. Ünnepi Bánk bánsorozat O Munkatársunktál Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára neves vendégművészek fellépésével ma este ismét műsorra tűzi a Szegedi Nemzeti Színház Erkel Ferenc: Bánk bán című operáját. A felújítást Angyal Mária rendezi, az előadásokat Molnár László dirigálja. A címszerepet Hormai József (14-én és 15-én Daróczi Tamás, 17-én Molnár András) énekli, Gertrudis szerepében Szonda Éva (15-én és 17-én Erdélyi Erzsébet), Melindaként Ardó Mária (14-én és 17-én Merényi Nicolette), Ottóként Vajk György, II. Endreként Altorjay Tamás mutatkozik be. Petúr bán szerepében Németh Józsefet (14-én és 15-én Réti Attilát), Tiborcként Busa Tamást (14-én és 15-én Gyimesi Kálmánt), Biberach szerepében Vághelyi Gábort (14-én és 15-én Kelemen Zoltánt) láthatja a közönség. Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Karigazgató: Gyiidi Sándor, koreográfus: Kolep Zoltán. 9 Elkötelezetten a nemzet iránt Új Szövetség Magyarországért Választási akciópártként jellemezte az Új Szövetség Magyarországért szervezetet az alelnök, Kása Gyula azon a tegnapi sajtótájékoztatón, melyen bemutatkoztak az országgyűlési képviselőségre pályázó politikusjelöltjeik. A magyar nép és a magyar gazdák érdekeit képviseli a Metész, a nemzeti elkötelezettségű pártok összefogására vállalkozott az Új Szövetség. A kormány leváltása csak úgy lehetséges, ha azok is elmennek szavazni, s a nemzeti elkötelezettségű erőkre voksolnak, akik csalódtak a politikában, s egyelőre bizonytalanok, kit támogassanak - hangsúlyozta Kása Gyula. Az USZ képviselő-jelöltjei elmondták, azért adnák fejüket a politizálásra, hogy a mezőgazdaságból élőket, a szegényeket támogassák. Salánki István (1. vk.): „A magyar gazdaság zászlóshajóit, mára már kenuit is privatizálták, a kisemmizett milliók oldalán állok." Telekné Tóth Anna (2. vk.): „A nemzeti, békés politizálás mellé állok, az ország olyan útkereszteződéshez jutott, mikor meg kell találni az új irányt." Soós János (3. vk.): „Nagycsaládosként is a szegény embereken akarok segíteni, hogy a nyugdíjból meg lehessen élni, legyen munkahely és lakás." Dr. Pataki Tamás (4. vk.): .Legyen szemléletváltás, hogy az emberek ne szégyelljenek magyarok lenni." Udvarhelyi Gyula (5. vk.): „Az ország ereje: az agrárium, vissza kell állítani a falusi munka becsületét, meg kell akasztani a nemzet fogyatkozását!" Kis Sándor (6. vk.): „Kiváló adottságú ez a vidék, a gazdáknak olyan prímást kell találniuk, aki nekik muzsikál." Dr. Nagyfalusi Mária (7. vk.): ,Jtt a mezőgazdasági termékek feldolgozó iparát kell létrehozni, a betegséget megelőzni, az embereket pedig jókedvűvé tenni, erre képes lehet ez a nemzeti elkötelezettségű, keresztény csapat!" Ú. I. Finnugor gyökerekbe kapaszkodva • Munkatársunktól Március 9-13-a között Magyarországon tartja soros ülését a Finnugor Népek Világkongresszusának Ifjúsági Szervezete. A világon 25 millió olyan ember él, amely a finnugor gyökerekhez kötődik. A legnagyobb közösséget mi, magyarok alkotjuk. A volt Szovjetunió területén, az Urál hegység környékén számos olyan régió, köztársaság létezik, melyek lakóinak egy része a finnugorokhoz kötődik. A fiatalok szeretnék ápolni a kapcsolatokat. Ennek jegyében, a magyar koordinációs tanács elnökének, Botka László országgyűlési képviselő meghívásának eleget téve látogattak tegnap Csongrád megyébe marik, finnek, észtek, udmurtiak. A szegedi sajtóházban tartott tájékoztatón kifejtették: közeledni szeretnének hozzánk, a rokonokhoz, „a magyarokhoz". A szegedi fiatalok és vendégeik, az észtek és a finnek. (Fotó: Karnok Csaba) Gordiuszi eredmények