Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

PÉNTEK, 1998. MÁRC. 13. MEGYEI KÖRKÉP 7 Jubileumi érmek • Dorozsmai álom Szép lesz a faluház A kézimunkakör munkái Dorozsma határán túl is híresek. (Fotó: Karnok Csaba) Ismét reneszánszát éli az éremverés: az évfor­dulók, jeles események, nagy személyiségek mű­vészi megörökítésének legkedveltebb formája. A mára nemzetközi hírűvé vált szegedi verdét még a harmincas évek elején id. Szabó Géza ötvösmester ala­pította. aki a harmincas évek elejétől öntött, vert és dom­borított érmeket, plaketteket készített. 1984-ben fia. Szabó Géza indította újra a régi gé­peken a vert érmek készíté­sét, akivel a móravárosi műhelyben beszélgettünk. 9 Édesapja példáját kö­vetve választotta ezt a mesterséget? - Gyerekkoromban még természetes volt, hogy a csa­ládból valakinek folytatnia kell az ötvös szakmát. A há­ború után azonban megválto­zott minden, ez a tevékeny­ség is szalonképtelenné vált. Szerették volna teljesen megszűntetni, úgy gondolták, csinálnak két nagy állami cé­get, amely majd karika­gyűrűt, köves gyűrűt és fül­bevalót gyárt. Származásom miatt az ötvenes években nem vettek fel az egyetemre, érettségizni is csak Eszter­gomban, a ferenceseknél tud­tam. így kerültem vissza édesapám műhelyébe, s a mesterség fortélyait tőle ta­nultam. Apám 1933-ban, az első szabadtéri játékokra ké­szítette az első művészi ér­mét, amely a Tragédia szerzőjét, Madách Imrét áb­rázolta. A háború után már nem nagyon csinált vert ér­meket, inkább javításokból, kisebb munkákból élt. A sza­badtéri újraindulásakor turis­táknak való plaketteket, jel­vényeket készített, de nem jött Szegedre olyan sok láto­gató, mint azt gondolták, Így ezzel sem volt szerencséje. En ötvös végzettséget szerez­tem, s több mint 25 évig ék­szerész voltam. Amikor a nyolcvanas évek elején már szabadabban dolgozhattak á kisiparosok, újraindítottam a régi berendezésekkel az éremgyártást. • Mi az éremverés mun­kafolyamatának legnehe­zebb művelete? - A verőtő elkészítése, amit legkiválóbb szobrász­művészek - például Asszo­nyi Tamás, Fritz Mihály, Kalmár Márton, Kő Pál, Lap­is András, Varga Tamás ­tervei alapján csinálunk. Ha nagyon muszáj lenne, tervek nélkül én is tudnék érmet ké­szíteni, de úgy gondolom, mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az elmúlt években a vert érem komoly rangot szerzett magának. Hi­szem, hogy ugyanolyan önál­ló művészeti ágként kellene elismerni, mint a kisplaszti­kát vagy az öntött plasztikájú nagyobb érmeket. • Mi a sikerük titka? - Megszűnt az Állami Pénzverde monopóliuma, így szabadon vállalhatunk mun­kát. Minden megbízást ko­molyan veszünk, csak mi­nőségi munkát adunk ki a ke­zünkből. Akár egy darab vert érmet is megcsinálunk. Pél­dául a budapesti Nagy Imre­szobor avatására két arany érmet készítettünk, egyiket a szobor építője, a másikat Hil­lary Clinton vitte haza. Egyelőre kevés még a külföl­di megrendelésünk, igaz, nemrégiben genfi megrende­lésre Bartók-érmeket ver­tünk. Mindig figyelünk a je­les évfordulókra. Ritkaság­számba megy, hogy most sa­ját kiadású éremmel jelentke­zünk a forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulójára. Elgondolásunk alapján Fritz Mihály tervezte meg a három darabból álló éremsorozatot: az elsőn Széchenyi látható lovon, a másodikon Petőfi mondja a Talpra magyart, a harmadik pedig Kossuth sze­gedi beszédét ábrázolja. Ezt az ezüst éremsorozatot a Fe­kete-házban szombaton nyíló kiállításon lehet megtekinte­ni, ahol az elmúlt évek ter­mését is bemutatjuk. • Melyik volt az eddigi legsikeresebb munkája? - A pápalátogatás hivata­los éremsorozatát mintegy negyvenezer példányban gyártottuk le. A világ minden tájára jutott belőlük. A szege­di születésű Bozó Gyula ter­vei alapján szentségi érmeket is készítettünk, amelynek egy sorozatát a szobrászművész személyesen adta át a Vati­kánban a Szentatyának. H. Zs. Évtizedek óta úgy alakult a magyar élet, hogy ha valaki kultúr­házról hall, máris pana­szokra készül. Mosoly­talan népmüvelök be­szélnek arról, hogy ke­vés a pénz, düledeznek a falak, az egykori törzsvendégek pedig in­kább az agymosó tele­víziós filmsorozatokat választják, mintsem azt az élményt, amit egy ilyen épületben kínálhat a közösség. Szép az élet, mert mindig tartogat váratlan meglepeté­seket. Például Kiskundo­rozsmán, ahol Ocskó Mar­git, a Petőfi Sándor Műve­lődési Ház igazgatónője ar­ról számolt be, náluk bizony kevés okot találni a szomor­kodásra. - Ez a ház ma is Dorozs­máé, s az itt élők pontosan tudják, hogy minden megva­lósítható ötletükkel megke­reshetnek minket. Ezért az­tán egy percre sem üres a ház, tucatnyi program közül válogathatnak a diákok ép­púgy, mint mondjuk az idősebb korosztály - veze­tett körbe az igazgatónő a közelmúltban felújított épü­letben. S mintha csak szava­it akarták volna igazolni a ház vendégei - az egyik szo­bában éppen gyerekbábosok 9 Közéleti Kávéház Pusztaszer a Virágban • Munkatársunktól Ma este 6 órakor a Virág cukrászdában a Közéleti Kávéház rendezvényén Pusztaszer mutatkozik be. Az utóbbi években az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékpark árnyékába került településről kevés szó esik. A mai kávéházi esten a házigazda, D. Tóth Júlia, a Tisza Rádió riportere Ker­tész Lászlóval, Ópusztaszer polgármesterével, dr. Ma­gyar Kálmán régésszel, főtanácsossal, Németh Zol­tán képzőművésszel és Nagy Józsefné Pintér Esz­terrel, a Pusztaszeri Alkotó­ház vezetőjével beszélget. gyakoroltak, a másikban pe­dig mosolygós asszonyok hajoltak kézimunkáik fölé. - De van nekünk népdal­körünk, citarezenekarunk, gyermek kézműves szakkö­rünk is, e házban működik a nyugdíjasklub, míg Hajdú Géza fáradhatatlan munká­jának köszönhetően évek óta fogadja vendégeit a cigány­klub is - kezdett egy rövid­nek éppenséggel nem nevez­hető leltár sorolásában Ocs­kó Margit. Szólt a médiák körről, ahol az újságírás és a televíziózás alapjaival is­merkedhetnek meg a diá­kok, említette a gitárszak­kört, a furulyasulit, s a nép­tánckört, amely most szer­veződik újjá, ugyanis a felnőttkorba igyekvő kama­szok helyére új gyerekek lépnek. • Ebben a videós, szá­mítógépes világban van kereslet e sok társaskör­re? - ámuldoztam, mi­közben az igazgatónő mind újabb és újabb programokat sorolt. - Persze hogy van. Hi­szen egy olyan kistelepülé­sen, mint Dorozsma, az em­berek éppen azt találják meg egy művelődési házban, ami a leginkább hiányzik a mai emberek életéből. A közös­séget. Ezért aztán sokkal könnyebben mozgósíthatunk támogatókat is, mint mond­A Gordiusz matemati­kaverseny megyei for­dulójának eredményét kedden hirdették ki Ma­kón a Korzó kaszinó­ban. Az elsá helyezettek áprilisban részt vesznek a pécsi országos döntőn. A versenyen a megye 19 iskolájának 341 diákja vett részt. A gimnazisták verse­nyében az elsősök között André Róbert, a makói Erdei Ferenc szakközépiskola di­ákja lett az első. A másodi­kosok legjobbja szintén az Erdei diákja; Tóth Edit. A harmadikosok között Lovas Róbert, a csongrádi Batsányi János Gimnázium tanulója győzött, a negyedikesek ver­senyében pedig Suller And­rás, aki a szegedi Vedres Ist­juk egy nagyvárosi művköz­pontban. Hol az asztalos­munkába segít be egy helyi kisiparos, hol az épület fel­újításhoz kérhetünk mester­kezű támogatást. Ilyen helyi, önzetlen szponzorokra rá s szorulunk, hiszen a pénz azért nem veti föl a do­rozsmai kultúrközpontot sem... 9 Egészen pontosan mennyiből gazdálkod­nak? - Három és fél millió fo­rintot kapunk Szeged önkor­mányzatától egy évre, s emellett igyekszünk saját bevételekhez is jutni. 9 Vagyis diszkósodik a ház... - Nem, nem... Attól ne tartson senki, hogy a vad ze­ne kiszorítja innen a csönde­sebb közösségi programokra vágyókat. Inkább meghí­vunk egy gyermekszínházat, s bérbe adjuk a termeket családi, netán politikai ese­mények megrendezéséhez. Gyakran tartják itt évfo­lyambulijaikat a dorozsmai tinik is. Persze mindez alig­ha biztosítaná a nyugodt működést, ha nem lenne ki­váló a kapcsolatunk az óvo­dákkal, az iskolákkal, a könyvtárral és a plébániával éppúgy, mint mondjuk az összes dorozsmai kulturális egyesülettel, legyen szó a vöröskereszt népdalköréről, ván Építőipari Szakközépis­kolában tanul. A szakközép­iskolások eredményét külön is összevetették; itt André Róbert, Tóth Edit és Suller András természetesen szin­tén elsőnek számít, míg a harmadikos szakközépisko­lások között Kojedzinszky Richárd, a szegedi Déri Miksa Ipari Szakközépiskola diákja lett a legjobb. A csa­patverseny eredményét isko­lánként és évfolyamonként a három legjobb teljesítményt elért tanuló pontszámait összesítve állították össze, így az elsősök versenyében a makói Erdei szakközépis­kola, a másodikosokéban a szentesi Horváth Mihály Gimnázium, a harmadikoso­kéban a makói József Attila Gimnázium, a negyedikese­vagy az önkéntes tűzoltók fúvószenekaráről. Tudja, ez az épület nem is annyira művelődési ház, mint in­kább egy falusi közösségi életet szervező központ. 9 Falusi?... - Persze, hogy az. Mert lehet Dorozsma bármennyi­re is Szeged része, itt mégis megmaradt az emberek kö­zött az a közvetlen kapcso­lat, ami csak a falvakra jel­lemző. Amikor a hagyo­mányőrzés fontosságára gondolok, beleértem azt is, hogy ez a hangulat tovább éljen Dorozsmán. 9 Olyan mosolygós elé­gedettséggel beszélt a Petőfi Sándor Művelődé­si Házról, hogy ne is kér­dezzem, mire is vágyik az igazgatója? - De, csak kérdezze nyu­godtan. Mert így elmondha­tom, hogy minden dorozs­mai álma egy faluház. Olyan többfunkciós épület, amely­ben már minden szakkör, egyesület, klub kényelmes otthonra találhat, s nagyobb tömegeket vonzó rendezvé­nyeknek is helyet tudunk biztosítani. Tervek készültek is - mutatott Ocskó Margit azonnal szép rajzokat csak hát a pénz, az hiány­zik. De talán majd egyszer, hadd reménykedjünk, nem igaz?... Bátyi Zoltán kében pedig a szegedi Gábor Dénes Gimnázium győzött. Az iskolák közötti „abszo­lút" versenyt egyébként 924 ponttal a József Attila Gim­názium nyerte, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium és a Gábor Dé­nes Gimnázium előtt. A ver­seny rendezői a legeredmé­nyesebb felkészítő tanárokat is díjazták. így Becsey Atti­láné, Fejes Imréné, Fronebl Mária, Fülöp Mihályné, Hatvani Hajnalka, Horváth Tibor, Kardos János, Papós András, Papp Ferencné, Rácz László, Rójáné Oláh Erika, Szabó Edit, Szabó Ist­vánné, dr. Szabó Tamás, Szalai Judit, Tóth Péterné és Volosin Vlagyimir vehetett át jutalmat. B. A. Ünnepi Bánk bán­sorozat O Munkatársunktál Az 1848-49-es forrada­lom és szabadságharc 150. évfordulójára neves ven­dégművészek fellépésével ma este ismét műsorra tűzi a Szegedi Nemzeti Színház Er­kel Ferenc: Bánk bán című operáját. A felújítást Angyal Mária rendezi, az előadáso­kat Molnár László dirigálja. A címszerepet Hormai József (14-én és 15-én Daróczi Ta­más, 17-én Molnár András) énekli, Gertrudis szerepében Szonda Éva (15-én és 17-én Erdélyi Erzsébet), Melinda­ként Ardó Mária (14-én és 17-én Merényi Nicolette), Ot­tóként Vajk György, II. End­reként Altorjay Tamás mutat­kozik be. Petúr bán szerepé­ben Németh Józsefet (14-én és 15-én Réti Attilát), Tiborc­ként Busa Tamást (14-én és 15-én Gyimesi Kálmánt), Bi­berach szerepében Vághelyi Gábort (14-én és 15-én Kele­men Zoltánt) láthatja a kö­zönség. Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zene­kar. Karigazgató: Gyiidi Sán­dor, koreográfus: Kolep Zol­tán. 9 Elkötelezetten a nemzet iránt Új Szövetség Magyarországért Választási akciópárt­ként jellemezte az Új Szö­vetség Magyarországért szervezetet az alelnök, Kása Gyula azon a tegna­pi sajtótájékoztatón, me­lyen bemutatkoztak az országgyűlési képvi­selőségre pályázó politi­kusjelöltjeik. A magyar nép és a magyar gazdák érdekeit képviseli a Metész, a nemzeti elkötele­zettségű pártok összefogására vállalkozott az Új Szövetség. A kormány leváltása csak úgy lehetséges, ha azok is elmen­nek szavazni, s a nemzeti el­kötelezettségű erőkre voksol­nak, akik csalódtak a politiká­ban, s egyelőre bizonytalanok, kit támogassanak - hangsú­lyozta Kása Gyula. Az USZ képviselő-jelöltjei elmondták, azért adnák fejüket a politizálásra, hogy a mezőgazdaságból élőket, a szegényeket támogassák. Sa­lánki István (1. vk.): „A ma­gyar gazdaság zászlóshajóit, mára már kenuit is privatizál­ták, a kisemmizett milliók ol­dalán állok." Telekné Tóth An­na (2. vk.): „A nemzeti, békés politizálás mellé állok, az or­szág olyan útkereszteződéshez jutott, mikor meg kell találni az új irányt." Soós János (3. vk.): „Nagycsaládosként is a szegény embereken akarok se­gíteni, hogy a nyugdíjból meg lehessen élni, legyen munka­hely és lakás." Dr. Pataki Ta­más (4. vk.): .Legyen szemlé­letváltás, hogy az emberek ne szégyelljenek magyarok len­ni." Udvarhelyi Gyula (5. vk.): „Az ország ereje: az agrárium, vissza kell állítani a falusi munka becsületét, meg kell akasztani a nemzet fogyatko­zását!" Kis Sándor (6. vk.): „Kiváló adottságú ez a vidék, a gazdáknak olyan prímást kell találniuk, aki nekik muzsikál." Dr. Nagyfalusi Mária (7. vk.): ,Jtt a mezőgazdasági termékek feldolgozó iparát kell létrehoz­ni, a betegséget megelőzni, az embereket pedig jókedvűvé tenni, erre képes lehet ez a nemzeti elkötelezettségű, ke­resztény csapat!" Ú. I. Finnugor gyökerekbe kapaszkodva • Munkatársunktól Március 9-13-a között Magyarországon tartja soros ülését a Finnugor Népek Vi­lágkongresszusának Ifjúsági Szervezete. A világon 25 millió olyan ember él, amely a finnugor gyökerekhez kötődik. A leg­nagyobb közösséget mi, magyarok alkotjuk. A volt Szovjetunió területén, az Urál hegység környékén szá­mos olyan régió, köztársaság létezik, melyek lakóinak egy része a finnugorokhoz kötő­dik. A fiatalok szeretnék ápolni a kapcsolatokat. Ennek jegyében, a magyar koordinációs tanács elnö­kének, Botka László or­szággyűlési képviselő meghí­vásának eleget téve látogat­tak tegnap Csongrád megyé­be marik, finnek, észtek, ud­murtiak. A szegedi sajtóház­ban tartott tájékoztatón kifej­tették: közeledni szeretnének hozzánk, a rokonokhoz, „a magyarokhoz". A szegedi fiatalok és vendégeik, az észtek és a finnek. (Fotó: Karnok Csaba) Gordiuszi eredmények

Next

/
Thumbnails
Contents