Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-13 / 61. szám

PÉNTEK, 1998. MÁRC. 13. BELFÖLD 3 Batthyányszobor • Zalakaros (MTI) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának városi ünnepsége keretében Zalakaroson felavatták az első felelős magyar kormány miniszterelnökének, Batthyány Lajosnak bronz mellszobrát. A gyógyfürdőváros a későbbiekben egy-egy emlékoszlopot is állit a Batthyány-kormány nyolc miniszterének a szobor közelében. Farkas Ferenc szobrászművész alkotását Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára avatta fel. Magyar-szerb rendörrandevú • Munkatársunktól Magyar és szerb rendőri vezetők találkoztak a napokban Kecskeméten, és a határ menti együttműködés további lehetőségeiről, illetve az eddigi eredményekről beszéltek. A tanácskozáson a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságot dr. Lukács János ezredes, megyei főkapitány és Madarász Mihály alezredes, hivatalvezető képviselte. Szóba került a nagy visszhangot kiváltott, zárjegyhamisítással megvalósított bűncselekmény-sorozat eredm'ényes felderítése, amely a Központi Bűnüldözési Igazgatóság és a két ország határ menti rendőri szervezetei közös nyomozásának volt az eredménye. A felek egyetértettek abban, hogy a kapcsolatok kiszélesítésének további területe a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés. A régió szempontjából igen fontos, hogy a politikusok minél hamarabb elfogadják a toloncegyezményt. Az együttműködő delegációkat hivatalában fogadta dr. Ignácz István dandártábornok, az ORFK bűnügyi főigazgatója, s elismerően szólt a közös munkáról. A főigazgató szükségesnek látta, hogy a jövőben Szegeden rendezzenek meg egy magyar-szerb bűnügyi tanácskozást. SZDP-jelöltek • Munkatársunktól A magukat a Kéthly Anna-féle szociáldemokrata mozgalom örökösének valló, 1890-ben alapított Szociáldemokrata Párt is megnevezte Csongrád megyei országgyűlési képviselőjelöltjeit. Ennek értelmében az l-es körzetben Juhász János rokkantnyugdíjas, a 2-esben dr. Dér Zoltán orvos, a 6-osban pedig Gulyás József vállalkozó indul az SZDP színeiben. Komáromi napok • Komárom (MTI) Véglegessé vált az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot köszöntő komáromi napok idei egyhetes programja. Április 26. és május 3. között a Duna-menti városban több rangos szakmai konferenciát tartanak, s kulturális és sporteseményekre is várják az érdeklődőket. A hetedszer sorrakerülő rendezvénysorozatot a komáromi vár híres védőjéről, Klapka György tábornokról elnevezett múzeumban nyitják meg, ahol Patay László festőművész alkotásaiból nyílik tárlat. Európai úton Glatz Ferenc tegnap a Szegedi Akadémiai Bizottság vendége volt. (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársunktól Európába nem Budapesten és nem a kormányon át vezet az út, hanem a helyi értelmiségen át; meggyőződésem, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások rá fogják döbbenteni erre Magyarországot - mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tegnap Szegeden. A hazai tudós társadalom köztestületének élén' Glatz Ferenc rendkívüli aktivitást fejt ki az Akadémia és a magyar szakértelmiség korábbinál nagyobb társadalmi súlya és szerepvállalása érdekében. Egyebek mellett úgy is, hogy járja az országot és a regionális összefogás fontosságáról igyekszik meggyőzni - nemcsak az elit értelmiséget, hanem a vidéki önkormányzati vezetőket is. Tegnap az Akadémia egyik legjelentősebb vidéki tudományos műhelyében, a Szegedi Biológiai Központban találkozott a kutatókkal, délután pedig részt vett a dél-alföldi régió kutatóit összefogó Szegedi Akadémiai Bizottság kibővített ülésén. A Szegeden és környékén dolgozó kutatók körében azokat tudománypolitikai elveket vázolta, amelyek az ezredforduló környékén meghatározzák a magyar tudományosság feladatait és módosítják a köztestület hagyományos szerepkörét is. • Munkatársunktól A május 10-ei országgyűlési választások előtt - legkésőbb március 20-áig - meg kell választani a területi és az országgyűlési egyéni választókerületben működő bizottságok tagjait, illetve póttagjait. Csongrád megye közgyűlése minderről szerdai, rendkívüli ülésén döntött. A területi választási bizottság (6741, Szeged, Rákóczi tér I. em. 108-as terem) tagja lett: dr. Kiss Barnabás, dr. Józsa Zoltán, dr. Blazovich László; póttagnak Galambos Lászlót és Gyánti Ferencet választották. A területi választási iroda vezetője: dr. Huber Bertalan. Az 1. sz. egyéni ország• Parlamenti választások A törvényesség örei gyűlési választókerület (Szeged, Széchenyi tér 10. I. em. 113.) választási bizottságának tagjai: dr. Szabó Imre, Karancsi Sándor, Takács Máté; póttagja pedig Radity Velimtr. A 2. sz. egyéni országgyűlési választókerület (Szeged, Széchenyi tér 10. I. em. 113.) választási bizottságának tagjai: dr. Könczöl László, Eszik Imre, Ördöghné Gárgyán Mária; a póttag Illés Jánosné lett. A 3. sz. egyéni országgyűlési választókerület (Szeged, Széchenyi tér 10. I. em. 113.) választási bizottságának tagjai: dr. Illés Tóth István, Dudás Lajos, dr. Major József. A póttag: Meszlényi Ferenc. Mindhárom kerületben az országos egyéni választási iroda vezetője: dr. Tóth László. A 4. sz. egyéni országgyűlési választókerület (Csongrád, Kossuth tér. 7.) választási bizottságának tagjai: Hajdú Dezső, dr. Faragó Anna, dr. Kürtösi István, a póttag Csiszár József. Az országos egyéni választási iroda vezetője: dr. Berkes István. Az 5. sz. egyéni országgyűlési választókerület (Szentes, Kossuth tér 6.) választási bizottságának tagjai: Fábján Sándor, Hojcsi Pál, Szabóné dr. Kiss Éva, a póttag pedig Varga Sándor. Az országos egyéni válsztási iroda vezetője: dr. Sztantics Csaba. A 6. sz. egyéni országgyűlési választókerület (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.) választási bizottságának tagjai: dr. Szakmáry Sándor, dr. Szabó Andrásné, dr. Varga Imre, a póttag dr. Buzi Lajos. Az országos egyéni választási iroda vezetője: dr. Dubecz György. A 7. sz. egyéni országgyűlési választókerület (Makó, Széchenyi tér 22.) választási bizottságának tagjai: Krobák László, Varga Jenő, Fodor Ferenc. Póttagnak Siket Tibort és Medgyesi Pált választották meg. Az országos egyéni választási iroda vezetője: dr. Bánfi Margit. • A jövő héten döntenek a Lehmann-Ratkai ügyben n Vétkes kötelességszegés ## Tegnap rövid tájékoztatást adtunk arról, hogy a megyei közgyűlés megtárgyalta Ratkai Imre alelnök és Lehmann István elnök közelmúltban feltárt mulasztásait. Mindkettőjüket - a rendelkezésre álló dokumentumok, az Állami, Számvevőszék megállapításai, valamint a meghallgatási jegyzőkönyv alapján - fegyelmi büntetésben részesítette, amelynek mértékéről a jövő héten döntenek. Nem kis meglepetést okozott a megyei közgyűlés szerdai, zárt ülését követően dr. Sipos Ferenc alelnök bejelentése. Előzőleg ugyanis a fegyelmi tanács jelenlévő 34 tagja igennel szavazott arról, hogy Ratkai Imre és Lehmann István vétkes kötelességszegésben marasztalható el. Ugyanakkor a vita után sem született döntés a kiszabandó büntetés mértékéről. Annak okait kutatva, hogy miért nem kapott egyik javaslat sem minimum 21 igen szavazatot, felvetődött: talán mégis sikerült a két érintett személynek olyan magyarázatot adni, amelyet enyhítő körülményként vett figyelembe néhány képviselő. Információink szerint azonban a lényegi kérdések megítélésében nem történt változás. A Ratkai Imre ellen felhozott „vádpontok" közül nem fért kétség ahhoz, hogy a megyei hivatalt, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szervét nem vonta be bizonyos üzleti tranzakciók lebonyolításába. Ezzel nemcsak saját hatáskörét lépte túl, hanem az iratok visszatartásával az önkormányzatot a törvényi előírások megsértésére kényszerítette. Az alelnök lemondott bizonyos, az önkormányzatot megillető készpénzbevételről. A névérték és nyilvántartási érték alatti, pénzforgalom nélküli részvényeladással több milliós kárt is okozott. Ugyancsak a károkozás ténye merül fel akkor is, ha a Tisza Kenyér Sütőipari Rt. tőkeemelésének elmaradása miatt fizetési kötelezettség terheli majd a megyét. A fegyelmi tanács súlyosbító körülményként mérlegelte azt is, hogy az elnök és az alelnök közötti feladatmegosztás értelmében Ratkai Imre felügyelte a gazdálkodási folyamatokat, ismerte az arra vonatkozó szabályokat, illetve azok megsértésének következményeit. A fegyelmi tanács Lehmann Istvánt az általános felelősség szabályainak megszegésében találta vétkesnek. A Délépítő Rt. felügyelőbizottsági tagjaként, miután tudomást szerzett a megyei önkormányzati tulajdonjogszerzéséről, nem tárta fel annak körülményeit, valamint nem hozta meg a szükséges intézkedéseket. A Tisza Kenyér Rt. létrehozásával kapcsolatos konzorciáJis szerződés aláírásával egy időben pedig korlátozó feltételek kimondása nélkül bízta meg Ratkai Imrét az ügyek intézésével. Ezzel viszont lehetővé tette, hogy az alelnök - testületi döntés nélkül, anyagi fedezet hiányában tőkeemelési kötelezettséget vállaljon, amelynek ellenjegyzése is elmaradt. Miután pedig Csongrád megye önkormányzati gazdálkodását érintő közpénzekről van szó, és mert tagadhatatlan a közelgő választások hatása is vélhetően -, a képviselők minden eddiginél átgondoltabban szeretnék megállapítani a büntetőszankciókat. Igaz - az elmúlt négy év tapasztalataiból kiindulva -, olyan vélemény is elhangzott, hogy a testület ebben az esetben is csupán az utolsó pillanatig görgetni akarja maga előtt a döntés meghozatalát. N. Rácz Judit jegyzet fiz év múltán r

íz évvel ezelőtt jobb volt a közhangulat, mint ma. Nem azért, mert akkor még Kádár-korszak volt, hanem azért, mert érződött, hogy hamarosan véget ér. A változás oxigénjétől frissült fel a levegő. Az ellenzéki csoportok akkor már formálisan is alakulni kezdtek. A Magyar Demokrata Fórum első falusi szervezetét 1988. március 5-én, Kiskunmajsán hozták létre a kezdeményezők, ugyanezen a napon Miskolcon alakították meg az első vidéki városi szervezetet. Másnap pedig a Jurta Színházban tartották - ha még emlékszik valaki e névre - az országos találkozót, ahol mindenki értesülhetett a vidék és a főváros követeléseiről. A múlt hétvégén Kiskunmajsán emlékdélutánt tartottak a hajdani változtatók. '88-ban nyilvánosan nem lehetett megtartani a rendezvényt, amelynek címe így hangzott: Helyi hatalom, helyi társadalom. Kozma Huba lakása lett a tanácskozás színhelye, a fehérrel leterített varrógép volt az elnöki asztal, az egyik levezető elnök pedig Csurka István. A tízéves találkozóra az azóta politikai ámokfutóvá vált Csurka nem jött el, megüzente, hogy kampányidőszakban nem lép fel mások rendezvényein, meg különben is, az MDF-ben őt lenácizták, úgyhogy semmiképpen. A másik levezető elnök az MSZMP-ből kizárt Bihari Mihály volt, aki az MDF-fel - még jóval a rendszerváltás előtt - azért szakított, mert céljai közé nem vette be a szocializmust. Bihari Mihály - jelenleg MSZP-s parlamenti képviselő - pártja hétvégi kongresszusa miatt nem jöhetett el, s noha az MSZP gyakorlatában nincs benne a „szocializmusBihari Mihály mégsem szakít vele. Nem jött el a majsai veterántalálkozóra a pécsi kutató, egyetemi oktató, Pálné Kovács Ilona sem, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa. Ő dolgozott azon a napon, maga helyett levelet küldött: „A helyi politika inkább hobbim maradt, illetve ezt tanltom az egyetemen, s kétségtelen, van mit róla írni és mondani. Én, aki hajdan szabadság- és demokrácia-, illetve településpárti voltam, most kissé csalódott vagyok a helyi hatalom mindenhatósága és ab ovo demokratizmusa tekintetében. Ma már sokkal inkább a profizmust és a törvényességet hiányolom, illetve papolom, hogy a helyi társadalom továbbra sem részese a helyi hatalomnak, pedig valóban önkormányzati rendszer van közjogilag, csak hatalmi-politikai értelemben nem." Aki Csurkát lenácizta, Debreczeni József, tíz évvel ezelőtt is, most is ott volt Kiskunmajsán, s megpróbálta értékelni az elmúlt nyolc évet. Debreczeni szerint nehéz volna kategorikusan tagadni, hogy a rendszer megváltozott, ellenben hatalomváltás nem történt. Ma az MSZMP utódpártja gyakorolja a hatalmat, s ami '90-94 között történt, epizód csupán. Rákosi és Kádár után ma az egyközpontú rendszer harmadik, Horn-féle kiadását éljük - mondotta - amelyet demokratikus diktatúrának, vagy cseppfolyós, folyékony diktatúrának is neveznek. Párhuzamot vont Debreczeni '56 és az Antall-kormány szerepe közt: mindkettő a diktatúra enyhébb változatát vívta ki. S

zó volt még a sajtó és a (helyi) hatalom viszonyáról, az új világkorszak ellentmondásairól... A házigazda Kozma Hubától pedig megtudtuk: 1988-ban az egypárt kemény magjában „olyan indítvány született, hogy a párt fegyveres testületét, a munkásőrséget kellene mozgósítani oly módon, hogy ez a testület egy éjszakai tömegoszlató gyakorlat keretében a géppisztolyt mint ütőeszközt is felhasználva megoldja ezt a kérdést". Akkor senki nem gondolt a veszélyre. Ma nincs már veszély. Fáradság, kiábrándulás van helyette. Elfordulás a helyi és az országos politikától. Ipartelepnek alkalmas földterület iparvágánnyal, önálló úttal (telefon, villany, ipari áram) Szegedtől 20 km-re eladó. 3 hektár: 100 Ft/nm. Érdeklődni: 06-30-795-521 Fidesz: nemzeti lakásprogram • Budapest (MTI) Kormányzati helyzetbe kerülve a Fidesz olyan nemzeti lakásprogramot valósítana meg, amely a lakáskérdést nemcsak szociális, hanem társadalom- és családpolitikai ügyként kezelné hangzott el az ellenzéki párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. Sasvári Szilárd országgyűlési képviselő elmondta. hogy „Szabadság és Jólét" elnevezésű programjuk részletesen foglalkozik az otthonteremtés kérdéskörével. A lakáshoz jutást akár 70 százalékos hitelnyújtással, adót csökkentő beruházási kedvezménnyel, az áfavisszaigénylés újbóli bevezetésével, a hazai építőanyag-gyártás fejlesztésével is segítenék.