Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

A jegyzetről M ilyen a jó jegyzet? Az ideális természetesen az, amely hófehér lapokból áll, színes képek, grafi­konok illusztrálják és keményfedeles. Az egyszerűen jó pedig olyan, amelynek erős tartása van, nem han­gyányi méretű betűkkel nyomtatták, no és persze a tartalma könnyen érthető. Amikor egyetemre jártam, örültem annak, ha az apró betűs írás sikeres elolvasá­sa után a jegyzet nem esett szét lapjaira, és még lát­szottak a betűk a fakóbarna papíron. Azt a jegyzetet nem a sűrűn utóvizsgázóknak készttették, azok szinte csak egyszer használatos kiadványok voltak. Míg a kö­zépiskolás tankönyvek nem egyszer a családon belül öröklődtek, addig az egyetemet végzett fiatal jegyzeteit sok esetben múzeumokban lehetett volna mutogatni. Tízegynéhány évvel ezelőtt az volt a fő szempont, hogy olcsó legyen. Ezzel egyet is lehet érteni, hiszen a diák általában szegény. A mai világ az igényesebb egyetemistáknak kedvez, mert már a formára is adnak. Megjelentek az ideális tankönyvek, de a többség számára nem ideális áron. A formaváltozás megemelte a könyvek árát. A tankönyv­kiadás területén is a piaci viszonyok uralkodnak, a hallgató pedig örül, ha a könyvesekken nem egy, de legalább két könyvet tud vásárolni egy félévben. Hegedűs Szabolcs • Jegyzet- és tankönyvkiadás a felsőoktatásban Megszűnt a monopólium • Professzoraira emlékezik a JATE Évfordulós emlékcsarnok A jatésok könyvcsekkel is vásárolhatnak. (Fotó: Schmidt Andrea) Évfordulós emlékcsar­nok nyílt februárban a József Attila Tudo­mányegyetem Központi Könyvtárának első eme­letén. A kiállítássorozat az egyetem egykori pro­fesszorainak emlékét idézi fel. A kiállítás ötlete a jubile­umi ünnepségek kapcsán fo­galmazódott meg 1996-ban, amikor a JATE hetvenöt éves volt. Ekkor az egyetem rektora, dr. Mészáros Rezsó javasolta, hozzanak létre egy arcképcsarnokot, ahol az egykori, ma már nem élő ok­tatók képeit bemutatnák, példát állítva ezzel a fiatal oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt. A kiállítás anyaga egy­részt a könyvtár archívumá­ból, másrészt az egykori ok­tató családjától vagy azokról a tanszékekről származik, ahol a professzor dolgozott. A sorozat februárban meg­nyílt első részében három professzor személyes tárgya­it, fő műveit és az azokról megjelent recenziókat mu­tatják be. Wittman Tibor tör­ténész 1958-tól tanított Sze­geden. 1959-től haláláig a JATE Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék vezetője volt. 1963 és 1964 között dékánhelyettesi, 1964-től 1967-ig pedig oktatási rek­torhelyettesi feladatot látott el. Az Acta Universitatis Szegediensis egyik megala­pítója volt. 1966-ban a bolí­viai Potosí-i egyetem dísz­doktorává avatta. Iskolát te­remtett azzal, hogy megho­nosított Magyarországon egy addig ismeretlen tudo­mányt, a latin-amerikaniszti­kát. Wittman professzor ese­tében Bolíviában írt naplója és a bolíviai egyetemen ka­pott díszdoktori oklevele ke­rült a vitrinbe. Apáthy István zoológus 1890-ben nyilvános rendkí­vüli kinevezést kapott a ko­lozsvári Ferencz József Egyetemre, ahol az akkori európai színvonalat is meg­haladó állattani intézetet lé­tesített. Kolozsvári egyetemi éveinek elismeréseként az 1903-1904-es tanévben rek­tori tisztséget is betöltött. 1921-től, 1922-ben bekövet­kezett haláláig, a szegedi egyetem Állattani Tanszéké­nek tanszékvezetője volt. A budapesti műegyetem meg­szüntetett állattani intézeté­nek felszereléséből hozott létre Szegeden egy működő intézetet. Kutatási területe az összehasonlító idegszövet­tan, az idegrendszer fino­mabb szerkezete volt. Apáthy professzor szemé­lyes dolgai közül az itatósa és töltőtolla tekinthető meg, valamint az általa készített metszetek, amelyeket Ko­lozsvárról hozott magával. Surányi-Unger Tivadar jogász, közgazdász a szegedi egyetem Statisztikai és Köz­gazdaságtani Tanszékét ve­zette 1929 és 1940 között. A Szegeden eltöltött idő alatt, 1936-1937-ben az Állam-és Jogtudományi Kar dékánja volt, majd az ezt követő ta­névben prodékáni tisztséget töltött be. Elméleti közgaz­daságtannal, gazdaságtörté­nettel és gazdaságfilozófiai kérdésekkel, valamint Kelet­Európa gazdasági problémá­ival foglalkozott. Surányi­Unger professzor művei is megtekinthetők a kiállításon. Á tervek szerint idén még három-három, egykor a JA­TE-n tanító, és már meghalt professzor kiállítása nyílik meg áprilisban, illetve ősszel. A megnyitóbeszédet olyan oktatók tartják, akik kötődnek a kiállításban sze­replő valamelyik professzor­hoz. A szervezők a kezde­ményezést még több éven át folytatni kívánják. H. Sz. A jegyzet- és tan­könyvírás, valamint ezek kiadása területén ma már piaci viszonyok uralkodnak. A felsőokta­tási intézményeknek ma­guknak kell gondoskod­niuk arról, hogy hallga­tóiknak megfelelő meny­nyiségü és minőségű tankönyv és egyéb okta­tási segédanyag álljon rendelkezésükre, és azokhoz hozzá is tudja­nak jutni. Ezeket a fel­adatokat a főiskolák és egyetemek kiadói külön­külön nem tudják ellátni, csak egymással együtt­működve. A hetvenes években a felsőoktatási intézményekben még nem volt szükség könyvnyomtatásra, hiszen a hallgatók központilag előírt és a Tankönyvkiadó Vállalat által kiadott tankönyvekből, jegyzetekből tanultak. Az in­tézmények csupán különböző nyomtatványokat, űrlapokat készítettek. A JATE-n később az oktatók az előadá­saikon leadott tananyagot ok­tatási segédanyagként, kiegé­szítve a diákoknak feladott könyveket, egyszerű eljárás­sal, gyakran stencilezéssel sokszorosították a hallgatók • Munkatársunktól A táblázat a József Attila Tudományegyetem kiadója, a JATE Press által évenként megjelentetett művek me­goszlását mutatja. Az 1997-es évből csupán az első kilenc hónap ered­ményét jelzi. Az 1996-ban megjelent könyvek mintegy kétharma­da egyetemi jegyzet, illet­ve tankönyv volt. Hat év alatt a JATE Press 257 jegy­zetet és tankönyvet, 148 ta­nulmánykötetet és szak­könyvet, és 21 egyéb köny­vet adott ki. számára. Ezeket a jegyzete­ket még hagyományos író­géppel készítették, sokszor kézzel javították ki a hibákat. A jegyzetkiadás idővel fel­lendült, és a József Attila Tu­dományegyetemen például az addigi sokszorosító műhely­ből 1988-ban megalakult a JATE Kiadó, és 1991. június l-jén a jegyzetkiadóból létre­jött a JATE Press, amely je­lentős beruházásba és fejlesz­tésbe kezdett. A tankönyvellátásban fel­számolták a Nemzeti Tan­könyvkiadó addigi monopol­helyzetét, és az intézmények arra kényszerültek, hogy sa­ját kiadót alakítsanak, esetleg valamelyik társintézménnyel közösen, vagy külső kiadó­hoz forduljanak. Önálló kiadót hozott létre a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola is 1992-ben, amely ez év elejétől Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó néven működik. A névváltoztatás azt fejezi ki, hogy a kiadó - a tervezett egységes szegedi egyetemben - nem csak a főiskola számára kíván köny­vekel készíteni. A kiadó a jegyzetekről fokozatosan a könyvek megjelentetésére tér át. amelyek ezernél nagyobb példányszámban és hosszabb időre készülnek. Több egye­temmel és a tanárképző főis­kolákkal egyeztetik kiadói te­vékenységüket, így olyan könyveket is nyomtatnak, amelyekből az egész ország­ban tanulnak. Tavaly több mint 36 ezer könyvet értéke­sítettek. Pitrik József, a kiadó menedzser-igazgatója szerint a testnevelés, az ének-zene­karvezetés és a rajz oktatása területén van hiány tanköny­vekből a főiskolán, a többi tantárgy könyvellátottsága jónak mondható. A tankönyvkiadás támo­gatási rendszerben működik. A művelődési minisztérium úgynevezett jegyzettámoga­tási normatívát oszt szét a főiskolák és egyetemek kö­zött a hallgatói létszámtól függően. Az intézmények minden egyes diák után 640 forintot kapnak havonta. A JATE ennek egyharmadát könyvkiadásra fordítja, a fennmaradó kétharmad részt pedig különböző módon a hallgatók használhatják fel tankönyvvásárlásra, sőt az eladott könyvek árát könyv­csekkre fordítja az egyetem. A JATE-n a hallgatók általá­ban 2500 forintos könyv­csekket kap félévente, az elsősök pedig ennél többet. A könyvcsekket meghatározott üzletekben válthatják be, il­letve egy részét fénymásolás­ra is költhetik. Á Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán vonalkódos kártyát kapnak a hallgatók, és ezzel a főiskola két jegyzetboltjában vásárol­hatnak. A másod- és harma­dévesek egy naptári évben 4000 forintot költhetnek el, az új hallgatók az első félév­re is ugyanekkora támogatás­hoz jutnak, mert kezdetben több könyvre van szükségük. A negyedévesek az utolsó félévre 2000 forint értékű kártyát kapnak. A miniszté­riumi támogatás mellett könyvkiadást is támogató alapítványokhoz pályáznak a kiadók. A legújabb, két éve indult program a felsőoktatá­si tankönyvpályázat, amely a nyertes munkák megjelente­tési költségének felét bizto­sítja, a többit a kiadónak kell állnia. A JATE és a JGYTF ki­adói tanácsokat hoztak létre, amelyek legfőbb feladata a megjelenésre váró köny­vekből összeállított kiad­ványterv jóváhagyása. A könyvkiadásra vonatkozó igényeket általában a tanszé­kek gyűjtik össze, mérlegelik és a kiadói tanács elé terjesz­tik. Hegedűs Szabolcs Emlékezés 1848-ra • Munkatársunktól A Szegedi Universitas Egyesülés az 1848-as forra­dalom 150. évfordulójára ün­nepi megemlékezést rendez március 12-én 15 órától a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem aulájában. Az ünnepsé­gen megemlékező beszédet mond Pelyach István törté­nész, a JATE Bölcsészettu­dományi Karának tanára. A műsorban közreműködik Bárdi Sándor főiskolai do­cens,- Dombiné dr. Kemény Erzsébet főiskolai docens, a Juhász Gyula Tanárkéző Főiskola Kardos Pál női kara Ordasi Péter főiskolai do­cens vezényletével,, valamint az ének-karvezetésszakos hallgatók citeraegyüttese Monoki Lajos főiskolai do­cens irányításával. A műsor­ban elhangzó verseket a ta­nárképző főiskola Magyar Irodalom Taszéke Irodalmi Színpadának tagjai adják elő. JATE-bél • DM-információ Holnap rendezik meg ­immár harmadik alkalommal - a József Attila Tudomá­nyegyetem bálját 19 órától a Hungária Szállóban. A kö­zönség elsőként Fábry Sán­dor megnyitóval egybekötött humorestjén szórakozhat, majd fél 10-kor a Pavane táncegyüttes mutatja be a nyitótáncot, és ezt követően egészen éjfélig a táncparket­té lesz a főszerep. Éjfélk or tombolát sorsolnak, amelyen a főnyeremény egy utazási utalvány. Ezután a közönség hajnali három óráig élvezheti a báli hangulatot. Belépők egyéb­ként még a bejáratnál is kap­hatók lesznek. Virtuális világ • Munkatársunktól A virtuális világ realitásai - a XXI. század szép új vilá­ga címmel rendezett vitát a Magyar Tudományos Aka­démia Szegedi Területi Bi­zottsága és a Magyar Tudo­mány című folyóirat szer­kesztősége tegnap délután az akadémiai bizottság székhá­zában. A beszélgetés hátte­réül a Magyar Tudomány ez évi februári száma szolgált, amely a számítástechnika, a hálózatok, p multimédia jövőképét vázolja fel a tech­nikai alapoktól a társadalmi hatásokig. Fotókiállítás • DM-imformáció Kolozsi Beáta tizenkét fotóját mutatja be a Grand Café kávéház pénteken este 7 órakor, amelyet a névro­kon, Kolozsi László közíró nyit meg, közreműködik Tokodi Gábor és Bozóki Andrea, mindketten gi­tárművészek. Wittman Tibor, Apáthy István és Surányi-Unger Tivadar emlékei a könyvtárban. (Fotó: Schmidt Andrea) Hét év könyvei a JATE Presstöl 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 I.-IX. Egyetemi jegyzetek (tankönyvek) 43 23 38 45 53 55 40 Tanulmánykötetek szakkönyvek (acták) 6 40 23 22 30 27 11 Egyéb könyvek 2 9 5 1 2 2 5 Összesen 51 72 66 68 85 84 56 (Forrás: Szőnyi Etelka a JATE Press fejlődéstörténete, avagy egy kis üzem átváltozásai (szakdolgozat, 1997.)

Next

/
Thumbnails
Contents