Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. MÁRC. 12. BELFÖLD 3 röviden a Magyar polgármesterek • Gödöllő (MTI) A Magyar Önkormányzatok Szövetségének szervezésében szerdán Gödöllőn megkezdődött a magyar polgármesterek II. világtalálkozója, amelyen kilenc országból nyolcszázhatvanhárman vesznek részt. A háromnapos rendezvénysorozaton két szekcióban gazdasági, kulturális, oktatási kérdésekről tanácskoznak, megvitatják az együttműködés bővítésének lehetőségét. Agro+ Mashexpo • Kőbánya (MTI) A kőbányai vásárvárosban szerdán megnyílt az Agro+Mashexpo nemzetközi mezőgazdasági és mezőgazdasági-gép kiállítás. Az Agro+Mashexpo kiváló lehetőséget nyújt a szakma teljes arzenáljának felsorakoztatására, a kereslet és kínálat felmérésére. A mostani rendezvényen 148 magyar és 19 külföldi cég állít ki több mint 13 ezer négyzetméteren. Hevesi orvosok • Gyöngyös (MTI) A Heves Megyei Orvosi Kamara felmérése szerint a megye orvostársadalmának 80 százaléka támogatna egy a jelenlegi egészségpolitika ellen tiltakozó demonstrációt - közölte tegnap dr. Mánya Kristóf, a kamara elnöke. Hozzátette: ez az eredmény is cáfolja Kökény Mihály népjóléti miniszter kijelentését, miszerint a Magyar Orvosi Kamara által közzétett felhívás csupán egy szűk csoport aktuálpolitikai indíttatású kezdeményezése, és az nem tükrözi a vidéki orvostársadalom véleményét. Történelmi hangverseny • Gyula (MTI) Történelmi hangversenyt rendez Gyulán a városháza dísztermében az Erkel Ferenc Társaság és a Filharmónia. Az ünnepi koncert március 15-én délután négykor kezdődik. A gyulai történelmi hangversenyen az Új Haydn Vonósnégyes, Körmendi Klára zongoraművész, valamint Mécs Károly színművész lép közönség elé. A hangversenyen egyebek közt Erkel: Rákóczi induló, Liszt: Petőfi szellemének, Rózsavölgyi: Négy csárdás című műve, valamint egy csokor negyvennyolcas induló hangzik el. Lesz Duna-hid? • Szekszárd (MTI) A szekszárdi Duna-hidat állami nagyberuházásként kellene megépfteni, hogy ingyenes legyen a használata, ugyanúgy, mint az összes többi hídé Magyarországon - szögezték el a Tolna megyei Polgármesterek Fórumán szerdán Szekszárdon. A polgármesterek rendszeresen megvitatják a területfejlesztés közös tennivalóit. • A második fordulóra szövetkeznek Ellenzékiek - egy húron Teljes az összhang a megyében a négy ellenzéki párt között. (Fotó Schmidt Andrea) Közös sajtótájékoztatót tartott tegnap délután Szegeden a Független Kisgazdapárt, a KDNP, az MDF, és a Fidesz megyei szervezete. Az elnökök arról szóltak, hogy az országgyűlési választások második fordulójában az ellenzéki pártok lemondanak az elönyösebb pozícióban lévő jelölt javára. Pancza István országgyűlési képviselő, a kisgazdák megyei elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: a jelenlegi kormány leváltása érdekében az ellenzéki pártok összefognak, a második fordulóban lemondanak a nyerőbb pozícióban lévő jelölt javára, hogy bebizonyíthassák a választóknak, van alternatíva. Vélhetően csak így lesznek képesek eredményesen szerepelni. Bartha László, a Fidesz szegedi elnöke arról szólt, teljes volt az összhang a pártok között az együttműködést illetően. Képviselőjelöltként szívesen lép vissza a második fordulóban olyan javára, aki így eredményesen veheti fel a küzdelmet a kormánypárti jelölttel szemben. Mécs László, az MDF megyei elnöke szerint az elmúlt négy évet az eredménytelenség jellemezte a gazdaságban éppen úgy, mint az egészségügyben, vagy az oktatásban. Az országnak szüksége van a váltásra, a polgári alternatívára. Major Attila, a KDNP elnöke is üdvözölte az ellenzéki összefogást, ám egyben aggodalmának adott hangot: kérdés, mit szólnak hozzá a Fideszre szavazók, ha adott esetben a kisgazda jelöltre kellene majd voksolniuk. Lapunk kérdésére, miként óhajtják majd a választókkal tudatni, hogy kire is kell voksolniuk a második fordulóban az ellenzéki összefogás jegyében, kiderült, a pártok főként a nyilvánosságra számítanak. A sajtóban óhajtják majd jelezni kérésüket, szórólapokat nyomtatnak és fórumokon hirdetik, hogy adott választókerületben ki képviseli majd az ellenzéket. Az elnökök bizakodóak voltak a kopogtatócédulák összegyűjtésének kérdésében. A 750-es szám nem jelenthet akadályt. V. F. S. • Budapest (MTI) A magyar szabadságharc 150. évfordulóján a kiadóknak is ünnepelni kell, erre nagyszerű lehetőséget kínált Az 1848-49-i szabadságharc anekdotakincse című könyv megjelentetése - hangzott el a kötet sajtóbemutatóján szerdán, Budapesten. A Xénion Könyvkiadó a szegedi Kossuth Nyomdával együttműködve jelentette meg Farkas Ernőd író, újságíró munkáját hasonmás kiadásban. Az 1920-ban elhunyt • A szabadságharc anekdotakincse „Makói hősök" a szegedi nyomdából szerzőnek több műve is megjelent a szabadságharcról és a kurucvilágról. Az anekdotakincs szaklektora, Závodszky Géza történész nem tudott részt venni az ünnepi bemutatón, így szavait hangfelvételről hallhatták az újságírók. A történész elmondta: méltó könyvet vehetnek a kezükbe az 1848-49-es események iránt érdeklődnek. A jóízű, tréfás történetek valóságosabb képet festenek a szabadságharcról, mint a mára már tudománnyá komolyodott történelmi tények. A Saxum Kft. terjesztésében az ország valamennyi könyvesboltjában kapható lesz „A csodaágyú", „A makói hősök", „A jó tanács" és még sok egyéb történet gyűjteménye. A kötetet a kiadó olyan lábjegyzetekkel látta el, amelyek segítik az olvasót a történelmi tájékozódásban. A ma már nehezen érthető, régies kifejezésekhez is fűztek magyarázatot. A borító és a belső képek Nemes Mihály korabeli illusztrációi felhasználásával készültek. • Vétkesek - egyelőre büntetés nélkül Ratkai, Lehmanit és a fegyelmi A megyei önkormányzat tegnapi rendkívüli ülésén - többek között létrehozta a választási szerveket, valamint hozzájárult a DARE Kht. megalapításában való részvételhez. Ezt követően - közel hat órán át - tárgyalt arról, hogy Lehmann István elnök és Ratkai Imre alelnök vétkesen megszegte-e hivatali kötelezettségét. A zárt ülés idejére fegyelmi tanáccsá alakult megyei közgyűlés tagjai abban egyhangúlag egyetértettek, hogy a fegyelmi vétség elkövetése nem vitatható, de az érte kiszabható büntetés mértékéről - többszöri „nekifutással" sem sikerült dönteniük. Egy hónapja annak, hogy - az Állami Számvevőszék vizsgálatának eredményeként - kirobbant a botrány Csongrád megyében, mely szerint: Lehmann István, a közgyűlés elnöke és az egyik alelnök, Ratkai Imre több esetben megszegte a törvényi előírásokat és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltakat szintén figyelmen kívül hagyta. Az ÁSZ-vizsgálat lezárulása után a közgyűlés háromtagú vizsgálóbizottságot hozott létre, hogy a feltárt tények alapján tegyen javaslatot az érintett két vezető esetleges fegyelmi felelőségrevonására. A téma - súlyossága miatt is - komoly vitát váltott ki a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyaló fegyelmi tanács tagjai körében. Legalábbis erre utalt az a körülmény - valamint a kiszivárogtatott információk sora -, hogy a részletek feltárása nemhogy segítette volna a döntést, hanem az új nézőpontokból megfogalmazott tények bonyolították a testület munkáját. Ennek ellenére a fáradhatatlannak tűnő képviselők és természetesen az érintett vezetők ki-ki a saját vagy ami nem igazán szerencsés, éppen pártja meggyőződése mellett kitartva - időt és önmagukat nem kímélve, mondták el érveiket, ellenérveiket. Mindez azonban csak részben vezetett sikerhez, amit jó néhányan - az ügy komolysága miatt, hiszen lényegében több tízmillió forintnyi közpénzről volt szó mégis eredményként könyveltek el. Abban ugyanis viszonylag simán egyetértettek, hogy Lehmann István és Ratkai Imre egyaránt elmarasztalható foglalkozási jogviszonyban elkövetett vétkes kötelezettségszegés miatt. A fegyelmi vétséget elkövetők büntetésének mértékéről viszont kétszeri - titkos - szavazással sem sikerült érvényes döntést hozniuk. Minősített többség, vagyis 21 igen szavazat kellett volna ahhoz, hogy a fegyelmi tanács lezárhassa az ügyet. Megoszlottak ugyanis a vélemények arról, hogy megrovásban részesítsék-e a két vezetőt, vagy bizonyos juttatások, netán havi illetményük maximum 20 százalékos megvonását szabják-e ki büntetésül, fgy nem maradt más lehetőség, mint az, hogy a fegyelmi bizottság elnöke, dr. Sipos Ferenc március 19-én 9 órára ismét összehívta a fegyelmi tanács tagjait. N. Rács Judit jegyzet Választási golyóstoll jy~ét hónap múlva ilyenkor már sokkal okosabbak le.lY szünk. Tudni fogjuk, milyen eredmény született az országgyűlési választások első fordulójában. Addig viszont még számtalanszor teletömik postaládánkat a pártok szórólapjaival, az újságokból, rádióból és tévéből vastagon öntenek nyakon bennünket a kampányanyagokkal: csak akkor lesz kilábalás, ha x, y, z pártra, annak jelöltjére szavazunk. Ezt ki kell bírnunk, nem lehet kikerülni. Olyan, mint az adópaptr kitöltése. Tegnap Szegeden négy ellenzéki párt megyei vezetője - KDNP, Fidesz, MDF, Független Kisgazdapárt - szögezte le: ha esik, ha fúj, ők bizony a legeredményesebben szereplő képviselőjelöltet támogatják a második fordulóban a kormánypárti ellenében. No, ez derék. Csakhogy, a példa kedvéért: tessék már mondani, ha létezik egy fanatikus, netán elvakult „kisgazda-rajongó" állampolgár, az mikor fog a Fideszes jelöltre szavazni csupán azért, mert a megyében a pártok megegyeztek. Vélhetően az illető el sem megy voksolni, ha visszalép az ő embere, mivel őt nem igazán érdeklik az efféle megegyezések. Innentől kezdve pedig a jó ég se tudja, hogy mit ér a megállapodás. Nemrégen vezető MDF-es politikusok hívták meg a sajtó munkatársait egy beszélgetésre, szót váltottunk a '98-as választás esélyeiről. Valaki a négy évvel ezelőtti kormányzó párt politikusainak orra alá dörgölte: amilyen éles ellentét választotta szét őket a fiatal demokratáktól, olyan nagy most a barátság. Emlékszem - hangoztatta a kötözködő kolléga -, miként szapulták Orbánék a Boross-kormányt. Mi már nem emlékszünk erre - jött az öniróniát sem nélkülöző válasz. A

politika huncut dolog, nem lehet tudni, mikor válnak az ellenségekből szövetségesek. Ám az átlagemberek, a választók nem képesek ilyen gyorsan váltani, elfoglalja őket a saját bajuk. A pártoknak szabad, bizonyára kell is egyezkedniük, de a szavazólapon ikszelő toll a választók kezében lesz. (A • Családipótlék-igénylés Határidő: március 20-a • Budapest (MTI) Mindazoknak, akik májustól is folyamatosan, késedelem nélkül szeretnének hozzájutni a családi pótlékhoz, március 20-áig kell az ellátást igényelniük. A három és több gyermekes, a tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyatékos gyermeket nevelőknek továbbra is jövedelemhatártól függetlenül jár a pótlék, így nekik most sem kell kérniük azt. Kétféle nyomtatványt készített az ellátást folyósító egészségbiztosító. Az úgynevezett „Egyszerűsített jövedelem-nyilatkozaf'-ot azoknak kell kitölteniük, akiknek a közvetlen családjában nincs adóköteles jövedelemmel rendelkező személy. Nekik az egyik példányt kell elküldeniük, a másikat meg kell őrizniük. Hárompéldányos nyilatkozatot kell kitölteniük az adóköteles jövedelemmel rendelkező családoknak. A háromból egy példányt az APEH-hez, egyet az egészségbiztosttóhoz kell eljuttatni, a harmadik marad. Fontos tudnivaló, hogy a gyermekgondozási segély igénylésekor is a családi pótlékhoz hasonló jövedelemnyilatkozatot kell kitölteni. Akik tehát két nyilatkozatot kaptak, mindkettőt ki kell tölteniük, és be kell nyújtaniuk ahhoz, hogy egyik ellátásról se maradjanak le. Családi pótlék május 1. után azon családoknak jár, amelyekben az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a 26 ezer (egyedülállók esetében 31 ezer 200) forintot. Teljes összegű ellátás azonban csak 24 ezer (egyedülállóknál 28 ezer 800) forintos jövedelemhatárig jár, e fölött csak 50 százalék illeti meg a szülőket. Nemcsak a jogosultsági határ, de az ellátás összege is változik, gyermekenként 100-400 forinttal emelkedik a jelenlegihez képest. Az egy gyermekeseknek járó teljes összegű családi pótlék 3800, a kétgyermekeseknek járó 4700, míg a három vagy több gyermeket nevelőket megillető 5900 forint lesz. Szavazatszámlálók • Budapest (MTI) Az ország 176 egyéni választókerületében mintegy tizenegyezer szavazatszámláló bizottság összesíti a szavazatokat és ellenőrzi a választás tisztaságát. A bizottságokba egyrészt az önkormányzatok választanak három tagot és két póttagot, másrészt minden jelölt delegálhat a maga részéről egyegy képviselőt. A választott és a delegált szavazatszámlálók azonos jogokkal vehetnek részt a bizottságok munkájában, a testület elnöke azonban csak a választott tagok köréből kerülhet ki. Az önkormányzatoknak április 20-áig, a jelölteknek 24-éig kell a szavazatszámláló bizottság tagjait megválasztani, illetve delegálni.