Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

II. EGY SZÁZALÉK ; SZERDA, 1998. MÁRC. 11. Pályázati felkészítők • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara érdeklődő tagjai részére tájékoztatást tart az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által ez évre meghirdetett pályázatokról Pályázati lehetőségek '98 címmel. A rendezvény időpontja: 1998. március 18. (szerda), 10 óra, helyszíne. Pedagógiai Intézet, Újszeged (Közép fasor 1-3.). Jelentkezési határidő: 1998. március 16. Bővebb felvilágosítás kérhető a kamara ügyfélszolgálatán (62/321-512, 321343). A CSMKIK pénzügyi alapjaira történő pályázók részére a kamara szakértői tájékoztatást tartanak március 26-án 10 órai kezdettel a kamarában (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.), a II. emeleti rendezvényteremben. Társasági adó • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Adóklub keretében a társásági adóbevallás, társasági adó témában konzultációval egybekötött előadást szervez társas vállalkozás tagjai részére március 24-én (kedden) 10 órai kezdettel az Újszegedi Pedagógiai Intézetben. Csáthné Solymár Katalin főtanácsos (PM jövedelemadók főosztálya) előadásában szó lesz az 1997. évi társasági adóbevallással kapcsolatos tudnivalókról, a társasági adótörvény 1998. évi főbb változásairól. Jelentkezési határidő: március 20. Bővebb felvilágosítás a kamarai ügyfélszolgálaton kérhető (tel-: 62/321-512, 321-343). Az új európai régió formálódásának egyik speciális vonása a határokon átnyúló társszerzódések, együttműködések létrejötte, kiszélesedése. A nemzetközi regionális, interregionális térségek hatékony természetes életterét a városok biztosítják - irja dr. Pál Ágnes főiskolai tanár a Csongrád megyei KSH napokban megjelent éves összefoglalójában. A magyar-román-jugoszláv határtérség városai magyar oldalon Bácsalmás, Mórahalom, Szeged, Makó, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Battonya, Gyula, Sarkad; jugoszláv oldalon Szabadka, Magyarkanizsa, Törökkanizsa; román oldalon Nagyszentmiklós, Nagylak, Kürtös, Kisjenő, Nagyszalonta interregionális együttműködési lehetőségeinek kialakulása nem új keletű. A világban, de különös tekintettel Európában, és itt a Kárpát-medencében tapasztalt jelenség, hogy a határ menti térségek városainak szerepe az interregionális együttműködés kialakításában fontos és hatékony. A termelőerők fejlődésével erősödött ugyan az urbanizáció, mégis a zóna városainak szerepe az interregionális együttműködés kialakításában fontos és hatékony. A termelőerők fejlődésével erősödött ugyan az urbanizáció, mégis a zóna városai fejlődésükben a „keleties" tradíciókat őrzik. A periferikus jelleg növekedésében domináns az agrár jelleg, a városhiányosság és a fejlesztésre váró infrastruktúra. A 80-as évektől a határ növekvő nyitottsága volt hatérség városaiban csak napjainkban jelent meg a külföldi tőke. 1988 nyarán már számtalan vegyes vállalat létezett, amely külföldi tőkét (olasz, német, angol, amerikai) használt fel ipari tevékenységükhöz. Kezdetben az „importált" tőkét a településekből elszármazottak személyes kapcsolataiknak köszönhették, ma már inkább tudatos tőkebefektetésről beszélünk az egyes ágazatokban. (A vajdasági oldalon Magyarkanizsa, Törökkanizsa - többnyire csak az utóbbi években jelentek meg a külföldi vállalkozók.) Az oktatás térformáló hatása Szegednek, mint egyetemi városnak régmúltra tekint vissza. Az észak-bácskai magyar diákok nagy része tanul Szegeden. A romániai oldalra ez kevésbé jellemző, inkább Erdély nagyobb városaiban (Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyföld) tanulnak az ott éló diákok. Néhány csángó azonban tanul Szegeden, Békéscsabán és Baján. Az oktatás térformáló hatása mind a közoktatás és felsőoktatás vonatkozásában elsősorban a városokhoz köthető (Szeged, Szabadka, Nagyszalonta). Magyarország, Jugoszlávia és Románia infrastrukturális fejlesztése évtizedekig elhanyagolt volt, különösen az alföldi határ menti térségben. A határ menti városok közlekedési-települési infrastrukturális szerkezete fejlettebb, mint az egész határ menti térségé. Az utóbbi években tervezett a közlekedés területi fejlesztése, mely a trianoni vasútvonalak helyreállításával a közutak, a települések műszaki infrastruktúrájának fejlesztésével valósítható meg. K. A. • Határ menti térségek, keleties tradíciók Főszerepben a városok Bevásárlóközpont épül. A tökét a multik hozzák. (Fotó: Schmidt Andrea) tással a határ menti térségek fejlődésére. A határ menti városok centrumtérséggé válása elsősorban az ingázás erősödéséhez, a bevásárló- és falusi turizmus megindulásához kötődik. A piacgazdaság bevezetése óta fokozottan merül fel a kérdés, hogy ebben a határ menti térségben létrejön-e az új gazdasági térstruktúra kialakulása, a népesség megmaradása, az életkörülmények javulása, és ha igen, mindez hogyan zajlik, milyen tényezőkkel írható le, mutatható be. A vizsgált határ menti zóna 141 településén több mint 700 ezer ember él, zöme a városokban (69,4 százalék), ami önmagában eróslti a városok centrum és irányító tevékenységének jellegét. A városok népességének aktív keresői teremtik meg a gazdasági szféra strukturális, innovatív változásait. A városok aktfv keresőinek száma 1992. évhez viszonyítva változott, magyar oldalon csökkent, a román oldalon növekedett, a jugoszlávon pedig stagnált. A magyar oldal népességének foglalkoztatottsági szerkezete is átalakult, a külföldi tőke, a privatizációs folyamatoknak megfelelően. A térségben tradicionális gazdasági tevékenység a mezőgazdaság, melynek színtere a határ menti térség falusi települései, de a mezőgazdasági tevékenység a vizsgált városok környékére is jellemző. Nélkülözhetetlen is e gazdasági tevékenység, hiszen a városok meglévő élelmiszergazdaság vertikuma a gazdasági funkciók erősödésének színterei. Az agrártevékenység tudományos kutatói innovatív irányító feladatát is a városok látják el (Szabadka, Szeged, Kanizsa). Tévedés azt hinni, hogy e A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alapjaiból pályázati úton elnyerhető' támogatások Innovációs Alap A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok számára a vállalkozások innovációs készségét fokozó innovációs feladatok elvégzéséhez, regionális műszaki fejlesztési, termékfejlesztési eredmények alkalmazására irányuló, kutatás-fejlesztési eredmények transzferét, ill. diffúzióját szolgáló, az informatikai fejlesztési, környezetvédelmi, logisztikai tevékenységéhez. Prioritások: - innovációs képz.ések szervezése (pl. EU műszaki normák, telematika/informatika) - szakmai technológiai napok szervezése (pl. épületgépészet, villamosipari szerelés; csomagolástcchnológia; biztonságtechnika) - energia- és anyaglakarékos műszaki megoldások - csomagolástechnikai fejlesztések. Beruházásra támogatás nem igényelhető! I. A pénzügyi támogatás módja: 1. Visszatérítendő, kamatmentes támogatás max. 1 millió Ft, legfeljebb 3 év futamidővel. 2. Vissza nem térítendő támogatás, maximum 1 millió Ft. Mindkét esetben a project értékének maximum 50%-a finanszírozható a támogatásból. A pályázatban a fentiek közül csak egy támogatási módot lehet megjelölni. Több támogatási mád együttes megjelölése a pályázat érdemi vizsgálat nélküli kizárását eredményezi a pályázati körből. Kereskedelemfejlesztési Alap A pályázat cclja, hogy pénzügyi támogatással elősegítse a kamarai tagok bel- és külföldi piacra jutását, üzleti kapcsolataik fejlesztését. A pályázat tárgya: 1. Bel- és külföldi kiállításokon, vásárokon, termékbemutatókon - elsősorban a megyét és annak gazdaságát bemutató rendezvényen - való részvétel dologi költségei. 2. Közvetlenül a pályázó által gyártott áruhoz, illetve a pályázó által teljesített szolgáltatáshoz kapcsolódó, idegen nyelvű reklám- és propagandaanyagok, termékismertetők készítése. 3. Bel- és külföldi üzletember-találkozókon való részvétel támogatása. 4. A Kamara által szervezett külföldi szakmai úton való részvétel támogatása. 5. Csongrád megyében szervezendő kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési akciók szervezésének támogatása. 6. Kereskedelem és vendéglátás területén franchise rendszer értékesítésének, ill. a franchise átvevő partner rendszerbe való belépésének támogatása. A pályázó pályázatában fent megnevezettek közül több pályázati tárgyat is megjölhet, ha azok egy kereskedelemfejlesztési akció keretében valósulnak meg. I. A pénzügyi támogatás módja: I.) Visszatérítendő, kamatmentes támogatás, az elfogadott költségek 50%-a, maximum 1 000 000 Ft-ig, legfeljebb 3 év futamidővel. 2.) Vissza nem térftendő támogatás az elfogadott költségek 50%-a, max. 200 000 Ft-ig. Egy pályázaton belül lehetőség van visszatérítendő és vissza nem térftendő támogatás együttes megjelölésére is. Mindkét támogatási mód megjelölése esetén a támogatás összesen max. 1 000 000 Ft. Gazdaságfejlesztési Alap A pályázat célja, hogy egyszeri pénzügyi támogatással segítséget nyújtson a kamarai tagok gazdasági, illetve infrastrukturális fejlesztéséhez. Pályázni lehet: • A vállalkozások gazdasági infrastruktúrájának fejlesztéséhez. • A vállalkozások gazdasági információs rendszerének bővítéséhez, fejlesztéséhez. • A vállalkozások piackutatásához. I. A pénzügyi támogatás módja: 1. Visszatérítendő, kamatmentes támogatás, maximum I 000 000 Ft. 2. Vissza nem térítendő, forint alapú pénzintézeti hitelkamat-támogatás, maximum 500 000 Ft. Visszatérítendő, kamatmentes támogatás esetén a beruházás, fejlesztés értékének 50%-a, legfeljebb 3 év futamidővel, kamattámogatás esetén a kamat 50%-a finanszírozható a támogatásból. A pályázatból a fentiek közül csak egy támogatási módot lehet megjelölni. Mindkét támogatási mód együttes megjelölése a pályázat érdemi vizsgálat nélküli kizárását eredményezi a pályázati körből. II. A pályázat benyújtására jogosult: Pályázat benyújtására jogosult minden olyan kamarai tag (egyéni, ill. társas vállalkozás), aki/amely 1. a pályázat kiírását megelőzően legalább egy éve a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara regisztrált tagja 2. a pályázat kiírásakor nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt 3. a pályázat beadásakor lejárt köztartozása nincs 4. a pályázat beadásakor kamaraitagdtj-hátraléka nincs 5. az etikai bizottság nem hozott elmarasztaló határozatot ellene. Fent megnevezett feltételeknek együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiánya a pályázat érdemi vizsgálat nélküli kizárását eredményezi a pályázati körből. III. A pályázat benyújtásának tartalmi és formai követelményei. A pályázaton való részvétel részletes feltételeit, a pályázat benyújtásának tartalmi és formai követelményeit, a pályázat elbírálásának szempontjait a Pályázati útmutató (csomag) tartalmazza. Pályázatot benyújtani kizárólag a Kamaránál hivatalosan beszerzett és regisztrált Pályázati útmutató csomag alapján lehet, melynek ára: 1000 Ft. Pályázati útmutató beszerezhető: CSMKIK Szeged, Tisza L. krt. 2-4. IV. Általános feltételek: 1. Alaponként egy pályázó egy pályázat nyújthat be. 2. Az elnyerhető támogatás összege a CSMKIK három alapjából, kamarai forrásból együttesen pályázónként nem haladhatja meg a 3 millió Ft-ot. 3. Az elbíráláskor előnyt élveznek azok a pályázók, akik még nem részesültek a CSMKIK alapjaiból támogatásban. V. A pályázat beérkezésének és elbírálásának határideje: A pályázat beérkezésének határideje: 1990. április 10., 15 óni. A pályázat leadásának helye/postai elme: CSMKIK Szeged, Tisza Lajos krt. 2-t„ 6701 Pf.: 524. A pályázat benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. A benyújtott pályázatokat a CSMKIK elnöksége bírálja cl az elnökség mellett működő munkabizottságok javaslata alapján, legkésőbb 1998. június 30-ig. QUEST0R RT Hódmezővásárhely belterületén, főútvonal mellett ipari-kereskedelmi célra alkalmas, 4666 nm-es telek eladó. Irányár: 11 500 000 Ft. Részletfizetés megoldható! Telefon: 06-62-312-260, 312-660 Felsőfokú szakképesítést nyújtó MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐI TANFOLYAM indul a DÉL-MÜSZI KFT. szervezésében Szegeden, 1998 április elején, vállalkozói szakon, részletfizetési lehetőséggel, 420 órában (60 óra alapképzés + 360 óra szakanyag). Jelentkezés, felvilágosítás: DÉL-MÜSZI KFT., Szeged, Mérey u. 6/c. Tel.: 62-324-291, 62-325-392