Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

SZERDA, 1998. MÁRC. 11. SZEGED 5 • Itt az ország második legnagyobb költségvetése A leltár elmaradt • Új menet a lemaradó tanulóknál Keresettek a gimnáziumok A Körösy József szakközépiskola is népszerű. (Fotó: Nagy László) forrás Közéleti Kávéház Nem feneketlen a szegedi önkormányzat pénzes zsákja. Még a tervezés idején 2,3 milliárd forint fejlesztési és 1,6 milliárd forint értékű felújítási igény futott be az intézményektől. Azaz a tervezés időszakában az intézmények, a közgyűlési vitában pedig a képviselők és egyes bizottságok álltak elő „többletigénnyel". A különbség csupán az, hogy az intézmények igényeinek jó részét „fedezethiány" miatt elutasították, de nem minden képviselői akaratnak állt ellent a hivatal, így a városi költségvetés kiadási oldala, s ebből következően hiteligénye több 10 millió forinttal növekedett. Miközben a korábban a költségvetésbe emelt munkák finanszírozása is 131 millió forint olyan hitelt igényelne, melynek a bankok által is elfogadható fedezetéül már sem ingatlant, sem értékpapírt nem tud fölmutatni a város. Az itteni feladat nagyságára is utal, hogy Szegedé az ország második legnagyobb költségvetése: a város közel 21 milliárd forintból gazdálkodik. Itt érzékelhető az ellentmondás, hogy miközben az állam egyre több terhet tesz az önkormányzatok vállára, egyre kevesebb pénzt" ad ezek ellátásához, különösen a nagyvárosoknak. Míg az önkormányzatok támogatása idén 15 százalékkal nő, addig Szegedé csupán 9,8 százalékkal. Míg az országos átlag szerint az önkormányzatok összes bevételén belül idén több mint 50 százalékot tesz ki az állami támogatás, addig Szegeden ez az arány 35 százalék, az oktatási ágazatban a feladatok ellátási költségének csak felét fedezi a normatív állami támogatás. A különbözetet a Szegednyi városokban saját bevételből, például az adók növeléséből, továbbá hitelből és az értékpapírokból származó bevételből kell pótolni. Ennek alapján nem meglepő, hogy Szegeden 1995-ben és 1996-ban nem kellett hitelt fölvenni, idén azonban ez a tétel a bevételeknek több mint 6 százalékát teszi ki. Tehát a forráshiány kísérőül szegődött. A feszültséget növeli, hogy az inflációtól elmarad a működési kiadások növekedési üteme, hogy sok a kényszerűen elhalasztott felújítás és beruházás. A leltár mégis elmaradt, pedig az önkormányzat könyvvizsgálója azt javasolta, hogy a várható tendenciák figyelembe vételével leltározzák a kötelező és önként vállalt feladatokat, dolgozzák ki a költségvetés egyensúlyát elősegítő intézkedéssort. Ezt elmulasztották a képviselők. Ellenben a költségvetés eredeti számsorához képest a közgyűlési vitában fölsorolt „többletigénysorral" az eredetileg tervezett hitel nagyságát is túllépték sok-sok millió forinttal. Az idei szegedi költségvetés sajátossága, hogy a gépjármű adóbevétel teljes összege nem a város mindennapi működését, hanem a beruházásokat szolgálja. De az is, hogy a polgármesteri hivatal igazgatási költségei az átalagosnál jobban nőnek. Az okok: az új feladatok és a munkatársak új besorolása, az illetményalap növekedése, illetve a választások adta többletmunka. Néhány jellemző szám: a sport támogatására több mint 100 milliót költ Szeged, az egyéni választókerületi képviselők által idén fölhasználható lakóterületi alap 102 millió 300 ezer forint, a rendőrség 5 millió 220 ezer forintot kap a várostól, a költségvetési szervek kiadása több mint 11 milliárd forint. A felújításra több mint 100 millió forintot költ a város. Ezen belül a dinamikusan használható intervenciós alap 50 millió forintot tesz ki, míg a nyilvános vécék felújítása 7,2 millióba kerül. A lakásalapot terhelő kiadások teljesítésének forrása: a bérlakások értékesítése, ami 150 millió forint lehet, de a korábban felhalmozott 595 millió forinthoz is hozzá kell nyúlni, hogy például folytatódhasson az Oroszlán utca 2. és a Híd utca 6. felújítása, a Vitéz utca 3. építése. Az országos átlaghoz képest Szegeden sokkal többet költenek kultúrára és sportra, illetve igazgatási feladatokra, kevesebbet oktatásra, egészségügyre és szociális feladatokra. Az önkormányzat összes kiadása között az oktatás aránya 28 százalék volt 1995-ben, de az idén is ennyi, a kultúra és a sport, illetve az egészségügy részesedése 2-2 százalékkal kevesebb, a szociális ágazaté és az igazgatásé pedig l-l százalékkal, az e helyekről származó százalékok az egyéb ágazatok részesedését gyarapítják 26-ról 32 százalékra. Tehát a város gazdálkodását jellemző tendenciák maradnak: a fejlesztési bevételek várhatóan olyan kicsi mértékben növekednek, hogy mindössze a hitelek törlesztésére és kamatára nyújtanak fedezetet. A működési kiadási oldalon jelentkező hiány ellensúlyozására pedig aktuális feladatnak kell tekinteni az önkormányzat intézményrendszerének átalakítását. Ú. I. Megváltozott az információs lánc a következő iskolai évre történő beiratkozásnál, így az egy hónappal ezelőtt lezárult középiskolai jelentkezések harmadik fordulója is másként bonyolódik majd, mint eddig - tudtuk meg a Pedagógiai és Közművelődési Kht. munkatársától, Fodor Istvántál. Az eddigi gyakorlat szerint a jeleNtkezők három iskolát jelölhettek meg választási sorrendben, s az első vagy második körben fel nem vett tanulókról az iskolák tájékoztatást adtak az intézetnek. Ez az információnyújtás a Művelődési és Közoktatási Minisztérium utasítása sze• Munkatársunktól Hétfőn a Szegedi Makkosházi Altalános Iskolában rendezték meg az 5. és 6. osztályosok megyei francia nyelvi versenyét. Eredmények: a tagozatos 5. osztályosok versenyében: 1. Pintér Orsolya (Ságvári E. Gyakorló Általános Iskola), 2. Besze Anna rint megszűnt, így idén az intézet kihagyásával Szegeden az iskolák egymás között intézik el a fel nem vett tanulók ügyét. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy az első helyen megjelölt iskola továbbküldi a fel nem vett diák jelentkezési lapját a második helyen megjelölt iskolának, amely a maga során ugyanígy tesz a harmadik intézmény felé. Amennyiben ezután is gond van, a három jelzett iskola egymás között konzultálva dönt. A szakember szerint ennek főleg a kistelepülések iskoláinál van haszna, hiszen eddig az intézetnek kellett levélben egyeztetnie az iskolával, ami sokszor hosszadalmas volt, így viszont a közvetlen kapcsolat érvényesül. (Makkosházi Általános Iskola), 3. Bodnár Péter (Ságvári); a tagozatos 6. osztályosok versenyében: 1. Nagy Dóra (SágIgaz, a harmadik helyről is lemaradó tanulóknak eddig könnyebb volt az intézethez fordulni és onnan felvilágosítást kapni a még üres helyekről. Minden évben van néhány ilyen eset, de mivel a középiskolákat is elérte az a hullámvölgy, amely néhány évvel ezelőtt az általános iskolákat sújtotta, nem szokott előfordulni, hogy valaki hely hiányában középiskola nélkül maradjon. Néhány szegedi középiskolákhoz intézett kérdésünkre adott válaszok azt mutatják, hogy a népszerűségi tendencia nem sokat változott tavaly óta: a gimnáziumok és a keresett szakmákat adó szakközépiskolák a legvonzóbbak. Ezt jelzi az is, hogy az országos közoktatás minvári), 2. Hegedűs Zita (Makkosházi) 3. Tóth Attila Máté (Ságvári); a nem tagozatos 5. osztályosok versenyében: 1. den évben megjelentetett nem hivatalos ranglistáin Csongrád megye gimnáziumai végeztek az első helyen, ami a felsőoktatási bejutási arányt illeti: a megye összes gimnáziumából jelentkezőknek több mint a fele bejutott valamilyen egyetemre vagy főiskolára. Összesítés hiányában a tendenciák felől érdeklődő jövő évi aspiránsoknak támpontot nyújthat a Humán Szolgáltató Központ Pedagógiai Intézetének (Sás utca 2.) „Továbbtanulás középfokon" című kiadványa is, mely az 1998/99-es tanév tudnivalóit tartalmazza, s melyhez képest a követelményrendszerben jövőre sem várható nagy változás. P. J. Olasz Orsolya (Hódmezővásárhelyi Központi Általános Iskola); a nem tagozatos 6. osztályosok versenyében: 1. Rasztik Viktória (Makkosházi), 2. Jakab István (Makkosházi). A rendezvényt a Kék Csillag étterem, az Universum könyvesbolt és a Makkosházi Gyermekszövetség támogatta. • Munkatársunktól Az „Arcok a szegedi közművelődésből" sorozat ötödik estjét rendezik ma, szerdán 18 órakor a Royal Szálló különtermében „Bartók Műhely II. - A jelen" címmel. Az előző részben a Bartók Béla Művelődési Központ művészeti és közéleti munkáját mutatták be megnyitástól napjainkig. A mostaniban pedig Hajdú Géza, a művelődési központ igazgatója és munkatársai beszélnek az intézménynek a város kulturális életében betöltött szerepéről. Az est háziasszonya Czenéné Vass Mária, a polgármesteri hivatal közművelődési osztályának helyettes vezetője. Állásbörze a rádióban • Tudósítónktól Szerdán délután 4 órakor Útkereső címmel a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójából (93,1 MHz) ismét jelentkezik a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ információs rovata. Ezúttal egy Szegeden nemrég indult kisebbségi közhasznú munkaprogramról lesz szó. Az adás végén a hagyományokhoz híven most is lesz állásbörze. Alföldi Napié • Munkatársunktól Az MTV1 ma, szerdán 17.15-kor kezdődő Alföldi Napló magazinjának nézői megismerkedhetnek a „Szegedért" Alapítvány kuratórium díjazottjaival. A műsorban részleteket is bemutatnak a szegedi díjkiosztó gálából. Arany Rádium a Telinen • Munkatársunktól A Telin tévé nézői ma, szerdán 18.45-kor nézhetik meg az Arany Pódium december 9-én felvett műsorát. Az est sztárvendége Hevesi Tamás, aki új lemezéről énekel egy számot, valamint pályájáról mesél. Rajta kívül bemutatkozik még Rácz Rita, Süki Gyöngyi és Rakovics István énekesek, valamint Szaniszló János szintetizátoros és a deszki billentyűsök. Az adást a pódium tavaly augusztusi gyopárosfürdői vendégszereplésén készített felvételekkel záiják. Testvérek a vtv-ben • DM-információ A Szegedi Városi Televízió ma este 8 órakor kezdődő Testvérek című sorozatában a Lednitzky-család múltját és jelenét ismerhetik meg a nézők a két legilletékesebb, dr. Lednitzky András és dr. Lednitzky Péter segítségével. Nőnapi koncert • Munkatársunktól Nőnapi koncertet ad a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban a Szegedi Erkel Ferenc Vegyes Kar március 12-én, 17 órakor. A koncerten szólót énekel Fodor Károly, Szikula László, vezényel dr. Mihálka György és Flórián Gergely, zongorán kísér dr. Dombiné dr. Kemény Erzsébet. Ufökutatók társulása • Munkatársunktál A hét végén Balassagyarmaton gyűltek össze az ország független ufókutatói, hogy létrehozzanak egy olyan társulást, amely összefogja az eddig elszigetelten működő kutatókat. A kétnapos tanácskozás eredményeként felállítanak egy közös kommunikációs és esetrögzftő adatbázist, valamint egy koordinációs központot. A megfigyeléseket és a feldolgozott információkat pedig azonnal nyilvánosságra hozzák. A konferencián Csongrád megyét a Szegedi Ufókutató Egyesület és a Droid SF. Gyermekszervezet képviselte. Ami mozdítható... A Móra utcából az ereszcsatornákat és a villanylámpákat lopták el a minap. Tegnap a Bihari utcából olyan jelzés érkezett, hogy ott pedig a lépcsőházak radiátorainak tetejét és az ajtókilincseket lopkodják. Az ügyfelek szolgálata. Falacsek Józsefné az ügyfélszolgálati irodákkal, azon belül is a tudakozóval kapcsolatos rossz tapasztalatairól szólt. Elmondta, hogy korábban, még a 09-en bemutatkozott a vonal végén az információt adó hölgy vagy úr. A 198-as űj rendszerben ez nem szokás. Kár. És még mindig ugyanez a téma. Egy huszonegy esztendős hölgy hívott bennünket, aki a kedden megjelent, a fiatalok türelmetlenségéről és modortalanságáról szóló írásunkra reagált. Elmondta, hogy három éve dolgozik ügyfélszolgálati irodán, s eddig becsületesen ellátta a munkáját, az ügyfelekkel kedves és megértő volt. Meggyőződése, hogy a fiatalokkal kapcsolatosan nem lehet általánosítani, mint ahogy az is, hogy bizonyos csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tárgyaikat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. ügyeket nem lehet telefonon elintézni. Népművészeti marketing!? B. M„ a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület tagja furcsállja, hogy az elnökség arra a napra - március 14-re - teszi a tisztújító közgyűlést, amikor Budapesten országos táncháztalálkozót és népművészeti kirakodóvásárt rendeznek. A nemzetközi hírű, az írott és elektronikus sajtó által is figyelemmel kísért eseményen kiváló alkalom mutatkozna arra, hogy a dél-alföldi kézművesek, mesteremberek megismertessék magukat, s alkotásaikon keresztül az egész régió népművészetét ország-világ előtt. Hogyan menedzseli ilyen hozzáállással az egyesület vezetősége a helyi kézműveseket? - hangzott telefonálónk kérdése. Jellinek Márta, a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület titkára lapunknak elmondta: aki Pestre akar menni, az mehet. Az egyesület feladata az oktatás és a tárgyi népi kultúra őrzése, nem pedig a bazározás, vásározás, ami a titkár szerint csupán századrangú feladat... Reményvesztetten... K. I.-né (telefonszám a szerkesztőségben) végső kétségbeesésében hívta fel a Csörögöt, kérve az önkormányzat és minden jóakaratú ember segítségét. A nyolcvanéves néni elmesélte, hogy mind ő, mind pedig a férje nagyon beteg. Gyógyszerre már alig futja a nyugdíjukból. De nem is ez lenne a legnagyobb baj, hanem az, hogy rokkantnyugdíjas leányukat, aki 35 ezer forintból egyedül nevel három kamaszgyermeket, nem tudják segíteni. Az unokák éheznek, sokszor csak késő délután esznek egy kis kenyeret, levest vagy főzeléket. A totális csőd szélén álló családot még az is sújtja, hogy az önkormányzat nemrégiben csökkentette a gyermekek után járó nevelési segélyt. A néni elmondta, tudja, nekik már nem sok van hátra, de az unokái előtt még ott a jövő. De milyen jövő? Franciából vetélkedtek Makkeshózen