Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-09 / 57. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁRC. 9. BELFÖLD 3 Az MDF megyei kampánynyitója • Tudósítónktól Változásra számft, a vá­lasztók bölcsességében bí­zik, s koalíciós kormányzás­ra készül a Magyar Demok­rata Fórum. A jelenlegi kor­mány nem váltotta be vá­lasztási ígéreteit, alternatívát velük szemben az MDF és a Fidesz alkotta kormány je­lenthet, melyhez esetleg a kisgazdák is csatlakozhatnak - hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Boross Péter exminiszterelnök, a párt alelnöke a szombati me­gyei kampánynyitó nagy­gyűlés előtt. A politikussal készült interjút holnapi lap­számunkban közöljük. Tervek, libegövel • Gyöngyös (MTI) Üdülőközpontot tervez az ország legmagasabb pontjára, a közigazgatásilag Gyön­gyöshöz tartozó Kékestetőre a mátraaljai város önkor­mányzata és az Antenna Hungária Rt. A csúcsra ve­zető libegő megépítésére már két jelentkező is van. Az el­képzelések szerint egy, elsősorban a rekreációt szol­gáló szállodát, éttermeket és uszodát magába foglaló ven­déglátó központ épül majd ki az ország tetején. A műsor­szóró vállalat és a város, Kékestetői Pihenőcentrum (KPC) Kft. elnevezéssel gaz­dasági társaságot hozott létre a több mint egymilliárd forint értékű beruházás elindítására. Kizárták a „Reális Zöldeket" • Pécs (MTI) Teljes nyilvánosságot és törvényes eljárást követel a Duna ügyében az a határo­zat, amelyet a Környezet- és Természetvédő Szervezetek országos találkozójának résztvevői fogadtak el szom­baton délelőtt Pécsett. A százhetven szavazati joggal rendelkező - saját megfogal­mazása szerint - informális közösség nyolcadik alka­lommal rendezte meg há­romnapos országos konfe­renciát. A tanácskozásról ki­zárták a Reális Zöldek kép­viselőit, arra hivatkozva, hogy vezetőjük a közelmúlt­ban egy akadémiai ülés szü­netében tettleg bántalmazta a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Körének tagjait. Az első teleház • Zalalövő (MTI) Kilenc település informá­ciós, gazdaság- és közösség­szervező központjaként működik a Zalalövői Tele­ház. Zala megye első telehá­zát a művelődési ház funkci­óinak fokozatos átalakításá­val, kibővítésével hozták lét­re, központi, megyei és Phare­pályázatokon, valamint a Soros Alapítványtól elnyert támogatások segítségével. Működésének alappillére há­rom civil alapítvány, közü­lük a „Gondoskodás" meg­határozó szereppel bír, meg­valósítva az ország egyik legsikeresebb kistérségi fog­lalkoztatási programját. En­nek köszönhetően az elmúlt négy év alatt 30 százalékról 12 százalékra csökkent a munkanélküliség a gazdasá­gilag elmaradott körzetben. • „Az MSZP a Szocialista Internacionálé egyik pillére" Megújítanák a koalíciót A kongresszusi küldöttek a Himnuszt énekelték. Az elsó sorban, balról jobbra Kovács László, Szekeres Imre, Gál Zoltán, Kósáné Kovács Magda, Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke és Horn Gyula látható. (MTI Telefotó) Budapest (MTI) Az MSZP-SZDSZ-koa­líció megújítása mellett szállok síkra - mondta Horn Gyula pártelnök, a szocialisták programal­kotó és listaállító kong­resszusán szombaton a budapesti Liget Kong­resszusi Központbon. Horn Gyula úgy fogalma­zott: pártjának a szabadde­mokratákkal való kormány­zati együttműködése bizto­síthatja az 1998-2002. kö­zötti parlamenti ciklusban Magyarország létfontosságú érdekeinek érvényesülését. A stílusbeli eltérések ellené­re is a két párt fontos közös értékeket képvisel. - Egyet­len ellenzéki párttal sem folytattam tárgyalásokat egy esetleges kormányzati együttműködésről, és nem is látom indokát ilyen tárgyalá­sok megkezdésének - fogal­mazott a szocialisták első embere, aki reménytelennek tartja a koalíciókötést a mai ellenzéki pártok bármelyiké­vel. Szavai szerint a KDNP és az MDNP súlytalan és az MDF nem tud elszakadni előző ciklusbeli kormányzá­sának rossz beidegződése­itől. Az FKGP-nak köze sincs a valamikori kisgazda szellemiséghez, a Fidesz pe­dig egyre inkább a demagó­gia és a szélsőségek felé sodródik. - A következő négy év az eddig elért ered­mények megerősítéséről szól majd - jelentette ki a minisz­terelnök-pártelnök. Mint mondta: az MSZP-nek esé­lye van a győzelemre. A miniszterelnöki beszéd után Pierre Mauroy, a Szo­cialista Internacionálé elnö­ke üdvözölte a küldötteket. Méltatta az MSZP négyéves kormányzati tevékenységét, gazdasági és külpolitikai si­kereit, Horn Gyula szemé­lyes érdemeit. „Az MSZP a Szocialista Internacionálé egyik pillérévé vált" - je­lentette ki. Az elnöki beszé­det követő politikai vitában a résztvevők az ellenzéki pártokat, elsősorban a Fi­deszt bírálták. Kovács László külügymi­niszter kifejtette: a választók a két kormányzati ciklus eredményeit hasonlíthatják össze májusban, mivel - vé­leménye szerint - a Fidesz nyilvánvalóvá tette, hogy az antalli külpolitikához térne vissza. Gál Zoltán házelnök veszélyesnek nevezte Pokor­ni Zoltán fideszes frakcióve­zető azon kijelentését, hogy ha a jelenlegi kormány foly­tatja le a csatlakozási tárgya­lásokat az Európai Unióval, akkor Bős-Nagymaroshoz hasonlóan elárulják a nem­zeti érdekeket. Az Ország­gyűlés elnöke úgy vélte: az ilyen megnyilvánulások megnehezíthetik hazánk eu­rópai integrációját. Med­gyessy Péter pénzügymi­niszter azt hangsúlyozta, hogy a következő négy év­ben is nagy kihívások előtt áll az ország. Leszögezte: tovább kell javítani a gazdasági egyen­súlyt, csökkenteni kell az adókat és a kiadásokat, sort kell keríteni az egészségügy reformjára és prioritást kell biztosítani az oktatás számá­ra. A küldöttek tapssal kö­szöntötték Nemcsók János politikai államtitkárt, aki az Alföld-fejlesztési program­mal foglalkozott felszólalá­sában s nem érintette a Duna kérdését. Nagy többséggel Horn Gyulát választotta meg a Magyar Szocialista Párt mi­niszterelnök-jelöltjének szombat délután a párt kong­resszusa. A titkos szavazás során Horn Gyula kor­mányfő-jelöltsége a 627 ér­vényes szavazatból 586 igen, és 41 nem voksot ka­pott. Az országos lista elfo­gadását 589-en támogatták, a nem szavazatok száma 19 volt. • Munkatársunktól A hatalom szeretetét váltsa föl a szeretet ha­talmai Ez a Csongrád megyében megújult Vál­lalkozók Pártjának vá­lasztási jelmondata. A VP vezérkara tegnap délelőtt sajtótájékoztatón mutatta be a párt me­gyei országgyűlési kép­viselőjelöltjeit. A barátságon és a tisztes­ségen alapszik a Vállalkozók Pártja - hallottuk a megyei elnöktől, Jakab Istvántól. Nem politizálnának külön pártban a vállalkozók, ha Föltámadt a Vállalkozók Pártja nem látnák veszélyben a gaz­daságot - hangsúlyozta az or­szágos elnök, Gonda József. A törvények vállakózás el­lenesek, nem elvonás, hanem begyűjtés sújtja a vállalkozó­kat, hiszen minden megter­melt 100 forintból szinte ugyanennyit von el az állam, azaz tisztességesen nem lehet megélni - érvelt a VP elnöke. A nemzeti jövedelem fele ki­megy az országból. A hely­zeten változtatni csak úgy le­het, ha a Parlamentben a gya­korlati életet jól ismerő kis­és családi vállalkozók is kép­viseletet nyernek, ha kor­mányváltáskor leltár készül, melyhez viszonyítani lehet a következő ciklusban elért eredményeket. A Vállalkozók Pártja és az apró pártokat és civil szerve­zeteket tömörítő Kersztény­szociális Unió választási együttműködést kötött. A me­gyei képviselőjelöltek: a sze­gedi 1. számú választókerü­letben Akosiné dr. Eperjesi Ágnes (jogi tanácsadó), a 3.­ban Várkonyi Ágnes (köny­velő). A 4., azaz a Csongrád­tól Kistelekig tartó választó­kerületben élőket Szilágyi Árpádné (környezetvédelmi irodavezető), a szentesieket Hajós Ferenc (kereskedelmi szolgáltató), a hódmezővá­sárhelyieket Huszár Károly („napenergetikus"), a makói­akat Gyöngyi Katalin (mar­ketingszakember, vállalkozói iroda vezető) képviselné a Parlamentben. Fidesz: Szabadság és iölét i Budapest (MTI) A Fidesz-Magyar Pol­gári Párt országos vá­lasztmányának elnök­sége és országgyűlési képviselőcsoportja kö­veteli, hogy a kormány haladéktalanul és teljes terjedelmében hozza nyilvánosságra a febru­ár 27-én Szlovákiával a bósi ügyben aláírt do­kumentum szövegét ­hangsúlyozza a Fidesz vezető testületeinek va­sárnap Budapesten tar­tott közös tanácskozá­sán elfogadott állásfog­lalás. A Fidesz-Magyar Polgári Párt felszólítja az Or­szággyűlés pártjait, hogy haladéktalanul vegyék a parlament napirendjére és fogadják el a Fidesz, az FKGP, az MDF, az MDNP és az SZDSZ által benyúj­tott határozati javaslatot, amely érvénytelennek tekin­ti a kormány tárgyalódele­gációja által aláírt doku­mentumot. Orbán Viktor pártelnök a Szabadság és jólét című programismertető során ki­jelentette: a Fidesz-Magyar Polgári Párt felkészült a kormányzásra, és ha a pol­gárok is úgy akaiják, akkor a májusi országgyűlési vá­lasztások után megkezdhe­tik a polgári Magyarország felépítését. A program főbb elemei között megemlítette a félelem nélküli életet, a tisztességes gazdasági ver­senyhelyzet megteremtését, a közélet tisztaságát, az ok­tatásban való esélyegyen­lőséget és kívánatosnak mondta, hogy Magyarorszá­gon is meghonosuljon a há­romgyermekes családmo­dell. Amennyiben a szocialis­ták továbbra is hatalmon maradnak, akkor nincs két­ség az iránt, hogy az MSZP azonnal megváltoztatja a földtörvényt, és lehetővé te­szi a magyar termőföld kül­földi tulajdonba adását. Or­bán Viktor szerint biztosra vehető az is, hogy ha az MSZP hatalmon narad, fel­épül az újabb dunai gát. Matolcsy György, a Pri­vatizációs Kutató Intézet igazgatója arról beszélt, hogy történelmi lehetőség előtt áll Magyarország, és ha megvalósul a Fidesz gaz­dasági programja, akkor tíz év alatt megkétszereződik a magyar gazdaság teljesítmé­nye. múlt 22223 Parlamenti füstölgés n ár az elmúlt héten is a Duna vetette a legnagyobb £j hullámokat a magyar sajtóban, volt egy olyan té­ma is, amely egyelőre csendben megbújik a március végére előkészítendő politikai teendők sorában, amelyről csupán néhány soros tudósítások jelennek meg, így az átlagolvasó egyelőre nem is igen tudja mi­re vélni, mit jelent az az integrációs stratégia, amelyről március 26-án dönteni készül a kormány. Ha létezik össznemzeti ügy, amely hosszú időre be­folyásolja majd a leendő (bármilyen színezetű) kormá­nyok munkáját, akkor az Európai Unióhoz csatlakozó Magyarország által kért átmeneti könnyítések ügye ilyen. Az elmúlt héten valamennyi tárcának elő kellett terjesztenie az úgynevezett derogációs listáját, melyek összesítése a felvétel utáni magyar könnyítési kérelme­ket foglalja össze. A lista majdnem 200 kérelmet tartal­maz, melyből - nem lesz könnyű menet a spa­nyol-francia-holland trióval megmérkőzni - 78 a mezőgazdaságot érinti. Ezt a kormány taktikai okokból még szűkítheti, hiszen a brit EU-elnökség képviselői is némileg meglepődtek a magas számon (a nemzetközi sajtó korábban Magyarországot látta a legmegalku­vóbbnak a tárgyalást kezdő hat ország közül). Könnyí­tést kérünk például arra, hogy a külföldiek hazai föld­tulajdonlására vonatkozó európai jogszabályokat csak tíz év múlva léptessük életbe, lévén a hazai potenciális vásárlók nincsenek olyan anyagi helyzetben, mint nyu­gati társaik, akik a magyar földet - ha szabadna - mel­lényzsebből fizetnék kL Könnyítést kérünk többek kö­zött a borszakmában, a növényvédelemben, az állatte­nyésztésben, mégpedig azzal a feltétellel, hogy a ma­gyar gazdák jogai semmivel se legyenek kisebbek mondjuk a franciákénál TTogy nagy huzavona várható, mi sem jelzi jobban, ÍJ mint az az engedmény, hogy Magyarország a kormányzat minden hangzatos kijelentése ellenére sem kér derogációt a Schengeni Egyezményre, vagyis a be­lépés és az osztrák mintára „bejárató" egy év után au­tomatikusan létrejön a vízumkényszer Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával szemben, Jugoszláviáról nem is beszélve. Ezt félig-meddig csak akkor úszhatjuk meg, ha időközben a románok is ráveszik Brüsszelt a Bukaresttel szembeni vízumkényszer eltörlésére, ami sajnos egyedül a magyar kormánytagok nyilatkozatai­ban szerepel reális esélyként; ők biztosan nem látták még, hogy a román cigányok szakaszokra osztják a Champs Elysées-t és úgy koldulnak vagy játsszák rajta az „itt a piros, hol a pirost", vagy nem tudják, hogy a franciaországi erőszakos bűncselekmények több mint felét afrikaiak, arabok és románok hajtják végre. Jelen pillanatban úgy fest, hogy Albánia társaságában Ro­mánia lesz az utolsó vízumból felmentett ország Euró­pában, és ennek bizonyosan a magyar-magyar kapcso­latok látják majd kárát. Kár áltatni a romániai magyar közvéleményt, inkább olyan technikai megoldást kelle­ne találni, amely nem jár nagy fáradtsággal, mint a többszöri belépésre jogosító, de csak magyar területre érvényes vízum. Nem tartozott az elmúlt hét agyonlrt eseményei közé az a tény sem, amelyre Csapody Miklós MDF-es hona­tya hívta fel a figyelmet: szép csendben lekerült a Par­lament napirendjéről a nemdohányzók védelméről szó­ló törvényjavaslat. Emlékezetes, hogy a dohánygyártó lobbi nyomására az MSZP-SZDSZ kormány Európa egyik „legdohányzáspártibb" reklámtörvényét szavazta meg, úgy, hogy arányában a cigaretta árának sokkal kisebb az adótartalma, mint a benzinárnak. Eközben a dohányreklámok (ezért tiltják majd be őket a For­ma-l-es versenyeken is) alkalmasak főleg a fiatalok elcsábítására. A sokmilliárdos kárt (egészség, egész­ségügy) okozó törvényt azzal az ígérettel alkották meg, hogy majd létrejön a nemdohányzók védelmét szolgáló törvény is, amely amerikai és kanadai mintára például közintézményekben (hivatalok, egyetemek, főiskolák, stb.) tiltja a dohányzást egy légtérben a nemdohány­zókkal. Az Egyesült Államokban a hagyományosan re­publikánus elnökjelölteket támogató dohánylobby leg­alább annyi lelkiismerettel (és józan ésszel) rendelke­zik, hogy a demokrata uralom alatt is évente bizonyos összeget átutal a dohányzás elleni kampányokra vagy egészségügyi intézményeknek. Ezt a magyar dohány­gyárak kategorikusan elutasították. Igaz, Amerikában is csak egy-két éve, pereskedés után sikerült a meg­egyezés (ekkor történt meg az, hogy a dohánygyárak egyik ügyvédje arra hivatkozott, hogy védencének nem volt tudomása arról, hogy terméke tüdőrákot okoz), itt­hon azonban a Népjóléti Minisztériumnak jobb dolga is volt annál, hogy peres úton nyújtsa be a számlát a dohánygyáraknak. A megoldás az új Országgyűlésre vár, melynek re­ménybeli tagjai közül már bizonyára néhány vá­lasztási plakáton is ott mosolyog egy-egy olyan közin­tézményi vezető, akinek irodája bűzlik a dohányfüsttől.

Next

/
Thumbnails
Contents