Délmagyarország, 1998. március (88. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

HÉTFŐ, 1998. MÁRC. 2. Ahol megállnak a buszok... • E héten, a szegedi Forrás Szállóban Európai fejlesztési napok • „Elment dolgozni és nem jött vissza" Halálos mozdulat - Üllésen Kulcsáréknál az idő sem gyógyítja be a sebeket A közelmúltban lakossági petíció érkezett a Tisza Vo­lánhoz, amiért az megszüntette a Halgazdaságtól rendszeresen közlekedő 79-es autóbuszjára­tot. Ennek okát Draskóczy Ist­ván üzletág-igazgatótól kér­deztük. - Miután cégünk is kényte­len egyre átgondoltabban, pénzügyileg megalapozottab­ban szervezni a buszok közle­kedtetését, kénytelenek vol­tunk néhány járatot megszün­tetni. Ezek közé tartozott - az önkormányzattal folytatott megállapodás alapján - a 79­es is, miután az nem volt min­dig igazán kihasználva. Ter­mészetesen erre megfelelő elő­készítés után került sor, vala­mint a kisgyermekek átszállás nélküli iskolába jutása érdeké­ben hagytuk meg bizonyos időpontokban a halgazdasági Külföldi és hazai elő­adók, színvonalas szak­mai programok várják azokat, akik szeretnének részt venni az Európai fej­lesztési napok címmel meghirdetett programso­rozaton. A szegedi Forrás szállóban március 5-én nyitják meg e fórumot, s március 7-én fejeződik be a tanácskozás. Négy cég - a Progress Vál­lalkozásfejlesztő Alapítvány, a Raszter Stúdió, a Summa Comp Kft. és az AISEC Hun­gary vállalta magára, hogy e három napra olyan programot állít össze, amely mindazok­nak hasznos elfoglaltságot biz­tosít, akik hazánk európai in­tegrációjának gyakorlati kér­dései iránt érdeklődnek. Mint a sajtótájékoztatón Pászti Tóth Gyula, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke hangsú­lyozta, nagyon fontos, hogy térségünk vállalkozói pontos képet kapjanak arról, milyen lehetőségeket kínál számunkra az egyesült Európa, s mit kell ellesnünk ahhoz, hogy magyar gazdaság a lehető legkevesebb konfliktus árán tudjon integrá­lódni a fejlettebb államok al­kotta piaci rendbe. A sokrétű tájékoztatást szolgálja hát e tanácskozás, amely keretében európai tech­nológia transzfer napokat ren­deznek, megnyitják a szellemi termékek börzéjét, s két üzlet­ember-találkozót is tartanak. Szegedi • Munkatársunktól Rendhagyó válogatáslemez készül, melyen három szegedi zenekar mutatkozhat be a nagyközönségnek. A „Szegedi Hangok" című albumon a Vol­vox, a Jam Beam és a Street Cry szerepel majd. Ha minden kedvezően ala­kul, akkor sorozat is lehet a Szegedi Hangokból. Legalább­is bízik benne az első korongot megjelentető Rakovics István, a Ritmus reklámzene-stúdió és kiadó vezetője. A fiatal zenekarok ma már egyetlen rádiót sem kereshet­nek fel CD nélkül, ám albumot csak akkor készíthetnek, ha van elegendő pénzük, tőke pe­dig nincs ismertség nélkül. Ör­döginek tűnő kör ez, s ebből jelenthet kitörést a Szegedi hangok sorozat, melyen alkal­járatot. Ez a busz reggel 7 óra 20 perckor indul. Ezen időpont meghatározására az iskolákkal történt egyeztetés után került sor. Emellett a járatszám csök­kenésével felhívtuk a helyközi autóbuszvezetőink figyelmét a megnövekedett utasforgalom­ra, valamint arra, hogy el kell szállítaniuk a Halgazdaságnál várakozó személyeket. Hang­súlyozni kell: amennyiben a vezetők valamelyike e kötele­zettségének nem tesz eleget, súlyos fegyelmi vétséget követ el, amelyért - a pontos adatok birtokában - felelnie kell. Az érintettek megnyugtatására te­szem hozzá, hogy mi is foko­zottan odafigyelünk arra, hogy az ott élők nehézség nélkül közlekedhessenek a város és a Halgazdaság között. N. R. J. Az egyiken a Duna-Tisza-Ma­ros régió szakemberi gyűlnek össze, míg a másikon olasz és magyar gazdasági szakértők tárgyalnak a két ország közötti kapcsolatok erősítésének konkrét lehetőségeiről. De nem szabad megfeledkezni „Az európai unió szomszédsá­gában" címmel meghirdetett szakmai konferenciáról sem, amelyre leginkább az európai integráció iránt érdeklődő fia­tal szakembereket, s az egye­temistákat váiják. Mint Nyer­ges Gusztáv, a Raszter Stúdió ügyvezetője elmondta: e há­rom napon elhangzanak elő­adások az innováció gazdasá­gunk fejlesztésében betöltött szerepéről éppúgy, mint mondjuk a kelet-magyarorszá­gi régió gazdasági fejlesztésé­nek üzleti szempontjairól. Ez utóbbi témakörben egyébként egy holland előadó, Huub Kle­inrouweler szól arról, milyen­nek is látják térségünk fejlesz­tési lehetőségeit a nyugati be­fektetők. A rendezvénysorozat - amelyet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éppúgy támogat, mint az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság - mindenki előtt nyi­tott, a szakmai programokba bárki ingyen bekapcsolódhat. Aki pedig szeretne még többet megtudni az Európai fejleszté­si napok kínálta programokról, az a 62-487-505-ös telefonszá­mon a Raszter Stúdió szakem­bereitől érdeklődhet. B. Z. hangok mánként 3-4 tehetséges formá­ció mutatkozhatna be 4-5 saját felvétellel. Az első album várhatóan május végén jelenik meg, a stúdiófelvételek elkészítését pedig napokon belül elkezdik a muzsikusok. A lemezen a Volvox, a Jam Beam és a Stre­et Cry kap majd helyet. Mind­három csapat jazz és rock ha­tárvidékén evez, több-keve­sebb sikerrel. Pontosabban a klubokban több, a multinacio­nális lemezkiadóknál pedig kevesebb sikerrel. Merthogy nem eléggé populáris, köny­nyen fogyasztható és felejthető muzsikátjátszanak. A zeneka­rokon nem múlik a siker, Ra­kovics István pedig elszánt és bízik abban, hogy sikerül meg­felelő támogatói kört is tobo­rozni az albumokhoz. Február 13-án, pénte­ki napon halálos üzemi balesetet szenvedett az üllési Kulcsár András. A 44 éves férfi ruhája ujját a Házi Piros Paprika Kft. helyi telepén úgy kapta el az aprító-granuláló gép, hogy az embert vé­gül a saját ruhája fojtot­ta meg. Mivel a dolgozó az üzemben egyedül tartózkodott, a haláleset előtt azóta is értetlenül állnak a családtagok és a kft. vezetői. Idézet a jegyzőkönyvből: „A sérült az aprító-granuláló üzemrészben egyedül dolgo­zott. Körülbelül 20.25-kor egy pár perces beszélgetés után indult vissza a munka­helyére, hogy a félóránként szükséges mintavételnek eleget tegyen. A sérült mun­katársa, Tóth Erzsébet 21.00 óra körül bement az üzembe, mivel Kulcsár András nem hozta méretni a granulált paprikát. Belépve látta meg, hogy a férfi az adagoló ga­ratjának tetején hanyatt fek­szik. Lábai a kapcsolónál le­lógtak, jobb keze a garat ol­dalán csüngött, feje a beöm­lő garat merevítőjén, ruháza­ta a hasán felgyűrődve, bal keze a hasánál. Az adagoló felső motoija nem működött. Tóth Erzsébet azonnal a fő­kapcsolóhoz ment és leállí­totta, majd értesítette Farkas Péter üzemvezetőt." Ezt követően hívták ki a mentőket, azok pedig értesí­tették a rendőrséget. A fulla­dásos halált a mentősök ál­lapították meg. Orvos ki sem szállt a helyszínre, mivel az ügyeletet ellátó bordányi doktor éppen más beteget lá­tott el. Özvegyen, rokkantnyugdíjban Kulcsár Andrást február 20-án már el is temették. A faluban közel négyszázan kí­sérték el utolsó útjára. Mi­közben az ügy kivizsgálása folytatódik és a család sem tud belenyugodni a történ­tekbe. „ Üllésen, az Arany János utca 32-ben gyászolnak. A takaros családi házban és mintagazdaságban a leg­szükségesebb munkákkal haladni kell, a Tata - az el­hunyt apósa - ottjártunkkor éppen a fákat metszi. De odabent mintha megállt vol­na az élet. A fűtés kikapcsol­va, kabátban ülünk az elő­szobában. Az özvegy, Kulcsár And­rásné próbálja keresni az igazát, hiszen a 10 ezer 600 forintos rokkantnyugdíjával ó maradt meg családfenntar­tónak. Lánya 23 évesen szin­tén özvegy. Fia, a 21 éves Zoltán ugyanezen a telepen dolgozott - aznap őt váltotta fel a délutáni műszakban az apja -, de azóta be sem tette a lábát az üzembe. Valószí­nűleg soha többet nem megy vissza ugyanarra a munka­helyre, ahol az édesapa meg­halt. - Fél kettőkor szépen el­köszönt tőlünk, engem meg­puszilt, bement dolgozni és már nem jött vissza - mond­ja a 43 éves özvegyasszony. - Este szóltak, hogy meg­halt. Majdnem 20 éve dolgo­zott ezen a telepen, nem volt beteg, nem szedett gyógy­szert, nem ivott. Precízen el­látta a munkáját. A köpenyét mindig begombolta, nem tu­dom, hogy kaphatta el a ruha ujját a gép. Sapka a csigában Kulcsár Andrásné testvé­re, Tandori Ferenc szerint a cég nem tartotta be a munka­védelmi előírásokat. Felelőt­lenség - állítja -, hogy csak egy ember dolgozik a beren­M í • - Á: ... dezés mellett. A garatból olyan helyen áll ki a forgó csavar, amely könnyen el­kapja a dolgozó ruháját. Oda védőrácsot kellett volna sze­relni. Németh József, a sükösdi székhelyű Házi Piros Papri­ka Kft. tulajdonosával tele­fonon sikerült beszélni: - A legfrissebb megál­lapítás az, hogy Kulcsár András prémes sapkája való­színűleg beleesett a garatba és ő utánanyúlhatott. Ez feb­ruár 26-án, a gép újbóli beü­zemelésekor derült ki, ami­kor is a berendezés nem in­dult el. A „csigában" találtuk meg a sapkát, amely a „du­gulást" okozta. • Miért nyúlt volna bele Kulcsár András egy járó gépbe? - Ez egy nagyon lassú, veszélytelennek minősített berendezés, percenként 20-at fordul, elképzelhető, hogy úgy gondolta, utána tud kap­ni. De ez természetesen csak feltételezés. Az igazságot sosem fogjuk megtudni, mi­vel egyedül tartózkodott a teremben. • Elkerülhette volna az elhunyt a balesetet? - Igen, úgy, hogy leállítja a gépet. . Miért nem szerelték föl védőráccsal a gara­tot? - A gyártó igazolásával rendelkezünk arról, hogy a munkavédelmi előírásoknak megfelelően működött a gra­nuláló. Az összes ilyen gép védő­rács nélkül működik. Egye­dül az üzembe helyezéssel kapcsolatban állapítottak meg szabálytalanságot, mert nem írattuk alá munkavédel­mi szakemberrel. Eső után védőrács Az üllési paprikatelepen azóta védőráccsal, gépbe nyúlni tilos felirattal látták el az újra termelésbe állított masinát. (Állítólag egyedüli­ként Magyarországon.) To­vábbra is órli a szárított pap­rikát. Farkas Péter üzemvezető mutatja meg a gyilkos be­rendezést. - A baleset óta majd min­dennap nálunk jár valaki a munkavédelmi felügyelőség­től. • Nem lehetséges, hogy a sapka a baleset közfen esett a gépbe? - Az elhunyt testhelyzete nem erre utal. Farkas Péter a helyszínen mutatja be, hogy a mintegy 160 centiméter magas Kul­csár keze csak akkor érhetett volna be a garatba az ominó­zus csavarhoz, ha föláll egy csőre. Szerinte minden bi­zonnyal utánanyúlt valami­nek. Hogy ki okolható az értel­metlen halálért? A vizsgálat még nem zárult le, de való­színűleg az üzemet terheli majd a felelősség. Hiszen megakadályozhatta volna, hogy dolgozója belenyúljon a garatba. Kulcsáréknál még nem gyógyultak be a sebek. To­vábbra sem hiszik, hogy a tapasztalt régi dolgozó a sapka után nyúlt volna. • Hogyan tovább? - Nem akarunk ok nélkül senkit se vádolni - mondja a sógor, Tandori Ferenc. - In­kább a figyelmet szeretnénk fölhívni arra, hogy vigyázza­nak magukra az emberek. A család mind emellett benyújtja kárigényét a cég­hez, s várja a vizsgálat végső eredményét. Kulcsárékat a Házi Piros Paprika Kft. ed­dig már egy 50 ezer forintos gyorssegélyben részesítette. De a családfenntartót senki sem adhatja vissza nekik. Fekete Klóra RIPORT 11 Gazdajegyzők értekezlete • Munkatársunktól Minden tél végén az or­szág gazdajegyzői rendsze­resen tájértekezleteken vesznek részt, ahol megbe­szélik a legaktuálisabb gondokat. Március 2-án Budapesten Heves, Jász­Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye 117 gazda­jegyzője találkozik, 3-án Nyíregyházán Borsod-Aba­új-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 102 gazdajegyzője, 4-én Szegeden, a Hungária Szállóban Bács-Kiskun, Békés és Csongrád 99 szakembere, 5-án Kapos­váron Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Pest megye 117 mezőgazdásza, 9-én pedig Veszprémben Fejér, Győr-Moson-Sopron, Ko­márom-Esztergom, Vas és Veszprém megye 124 gaz­dajegyzője vesz részt tájér­tekezleten. Valamennyi értekezlet azonos témákat vet föl. Ja­kab István, a Magyar Ag­rárkamara alelnöke a ka­marák által kezelt támoga­tások feladatrendszeréről tart vitaindítót. Szó lesz a vállalkozói igazolványok kiadásáról, a kamarai tagság kérdéséről, a hegyközségi törvényről, a választott bíróságról, a föld-jelzálog hitelbank or­szágos hálózatának kiépíté­séről, a tőkepótló hitel fel­vételéről, valamint az ag­rárkamarák szerepéről a te­rület- és vidékfejlesztés­ben. Vonulnak a madarak • Pitvaros (MTI) Csongrád megye egyik legnagyobb kiterjedésű pusztaságán, a Pitvarosi Tájvédelmi Körzethez tar­tozó Montág-pusztán meg­kezdődött a tavaszi madár­vonulás - tájékoztatta az MTI-t Mészáros Csaba, a Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület megyei, helyi csoportjának tagja. A még feltöretlen, szikes puszta gazdag madárvilágá­val és növénytársulásaival páratlan értéket képvisel. A mélyebb részeken összegyűlő csapadék alkot­ta tavacskák kitűnő táplál­kozási lehetőséget kínálnak azoknak a madaraknak, amelyek déli telelőhelyük­ről vonulnak fészkelő terü­leteikre. Az idén több száz fütyü­lő, nyílfarkú, kanalas, csör­gő és böjti réce érkezett a pusztára csapatokban, a környező szántóföldeken pedig mintegy 6 ezer nagy lilik csipkedi a gabona friss hajtásait. Megjelentek a tavasz igazi hírnökei, a partimada­rak is. A tócsákban bíbicek, godák és pajzsoscankók ke­resik mohón a táplálékot. _ Ritka természeti kincse­ink közül a kerecsensólyom és a parlagi sas is a pusztán szerzi táplálékát. Felkeresi a nyugodtabb területeket a kipusztulással fenyegetett féltett madarunk, a túzok is. Folyamatosan csökken viszont a száma a telet ha­zánkban töltő gatyás öly­veknek és a kékes rétihé­jáknak. A Csongrád megyei pusztán igazi szenzációnak számít a távoli Lapp-föld fészkelő madarának, a sar­kantyús sármánynak a megjelenése. A gyilkos masina, immáron védőráccsal felszerelve. (Fotó: Sehmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents