Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1998. FEBR. 7. kommentár Szaddam sorsa Wja van (és volt) valami, amiben az egykori két el­li lenfél, George Bush és Bili Clinton egyetértett az elnökválasztási, majd kongresszusi pártcsatározások közepette, Szaddám Husszein „megkímélése" ilyen kérdés volt. Bush 1991-ben teljes ENSZ-felhatalmazás birtokában volt, nem kellett az oroszokkal és a geopo­litikailag ambiciózus franciákkal küszködnie, néhány jelentéktelen kivétellel maga mellett tudhatta a teljes arab mezőnyt, mégis megállította csapatait Bagdad alatt, holott Szaddám már csak Allahban bízhatott. Bush azonban megállt, mint ahogyan most Clinton nem is készül nekiindulni, azaz szárazföldi csapatokat bevetni. Mindketten azzal érveltek, hogy Szaddám utánra „nincs emberük". Clinton ehhez még hozzáte­hette azt a kis szomáliai kalandot is, ahol a helyzet nagyjából az irakihoz hasonlóan kilátástalan volt (és maradt). Bár a republikánus többségű törvényhozás szakértőinek igazuk van abban, hogy Szaddám nem fog megijedni a légicsapásoktól, sőt pusztán légitáma­dásokkal nem is lehet felszámolni azt a bizonyos ve­gyifegyver arzenált, Clinton joggal érvelhet a tenge­részgyalogság bevetése ellen. Most ugyanis nincs Ku­vait-ügy, nincs számottevő és összetartó iraki ellenzék, nincs diplomáciai egyetértés, egyszóval nincs egyér­telmű igazság, amely mellé oda lehet állni. Sőt, talán pénz sincs annyi, mint 1991-ben volt, mert a Clinton­adminisztráció a főnök nőügyei ellenére kiváló szo­ciális politikát folytatott, amelyhez (mi tudjuk) sok pénz kell. S zaddám tehát (legalábbis az amerikaiaktól) való­színűleg maradni fog. Erőszakos menesztéséhez legalábbis az kellene, hogy az Egyesült Államok „tör­ténelmi" egyezségre jusson az iszlám forradalom óta ellenséges, de most nyitni látszó Iránnal, s persze az orosz elnök se emlegessen világháborút már az első légicsapások hallatán. Heroinhullám az Egyesült Államokban • Fort Worth (MTI) A négy évvel ezelőtt az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által megkötött Észak-amerikai Szabadkeres­kedelmi egyezmény, a NAF­TA nagymértékben kibővítet­te és leegyszerűsítette e há­rom ország között a kereske­delmet. A szabadabbá vált kereskedelmi forgalom egyik káros velejárójaként azonban egyúttal jelentős mértékben megemelkedett a Mexikóból az Egyesült Államokba csem­pészett kábítószer mennyisé­ge is. A csempészet a Mexikót Kanadával összekötő 35-ös számú úton bonyolódik. Az egyezmény megkötése óta a dél-texasi határváros, Laredo, Észak-Amerika legnagyobb forgalmú átkelőhelyévé vált: a Mexikóból érkező teher­gépkocsik száma az 1993-as 473 ezerről 1997-re 899 ezer­re nőtt. Ugyanebben az időben a Mexikóból érkező heroinszállltmányok száma 122-ről 318-ra emelkedett. Laredónál a hatóságok adatai szerint nincs elég hiva­talnok a napi több, mint 5000 tehergépkocsi tüzetes átvizs­gálásához. Sok esetben csak arra van idejük, hogy egy röpke pillantást vessenek a jármű papírjaira. Közben a 35-ös út melletti, korábban álmos texasi kisvárosokban, mint például a Dallas melletti Planóban, vagy Dentonban, Wacóban és San Marcosban széles körben terjed a Mexi­kóból származó olcsó heroin. 1997-ben rekordot döntött Texasban a drogfogyasztás­ból eredő halálesetek száma. A helyi rendőrség egyelőre tehetetlen a problémával szemben. FEBRUÁR 14., SZOMBAT! Lepje meg szeretteit _ lapunkban olvasható 'TÍ' üzenettel! ^ Önnek j nem kell mást tennie, I mint ingyen hívható ' ^ S zöldszámunkon bediktálni j a max'mum szóból álló üzenetét! ® 06ÍÍÖ¥ NYÍLT SZÁMUNK TITKOS ÜZENETEKNEK! Jelentkezzen február 12-én, csütörtökön 9 óráig telefonon vagy személyesen az ügyfélszolgálati irodánkban. Az üzenetek közzétételének díja egységesen 350 Ft+postaköltség. • Megdönthető-e Szaddám Husszein? Utód nélkül nem megy „Sam, hajózz el Irak partjaitól!" - olvasható a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette orosz Liberális Demokrata Párt híveinek plakátján, akik az USA moszkvai nagykövetsége előtt tüntettek Szaddám Husszein mellett. (MTI Telefotó) • Washington (MTI) Egyre erősödnek a Szaddám Husszein iraki elnök megdöntését köve­telő hangok az Egyesült Államokban. Kongresz­szusi politikusok és biz­tonságpolitikai szakér­tők - felbőszülve Bag­dadnak a nemzetközi el­lenőrzéssel szemben ta­núsított ellenállásán ­nem látnak más megol­dást, mint Szaddám Husszein eltávolitását a hatalombál. Akárcsak az Öböl-háborút követő eddigi iraki konfliktu­sok esetében, ezúttal is aligha léphetnek azonban túl a kö­veteléseken - vélekedik kommentárjában a dpa. Bili Clinton amerikai elnök hang­súlyozta, nem fűződik „köz­vetlen érdeke" ahhoz, hogy eltávolítsa Szaddám Huszze­int a hatalomból. Ez nem ta­lálna támogatásra az ENSZ­ben. Ráadásul a radikális megoldás hívei nem rendel­keznek megbízható recepttel az iraki elnök eltávolítására. Továbbra is helytállók azok az érvek, amelyek 1991-ben jóval a bagdadi hatalmi köz­pont elérése előtt megállítot­ták a szövetségesek harcko­csijait, és egyes szakértők szerint még gyarapodtak is. Törvény tiltja az amerikai kormánynak, hogy merényle­tet szervezzen Szaddám Husszein ellen. Egy kom­mandós akció az elnök letar­tóztatására - mint amilyennel Panama egykori erős embe­rét, Noriega tábornoknak el­távolították - kiszámíthatat­lan kockázatokkal járna. Ujabb szárazföldi háború több százezer katona részvé­telével az erős iraki katona­ság ellen - nem találna nem­zetközi támogatásra. „A koa­líció, amely a 'Sivatagi Vi­harban' harcolt, nem létezik már" - állapította meg Bruce Berkowitz a Wall Street Jo­urnal hasábjain. George Bush akkori amerikai elnök 1991­ben azért állította le az előre­nyomulást, mert Szaddám Husszein politikai utódlása kevéssé tűnt vonzónak. Ezen a téren azóta semmi nem vál­tozott. Az Egyesült Államok - mint akkor - most is annak a kockázatnak van kitéve, hogy megszállóként békét kell teremtenie egy ország­ban, amelyben a „régi rend" összeomlása után egymással szemben álló kurdok, siiták és szunniták polgárháborút robbanthatnak ki, és beleso­dorhatnak a konfliktusba olyan szomszédokat, mint például Irán. Irak kettészaka­dását és független kurd állam létrejöttét Washington nem akarja.Washingtonnak eddig kevés szerencséje volt az ira­ki ellenzékkel, amely inkább az egymással való civódással van elfoglalva, semmint Szaddám Husszein megdön­tésében. Amerikai sajtójelentések szerint Irakban több puccskí­sérlet is meghiúsult a közel­múltban. 1996-ban például összeomlott a CIA által tá­mogatott próbálkozás Szad­dám Husszein megdöntésére, vagy legalább meggyengíté­sére, amikor Barzani kurd vezér a vetélytársával, Tala­banival vívott harcban az ira­kiakhoz fordult segítségért. Az ellenzékkel szövetkezett 5500 iraki és iraki kurd végül kénytelen volt elmenekülni az országból. • Bukarest (MTI) A román állami olajtár­saság szombattól 10 száza­lékkal emeli az üzemanya­gok árát az áfa és a fogyasz­tási adó növekedése, vala­mint a lej leértékelődése mi­att. A jó minőségű benzint li­terenként 3000 lejért árusít­ják az eddigi 2750 lej he­lyett, míg a dízelolaj 2400­ról 2700-ra drágul az SNP olajtársaság kútjainál. A hónap elejétől emelke­dett az üzem- és fűtőanya­gok adója, mivel a kormány • Románia Tízszázalékos benzináremelés az adórendszer átalakítására, a közvetett adók súlyának növelésére törekszik, ráadá­sul 18-ről 22 százalékra emelkedett az áfa is. Drágít­ja a többségében importból származó üzemanyagot az is, hogy a múlt év végi 1 dollár/8000 lejről csütörtö­kig 1 dollár/8367 lejre gyen­gült a román valuta árfolya­ma. A benzin ára Romániában utoljára a múlt év decembe­rében változott: akkor 2900 lejről 2750-re csökkent. A dízelolaj ára változatlan volt 1997 februáija óta, amikor a kormány a világpiaci szint­hez igazította az üzemanyag­árakat az átfogó reformok részeként és a külföldi hite­lek feltételeként. Az 1997 februári 50 százalékos ár­emelés az összes olajszárma­zék fogyasztásának draszti­kus visszaeséséhez esett Ro­mániában. Románia évente 6,7 mil­lió tonna nyersolajat termel, de kétszer ennyit importál, hogy fedezze a hazai keres­letet és túlméretezett finomí­tói kapacitásának szükségle­tét. Lehallgatható magánszemélyek • Bonn (MTI) A német felsőház, a Bun­desrat pénteken módosította az alkotmányt, hogy le­hetővé tegye a magánszemé­lyek lehallgatásának kiter­jesztését, egyengetve a nagystílű, fehérgalléros bű­nözés elleni, heves vitákat kavaró törvény elfogadásá­nak útját. A törvénytervezet módozatait azonban parla­menti egyeztető bizottság­ban még tovább vitatják. Társulási tervek • Zágráb (MTI) Brüsszel a Soros-alapít­vány elleni zágrábi támadá­sok beszüntetését is azoknak az előfeltételeknek a körébe sorolta, amelyek teljesítése után hajlandó tárgyalásokat kezdeni Horvátország euró­pai uniós társulási szerződé­sének kidolgozásáról. Az Eu­rópai Unió központjában 26 pontban foglalták össze azo­kat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén tárgyaláso­kat kezdenének Zágrábbal a társulási szerződésről. Mongol biztonság • Ulánbátor (MTI) Mongólia felülvizsgálta védelmi jogszabályait, le­hetővé téve külföldi csapatok belépését területére, ha kí­vülről támadás éri, támadás veszélye fenyegeti, vagy ha e belépést előzetes szerződés irányozza elő. Az új törvé­nyek értelmében a kínai és az orosz óriás által közrefogott 2,4 milliós ország ezentúl megengedi ENSZ-békeerők belépését is, ha a Biztonsági Tanács ilyen határozatot hoz. Végleg kiestek • Pozsony (MTI) Ismét eredménytelenül végződött pénteken délelőtt a szlovák parlamentben az el­nökválasztás első körének második fordulója. Az első kör január végén megtartott első fordulójának három je­löltje közül az öt ellenzéki pártból szerveződött Szlovák Demokratikus Koalíció je­löltje, Stefan Márkus és a szintén ellenzéki Demokrati­kus Baloldal Pártja által indí­tott Juraj Hrasko jutott to­vább a második fordulóba. A szavazáskor egyikük sem kapta meg a háromötödös többséget. Ezek után mind­ketten véglegesen kiestek, új­rajelölésüket az alkotmány nem engedi meg. Élelmiszer-ipari részvénytársaság logisztikai racionalizálás miatt meghirdeti értékesítésre az alábbi ingatlanjait: 1. 4268/1. helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Miskolc. Zsolcai kapu 19. szám alatt található raktárbázisát. Település jellemzői: város, az ország harmadik legnagyobb városa. Műszaki iefrás: -területnagyság: I ha6811 nm - beépítettség: 54% - raktárterület 8493,6 nm Vételi irányár: 60 000 000 Ft 2. 2224/12., 2208/2. helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Nyírbátor, Madách u. 34. szám alatt található raktárbázisát. Település jellemzői: nyírségi kisváros. Műszaki leirás: - területnagyság: 3 ha 7555 nm - beépítettség: 24% - raktárterület: 6852,8 nm Vételi irányár: 45 000 000 Ft 3. 1863/1. helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Nagykálló, Széchenyi u. 62. szám alatt található raktárbázisát. Település jellemzői: alföldi kisváros. Műszaki leirás: - területnagyság: 2 ha 6381 nm - beépítettség: 20,86% -raktárterület: 3965,1 nm Vételi irányár: 30 000 000 Ft 4. 2662. helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Battonya, Lenin u. 131. szám alatt található raktárbázisát. Település jellemzői: határ menti nagyközség. Műszaki leírás: - területnagyság: 3 ha 6305 nm - beépítettség: 23,4% -raktárterület: 8013 nm Vételi irányár: 19 000 000 Ft 5. 3093/2. helyrajzi számon nyilvántartott, a valóságban Kisvárda, Dózsa György u. 48. szám alatt található raktárbázisát. Település jellemzői: város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye harmadik legnagyobb városa. Műszaki létrás: - területnagyság: 2 ha 1840 nm -beépítettség: 31,3% - raktárterület: 4757 nm Vételi irányár: 40 000 000 Ft További és részletes információ kapható: 06-42-318-840-es telefonszámon Kostyánszki János fejlesztési igazgatótól. iPES BOLT AKEPESBOLT Valentin-napi ajánlata: Valentin-napi meglepetések, ajándéktárgyak, képeslapok, kerámiák. Engedményes naptárvásár. Szeged, Aradi vértanúk tere 4. A nagyáruház passzázs során. Nyitva tartás: H-P: 8-19. Szo.: 9-13. Ha Ön akkora hirdetési felületet vásárol, mint ezen hirdetésünk (100 hasábmilliméter), akkor egy olvasó tájékoztatása Hirdetési képviselőink segítségevei Ön is meggyőződhet számításunk helyességérőit

Next

/
Thumbnails
Contents