Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

PÉNTEK, 1998. FEBR. 6. KAPCSOLATOK 7 • Viharos közgyűlés a megyeházán Póda szerint bizalmi válság alakult ki \jagy érdeklődés IV előzte meg a megyei önkormányzat tegnapi ülését. A néhány napja nyilvánosságra került gazdálkodási szabálytalanságok híre ugyanis - a várakozásnak megfelelően - óriási hullámokat kavart a költségvetés tárgyalása során. A számviteli hiányosságok, az ellenjegyzés nélküli, a képviselőtestület jóváhagyását mellőző üzletrészvásárlások, az önkormányzatot érintő pénzügyi kötelezettségvállalások, mindmind megkérdőjelezik az önkormányzatiság elvének betartását is. Különösen azért jelentős a részletek tisztázása amelyre, mint már hírül adtuk, egy fegyelmi vizsgálóbizottság is alakult mert a megye pénzügyi gazdálkodását érinti Talán ez a felismerés is hozzájárult ahhoz, hogy - nem engedve a nyomásnak - leszavazták a Ratkai Imre által aláirt szerződésben vállalt tőkeemelési javaslatot. Igaz, a vita során a vártnál kevesebb hangsúlyt kapott az egyéni felelősség kérdése. A hitelfelvétellel kapcsolatban is csak egy képviselő utalt arra az erkölcsi felelősségre, amit a következő közgyűlésre „testált" hiteltartozás miatt illene érezniük. Mindezek ellenére tény: ez alkalommal a többség mégis felvállalta, hogy a legkínosabb kérdésekben is véleményt mond. Tatán ezt kellett volna tenniük korábban is, és akkor nem jutott volna a közgyűlés e válságos helyzetbe. Ratkai és Lehmann az ülésteremben. Az ÁSZ-jelentés szerint felelősek... (Fotó: Nagy László) Dr. Gombos András, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagja, az SZDSZ országgyűlési képviselője számára sem új a Tisza Kenyér Rt. és a Délépítő Rt. körül kiélesedett közgyűlési vita. A történet szálai évekre nyúlnak vissza, s talán még ma is csak a jéghegy csúcsát láthatjuk. • Képviselő úr, hogyan lehet az, hogy a két, immár szakállas történet szálai csak most feslettek fel? - Ezt kérdezem én is, miért 1998-ban juthattunk csak el oda, hogy egy több mint három évvel ezelőtt elkövetett szabálytalanság napfényre kerüljön. Egyáltalán, miért kellett ehhez egy számvevőszéki vizsgálat? • Semmi sem látszott a problémából a vizsgálat előtt? - Közei két évvel ezelőtt, 1996 tavaszán már indítványoztam. hogy alakuljon meg egy bizottság, amely a közgyűlés gazdasági társaságokban való részvételének anomáliáit vizsgálja. Akkor a frakció magára maradt, mert leszavaztak bennünket. • Ez azt jelenti, hogy egyesek tudatosan igyekeztek félrevezetni a közgyűlést? - Ennek tisztázása a fegyelmi bizottság egyik felZsúfolásig megtelt tegnap délelőtt a megyei önkormányzat hivatalának Csongrád terme. A közgyűlés ugyanis ott tartotta ülését és az ez alkalommal napirendre kerülő, sokakat érdeklő izgalmas témák vonzották a „külső" érdeklődőket is. A testület a 14 tervezett téma közül azonban hét óra elteltével is csupán kettőt tudott lezárni. Ez idő alatt sikerült új igazgatót kinevezni a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának élére, valamint - kemény harcok után, módosítással - elfogadták az 1998. évi költségvetési rendeletet. A hosszúnak és minden eddigit felülmúlóan keménynek ígérkező közgyűlésnek már az első napirendi pontja - a nyugállományban lévő dr. Trogmayer Ottó, volt múzeumigazgató utódának megválasztása - sem tűnt könnyű feladatnak. Az immár második alkalommal meghirdetett pályázat három jelöltje közül csak két „menetben" sikerült kiválasztani az igazit. Meglepetést és vitát váltott ki két jelölt Lehmann István elnökhöz intézett és a címzett által felovasott levele. Ebben az érintettek kifogásolták, hogy a testület elé került javaslat pontatlansága miatt - számukra hátrányosan befolyásolhatja a döntéshozókat. Az észrevétel pedig - az önkormányzati munka bizonyos részleteit bíráló ASZ jelentés tükrében - élénk reagálásra késztetett több képviselőt. A kialakult vitát, illetve a három pályázó bemutatkozását követően végül dr. Vörös Gabriella, a szentesi múzeum eddigi igazgatója lett a megyei múzeumigazgató. Az ülésen azonban az igazi „nagyágyú" a költségvetés tárgyalása volt. Már a kilenc adata lesz. Az bizonyos, hogy tavaly - ha kissé megkésve is, de - nem véletlenül alakult meg a közgyűlés vagyonbizottsága. óra előtti suttogásokból sejteni lehetett, hogy keményen terítékre kerülnek a számvevőszéki vizsgálattal összefüggő problémák is. Az pedig, hogy a költségvetési rendelettervezetet a fegyelmi vizsgálat alatt álló Ratkai Imre terjesztette elő, ráadásul több mint 170 milliós kerethitel felvételére tett javaslattal együtt: olaj volt a tűzre. A hozzászólások sorát dr. Gombos András szentesi országgyűlési és megyei képviselő indította, amikor igen célirányos kérdésekkel hívta fel a figyelmet a beterjesztett költségvetés néhány részletére. A legkeményebb véleményt, kritikát mégis Póda Jenő - aki szintén nemcsak megyei, de országgyűlési képviselő is - fogalmazta • Mi az, ami máris egyértelműen látszik az ügyben? - Még 1996-ban hozott határozatot a közgyűlés arról, meg. A résztvevők dermedt csendben hallgatták mondandóját. A képviselő leszögezte: nem szabad megszavazni a Tisza Kenyér Rt. tőkeemeléséhez szükséges 32 millió 890 ezer forint kifizetését! Indokként pedig rámutatott arra, hogy komoly bizalmi válság nehezíti most a közgyűlés munkáját. Az Állami Számvevőszék megállapításai ugyanis megkérdőjelezik, hogy kellő felelősséggel használják-e fel a megye vezetői a rendelkezésre álló forintokat. Ezért - egyetértve az ÁSZ javaslatával fontosnak tartaná egy pártatlan, külső szakértői vélemény kikérését, mielőtt döntenének a tőkeemelésről. Véleménye szerint az is a tisztázandó kérdések sorába tartozik, hogy milyen szehogy a birtokában lévő kárpótlási jegyeket az élelmiszer-feldolgozók privatizálásánál kell felhasználni. Ezután folytattak tárgyalásokat mélyi összefüggések állhatnak az ügy hátterében? A bonyolult, többnyire átláthatatlan folyamatokon nem szabad átsiklani. A felelősségteljes mérlegelést az is indokolja, hogy az előterjesztők drága banki kölcsönt akarnak beforgatni egy veszteséges cégbe. Póda Jenő szavai több órás vitát indukáltak. A hozzászólók zöme egyetértett azzal, hogy nem szabad a részletek, az rt. kilábalási esélyének ismerete nélkül ennyi pénzt kifizetni. Felvetődött az összeg tőketartalékkénti kezelése, illetve az, hogy fizetési haladékot kellene kérni az ÁPV Rt.-tői. Óriási meglepetést váltott ki a képviselők körében - miután zömmel ott, az ülésen szereztek tudomást róla -, a közgyűlés vezetői, sőt kötelezvényeket is aláírtak anélkül, hogy erre a testülettől felhatalmazásuk lett volna. Ennél is tovább mentek, 50 hogy február 7-én már lejár az 50 milliós tőkeemlési kötelezettség teljesítésének határideje. A megyei önkormányzatra jutó összeg ki nem fizetése miatt viszont a konzorcium tagjai aligha vállalnák magukra az 5 milliós „bánatpénz" rájuk eső részének költségét. így az is a megyét terhelné. A képviselők jórésze ekkor már láthatóan kezdett tanácstalanná válni. Úgy tűnt: a vélhetően előzetesen sorra került egyeztető megbeszélések nem egészen erről szóltak. Lassan világossá vált, hogy vagy megszavazzák a közel 33 milliót egy kétséges kimenetelű vállalkozás támogatására vagy - a tőkeemelés elmaradása miatt -, mint Lehmann István fogalmazott: kidobnak az ablamilliós tőkeemelésről szóló nyilatkozatot frtak alá a Tisza Kenyér Rt. esetében. Ebben a cégben 66 százalékos többségi tulajdona van jelenleg a megyei közgyűlésnek. Meg kell tehát azt is vizsgálnunk, hogy volt-e valamilyen kényszerítő erő a tőkeemelésről szóló szerződés aláírására, vagy önként vállalták ezt a kötelezettséget. • Most több mint 30 millió forinttal kellene a közgyűlésnek beszállnia a Tisza Kenyér Rt.-be. Van-e erre fedezet? - Kezdjük ott, hogy először csak ősszel hallottunk erről egy bizottsági ülésen. A képviselők pedig csak az utolsó pillanatban szereztek tudomást a 32,8 milliós kötelezettségről. • Az idei költségvetésbe mégis beépítették ezt az összeget! - Valóban szerepel a mostani előterjesztésben. • Honnan sikerült összeszedni a pénzt? - Bankhitelből. Ez azt jelentené, hogy a nettó költségvetés 7 százalékát is meghaladhatná a közgyűlés adóssága, ráadásul a választás évében. így nem azoknak kon 3,5 esetleg 5 milliót. Külső befektető keresése pedig azt jelentené, hogy az önkormányzat elvesztheti többségi tulajdonát, hiszen kénytelen lesz eladni - minden bizonnyal jelentős veszteséggel - vagy elzálogosítani a részvénycsomag egy részét. Akkor pedig előfordulhat, hogy számára kezelhetetlenné válik majd az rt. jövőbeni sorsa. Azzal sem értett mindenki egyet, hogy a tulajdonosi bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a megyei önkormányzat 6 millió forintot fordítson a dolgozói részvények megvásárlására. Szirbik Imre, a pénzügyi bizottság elnöke viszont azt javasolta, hogy „emeljék ki" a Tisza Kenyér tőkeemlési ügyét a költségvetésből, és arról külön tárgyaljanak. A sokféle javaslat következtében szinte nyomonkövethetetlenné vált kérdéssorozat tisztázása érdekében végül szünetet rendelt el a közgyűlés elnöke. A helyzet azonban ekkor sem lett sokkal egyszerűbb. Ezt követően már nyíltan kimondták: vagyonvesztéssel kell számolni, ha a 100 milliót meghaladó veszteséget maga előtt görgető cégnek nem sikerül talpraállni. Voltak akik azt tartották, hogy inkább veszítsen a megye 5 milliót, mint 33-at. Végül a testület azt a javaslatot fogadta el, amely szerint: kiveszik a költségvetésből a Tisza Kenyér Rt. tőkeemelésére szánt pénzt. Azaz a megyei önkormányzat egyelőre nem utalja át a 32,8 milliót, és a tervezett hitelkeretet is ennyivel csökkentik. Az ÁPV Rt.-tői pedig a vizsgálat lezárultáig fizetési haladékot kérnek. A testület ezután jóváhagyta a Csongrád megyei önkormányzat 1998. évi költsévetését, majd egyéb napirendi pontok megtárgyalásával folytatta munkáját. N. Rács Judit kellene visszafizetni, akik felvették, hanem örökül hagynák a következő testületre. Nehezíti a problémát az is, hogy egy önkormányzat nem bevételorinetált. • A Délépítő Rt. részvényügyleteit sokan még ennél is súlyosabb hibának értékelik! - Korai lenne erről még bármit is mondani. Önként vállaltam szerepet abban a fegyelmi bizottságban, amely ezt is vizsgálja. Az ügy azonban rendkívül szövevényes. Szerdán már munkához láttunk, és egy hónap múlva letesszük a jelentést a közgyűlés asztalára. De meg kell mondanom, olykor a kérdés-megfogalmazás sem egyszerű ebben az ügyben. • Mit vizsgálnak valójában? - Alapkérdés, hogy érte-e hátrány a közgyűlést és ha igen, kik miatt? De azt is fontos megvizsgálnunk, hogy a közgyűlés tisztségviselői betartották-e a jogszabályokat, valamint a szervezeti és működési szabályzatot. • Származhatott-e bárkinek személyes előnye a szerződések aláírásából? - Ennek vizsgálata nem feladata a bizottságnak. így ez a kérdés egyelőre fel sem merült. R. G. • Tudatos félrevezetés volt? Harminckétmillió, „becsomagolva" Dr. Gombos András képviselő: egyszer már leszavazták a vizsgálóbizottságot/ (Fotó: Miskolczi Róbert)